Tudásmenedzsment és a könyvtárak Bognárné Lovász Katalin

Két oldalú megközelítés A könyvtár szervezetén belül alkalmazható tudásmenedzsment eszközök, a bevezetéséhez szükséges feltételek, illetve a szervezet mindennapi tevékenységébe és feladataiba ágyazott tudásgazdálkodási technikák. A könyvtárak intézményi, szervezeti, regionális, nemzeti tudásmenedzsmentben felismert és vállalt szerepei és tevékenységei.

A könyvtári szervezeten belül alkalmazott tudásmenedzsment fő célja a szervezeti tudástőke fejlesztése a szolgáltatás hatékonyabb és jobb minőségű biztosítása érdekében, a „szervezeten kívüli” tudásszervezés megvalósítása.

Mi is a cél? 1. A könyvtárak „külső” tudásmenedzsment tevékenysége segítheti a valódi partneri viszony kialakítását az anyaintézménnyel illetve a helyi társadalommal. 2.Megteremtheti a könyvtár beágyazódását az anyaintézménybe illetve helyi társadalomba, bekapcsolódását biztosít a helyi és regionális tudásgazdálkodásba.

Regionális és hazai tm Intézményi tm Könyvtári tm

Tang Shanhong, 2000 tudás innováció menedzsment (knowledge innovation management) – ez a tudáslétrehozás, megosztás és transzfer menedzsmentjét jelenti, és magában foglalja az elméleti, technológiai és szervezeti kérdések vizsgálatát; tudáselosztás menedzsment (knowledge dissemination management) – azoknak a módszereknek, csatornáknak és technológiáknak a kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a közvetítést a tudás birtokosai és felhasználói között; tudásalkalmazás menedzsment (knowledge application management) – vállalatok, önkormányzatok, kutatóintézetek és a civil szféra számára olyan szolgáltatások kialakítása, amelyek segítik az adott terület, vállalat működését; a digitalizálási tevékenység révén minél több nyomtatott dokumentum távoli elérésének biztosítása és az ezen alapuló szolgáltatások biztosítása; emberi erőforrás menedzsment (human resource management) – magas szintű tudással rendelkező személyzet kialakítása, különös figyelmet szentelve a könyvtárosok elvárásai és tulajdonságai közötti különbségekre. Egyéni fejlesztések és egyénre és közösségre szabott tudásmenedzsment eszközök bevezetése.

Ungváry Rudolf és Vajda Erik, „tudatosítsák saját munkatársaik és a közvélemény számára, hogy milyen információkat birtokolnak és képesek szolgáltatni; szervezzék meg a könyvtári munka tanulságainak és tapasztalatainak megosztását a munkatársak között; adatbázis-szolgáltatásaikat összefogott, rendezett szervezeti és technikai keretek között kínálják fel; csökkentsék használóiknak azokat a nehézségeit, melyet a nagy tömegű, emészthetetlen keretek között áradó információ okoz, és ugyanakkor tegyék lehetővé, hogy az olvasók ismerethiányaikat célzott és támogatott formában feloldhassák.”

Géró Katalin, egy adott szervezet információs-, illetve tudásfolyamatainak feltérképezése; egy adott szervezet egésze és részegységei által támasztott információs igények feltérképezése; a szervezet átfogó tudástérképének a megalkotása, amely alapján a szervezet kidolgozhatja tudásgazdálkodási stratégiáját; olyan osztályozási rendszer, taxonómia kialakítása, amely alapján lehetővé válik a tudásrendszer alapjainak megteremtése, így pl. a tudástérkép kialakítása is; olyan eszközök, eszközrendszerek kiépítése, amelyek hatékonyan járulhatnak hozzá a tudásmegosztáshoz. Ilyen pl. a vállalati/intézményi ki-kicsoda kidolgozása, amelynek lényege, hogy feltérképezi a szervezeten belül felhalmozott szakértelmet és tapasztalatokat, azaz segít eligazodni abban, hogy ki mit tud "házon" belül.

Thomas Davenport – Larry Prusak. A tudás menedzselése minden munkavállaló feladata, de a vállalat dolgozói között négy szintet különítenek el: dolgozók, akik saját munkakörük mellett látják a tudásmenedzsment körébe tartozó feladatokat; tudásintegrátor, tudásadminisztrátor – kifejezetten tudásmenedzsment munkakörben dolgozók; a tudásprojektek vezetői; a tudásmenedzsment legfőbb irányítója – Chief Knowledge Officer

Davenport-Prusak „A legérdekesebb új, tudással összefüggő feladat az integrátoroké, a könyvtárosoké – a szintézisteremtők, az elemzők és a szerkesztők tevékenysége.” „A tudás birtokosaitól megszerzik az információkat, szerkesztett formába öntik, fenntartják és időről- időre pontosítják a rendszert.”

Sue Henczel, 2004 az intézmény üzleti sikeréhez szükséges tudás (és hiányosságainak) felderítése, az intézményben létrehozott (és külső forrásokból beszerzendő) tudás "készletének" és forrásainak számbavétele, az értékesnek minősített tudás rögzítése, tárolása, feldolgozása a hatékony visszakereshetőség érdekében, a tudásmegosztás és -átadás formáinak kialakítása

FELADAT Nézzék át a kapott táblázatokat Sue Henzen felosztásáról. 1.Mivel értenek egyet? 2.Mi lepte meg önöket a felosztásban? 3.Mi nem a könyvtárak feladata?

Ajánlott irodalom Ungvári Rudolf – Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. 2. jav. kiad. Budapest, Typotex, p.URL: Géró Katalin: Géró Katalin: Knowledge management – múló hóbort avagy a jövőnk? In: Könyvtári Figyelő, sz p. Henczel, Sue: Supporting the KM Environment—The roles, responsibilities, and rights of information professionals. In: Information outlook 2004 Vol. 8, No p.