Ökohatékonyság

„Sokba kerül, nem térül meg, ablakon kidobott pénz” Olyan környezetre kedvezően ható intézkedések, amelyek megtérülnek, gazdasági haszonnal is járnak: Ökohatékony intézkedések. Az ökohatékony intézkedések alatt összefoglalóan azokat a beruházásokat és átszervezéseket értjük, amelyek egyszerre okoznak pénzben kifejezhető megtakarítást és valamilyen környezeti tényező terhelésének csökkenését vagy anyag-, energia felhasználás, vagy hulladék keletkezésének csökkenését.

Ökohatékonyság a gyakorlatban

Ökohatékony átszervezés Olyan környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségek nélküli intézkedéseket értjük. Az átszervezések – a működési költségtől függően- általában azonnal megtérülnek. http://www.delmagyar.hu/sporolas/sporoljunk_aramot_a_nappaliban_es_a_haloszobaban/2317288/

Példa 1Kwh =30Ft (kb) Néhány készülék óránkénti fogyasztása stand by-üzemmódban Készülék kWh/h Számítási alap Éves áramfogyasztás (kWh) Számítógép monitorral 0,040 8 óra/nap 220 nap/év 70 Színes tintasugaras nyomtató 0,045 79 Lézernyomtató (fekete-fehér) 0,025 44 Szkenner 0,012 21 Fax 0,010 24 óra/nap 365 nap/év 88 Üzenetrögzítő 0,003 26 Vezeték nélküli telefon 0,006 53 Színes tv 0,007 20 óra/nap 365 nap/év 51 Szatellit vevő 0,009 Hifitorony Videomagnó 0,008 23 óra/nap 365 nap/év 67 Rádiós óra 0,0015 13 A kávéfőző elektronikus órája 0,002 18 A mikrohullámú sütő elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,004 35 A villanytűzhely elektronikus órája (a vezérlő automatikát is beleértve) 0,005 1Kwh =30Ft (kb)

Ökohatékony beruházás Környezeti és gazdasági szempontból egyaránt kedvező, beruházási költségekkel járó intézkedéseket értjük.

Példa   Hagyományos izzó Kompakt fénycső LED Beszerzési ár (forint) 150 1400 3000 Teljesítmény (Watt) 60 11 5 Élettartam (óra) 1000 8000 20 000 Bekerülési költség 20 000 óra világítási időre vetítve (Ft) 20×150=3000 2,5×1400=3500 1×3000=3000 Áramfelhasználás 20 000 h×0,060 kW=1200 kWh 20 000 h×0,011 kW=220 kWh 20 000×0005 kW=100 kWh Energiaköltség (bruttó) 1200 kWh×30 Ft/kWh= 36000 Ft 220 kWh×30 Ft/kWh= 6600 Ft 100 kW/h×30 Ft/kWh= 3000 Ft Összesített költség (beszerzési- és áramköltség) 39000 Ft 10100 Ft 6000 Ft  Megtakarítás 28900 Ft 33000 Ft Forrás:http://www.delmagyar.hu/sporolas/sporoljunk_aramot_a_nappaliban_es_a_haloszobaban/2317288/ alapján korrigált

Ablakon bedobott pénz http://www.ablakonbedobottpenz.hu/

Intézkedések „Legszebb mosott gyümölcs a tálban”, vagyis a beruházást nem igénylő, azonnal megtérülő intézkedések (vagyis átszervezések), „Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs”, vagyis a három éven belül megtérülő intézkedések, „Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs”, azaz a három éven túl megtérülő intézkedések.

„Legszebb mosott gyümölcs a tálban” „A METRO Group Asset Kft. látja el többek között a SPAR Magyarország Kft. működéséhez kapcsolódó hulladékgazdálkodási feladatokat. Közös – környezeti teljesítmény javítását szolgáló – projektjeik keretében megvalósították, hogy a SPAR valamennyi budapesti áruházánál megoldják a biológiailag lebomló, forgalomból kivont zöldség, gyümölcs hulladékok külön gyűjtését és komposztálással történő hasznosítását. A 2010-ben bevezetett újító intézkedésükkel 25%-kal csökkentették a települési hulladéklerakókba kerülő szerves hulladékok mennyiségét. A beruházást nem igénylő intézkedés éves működési költsége 7 millió forint, az éves megtakarítás mértéke 8,8 millió forint, így az intézkedés azonnal megtérül.”

„Legízletesebb alacsonyan csüngő gyümölcs” „Mars Magyarország Kisállateledel Gyártó Kft. bokrosi telephelyén 2009-ben megvalósított termálvizes fűtésrendszer kiépítése. Az intézkedés célja az volt, hogy az épület fűtését és a higiéniás célokat szolgáló meleg víz előállítását környezetkímélőbb és olcsóbb megoldásra cseréljék le a gáztüzelésű kazánok helyett. A megvalósítást követően a kazánokat már csak rásegítésként használják a vízmelegítéshez, ennek eredményeként az eddigi energiahordozó 83%-át váltják ki megújuló energiával. A 14 millió forintos beruházást igénylő intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az évi 5,94 millió Ft éves megtakarítást eredményező beruházás 2 év 4 hónap alatt térül meg.”

