Javaslatok az Építésügyi Igazgatás Egyszerűsítésére és ésszerűsítésére BFKH I. ÉS V. KERÜLETI ÉÖH 2014. SZEPTEMBER EGY PROFESSZIONÁLIS ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS KIALAKÍTÁSA Javaslatok az Építésügyi Igazgatás Egyszerűsítésére és ésszerűsítésére

ERŐFORRÁS FELADAT SZABÁLYOZÁS RENDSZER KÉT JELENTŐS PROBLÉMAKÖR KÖRÉ ÖSSZPONTOSUL AZ ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK SZÁMOS ELLENTMONDÁSA A 2013. január 1 -vel kialakított építésügyi igazgatási rendszer – amely egy köztes állapotot jelent az önkormányzati és az állami építésügyi igazgatási rendszer között – néhány pozitív vívmánya, illetve pozitív jövőképe ellenére lényegében egy ellentmondásos közigazgatási rendszert eredményezett. Pozitívumként mindenképpen kiemelendő a településképi eljárások kapcsán megerősített, és a hatósági eljárásokba illeszkedő főépítészi tevékenység amely - hatósági jogkört kapott és ezzel összefüggésben a jogorvoslati eljárás lehetőségét - a jövőben így alkalmas lehet a helyi érdekek (lokálpatriotizmus), illetve ezen alapuló építészeti szakmai szempontok érvényesítésére is, amely magasabb építészeti minőséget és ezzel összefüggésben egy színvonalasabb vizuális kultúra kialakulását eredményezheti. Továbbá jelentős előrelépés, illetve szemlélet változás olvasható ki a jogszabályok azon módosításai kapcsán, amelyek az építésügyi igazgatást a szakigazgatási feladatellátás irányába fordítják. Az előremutató változtatások azonban nem kiforrottak és az átalakítás kellő előkészítés hiányában számos NEGATÍVum előtérbe kerülését eredményezte. Az erőforrások és a feladatok eloszlása gyakorlatilag fordított arányban áll a járási és az önkormányzati építésügyi igazgatás területén, a jelenlegi jogszabályi környezet a hatáskörök, és az eljárási rendek tekintetében zavaros, továbbá nem kellően következetes és összehangolt sem a fenti előremutató jogalkotói szándékkal - így sok esetben önmagában is ellentmondásos - sem az egyéb ágazati jogszabályokkal. ERŐFORRÁS FELADAT SZABÁLYOZÁS RENDSZER Tekintettel az építésügyi járási rendszert érintő az elmúlt másfél évben történő érdemi változások hiányára az önkormányzati építésügyi hatóságokon - a jövőre vonatkozó információk hiányában - a létbizonytalanság érzékelhető, míg a jelentős túlterhelés miatt - előrhető célok és így sikerek hiányában - a járási építésügyi hivatalok ügyintézőit a fásultság jellemzi. Fenti ellentmondások KÖVETKEZMÉNYe egy A KORMÁNYZATI SZÁNDÉKKAL ELLENTÉTES építésügyi igazgatási rendszer – és ehhez tartozó hatósági gyakorlat és eljárási rend - kialakulása amely, számos esetekben mind az ügyintézők, mind az ügyfelek számára áttekinthetetlenebb és időigényesebb eljárásokat eredményezett.

