A Be. alapelvei Tóth Mihály Be. I. fejezet 1-10 §

Vázlat 1. Az alapelvek fogalma, csoportosítása 1.1. Alaptörvény és alapelvek 2. Az eljárási feladatok megoszlása 3. A hivatalból történő eljárás 4. Az ártatlanság vélelme 5. Jog a bírósághoz, jogorvoslat 6. További alapelvek (alapvető rendelkezések) az évi XIX. törvényben

Az alapelvek fogalma A büntető eljárásjog alapelvei olyan tézisek, előírások rendszerét jelentik, amelyek megszabják az eljárás módját, irányát, meghatározzák jellegét. E rendelkezések megvilágítják a jogalkotó szemléletét, kereteket adnak az állam büntetőjogi igényének, úgy, hogy olykor annak mozgásterét, korlátjait is kijelölik. Az alapvető rendelkezések a törvény szellemét testesítik meg, kifejtésük, részletezésük a további jogi előírások feladata.

Az alapelvek csoportosítása Lehetséges csoportosítások: Szervezeti elvek – működési elvek Alaptörvényben (is) szabályozott – „szűkebb” büntetőeljárási elvek Állami oldalról - Terhelti oldalról - A kettő viszonyát érintően megfogalmazott elvek

Alaptörvény és alapelvek 1. Szervezeti elvek (25-28; 29. cikk) -az igazságszolgáltatás szerve a bíróság (az igazságszolgáltatás privilégiuma), élén a Kúria -A vádhatóság az ügyészség - a társasbíráskodás elve, - a laikus elem részvételének elve, - a bírói függetlenség elve.

Alaptörvény és működési elvek 1. KÍNZÁS TILALMA (III. cikk (1) bek.) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni SZABADSÁGHOZ VALÓ JOG (IV. cikk 1-2 bek.) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Szabadságtól való végleges megfosztásra csak bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bíró ítélet alapján kerülhet sor. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni. TÖRVÉY ELŐTTI EGYENLŐSÉG, DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA (XIV. cikk)

Alaptörvény és működési elvek 2. (XXVI. cikk) „BÜNTETŐELJÁRÁS-SPECIFIKUS” ELVEK (+ büntetőjogi alapelvek) (1)Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes é s nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. (2) Senki nem tekinthet ő bűnösnek míndaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. (3) A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. (4) Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. (5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerit bűncselekmény volt. (6) Senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy — nemzetközi szerződés, illetve az Európai Uniójogi aktusa által meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték. (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

Alapelvek a Be-ben Eljárási feladatok megoszlása, vádelv (1-2 §) Jog a bírósági eljáráshoz, jogorvoslat (3.§) Hivatalbóli eljárás, a büntető eljárás akadályai (6 §) Védelem joga (5. §) Ártatlanság vélelme, önvád tilalma, bizonyítási teher (4.,7.,8. §) Anyanyelv használata (9. §) Büntetőjogi felelősség önálló elbírálása (10. §)

A Be.-ben kifejezetten nem szereplő elv (Alaptörvény, Emberi Jogok Európai Egyezménye) Tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni.” (1993. évi XXXI. Tv.)

Az eljárási feladatok megoszlása a bíróság eljárásának alapja (1-2.§) A funkciómegosztás lényege, tartalma Vád és vádelv A vád és az ítélet A védelem önállóságának sajátosságai

A „törvényes vád” alakuló gyakorlata Be. 2. § (2) Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. 1. BK. Vélemény -A vád törvényessége, -(érdemi és nem érdemi hiányosságok) -A hiányok eljárásjogi következményei

Alapkérdés a „pontosan körülírt” A bírói gyakorlat akkor tekinti a vád tárgyává tett cselekmény körülírását pontosnak, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a bűncselekmény törvényi tényállási elemeinek megfelelő konkrét tényeket: az elkövetési magatartást, a cselekmény elkövetésének helyét, idejét, módját, körülményeit. E követelmény megsértése a vád törvényessége hiányának megállapításához vezet (pl. BH , stb.) és az eljárás megszűntetésével járhat.

az eljárás két oldala LEGALITÁS OFFICIALITÁS (kötelesség) (jog) Kivétel: Pl. -megrovás - feljelentés -vádhalasztás - magánindítvány -vádemelés - kívánat mellőzése - együttműködő személy immunitása - fedett nyomozó mentessége Hivatalbóli eljárás

Magánindítvány Csekély, személyiségi jogot sértő Erőszakos nemi Rágalmazás Becsületsértés Könnyű testi sértés Kegyeletsértés Magánvádas ! Magántitok megsértése Levéltitok megsértése Magánlaksértés Eü. önrendelkezési jog megsértése Hozzátartozó sérelmére elkövetett vagyon elleni

6. § (1) A bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. (2) Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel. (3) Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy felmentő ítéletet kell hozni, ha a)a cselekmény nem bűncselekmény, vagy azt nem a terhelt b)(feljelentett személy) követte el, b) nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, illetőleg az, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el, c) - az e törvényben meghatározott kivételekkel - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll fenn, d) a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták [kivéve egyes rendkívüli Jogorvoslatokat] A büntetőeljárás akadályai

