A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére.
Advertisements

A HELYI ÉS A TELEPÜLÉSI ADÓRENDELETEK SZABÁLYOZÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI.
Klímaváltozás káros következményeinek eszközrendszere Dr. Kozák Péter PhD. Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Okleveles mérnök,
Új utak a hazai aszálykezelés területén A vízügyi ágazat aszálykezelése – aszálystratégia L ÁNG I STVÁN M ŰSZAKI F ŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető O RSZÁGOS.
A környezetvédelmi megbízott szerepe a vállalkozások tevékenységében és Önkormányzati munkakörben Önkormányzati munkakörben.
Környezetvédelem és vízgazdálkodás A vízgazdálkodás fogalma, feladatai 1.
2011. évi zárás Készítette: Juhász Ágnes. 1. Zárást megelőző feladatok  Leltározás  Folyószámla egyeztetés (kapcsolt vállalkozásoktól egyenlegkérés)
Követelményelemzés – követelményspecifikáció A szoftverfejlesztés kapcsán az elemzés speciálisan egy kezdeti szakaszt jelöl, amelynek alapvető feladata.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Hol tartunk… Beszámoló –Mérleg –Eredménykimutatás Értékelés – – – –2004- –Immateriális javak,
1/12 © Gács Iván A levegőtisztaság-védelem céljai és eszközei Levegőszennyezés matematikai modellezése Energia és környezet.
ENERGIA TAKARÉKOS RENDSZERSZEMLÉLET AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN Fehér János okl. kohómérök Fűtéstechnikai szakmérnök Székesfehérvár, 2010.JAN.20.
Számvitel S ZÁMVITEL. Számvitel Ormos Mihály, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Hol tartunk…
A talaj és a víz védelme a környezetjogi szabályozásban dr. Szilágyi Szilvia
TARTALOM BREVIÁRIUM – RÖVID MAGYARÁZATOK NÉGY ESZKÖZ BERUHÁZÁSTERVEZÉS ÉS -MENEDZSMENT Bevezetés Főszereplők Az eszközök Tanulság ESZKÖZÖK és ERŐFORRÁSOK.
Oktatói elvárások, oktatói vélemények a hallgatókról Cserné dr. Adermann Gizella egyetemi docens DUE.
Az események bejelentésének és kezelésének folyamata Nagy Zsigmond, balesetvizsgáló október 19.
TEROTECHNOLÓGIA Az állóeszközök újratermelési folyamata.
Gazdasági informatika - bevezető
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
és a kapcsolódó jogszabályok
Az EGT és Norvég Alapok ( ) eddigi eredményei
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése
A szerkezetátalakítási programban bekövetkezett változások
Járművek használatának megbízhatósági analízise - a rendelkezésre állás alapú fenntartás mennyiségi vizsgálatának egyik eszköze Dr. Zvikli Sándor f. tanár.
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
Muraközy Balázs: Mely vállalatok válnak gazellává?
PANNON-LNG Projekt Tanulmány LNG lehetséges hazai előállításának
KSH Statisztikai koordinációs főosztály
1Transzplantációs Alapítvány
Gyűjtőköri szabályzat
JÉG ELLENI VÉDEKEZÉS A DUNÁN 2017.
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
2009. évi LXXVIII. Törvény 242/2009. Kormányrendelet Szabó Gabriella
A konszolidáció módszertanáról
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Észlelés és egyéni döntéshozatal, tanulás
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Kockázat és megbízhatóság
Ács Szabina Kommunikáció és Médiatudomány
Levegőszennyezés matematikai modellezése
Energia(termelés) és környezet BMEGEENAEK7 és BMEGEENAKM1
A talajok szervesanyag-készlete
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
SZÁMVITEL.
Kockázat és megbízhatóság
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
Érték-, ár-, volumenindexek
Nemeskocs Község Önkormányzatának Településkép-védelmi Rendelete
Természettudományi kiselőadás címe
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
Munkanélküliség.
Az üledék és a halak nehézfémtartalma a Tiszán levonult 2000
Szabványok, normák, ami az ÉMI minősítési rendszerei mögött van
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
MIT KELL TUDNI A NUKLEÁRISENERGIA ALKALMAZÁSÁRÓL AZ ÚJ OKJ-BEN
Felszín alatti vizek kémiai állapotfelmérése
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Dr. Bánky Tamás Építésfelügyeleti szakmai nap július 5.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint EREDMÉNYEK 4. 8
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Balatonnal kapcsolatos projektek összefoglaló bemutatása
Céges értekezlet címe Előadó.
A bioszféra.
Az Országfásítási Program előkészítésének aktuális kérdései
Mintavételi sajátosságok a mezőgazdaság statisztikában
Előadás másolata:

A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére

PA Rt. – a Duna paksi szakasza

Hidegvízcsatorna

A hőterhelés szabályozása Cél: a hőszennyezés elkerülése. Cél: a hőszennyezés elkerülése. Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: t max =30 o C a melegvíz bevezetést követő 500 m-es dunai szelvényben Maximális hőlépcső – tDuna  4  C :  t max = 11  C – tDuna  4  C :  t max = 14  C A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük.

Újabb vizsgálatok Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: 1. Hőmérsékleti viszonyok 2. A hőterhelés vízminőségi hatásai 3. Összefoglaló következtetések

Hőmérsékleti viszonyok Összes eddigi vizsgálat alapján összefoglalóan: 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól.

A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON ÉVI MÉRÉSEK

A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE MOHÁCSIG ÉVI MÉRÉSEK

A hőmérsékleti viszonyok összefoglalása A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A bevezetési m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A bevezetési m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 o C alá csökken. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 o C alá csökken. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott.

A hőterhelés vízminőségi hatásai A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A vízkémiai komponens csoportok változásai A vízkémiai komponens csoportok változásai Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan ( ) Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan ( ) Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Zooplankton együttesek Zooplankton együttesek Makroszkópos vízi gerinctelen fauna Makroszkópos vízi gerinctelen fauna A Duna biológiai vízminősége A Duna biológiai vízminősége Halobitás Halobitás Trofitás Trofitás Szaprobitás Szaprobitás Toxicitás Toxicitás Szerves és szervetlen mikroszennyezők Szerves és szervetlen mikroszennyezők A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai

Trendszámítások ( ) … ez a Duna már nem az a Duna… A BOI 5 tartalom változásai a Budapest-Hercegszántó közötti az elmúlt 30 évben

Az ammónium-nitrogén koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

Az orto-foszfát koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben

Bioindikáció – EU VKI Biomonitoring eredmények Biomonitoring eredmények Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik

Makroszkópos gerinctelenek A biomonitorozási célok A biomonitorozási célok (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja. (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja.

Invazív fajok - Corbicula

Biomonitoring eredmények (makrozoobenton) A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét. A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét.

Az Uszód térségében található szelvénytől lefelé már sem a fajösszetételben, sem pedig az egyes taxonok állományainak mennyiségi összetételében nem észlelhető jelentős eltérés az Atomerőmű feletti szakasz élővilágához képest.

Összefoglaló következtetések A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni.

Melegvízcsatorna torkolati szakasza

A HVCS hossz-szelvénye

Kikötő és kotrás

Szinttartó bukó műtárgy

Bevonat minta (HVCS torkolat)

Hab (MVCS torkolat)

Uszadékfogó biotekton

Duna, plankton (sodor)