Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) Zárókonferencia Nagyvárad, március 19. Új módszertani megközelítések a as Európai Uniós fejlesztési időszakhoz kapcsolódóan Tapasztó Dénes - szakmai vezető, Szegedi Tudományegyetem

A as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei A fejlesztések fő irányai: Tematikus célkitűzések Új stratégiai szintű elemek a as időszakban A térségi integráció problémaköre Út a hatékony forrásfelhasználás felé Tartalom

Jelenleg zajlik a as időszakra vonatkozó jogszabályok parlamenti és tanácsi vitája AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (JAVASLAT) A as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei

A rendelet javaslat két részre oszlik. Az első rész egy sor közös rendelkezést határoz meg a közös stratégiai keretben megadott valamennyi strukturális eszköz szabályozására. Ezek a rendelkezések a támogatás általános elveire, így például a partnerségre, a többszintű kormányzásra, a férfiak és nők közötti egyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti jognak való megfelelésre vonatkoznak. A javaslat szintén tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az EU 2020 stratégiából származó közös tematikus célkitűzések felsorolását, a közös stratégiai keretre vonatkozó uniós szintű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket.

Szükség van az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására. Meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.

Közös megközelítést határoz meg a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, valamint a tengerügyi és halászati politika teljesítményközpontúságának megerősítése érdekében, ezért a feltételrendszerrel és a teljesítés felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a figyelemmel kísérésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intézkedéseket is magába foglal. A rendelet második része egyedi rendelkezéseket tartalmaz az ERFA-ra, ESZA-ra, és a Kohéziós Alapra vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a kohéziós politika küldetésével és céljaival, a pénzügyi kerettel, a konkrét programozási és jelentéstételi intézkedésekkel, a főbb projektekkel és a közös cselekvési tervekkel kapcsolatos rendelkezések. A második rész tartalmazza a kohéziós politika szerinti irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelményeket, és részletesen ismerteti az ellenőrzésre és a pénzügyi irányításra vonatkozó konkrét intézkedéseket.

A fejlesztések fő irányai: Tematikus célkitűzések Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és - kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése

Új stratégiai szintű elemek a as időszakban A Bizottság által elfogadott közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállam partnerségi szerződést dolgoz ki. A partnerségi szerződés átülteti a közös stratégiai keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása általi elérésére. Eredményességmérési keretet kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok közreműködésével ben eredményességi tartalékot kell előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési keretben lefektetett rész célértékeket elérték.

A GDP- és GNI-adatok jelentős mértékben befolyásolják a kohéziós politikában elérhető források mértékét, és a kohéziós támogatási felső határra (capping) tett bizottsági javaslattal együtt ahhoz vezetnek, hogy Magyarország 20 százalékkal kevesebb kohéziós forrásra lenne jogosult a következő időszakban. A javaslat szerint a tagállami allokáció mértéke az adott ország GDP-jének 2,5%-ában lenne maximálva. A korábbinál alacsonyabb plafonérték rögzítésének indoka a jelenlegi időszakban egyes tagállamok esetében tapasztalható alacsony abszorpció.

Felkészülés az új fejlesztési időszakra – Integrált programozás és megvalósítás Területi tervezés – programterületek meghatározása a térségi igények hatékonyabb kielégítése érdekében, funkcionális területi együttműködések megjelenése Közös programozás – integrált tervezés és programozás az EU Kohéziós Politikája, és más Uniós valamint tagállami pénzügyi eszközök alkalmazására Több alapból finanszírozott programok – ERFA és ESZA finanszírozású operatív programok a közös tervezés, megvalósítás és monitoring érdekében