Az ártatlanság vélelme „A bírói ítélet lőtt senkit sem lehet bűnösnek mondani, s a társadalom mindaddig nem vonhatja meg senkitől a közösség védelmét, amíg nincs megállapítva róla, hogy megsértette azt a szerződést, amely ezt a védelmet nyújtotta neki.” (Beccaria – 1764) „Minthogy minden ember a természeténél fogva veleszületett jó hírnévnek örvend, amelynél fogva mindaddig ártatlannak tekintendő, amíg bűnössége be nem bizonyíttatik, ebből következik, hogy a bizonyítás terhe a bírón nyugszik.” (Vuchetich – 1819)

Az elv tartalma és következményei Senki sem tekinthető bűnösének mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg (Be. 7. §) Sajátosságai: - Nincs a megfogalmazásban klasszikus vélelmező tény.(Az, hogy "nincs bűnösséget kimondó ítélet" nem tekinthető vélelmező ténynek). -„A bíróság jogerős marasztaló ítéletéig nem tekinthető bűnösnek" tétel nem feltételként, hanem módként - a vélelem megdöntése kritériumainak megfogalmazásaként - fogható fel. (Csak bíró, csak jogerős marasztaló ítélettel döntheti meg). Következményei: * önvád tilalma * bizonyítási teher * in dubio pro reo Viták a bűnösségi vélelemről és az ártatlansági vélelemről „Az ártatlanság vélelme, hisszük, nem a bűnösök, hanem az ártatlanok menedéke. […] nem szabad, hogy egyfajta üres szólam legyen egy olyan társadalomban, amelyben antagonisztikus ellentétek vannak.” (Király Tibor)

Újsághír július 17.

Jog a bíróság eljárásához, jogorvoslati jog 3. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt vádról bíróság döntsön. (2) Bűncselekmény elkövetése miatt bárkinek a felelősségét megállapítani, és emiatt vele szemben büntetést kiszabni egyedül a bíróság jogosult. (3) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság határozatai, valamint az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedései ellen, illetve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság intézkedésének elmulasztása miatt - e törvényben meghatározottak szerint - jogorvoslatnak van helye. (4) A Legfelsőbb Bíróság határozatai ellen rendes jogorvoslatnak nincs helye.

Anyanyelv használata 9. § (1) A büntetőeljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány. (2) A büntetőeljárásban mind szóban, mind írásban mindenki az anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismertként megjelölt más nyelvet használhatja. (3) Annak a határozatnak és más hivatalos iratnak a lefordításáról, amelyet e törvény szerint kézbesíteni kell, az a bíróság, ügyész, illetőleg nyomozó hatóság gondoskodik, amelyik a határozatot meghozta, illetőleg a hivatalos iratot kibocsátotta. (4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond.

A tolmács, a fordítás 1/2013. számú büntető elvi döntés I. A magyar anyanyelvű terheltet nem illeti meg az anyanyelv használatának joga alapján az a jogosultság, hogy részére a büntetőeljárás iratait más nyelvre lefordítsák. II. A nem magyar anyanyelvű terheltnek írásban szükséges lefordítani a büntetőügy lényeges iratait, így a szabadságelvonásról szóló határozatot, a vádiratot és minden ügydöntő határozatot. III. A nem magyar anyanyelvű terheltet a védőjével való kommunikáció alatt – amely az eljárás során lefolytatott bármely kihallgatással vagy meghallgatással áll kapcsolatban, vagy a fellebbezés vagy más eljárási kérelmek benyújtásához kapcsolódik – a védői, terhelti, a védekezéshez szükséges megbeszélés érdekében igénybe vett tolmács-költség nem a terheltet, hanem a nemzeti államot terheli. [Be. 9. § (1) és (2) bekezdés; az Európai Parlament és a Tanács által október 20. napján elfogadott – és november 9. napján hatályba lépett – 2010/64/EU irányelv 2. cikk (4) bekezdése.]

Iratok lefordítása 219. § (3) Ha a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri, a vádirat e vádlottra vonatkozó részét a vádlott anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa korábban ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt így kell a bírósághoz benyújtani § (6) A magyar nyelvet nem értő vádlott részére a kihirdetés után az ítélet és az ügydöntő végzés reá vonatkozó részét az anyanyelvére, regionális vagy nemzetiségi nyelvére, illetőleg kérésére az általa ismertként megjelölt, az eljárásban korábban használt más nyelvre le kell fordítani, és azt a részére kézbesíteni kell.

Az anyanyelv használata (anyanyelvén beszél, azt ténylegesen használja) – és a becsült összlétszám Cigány – Német – Szlovák – Horvát – Román Szerb Szlovén, vend Örmény – Görög – Bolgár Lengyel Ukrán, ruszin

A büntetőjogi felelősség önálló elbírálása 20. BK vélemény a büntetőjogi felelőssége önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében A költségvetési csalás (2012. évi C. törvény 396. §) bűncselekményének az elbírálása során a büntetőbíróság az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényeket az évi XIX. törvény szabályai szerint önállóan állapítja meg, az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítási szerv jogerős határozatához nincs kötve.