Molnár Ákos tollából

én reggel 9 órakor indult a busz a kollégium előtti utcából. Az utazás beszélgetéssel és a gondolkodással telt el, „Vajon milyen lesz?”. A kastély első látásra megtetszett mindenkinek. Kívülről szép, de belülről még lenyűgözőbb volt.

Először megismertettek bennünket a kastély múltjával és egy rövid beszámoló során az Andrássy családfa híres embereivel, mint például Idősebb Gróf Andrássy Gyulával. Az úton nagyon színesen mondták el az Andrássyak és a híres műemlékek történetét. A egyik legszebb alkotás az Angolkert volt.

Tömérdek szép dolgot láttunk, a kiállítás gyönyörű volt. Sok híres magyar ember arcképét megtalálhattuk. Az összes bútor közül sajnos csak négy volt eredeti, mert az Őszirózsás forradalom idején elpusztították a többit. Nekem a két háló és a díszterem tetszett a legjobban.

A kastélyt idősebb Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette, valószínűleg Alpár Ignác tervei alapján között. A kastély mögötti angolkertet is ő létesítette, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával (Leányszöktetés). Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik. A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A épülettől távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. A park területe a második világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.

1823. március 3-án született az Osztrák–Magyar Monarchiában talán legnagyobb karriert befutó magyar politikus, id. gróf Andrássy Gyula, aki igen változatos életpályán jutott el a közös külügyminiszteri székig.

Fiatalkorában katonaként és diplomataként is részt vett a szabadságharcban, amiért Világos után halálra ítélték; később bécsi politikusként csak a „szép akasztott férfiként” emlegették. A történelem szeszélyeire ékes példa, hogy Andrássy lett a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, és épp ő végezte a nádori teendőket Ferenc József 1867-es koronázási ünnepségén.

Pályája csúcsán, külügyminiszterként ( ) nemzetközi hírnévre tett szert, barátságot ápolt például Bismarck német kancellárral is, és a berlini kongresszuson (1878) ő képviselte a Monarchiát. A korban férfiideálként tekintettek rá, ennek is köszönhető, hogy Erzsébet királynéval való barátsága olyan – egyébként alaptalan pletykákat eredményezett, melyek máig uralják a Sisi- történeteket. Andrássy ben hunyt el, hosszú betegség után.

Már délután volt, amikor beértünk Tiszavasvárira. A kultúrházban két csoportra osztottak bennünket, az egyik csapat agyagból kis tálakat készített, a másik körbevezetésen vett részt a Vasvári Pál múzeumban, aztán ez felcserélődött.

Láthattunk: - 80-as évekbeli - Ős és Ókori - Régi orvosi rendelőről - Alkaloida Vegyészeti Gyárról szóló kiállítást. A tárlatvezetés közben a 80-as évekbeli bemutatónál hozzá szabadott érni a kiállítási tárgyakhoz. Lehetett zenét hallgatni a régi lejátszókon.

Az ókori kiállításon megtudhattuk, hogy, hogy éltek a honfoglaló Magyarok. Az Őskori kiállításon a több mint éve élt ember életmódjáról tudhattunk meg adatokat. A gyári és az orvosi kiállításon a régi idők orvoslási és gyártási módszereit tanulmányoztuk.

Készítette: Molnár Ákos A kirándulást szervezte: Vajdovicsné Novák Piroska tanárnő Köszönjük