JEGYZŐ BFKH 2012 2013 JEGYZŐ ÉÖH Járás A FEALADATOK ÉS AZ ERŐFORRÁSOK ARÁNYAINAK ALAKULÁSA Az átalakítás folyamán az ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS ÖSSZLÉTSZÁMA - figyelembe véve a főépítészi irodákat is - érdemben NEM VÁLTOZOTT, de a hatósági FELADATOK ELOSZLÁSA JELENTŐS ELLENTMONDÁSOKAT MUTAT. Míg a jegyzői hatáskörben lévő építésügyi feladatok jelentős mértékben, addig az ehhez tartozó ügyintézői létszám mindössze 20 % -kal csökkent, ezzel szemben a fővárosi járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok építésfelügyeletei melyek a meglévő feladataik mellett a legtöbb feladatot (építésrendészeti-, jókarbantartási-, bontás tudomásulvételi eljárások) vették át, a jegyzői ügyintézői létszám megközelítőleg 10 % -val "működnek". Eközben a jegyzői építésügyi hatóságok, és a főépítészi irodák jelentős számú - jellemzően építrendészeti és jókarbantartási - eljárást kezdeményeznek a járási építésügyi hivataloknál. Fenti hatósági megkeresésekből, valamint a kérelmekből adódó eljárási kötelezettség tovább nehezíti a járási építésügyi hivatalok ellenőrzési feladatait, az ebből adódó TÚLTERHELÉS MEGAKADÁLYOZZA, hogy az ÉPÍTÉSFELÜGYELET – a Ket. szerinti opportunitás elve alapján – AZ ERŐFORRÁSAIT OLYAN tárgyú, és fajsúlyú ELLENŐRZÉSEK és eljárások LEFOLYTATÁSÁRA FORDÍTSA AMELY – szándéka szerint – A JOGKÖVETŐ MAGATARTÁST LEGINKÁBB ELŐSEGÍTŐ HATÓSÁGI JELENLÉTET EREDMÉNYEZ az építőipari kivitelezések, vagy az építmények jókarbantartása terén. JEGYZŐ FELADAT FELADAT ERŐFORRÁS BFKH ERŐFORRÁS 2012 2013 ERŐFORRÁS FELADAT JEGYZŐ ÉÖH Járás FELADAT ERŐFORRÁS

2012 2013 A FEALADATOK ÉS AZ ERŐFORRÁSOK ARÁNYAINAK ALAKULÁSA I. és V. kerületi Kormányhivatal (54 fő) ÉPÍTÉSHATÓSÁG Kizárásos ügyek és kiemelt beruházások Engedélyezési eljárások Hatósági bizonyítvány Kötelezések ÖRÖKSÉGVÉDELEM Műemlékek és műemlék jelentőségű terület Szakhatósági feladatok ÉPÍTÉSFELÜGYELET Kivitelezési folyamat ellenőrzése Építésrendészeti eljárások Jókarbantartási kötelezések Bontás tudomásul vétele Jegyző (299 fő) ÉPÍTÉSHATÓSÁG Engedélyezési eljárások Hatósági bizonyítvány Kötelezések Jókarbantartási kötelezések Építésrendészeti eljárások Kormányhivatal (23 fő) ÉPÍTÉSFELÜGYELET Kivitelezési folyamat ellenőrzése ÖRÖKSÉGVÉDELEM Szakhatósági feladatok ÉPÍTÉSHATÓSÁG (II. fok) Kiemelt beruházások Jegyző (235 fő) ÉPÍTÉSHATÓSÁG Engedélyezési eljárások Hatósági bizonyítvány Kötelezések Települési Polgármester FŐÉPÍTÉSZ IRODA (n.a.) Településképi rendelet tekintetében Engedélyezési eljárások Kötelezések Jegyzőtől átkerült a kormányhivatalba, az ÉÖH-ba: Kizárásos ügyek Építésrendészeti eljárások Jókarbantartásra kötelezés Hatósági bizonyítvány egy része Bontások egy része Műemlékek építéshatósági ügyei Jegyzőtől átkerült a kormányhivatalba: Liftek

A KIALAKÍTOTT ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁSI RENDSZER ÉS SZABÁLYOZÁS ELLENTMONDÁSAI Előzőekkel összefüggésben a jelenlegi jogszabályi környezet amely a feladat és hatásköröket nem kellő mértékben választja el - jelentős pozitív hatásköri összeütközést és ebből adódó hatáskörivtákat eredményezett jellemzően a járási hivatalok építésfelügyelete és a kerületi jegyzők hatósági- és építésügyi osztályai, valamint a főépítészi irodák között. 2012 2012 ELKÜLÖNÜLŐ HATÁSKÖRÖK 23 Jegyzői ÉPÍTÉSÜGYIHAT. + BFKH (Öröks.v., Épfelügy) KÖZVETETT IRÁNYÍTÁS POZITÍV HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉSEK 23 Jegyzői ÉPÍTÉSÜGYIHAT. + 2 Járási ÉÖH 2013 2013

