Berszán Gábor jegyzete alapján Készítette: Kőszegi Lászlóné Munkavédelem 2. előadás Berszán Gábor jegyzete alapján Készítette: Kőszegi Lászlóné

TEMATIKA

TEMATIKA

A III. évf. bsc-tananyag megoszlása a 14 hetes félévben: 1. hét: Alapfogalmak, törvények, szabványok 2. hét: A hazai és EU-követelmények összhangja. Kockázatértékelés 3. hét: Az állam és végrehajtó szervei. Munkáltató, munkavállaló 4. hét: A biztonság személyi és tárgyi feltételei 5. hét: Ergonómia 6. hét: Adminisztráció: bejelentés, kivizsgálás, nyilvántartás. Tanúsítvány, gépkönyv 7. hét: Munkahelyi ártalmak 8. hét: A biztonságtechnika általános követelményei. Mechanikus műveletek gépei 9. hét: Anyagátadó berendezések: diffúzör, extraktör 10. hét: Nyomástartó berendezések 11. hét: Villamos berendezések 12. hét: Anyagmozgató gépek 13. hét: Energiaszolgáltató berendezések 14. hét: Épületek, üzemtervezés, beruházás  Ha a félév folyamán a munkavédelem-óra állami ünnepre esik, akkor a hetek száma annak megfelelően csökken és egyes témák, az órán összevonásra kerülnek.

Ismétlés A munkavédelem: a …………………………………. vonatkozó ….............. És …………….. követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló ………………., ……………., ………… előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.   A munkavédelem a három nagy biztonsági rendszerbe illeszkedik, ezek: - ………………………………; - ……………………………....; - ……………………………….

Törvények A törvényt az országgyűlés alkotja, országos érvényű jogszabály. A jelenlegi munkavédelmi alaptörvény: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. Az alaptörvényt 1997-ben és 2004-ben módosították az EU-csatlakozásnak megfelelően, de azóta is számos módosítás történt. A legutóbbi 2016. július 8-án lépett hatályba. A törvényhez kormány-, illetve miniszteri rendeletek kapcsolódnak. Ezek az ágazati, szakmai részletekre terjednek ki, pl. a nyomástartó edényekre.

Törvények A törvény pontos szövege a Nemzeti Jogszabálytár internetes oldalán olvasható www.njt.hu A törvény szövege adott napon érvényes. Ha korábbi állapotot keres (pl. üzemi baleset 2012-ben) arra még az akkori törvényi szövege érvényes. Keresés: njt.hu 5 évre visszamenőleg. (Igénylés fülnél régebbi változatot is elküldik.)

Törvények A munkavédelmi törvény alapelvei A védelem elve A tripartizmus elve A munkavállaló által értett nyelv használatának elve A védelem kiterjesztésének elve A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve

A munkavédelmi törvény alapelvei 1. Védelem elve: Minden munkavállalónak, aki Magyarország területén munkát végez, joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez ∑ -nak aki --a van a és - es munkafeltételekhez

A munkavédelmi törvény alapelvei 2. Tripartizmus elve: A munkavédelem 3 pilléren alapul: Állam-, Munkáltató-, Munkavállaló feladatai és felelőssége Az állam határozza meg: A munkavédelem alapvető követelményeit A munkavédelem irányítási és ellenőrzési intézményeit A munkavédelem országos programját

A munkavédelmi törvény alapelvei 3. A munkavállaló által értett nyelv használatának elve: A munkavállalót egy általa értett nyelven kell tájékoztatni a feladatairól, követelményekről, munkavédelmi oktatásról. 4. A védelem kiterjesztésének elve: a munkavédelmi szabályokat úgy kell megalkotni, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson: A munkavállalónak A munkavégzés hatókörében tartózkodóknak (iskolai tanulók, kórházi látogatók, stb.) A munkáltató szolgáltatását igénybevevőnek

A munkavédelmi törvény alapelvei 5. A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve: a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést és érdekvédelmet biztosítja. 6. Az együttműködés elve: a Mvt. alapján együttműködési kötelezettség terheli az államot, munkáltatókat és munkavállalókat a munkavédelmi jogok gyakorlása és kötelezettségek meghatározása és teljesítése során.

A munkavédelmi törvény alapelvei 7. Az adatok védelmének elve: a Mvt. tiltja a munkavédelmi adatok szabad, ellenőrizhetetlen felhasználását. Bizonyos adatgyűjtés engedélyezett, de ezeket csak statisztikai célra lehet felhasználni. 8. A szaktevékenység elve: a tv. meghatározott munkavédelmi tevékenységeket munkabiztonsági, munka-egészségügyi, vagy munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősít.

A munkavédelmi törvény alapelvei (ismétlés) 1 v   d 2 t r 3 m l á é n h 4 k s 5 ó j 6 e 7 a 8 z g

Az 1997. évi CII. sz. módosító törvény Az alábbi főbb alapelvekre épül: - előtérben a megelőzés; - a munkáltató felelőssége fokozódik; - információ-kötelezettség a munkavállaló részére; - gazdasági érdekeltség; - a jogszabály pontosabb, konkrét szövegezése.

Néhány részlet az 1997-es törvényből: „54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése;

Néhány részlet az 1997-es törvényből: 4. az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; 5. a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; 6. a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel;

Néhány részlet az 1997-es törvényből: 7. egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; 8. a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; 9. a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása.

Néhány részlet az 1997-es törvényből: (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.

Néhány részlet az 1997-es törvényből: (3) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást kellő időben a munkavállalónak megadni; b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

Néhány részlet az 1997-es törvényből: c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére; d) új technológiák bevezetése előtt kellő időben megtárgyalni a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel bevezetésük egészségre és biztonságra kiható következményeit.