„Legnagyobb magasan csüngő gyümölcs” Magyar Telekom Nyrt… környezetvédelmi intézkedésének középpontjában a villamosenergia-felhasználás és a CO2 kibocsátás csökkentése áll. Ezért kézenfekvő lehetőség a hűtésre felhasznált energia csökkentése a vállalat telephelyein, melynek érdekében több, egymásba kapcsolódó, innovatív megoldást is megvalósítottak az elmúlt évek során. A komplett rendszer egyik eleme a geocooling technológia alkalmazása, amikor geotermikus hűtés rásegítést alkalmaznak magas külső hőmérséklet esetén. Az állomásonként 4 millió Ft beruházással járó intézkedésnek többlet működési költsége nincs, így az éves megtakarítás mértéke 700 000 Ft állomásonként, a megtérülés ideje pedig 5 év 9 hónap.”

Zöld iroda http://www.eugreenoffice.eu/hu/ http://calculator.eugreenoffice.eu/

Zöld iroda magyarul http://www.kovet.hu/szakmai-munka/zold-iroda-program

Komplex irodazöldítés

1. lépés- kétoldalas nyomtatás (30% megtakarítás) A rendes ember kétoldalasan nyomtat…

2. lépés- nyomtatás mennyiségének felezése

3. Lépés: Újratöltött tonerek

Minden egyben

http://papirmentes-iroda.blog.hu/

Környezeti hatás Egy tonna fehér papír előállításához átlagosan: 417 m3 víz, 1700 kg fa, 717kWh energia, 181 kg mészkő, 87 kg kén, 6 tonna gőz, 6 kg klór szükséges.   Irodazöldítés eredménye: 2 t-val csökkenthető papírfogyasztás, ezzel a környezeti mérlegben megtakarítható: 834 m3 víz (ez egy család mintegy négy éves vízfogyasztása) 3400 kg faanyag (34 db átlagos méretű fa), 1434 kWh energia (4302 óra számítógép használatnak megfelelő energiamennyiség) 362 kg mészkő, 174 kg kén, 12 tonna gőz, 120 kg klór. Ez a csökkenés természetesen nem közvetlenül a cégnél jelentkeztik. A számítás alapját jelentő közelítő értékek a hivatkozott honlapról származnak. Forrás: http://www.kvvm.hu/szelektiv/hasznositas.php Műszaki Irányelv (MI-10-158-158-1.) útmutatásai alapján egy átlagos városi család (4 fő) napi vízfogyasztása kb. 0,6 m3. Így ez a vízfelhasználás csökkenés egy átlag család 1405 napi vagyis közel négy éves teljes vízfogyasztásával egyenlő.

Fenntarthatósági kérdés Az ökológiai fenntarthatóság központi kérdése az, hogy miként lehet összhangba hozni a gazdasági rendszerek dinamikáját az ökológiai rendszerekével (York, 2008). Az ökológiai közgazdaságtan hatékonyság fogalma Herman E. Daly (1996) nevéhez fűződik, aki összekapcsolja a gazdasági és ökológiai elméletet és a hatékonyságot az ember által létrehozott érték és a felhasznált természeti tőke hányadosaként adja meg (Tóthné Szita, 2007).

ökohatékony országok 1999 2009 Országok T (gnm/$) T/Md GDP ($/fő) $/fő Svájc 1,62 0,33 25512 Norvégia (22) 0,49 0,22 55297 2 Mauritius 1,81 0,37 8312 Új-Zéland (75) 0,89 0,39 30236 3 Olaszország 1,87 0,38 20585 Szaúd- Arábia (52) 0,92 0,41 42324 4 Ausztria 2,04 0,42 23166 Svájc (1) 1,00 0,44 50107 5 Japán 2,05 23257 Kuba (46) 1,10 17280 6 Németország 2,12 22169 Japán (5) 1,19 0,52 31994 7 Hollandia 2,17 0,45 22176 Németország (6) 1,21 0,53 37209 8 Kolumbia 2,23 0,46 6006 Egyesült Királyság (14) 1,24 0,55 36422 9 Korea 2,45 0,5 13478 Kuvait (24) 1,27 0,56 78013 10 Franciaország 2,48 0,51 21175 Ausztria(4) 1,28 40679  

Norvégia 110 -66 erős Új-Zéland 75 -69 Szaúd-Arábia 317 -4 Svájc 96 21 Országok GDP változása (%) GDP(1999)-GDP(2009)/GDP(1999) EF változása (%) EF(1998)-EF(2009)/EF(1998) szétválás Norvégia 110 -66 erős Új-Zéland 75 -69 Szaúd-Arábia 317 -4 Svájc 96 21 gyenge Kuba 336 28 Japán 38 -20 Németország 68 Egyesült Királyság 79 -16 Kuvait 208 Ausztria 76 10