2015 EREDMÉNY ÉÖH A MEGOLDÁS ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ FELTÉTELRENDSZER Jelenleg a Főváros területén 25 helyen (289 fő), - a kerületi 23 jegyzőnél (235 fő) és 2 kerületi szakigazgatási szervnél (54 fő) - működő elsőfokú építésügyi hatóság helyett a feladatokat a főváros területén 5 járási hivatal (40-45 fővel, összesen kb. 210 fő) látná el. Elképzeléseink szerint a fővárosban a katasztrófavédelmi kirendeltségekkel azonos illetékességi területű és számú három építésügyi, illetve két építésügyi- és örökségvédelmi hivatal kerülhet kialakításra, az utóbbiak örökségvédelmi hatóságként budai, illetve pesti illetékességgel. A kialakítás megfelelően homogén az egyes hivatalok számára az épület állomány, a beépítési jellege és az építészeti örökség tekintetében. Továbbá figyelembe véve a becsült 40 - 45 fős hivatalonkénti ügyintézői létszámot, valamint a feladat ellátáshoz tartozó logisztikai szükségleteket és az ügyfelek megközelítési lehetőségeit optimális méretű és elhelyezkedésű hivatalok hozhatók létre. (Kisebb számú hivatal felállítása esetén a logisztikai feladatok megoldása, az egy helyen csoportosuló nagy ügyintézői létszám, míg nagyobb számú hivatal esetén az egységes jogalkalmazás, az erőforrások elaprózódása okozhat problémát. ) A JELENLEGI 25 HELYETT 5 ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL 2015 ÉSZAK-BUDAI Építésügyi- és Örökségvédelmi Hiv. I., II., III., XII. ÉSZAK-PESTI Építésügyi Hivatal IV., XIII., XIV., XV., XVI. FELADAT ÉÖH ERŐFORRÁS EREDMÉNY KÖZÉP-PESTI Építésügyi- és Örökségvédelmi Hiv. V., VI., VII., VIII., IX., X. DÉL-BUDAI Építésügyi Hivatal XI., XXI., XXII. DÉL-PESTI Építésügyi Hivatal XVII., XVIII., XIX., XX., XXIII.

EREDMÉNY ÉÖH Azonnal megjelenő előny: Professzionális építésügy A MEGOLDÁS ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ FELTÉTELRENDSZER Érdemi eredmények elérése érdekében a tervezett átalakítás az igazgatási rendszert, a jogszabályi környezetet és az erőforrásokat egy egységként kell, hogy kezelje. A színvonalas feladatellátáshoz elengedhetetlen, hogy az építésügyi igazgatás A SZAKÉRTELMÉBE NEM TARTOZÓ FELADATAITÓL – mint pl. az égéstermék elevezetők kötelezéseinek ügye – MENTESÜLJÖN, és feladatainak nagyobb részét a „műszaki” kérdések tegyék ki. Ez esetben – SZAKMAILAG KIHÍVÁST JELENTŐ FELADATOK esetén – lehet MEGFELELŐEN FELKÉSZÜLT ÉS ELHIVATOTT SZAKEMBEREKET BEVONNI a közigazgatásba, amely egy professzionális ügyintézés alapja. Egy EGYSZERŰ ÉS ÁTLÁTHATÓ IGAZGATÁSI RENDSZER, és ahhoz tartozó stabil és harmonizált eljárási rend elengedhetetlen az ügyfelek és az ügyintézők számára is. A HATÁSKÖRÖK EGYÉRTELMŰ MEGHATÁROZÁSA (ÉPÍTÉSÜGY – TELEPÜLÉSKÉP) szükséges a párhuzamos eljárások megszüntetése, illetve az ELJÁRÓ HATÓSÁG EGYSZERŰ MEGHATÁROZÁSA érdekében, melyek hiánya jelentős erőforrásokat és időt köt le a hatóságoknál és az ügyfeleknél egyaránt. A hatóság TÚLTERHELÉSének megakadályozása érdekében – amely a HATÉKONY ÜGYINTÉZÉS AKADÁLYA – a jogalkotás során A FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNÁL FIGYELEMBE KELL VENNI AZ előre látható, rendelkezésre álló ERŐFORRÁSOKAT. Továbbá a hatósági tevékenység súlyának megőrzése, valamint az állam és önkormányzat szándékainak elérése érdekében A HATÓSÁGI DÖNTÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ TARTOZÓ ERŐFORRÁSOKat, illetve VÉGREHAJTÓ SZERVET az egyes eljárásokhoz hozzá kell rendelni. Azonnal megjelenő előny: Professzionális építésügy Építésügy területén racionalizálással csökkenthető a létszám (akár 20 %-al) Ügyfelek egyértelműen tudják, kihez fordulhatnak és ott azonnal segítséget kapnak Ügyiratok nem mozognak hatóságok között Egyszerűsnek az eljárások Generált eljárások megszünnek EREDMÉNY SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK PROFESSZIONÁLIS ÜGYINTÉZÉS ÁTLÁTHATÓ IGAZG. RENDSZER HARMONIZÁLT JOGSZABÁLYOK FELADAT ÉÖH ERŐFORRÁS FELADAT ARÁNYOS ERŐFORRÁS VÉGREHAJTÁS