A közösségek által irányított helyi fejlesztési program (CLLD) – helyi akciócsoportok meghatározó szerepe (városi, vidéki, határon átnyúló stb. programok, de mindenképpen a helyi közösség a megvalósító). Az Irányító Hatóság egyes feladatait a helyi közösségek átvehetik (pl. projekt kiválasztás) Integrált területi beruházás (Inetgarted Territorial Investment) – amennyiben városfejlesztési vagy más területi stratégia megvalósítása több prioritás vagy operatív program keretében lehetséges. A közösségek által irányított helyi fejlesztési programokkal szemben ez top-down megvalósítású is lehet és az Irányító Hatóság is lehet a lebonyolító Közös cselekvési terv – egy kedvezményezett felelőssége alá tartozik, és meghatározott prioritásokhoz köthető projekt csomag. Kerete min. 10 millió euró, ill. az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg Városfejlesztés kiemelt szerepe – hangsúly a fenntartható város fejlesztésen, városfejlesztési platform kialakítása

Térségi integráció - miért szükséges? A magyar gyakorlatban is jelen van – alkalmazása nem elmélyült Az EU közötti időszakában a releváns jogszabály-tervezetek szorgalmazzák az újszerű, térségi integráción alapuló fejlesztési eszközök bevezetését és alkalmazását Alapvető előnyök: térségi és tematikus összehangoltság, a fejlesztések egymást erősítik, csökken a párhuzamosság és az egymással szembemenő fejlesztések száma

Térségi integráció - miért szükséges? Alapvető előnyök és nehézségek: partnerségre épül; a KSK rendelet tervezet alapján „a (tagállami szintű) partnerségi szerződés, illetve az egyes programok érdekében a tagállamnak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokat képviselő partnerekkel, gazdasági és társadalmi partnerekkel és a civil társadalmat képviselő testületekkel” Jobb forrásfelhasználási hatékonyság és takarékosság – a fejlesztési források volumene alacsonyabb lesz ban Magyarországon

Az integrált szemlélet megjelenése a tervezésben és a megvalósításban Helyzetfeltárás: a társadalmi, gazdasági és környezeti erőforrások és problémák elemzése, koncentrált és fókuszált módon Több nézőpontú elemzés: adott probléma hátterének és összefüggéseinek feltárása Az érintettek körének és érdekeinek elemzése: a közös igények feltárása és az ellenérdekek egyeztetése, kiszűrése A célok integrált szemléletű meghatározása

Az integrált szemlélet megjelenése a tervezésben és a megvalósításban Az integrált fejlesztés végrehajtásáért felelős szereplő több területi szereplő által végrehajtott fejlesztést koordinál (projektcsomag, vagy program) Egy-egy cél elérése érdekében több ágazatot is érintő fejlesztés integrálása Visszacsatolások, értékelések, folyamatos kapcsolattartás

A térségi integrációhoz kapcsolódó problémák és kockázatok Sokszereplős történet – a partnerség kialakítása az egyik kulcs momentum Jelentős időigénye van – mind az előkészítés, mind a megvalósítás szempontjából Összetett és bonyolult ellenőrzés és monitoring A megvalósítás koordinációja komoly szakértelmet igényel: szakmai rálátás, konfliktuskezelés, határidők Felelősségi körök, kompetenciák és szervezeti keretek

Lehetőségek térségi integrált programok lebonyolítására CLLD-típusú fejlesztések: a korábbi LEADER programok tapasztalataira épülő, alulról építkező térségi kezdeményezések Bizonyos szempontok szerint megkülönböztetett térségek (pl. hátrányos helyzet) programjai Integrált, komplex városfejlesztési programok K+F programok, melyek a felsőoktatás és a vállalkozások együttműködésén alapulnak Turisztikai, környezeti és energetikai, valamint közszolgáltatási programok

Út a hatékony forrásfelhasználás felé A több alapú (multi-fund) programfinanszírozás A térségi integrációs megközelítés erősödése Eljárásrendi kérdések: pályázat, vagy célzott támogatás? A több érdekcsoport bevonására építő partnerség

Út a hatékony forrásfelhasználás felé Integrált városfejlesztés a as programozási időszakban A projektek fenntarthatóságának szempontjai Az indikátorrendszer megtervezése A projektfejlesztés új elvárásai

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Tapasztó Dénes Szakmai vezető