TEROTECHNOLÓGIA Az állóeszközök újratermelési folyamata

Fenntartási tevékenységek

Karbantartási stratégiák

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA

MŰSZAKI DIAGNOSZTIKA A műszaki diagnosztika a gépállapot meghatározása a diagnosztikai jelek alapján. Ez a diagnosztikai jel vagy másként diagnosztikai paraméter alkalmas a gépállapotnak a gép szétszerelés nélküli meghatározására.

A GÉPÁLLAPOT ÉS A GÉP ELHASZNÁLÓDÁSA Az üzemi jellemzők egy része a gép használatától függően változik, utal az elhasználódás mértékére, kimutatja a gép állapotát. Az üzemközbeni elhasználódás során a gép funkcióképessége csökken, amely a gép üzemi alkalmasságának részleges elvesztését vagy működésképtelenségét is okozhatja. Minden gépállapot leírható egy egyszerű üzemi jellemzővel vagy összetett (komplex) üzemi jellemzővel.

A DIAGNOSZTIKAI JEL SZERKEZETE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Egy rendszer szerkezete a be- és kimenő jelekkel határozható meg. Az X diagnosztikai feltétel vektorból és az Y diagnosztikai jel vektorból a Z gépállapot vektor meghatározható.

A GÉPDIAGNOSZTIKA RENDSZEREZÉSE A rendszerezés kritériuma: A diagnosztika célja A diagnosztika eredménye Diagnosztikai eljárás A diagnosztika végrehajtása A diagnosztika alkalmazása A diagnosztika terjedelme Diagnosztikai módszer: Működési diagnosztika Hiba diagnosztika Komplex diagnosztika Részlet diagnosztika Közvetlen diagnosztika Közvetett diagnosztika Szubjektív diagnosztika Objektív diagnosztika Időszakos diagnosztika Folyamatos diagnosztika Részdiagnosztika Teljes diagnosztika

Az állapotfigyelés célja A berendezések megbízhatóságának növelése. A károk időben való felismerésével megelőzhetők a nagyobb következményi károk. A berendezések rendelkezésre állásának növelése. Az időszakos, vagy folyamatos diagnosztikai vizsgálatokkal csökkenthető a váratlan meghibásodások száma, növelhető a nagyjavítások közötti ciklusidő. A karbantartás és javítás költségeinek csökkentése. Az állapotfigyelés alkalmazásával a hibák várható bekövetkezése előre jelezhető, a meghibásodást kiváltó okok már üzemközben beazonosíthatók, a hiba elhárítás módja megtervezhető. A berendezés tervezett élettartamának megőrzése. Az üzemi jellemzők rendszeres figyelésével, az előírt értékek pontos beállításával, az optimális üzemállapot elérhető.

Szubjektív vizsgálatok, rendszerint érzékszervi vizsgálatok, amikor a működési jellemzők pontos értékeinek meghatározására nincs lehetőségünk, azokat csak becsülni tudjuk

Tisztán szubjektív felügyeleti rendszer

Segédberendezésekkel kiegészített szubjektív diagnosztikai rendszer

Objektív vizsgálatok, amikor a gép állapotát mérőeszközökkel, mérőberendezésekkel, az adott célra kifejlesztett próbapadokkal határozzuk meg

Objektív vizsgálatok,

Objektív diagnosztikai rendszer

Számítógéppel támogatott diagnosztikai rendszer

IDŐSZAKOS ÁLLAPOTVIZSGÁLAT VÁRHATÓ MEGHIBÁSODÁS JELZÉSE ADATRÖGZÍTÉS HIBA- MEGHATÁROZÁS ELHÁRÍTÁS MÉRÉS GÉP ADAT- FELDOLGOZÁS jó nem jó

ÁLLAPOTFELÜGYELET JELZŐ RENDSZER MÉRÉS GÉP nem jó jó VÉSZJELZÉS RIASZTÁSI JELZÉS LEÁLLÍTÁS HIBA MEGHATÁROZÁSA KIJAVÍTÁSA

ÁLLAPOTFELÜGYELET FIGYELŐRENDSZER (MONITORING) MÉRÉS ADATTÁROLÁS ADAT- FELDOLGOZÁS ÉRTÉKELÉS HIBAJELZÉS HIBA- MEGHATÁROZÁS HIBAELHÁRÍTÁS JÓ NEM

Diagnosztikai eljárások Rezgésdiagnosztika Endoszkópia Termovíziós vizsgálatok Akusztikus emisszió Olajvizsgálatok olajállapot vizsgálata gépállapot meghatározása ferrográfiás vizsgálattal

ÁLLAPOTFIGYELÉS MÓDSZEREI Kézi mérés kézi adatrögzítés, feldolgozás, humán szakértői elemzés, adatrögzítés mérőműszerrel, adatfeldolgozás, mérési program számítógéppel, humán szakértői elemzés, adatrögzítés mérőműszerrel, adatfeldolgozás, elemzés számítógépes szakértői rendszerrel Folyamatos mérés jelzőrendszer esetén érzékelt és beállított jel összehasonlítása, hibajelzés, felügyelet esetén jelolvasás vezérlése, feldolgozás, elemzés, számítógépes szakértői rendszerrel

SZAKÉRTŐI RENDSZEREK Általában ismeretalapú - mesterséges intelligenciával rendelkező rendszerek. Mesterséges intelligencia - tudomány - hogyan alkalmazható a számítástechnika intellektuális feladatok elvégzésére, amely csak az emberre jellemző. A szakértői rendszerek alapja a tudományosan megalapozott szaktudás. Felépülhet algoritmizálható ismeretek vagy nagymennyiségű adatokból levonható következtetések alapján. Fontos szerepe lehet az intuitív szaktudásnak is. Fel kell használni a humánszakértők nem algoritmizálható ismereteit is.

A SZAKÉRTŐI RENDSZEREK ELŐNYEI Könnyen kezelhetők. nagy teljesítményekre képesek, bizonyos mértékig helyettesíthetik az embert, megállapításai objektívek, nagy mennyiségű adatok feldolgozására alkalmasak, amíg a rendszer nem ad hibajelzést, nincs szükség szakértő közreműködésére.