ÉÖH 2015 A HATÁSKÖRI VITÁK SZÁMÁNAK JELENTŐS CSÖKKENÉSE AZONNAL JELENTKEZŐ EREDMÉNYEK A HATÁSKÖRI VITÁK SZÁMÁNAK JELENTŐS CSÖKKENÉSE „GENERÁLT” ELJÁRÁSOK MEGSZÜNÉSE EGYSÉGESEBB JOGALKALMAZÁS ÁTLÁTHATÓ SZERVEZETI FELÉPÍTÉS AZ ÜGYEK ÉS ÜGYIRATOK ÁTADÁSA CSÖKKEN AZ EGYES HATÓSÁGOK KÖZÖTT ÁTLÁTHATÓ ÉS KISZÁMÍTHATÓ ELJÁRÁSI REND RACIONALIZÁT ÜGYINTÉZŐI LÉTSZÁM (A JELENLEGI LÉTSZÁM AKÁR 20 % -KAL CSÖKKENTHETŐ) PROFESSZIONÁLIS ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS HATÁRIDŐBEN TÖRTÉNŐ, AZ ÜGYFELEKET SEGÍTŐ ÜGYINTÉZÉS FELADAT ÉÖH ERŐFORRÁS 2015

SZABÁLYOZÁSI LEHETŐSÉGEK EMBERI ERŐFORRÁS/SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG MÉRLEGELÉSI LEHETŐSÉG – KÉPZÉS MŰSZAKI FELADATOK JÁRÁSI HIVATALOK JOGSZABÁLYOK HARMONIZÁLÁSA - OTÉK. MŰSZAKI PARAMÉTEREK („NEM ZAVARÓ”) - ENG: TERV. 312/2012. 8. MELLÉKLET – 312/2012. 22.§ - HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK - KÉT HATÓSÁG - ELJÁRÁSOK TIPUSOK SZÁMA (BONT.ENG. – BONT.TUD., ÖSSZEVONT ELJÁRÁSOK) - ÉTV. TÚLSZABÁLYOZOTT – 312/2012. R. NEM ELÉG RÉSZLETES KET. 98.§ EGYLÉPCSŐS JOGORVOSLAT - EGYSZERŰSÍTÉS OTÉK BEÉPÍTÉSI %, ZÖLDFELÜLET (KIVÉTELEK MINIMALIZÁLÁSA) PÁRBESZÉD - HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁS (AKTÍV/PASSZÍV)

2013. január 1 –ÉT KÖVETŐEN A HATÁSKÖRÖK ÁTALAKULÁSA

AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI JOGSZABÁLYOK IDŐBELI HATÁLYA

Építésrendészeti és kötelezési eljárás SZAKIGAZGATÁSI VAGY ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI FELADAT 2013. Január 1 –vel hatályon kívül helyezve a joggyakorlatban még mindig élő rendelkezés 193/2009. Korm. rendelet Építésrendészeti és kötelezési eljárás 43. § (1) Ha valamely más hatóság a hatáskörébe tartozó, a szakterületre irányadó jogszabályok rendelkezésein alapuló, a szakterület követelményeinek érvényre juttatását célzó intézkedés megtételére irányuló megkeresése csak építésügyi hatósági kötelezés útján juttatható érvényre, a hatósági megkeresés teljesítését az építésügyi hatóság csak hatásköre vagy illetékessége hiányában tagadhatja meg.