Az EU-összhang jegyében született a 2004. XI. sz. törvény amely a kockázatértékelésen kívül a szaktevékenység (biztonsági felülvizsgálat, üzembe helyezés), tájékoztatás, a munkavállaló döntésekbe való bevonásának a szerepét hangsúlyozza.

Részlet a 2004. évi törvényből: 70. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.

Részlet a 2004. évi törvényből: A munkavállalók a következő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogosultak tanácskozást folytatni: a) a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek foglalkoztatása, b) a munkavédelmi tartalmú információk c) a munkavédelmi oktatás

Részlet a 2004. évi törvényből: (3) A tanácskozás során biztosítani kell az arányos részvételt, a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik javaslattételi jogát.

2005. évi VIII. törvény a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról többek között a következőket tartalmazza: „a munkáltató köteles tájékoztatni a szakszervezetet: a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,

Szabványok A szabvány termékek, létesítmények, eljárások minőségi, biztonsági, megjelenési követelményeire és ezek vizsgálati módszereire vonatkozó előírás. Megkülönböztetünk nemzeti (MSZ, DIN) és nemzetközi szabványokat (ISO, EU) A szabvány az egyöntetűséget, ellentmondásmentességet és a műszaki színvonalat tükrözi.

Szabványok

Szabványok Magyar Szabványügyi testület Online Szabványkönyvtára Az Online Szabványkönyvtár egy virtuális könyvtár, ahol a szabványinformációk, a szabványok szövege és a kiadványok kizárólag képernyőn való olvasásra nyithatók meg, tehát nem nyomtathatók és nem letölthetők. A szabványok és szabványkiadványok szerzői jogi védelem alatt állnak.

Szabványok A kis-és középvállalkozások versenyképessége javításának, piacra jutásuk és piacon maradásuk elengedhetetlen feltétele azoknak a műszaki követelményeknek a pontos ismerete, amelyeket a szigorúan szabályozott és egységes uniós piac megkíván. Hazánkban a szabványosítási tevékenység szervezete a Magyar Szabványügyi Testület, az MSZT. Főbb szolgáltatásai: szabványosítás tanúsítás oktatás szabványkiadás szabványforgalmazás információszolgáltatás

Kockázat, kockázatértékelés A kockázat a veszély bekövetkezésének, a káros hatásnak a valószínűsége. A kockázat tehát valószínűség, ami a kár gyakoriságával és mértékével (kárösszeg) jellemezhető. Biztonságról akkor beszélhetünk, ha a kockázat kisebb adott kárértéknél. Teljes biztonság a gyakorlatban nincsen. A 2004. évi törvény konkrét és részletes irányelveket tartalmaz.

Kockázat, kockázatértékelés Részletek a 2004. XI. sz. törvényből: 11. § (1) Az Mvt. 54. §-ának (2) bekezdése a következő mondatokkal egészül ki: https://www.youtube.com/watch?v=Mmvelsi5TNU „A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.” „(5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató a következőket dokumentálja:

Kockázat, kockázatértékelés A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége dokumentálni: a kockázatértékelés időpontját, helyét és tárgyát, az értékelést végző azonosító adatait; a veszélyek azonosítását; a veszélyeztetettek azonosítását, az érintettek számát; a kockázatot súlyosbító tényezőket; a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelését, biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása …

Kockázat, kockázatértékelés a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölését; a tervezett felülvizsgálat időpontját; az előző kockázatértékelés időpontját. http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=511 https://www.youtube.com/watch?v=Mmvelsi5TNU  Kapás Zsolt ea. Minél szélesebb körű és minél alaposabb a kockázatértékelés, annál kisebb a hirtelen, váratlanul bekövetkező esemény valószínűsége. A kockázatelemzés a baleset modellezésének tekinthető.

Kockázat, kockázatértékelés Dokumentum megőrzése: legalább 5 évig. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól. A munkahelyeken végzett kockázatelemzések keretében meghatározásra kell kerüljön, hogy minden egyes munkafolyamat során a munkavállalónak milyen típusú egyéni védelemre van szüksége.

Kockázat, kockázatértékelés

Veszélyforrások A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelent. Fajtái: Fizikai (zaj, világítás, csúszós felület, hőmérséklet, stb.)

Veszélyforrások Veszélyes anyag

Veszélyforrások Biológiai (makro- és mikroorganizmusok) Az ország öt pontján kellett eddig leölni a fertőzött állatokat. Az emberek csak ilyen védőöltözetben közelíthetik meg őket A szennyvíztisztításban résztvevő mikroorganizmusok

Veszélyforrások Fiziológiai, idegrendszeri, pszichés igénybevétel

Veszélyelemzés A kockázatértékelés és a HACCP között sok hasonlóság van. A kockázatértékelés a balesetek A HACCP az élelmiszer-mérgezés elhárítására szolgál. HACCP: Hazard Analysis and Critical Control Points

Veszélyelemzés A HACCP hét fő eleme: A veszélyek azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük gyakorisága szerinti rangsorolásuk a kockázat alapján. Azon kritikus pontok kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. (Kritikus pont lehet nyersanyag vagy segédanyag, művelet, résztevékenység.) Azoknak a kritériumoknak az előírása, amelyek alapján a veszély megelőzhető. A kritikus pontok felügyeletére alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása (műszerezés). Helyesbítő intézkedések. Ellenőrzés. Dokumentálás.

Üzembe helyezés feltétele A kockázatelemzéshez hasonló célú az üzembe helyezés előtti vizsgálat: A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.”

Üzembe helyezés feltétele

Üzembe helyezés feltétele

Köszönöm a figyelmet!