Ökohatékonyság- korlátok Az ökohatékonyság elméletének alapvető kritikája megtalálható Tóth Gergely disszertációjában (2002). Szerinte a fogalom szorosan összekapcsolódik a normál üzletmenet megkérdőjelezhetetlenségével. Egyszerűen fogalmazva: csináljuk, amit csinálunk jobban, hatékonyabban (ökohatékonyság), így egyszerre jár jól a pénztárcánk és környezetünk. Egyes elgondolások szerint a hatékonyság (az adott természeti erőforrás ráfordítással és szennyezéssel előállított termékek mennyisége) akár tízszeresére is növelhető, néhány évtized alatt. Az ökohatékonyságnak azonban korlátai vannak. Fokozása csak egy ideig lehetséges. Az ökohatékonyság önmagában támogatandó és üdvös dolog, de a fenntarthatóság legégetőbb problémáiról (pl. néhány gazdasági tevékenység romboló természete, kezelhetetlenül nagy vállalati méret, az elosztás igazságossága) semmit, vagy vajmi keveset mond.

Egyenlőtlen elosztás

Tevékenység romboló természete http://www.vicefund.com

Megoldás Bizonyos megközelítésekben alapvetően a technológiai változás teszi lehetővé az elmozdulást a fenntarthatóság irányába. Az álláspontok másik része szerint viszont a technológiai változás a probléma és nem a megoldás része (Bajmócy-Málovics, 2011).

Két paradoxon

Jevons paradoxon William Stanley Jevons (2001 [1865]), az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvető szerzője A szénkérdés (The Coal Question) című híres könyvében írta le az ökológiai közgazdaságtan talán legismertebb paradoxonát, amelyet azóta Jevons-paradoxonként tartanak számon (Clark–Foster, 2001). Jevons azt figyelte meg, hogy noha az ipari szénfelhasználás egyre hatékonyabbá vált – ezáltal egységnyi szénmennyiségből több termék előállítása vált lehetővé –, az abszolút szénfelhasználás növekedett.

MAGYARÁZATOK A klasszikus gazdaságtan szerint a hatékonyabb szénfelhasználás az egységnyi termékre jutó szén költségét csökkenti. Az árcsökkenés miatt a termelők szemében a szén egyre kívánatosabb energiaforrássá válik, így szenet hasznosító technológiákba fektetnek. A politikai gazdaságtan szerint a profit a kapitalista termelés hajtóereje, s ez egyrészt arra készteti a termelőket, hogy a költségeket az egységnyi kibocsátásra jutó erőforrás-felhasználás csökkentésével (azaz hatékonyságnöveléssel) faragják le, másrészt pedig hogy a bevétel növelése érdekében több jószágot és szolgáltatást állítsanak elő, szükségessé téve ezzel az erőforrás fogyasztásának növekedését (Foster, 2002, 92–103. o.; Schnaiberg–Gould, 1994, 45–67. o.).

JELENTŐSÉGE Lehatárolni a Jevons-paradoxon érvényességét, továbbá meghatározni, hogy mennyire általánosan alkalmazható, a környezeti társadalomkutatók egyik fontos feladata, mivel az olyan érvek, miszerint a hatékonyabb termelési technológiák megoldják a környezeti kríziseket, rendszeresen megjelennek a közpolitikai vitákban a legfejlettebb országokban. Továbbá legalább burkoltan, de gyakran nyíltan is előkerülnek különböző kutatási programokban. Bár a kapcsolatot Jevons egy bizonyos szinten (az ipar szintjén), a hatékonyság egy sajátos fajtája (az egységnyi erőforrás használatra jutó kibocsátás) és egy konkrét természeti erőforrás (a szén) között vizsgálta, fontos megállapítani, mennyire általános ez az összefüggés. Végső soron, ha a hatékonyságnövekedés gyakran fokozza az erőforrás fogyasztását, akkor a hatékonyság növelése elhibázott és félrevezető lehet.

Papírmentes iroda paradoxona Minthogy a papír természetesen jellemzően farostból készül, a papírfogyasztás világszerte jelentős terhet ró az erdei ökológiai rendszerekre. Első ránézésre úgy tűnhet, a számítógépek elterjedése és a dokumentumok elektronikus formában való tárolásának lehetősége a papírfogyasztás mérséklődéséhez, végső soron a „papírmentes iroda” megjelenéséhez vezetne, ami határozottan kedvező volna az erdők számára. Azonban nem ez a helyzet, ahogy azt Sellen és Harper (2002) világosan dokumentálják A papírmentes iroda mítosza (The Myth of the Paperless Office) című könyvükben.

Köszönöm a figyelmet