SZAKIGAZGATÁSI VAGY ÁLTALÁNOS IGAZGATÁSI FELADAT Étv. Az építésfelügyeleti tevékenység 46. §279 (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. (2)280 Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, BEJELENTÉS , ILLETVE MÁS HATÓSÁG MEGKERESÉSÉRE bb) résztvevőinek jogosultságát, bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, „KAMPÁNY” SZERŰEN (miniszteri utasításra) bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, BEJELENTÉS , ILLETVE MÁS HATÓSÁG MEGKERESÉSÉRE d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, BEJELENTÉS , ILLETVE MÁS HATÓSÁG MEGKERESÉSÉRE e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki, ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, f) szakhatósági eljárást folytat le. ILYEN ELJÁRÁSRÓL NINCS TUDOMÁSUNK Az építésrendészeti és jókarbantartási kötelezési eljárások a 2012 –es évben az építésügyi hatósági eljárások 27 % -át tették ki, amely a 299 fős létszámra vetítve 78 főt igényelt.

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 1. Mind az Építési törvény, mind az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. Kormányrendeletet, továbbá a 393/2012 Kormányrendelet több ponton finomításra vár, az ellentmondások feloldása a jogszabály egyértelművé tétele halaszthatatlan feladat. Jelen jogszabályi rendszerben az építésfelügyeletnél feldolgozhatatlan ügyirathátralék keletkezett. A jogszabályban rögzített ügyintézési határidők tarthatatlanok. A teljesség igénye nélkül, az alábbi javaslatok a nap, mint nap felmerülő problémákat vázolja fel. 343/2006. Kormányrendelet A kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szól, mely meghatározza a kerületi jegyzői, mint építésügyi hatóság és a járási építésügyi hivatalok szakigazgatási szerveinek hatáskörét (építéshatóság, örökségvédelem, építésfelügyelet). 312/2012. Kormányrendelet: Településképi véleményezési és kötelezési eljárásoknál hatásköri átfedés van a 314/2012. Korm. rendeletben, valamint a 312/2012. Korm. rendelet 67. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott településképi és építésrendészeti eljárások tekintetében, azokban az esetekben, amikor a Helyi építési szabályzat a 312/2012. Korm. rendelet 1. számú mellékletében megfogalmazott „építési” tevékenységek tekintetében előírásokat tartalmaz. Bontás tudomásulvételi eljárással kapcsolatos észrevétel A 312/2012. Korm. rendelet 60. § (5) bekezdés c) pontjában szereplő „építményrész” fogalma nem értelmezhető tekintettel arra, hogy építményrészt érintő bontási tevékenység e rendelet 1. számú melléklet 1. c) pontja értelmében vagy építési engedélyhez kötött építési tevékenység vagy (ha tartószerkezeti elemet, illetve rendszert nem érint) engedély nélkül végezhető építési tevékenység. Az építési tevékenység fogalmát tekintve (építési, ill. bontási szerelési munka) zavaros és nem is releváns az építési- , illetve bontási engedélyezési eljárás szétválasztása. Továbbá a 312/2012. Korm. rendelet 60. § (5) bekezdés a) pontja már hatályon kívül helyezett jogszabályi rendelkezésre hivatkozik. A 312/2012. Korm. rendelet 60. § (4) bekezdésében előírtak a gyakorlatban megvalósíthatatlanok tekintettel az ÉTDR –es érkeztetés, szignálás, ingatlan nyilvántartási adatbeszerzés, döntés előkészítés, kiadmányozás és expediálás időszükségletére. A jogszerű hallgatással történő tudomásulvétel írásbeli döntés hiányában akadályozza az esetleges polgárjogi kérdések, illetve az ingatlan nyilvántartási átvezetés ügyintézését, továbbá az ÉTDR rendszerben ezen döntés visszavonására nincs lehetőség.

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 2. Bontási engedélyezési eljárás A 312/2012. Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés c) pontjában nevesített „zártsorú vagy ikres” fogalom - építményre nem – csak építési telekre (az építési helyre vonatkoztatva) értelmezhetőek. A bontási tevékenységgel érintett ingatlannal szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosultak ügyféli jogállásának meghatározása ilyen módon nem szerencsés, egyes bontás tudomásulvételhez kötött bontási tevékenység esetén ellentétes lehet a Ket. 15. § (1) bekezdésével. Hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos észrevételek Az építésfelügyeletnél kezdeményezett ingatlan nyilvántartási átvezetésre irányuló hatósági bizonyítványok kiadása a 312/2012 Korm. rendelet ellenére „jogszerűtlenek”, illetve fenti Ket. –es alapelveket sértik tekintettel arra, hogy az építésfelügyelet által kiadott hatósági bizonyítványok a vonatkozó földhivatali jogszabályok szerint arra nem használhatók fel, így az ügyfél nem éri el a kívánt célt (az ügyfél a ráfordított idejét és az illetéket elveszíti), továbbá az építésfelügyeleti hatóságot elvonja az (egyéb hatáskörébe tartozó) érdemi ügyintézéstől, ezáltal a többi ügyfél jogai is sérülnek. Tudomásulvételi eljárások Ez a fajta eljárás az építésigazgatásban nem életszerű. Mivel érdemi döntés az eljárásban nem születik (amennyiben tiltás nincs, csak eljárás megindító végzést hozunk), az ingatlan-nyilvántartásban történő változtatások átvezetéséhez az ügyfélnek még külön hatósági bizonyítványt kell kiállítani. Építésrendészeti eljárásokkal kapcsolatos észrevételek A vonatkozó eljárási rend sérti a jogbiztonság elvét tekintettel arra, hogy az elsőfokú építésfelügyeleti és építésügyi hatóságok egymásnak nem felettes, illetve felügyeleti szervei így azonos hatáskörükben hozott döntéseiket nem bírálhatják felül. A 2013. január 1 napját megelőző eljárási rendtől eltérően – ahol az építésrendészeti eljárások esetén egy hatósági szemle elegendő volt az érdemi döntéshez– a jelenlegi eljárási rend szerint három hatósági szemle is szükséges, amely mind az ügyfelek, mind a hatóságok terheit, az eljárás időtartamát, a szükséges adminisztrációt és iratanyag mozgatást (hozzáadott érték nélkül) jelentősen növeli. Javaslat: az építésrendészeti eljárás ne indulhasson kérelemre, kifejezetten a szakigazgatási szerv éves ellenőrzési keretén belül, illetve amennyiben az építésfelügyelet okot adó körülményt talál indíthasson.

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 3. Használatbavételi engedélyezési eljárás 312/2012. Korm. rendelet 40. § (3) bekezdése alapján a használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel, a (2) bekezdés f) és g) pontja szerinti dokumentumok az építési naplóban rendelkezésre állnak, vagy a (4b) és (4c) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. Fentiek ellentmondásosak azon esetekben, ahol a feltárt eltérések engedélykötelesek, de az épület a rendeltetésszerű használatra alkalmas (pl. méretbeli eltérések esetén). 393/2012 Kormányrendelet 393/2012 Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése és a 312/2012. KormR. ellentmondásai 393/2012. jogszabályhelye alapján műemlék épület külső, belső nyílászáró cseréjéhez, felújításához örökségvédelmi engedély szükséges. Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához. Viszont a 312/2012. KormR 1. számú melléklete 1. sora alapján a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakítása építési engedélyhez kötött. A 312/2012. Korm. rendelet 1. számú melléklet értelmében MJT területen lévő (közterületi határtól 10 méteren belül álló) nem védett épület esetén pl. a válaszfalak áthelyezéséhez, elbontása, illetve építése építési engedélyhez kötött (holott az MJT vonatkozásában ez irreleváns), mely eljárásban az örökségvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, ezzel szemben, ezen tevékenység a 393/2012. Korm. rendelet 3. § (4) bekezdés i) pontja szerint egyedileg védett műemlék esetén (amely nem MJT területen fekszik) „csupán” örökségvédelmi engedélyhez kötött. (OTÉK fogalom meghat. átalakítás) Ugyanígy egy belvárosi, nem egyedi védelem alatt álló épület belső udvarán pl. egy nyílászáró cseréje építési engedélyhez kötött tevékenység, ugyanakkor, ha ez az épület egyedileg védett, műemlék, úgy arra ma örökségvédelmi engedélyt kell kérni. Javaslat: a szabályozás tegyen különbséget az MJT területen az épület utcai, tehát az MJT érdemben érintő és az udvari homlokzatán történő, illetve belső átalakítások tekintetében.

JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 4. 393/2012 Kormányrendelet 3. § (4) bekezdése tartalmazza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket. Javaslat: Szükség lenne az örökségvédelmi kategóriák pontosabb meghatározására, mert például műemlék épületen (pl. annak tetőszerkezetén) az antenna elhelyezése, vagy homlokzaton emléktábla kihelyezés, vagy akár műemlék telkén terasz kiépítése nem illeszthető bele a 393/2012. R. 3. § (4) bekezdésében felsoroltak bármely pontjába. Örökségvédelmi engedélyhez kötött, engedély nélkül végzett tevékenység: Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásokat szabályozó 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet pontosítása Műemlék, illetve MJT területen végzett engedély nélküli építési tevékenységek esetén. Az elvégzett munkákról jelenleg nem tudunk megvalósulási tervet bekérni. 312/2012. KormR. 6. számú melléklete alapján a használatbavételi engedélyezési eljárás során, a régészeti és műemléki szakhatósági kikötések teljesítését nem tudjuk vizsgálni, mivel a bevonás feltétele nem áll fenn. 34. és 37. soraiban a használatbavételi engedélyezési eljárás nincs feltüntetve. Javaslat: ki kell egészíteni a felsorolást a használatbavételi engedélyezési eljárással. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményének bekérése:. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012 13. § (3) bekezdése alapján a Világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásában a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal - az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével - kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét. Ezen eljárásokba tartozhat olyan is, mely a Világörökség megjelenését nem érinti (pl. belső átalakítás). Azokban az esetekben a Világörökségi területen, amikor a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal engedélyező hatóságként jár el, akkor nem kell beszerezni a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét. Javaslat: csak abban az esetben legyen kötelező, ahol az épület közterületi homlokzatát érintő változás van. 314/2012. Kormányrendelet A 314/2012. R. rendelet szerint bizonyos tevékenységek (cégér, reklám elhelyezése, természetesen nem műemléken) a településképi önkormányzat hatáskörében van. Ennek megfelelően szükséges lenne a vonatkozó jogszabályok pontosítására a tekintetben, hogy a homlokzati reklám elhelyezés, valamint a rendeltetésmódosítás építési tevékenységnek minősül-e, és amennyiben igen, úgy milyen módon kerülhető el a hatósági eljárások megkettőzése. Javaslat: szükség lenne az építési tevékenységek definíciója mellet pontosan rögzíteni az egyéb tevékenységek fogalmát

Kormánytisztviselői illetmények JOGSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK 5. 347/2012. Kormányrendelet 347/2012. Korm. rendelet módosítása (Életveszélyes kémények ügye) A kéményseprő közszolgáltató jelzése alapján a Hivatalhoz került életveszélyes kéményekkel kapcsolatos eljárások - jelentős számuk miatt - nagy adminisztratív terhet jelentenek. Továbbá ezen eljárásokban Hivatalom nem rendelkezik szakértelemmel, kizárólag a FŐKÉTÜSZ (az esetek többségében a tényállás megfelelő tisztázásához nem is elegendő) átiratára tudunk hagyatkozni. Javaslat: ezen eljárások a szakértelemmel rendelkező tűzvédelmi hatóságnál lennének megnyugtató helyen, vagy a kéményseprő szolgáltató kapjon hatósági jogkört 2003. évi CXXXIII. törvény Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása (50. § (1)-(2) bek.) Tht. 50. § alapján a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt is. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan. Építésügyi hatósági eljárásban - amennyiben a társasház közössége ügyfélnek minősül - annak képviseletére az bekezdésnek megfelelően a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) jogosult, azonban az új építmény építésére, valamint a meglévő építmény tömegének megváltoztatására jogosító, továbbá a társasház kérelmére hozott építési engedélyt valamennyi tulajdonostársnak kézbesíteni kell. A belvárosi területeken ez akár több száz értesítettet i jelent, ráadásul az ingatlan-nyilvántatrásban sok esetben a tulajdonos lakcíme nem jó. Javaslat: minden építésügyi hatósági eljárásban elegendő legyen a közös képviselőn keresztül értesíteni a társasház közösségét. Kormánytisztviselői illetmények Egy minőségi, kiemelt építéshatóság illetve építésfelügyelet, a létrehozott rendszer a jelenlegi létszámmal nem működtethető. A színvonalas szakigazgatás alapját jól felkészült, hiteles és elhivatott szakemberek (mérnökök) képezhetik, akiket azonban a „piacról” csak igényes, szakmailag kihívást jelentő szakmai feladatok esetén lehet az építésigazgatásba bevonni. Mindehhez munkájukat elhivatottsággal végző, kiváló szakembereket a jelenlegi illetménnyel nem lehet a közigazgatásba „csábítani”. Fentiek alapján az illetményeket versenyképes szintre szükséges emelni.