Polgári jog IV. Szerződési alaptípusok Sápi Edit április 13.

Tipizálás Facere szerződés Gondossági   Eredmény kötelmek Megbízás – gondossági alaptípusa Ptk. elhelyezése : Megbízási típusú szerződések Megbízási szerződés Bizományi szerződés Közvetítői szerződés Szállítmányozási szerződés Bizalmi vagyonkezelési szerződés

Alapvetés Törvényi definíció: 6:272.§ Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Alanyok: megbízó („ügy ura”) és megbízott Tárgy: közvetlen tárgy – facere tevékenység – a feladat ellátása (jellemzői); közvetett tárgy – nincs! Elhatárolás a meghatalmazástól!!  Ptk. szabálya: 6:274. § [Képviseleti jog] Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.

Speciális megbízási szerződések – külön jogszabályok (pl. ügyvédi) Fogalmilag visszterhes szerződés, de! a Ptk. ismeri az ingyenes alakzatát is ( de! költségek!) 6:280. § [Ingyenes megbízási szerződés] (1) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles. (2) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

A szerződés tartalma Megbízó Jogai Utasítási jog Kötelezettségei Megbízási díj Megbízott Jogai Megbízási díj Törvényes zálogjog Kötelezettségei Rábízott feladat ellátása (fő) Elszámolási kötelezettség Tájékoztatási kötelezettség

Mi minősül utasításnak? A megbízott a megbízó utasításait köteles követni. DE! joga van az eltérésre: Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli ÉS előzetes értesítésére nincs mód  megbízott kötelezettsége: késedelem nélküli értesítés Célszerűtlen, szakszerűtlen utasítás 1. lépés: figyelmeztetni (ha ennek ellenére fenntartja) 2. lépés: a megbízott elállhat, felmondhatja a szerződést, vagy ellátja a feladatot a megbízó utasításai szerint és kockázatára Köteles eltérni az utasítástól – Meg kell tagadni az utasítás elvégzését, ha jogszabály, hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy Mások személyét, vagyonát veszélyeztetné (párhuzam a vállalkozási szerződés szabályaival) Utasítási jog (6:273.§)

Utasítási jog Utasítás – terhesebbé teheti-e a teljesítést? Egyensúlyteremtő eszközök (6:273.§ (4) bekezdés) Költségek megtérítése „A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.” Megszorítás nélkül említi a költségeket Biztosítékadás „A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti.” Teljesítés megtagadása Ha nem ad megfelelő biztosítékot A megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja. Megszűnik?

Megbízási díj Fő jogosultság (6:276.§) Bizalmi elem, gondossági kötelem  akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre De nincs akadálya, hogy eredményhez kössék Jutalékos rendszer is lehetőség Kivétel: ha az eredmény azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el (részben és egészben is!) – díj elmaradás, csökkentés Esedékesség: teljesítés Ha előbb szűnt meg a szerződés  tevékenységgel arányos díj

Megbízási díj Költségek előlegezése Megbízott kötelezettsége A megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek DE! a megbízó köteles az indokolt és szükséges költségeket megtéríteni a szerződés megszűnésekor V.ö.: utasítás kapcsán felmerült költségek Megszűnéskor a megbízó köteles mentesíteni a megbízottat a 3. személyekkel szemben vállalt kötelezettségek alól

Törvényes zálogjog Törvényes zálogjog (6:277.§) Oka: általában megbízási díj utólag jár + költségek előlegezésére köteles Helyzetének biztosítására szolgál a törvényes zálogjog, így A megbízási díj és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a megbízó azon tárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába Kifejezetten a megbízási szerződésből !

Feladat ellátása + tájékoztatási köt. Fő : feladat ellátása  gondos, szakszerű ügyellátás Ehhez járul: utasításoknak megfelelő ügyellátás v.ö.: megbízó utasítási joga tájékoztatási kötelezettség (6:275.§) Fokozottan érvényesül A Ptk. szétbontja – A megbízó kívánságára  feladat állásáról, tevékenységről DE! szükség esetén kérés nélkül is! Köteles minden esetben  késedelem nélkül tájékoztatni a teljesítésről Ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy Felmerültek új körülmények  az utasítás módosítását teszik indokolttá (v.ö.: 6:273.§)

Elszámolás Megbízott kötelezettsége Valójában elszámolási és kiadási kötelezettség A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles mindazt kiadni a megbízónak, amihez a megbízás teljesítésének céljából, vagy eljárása eredményeképpen jutott. Kivétel: nem köteles azokat kiadni, visszaszolgáltatni, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált.

A szerződés megszűnése bizalmi elemből fakadóan bármelyik fél felmondhatja a szerződést (6:278.§) – nem kell indokolni – jövőre néz A felmondás joga nem korlátozható, nem zárható ki kivétel: tartós megbízás + itt kiköthetik, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás nem gyakorolható Megbízó felmondása  a megbízottnak a felmondással okozott kárt megtéríti Kivétel: ha a megbízott szerződésszegése miatt került sor a felmondásra Megbízott felmondása  ha alkalmatlan időben  kárt meg kell téríteni kivétel: ha a megbízó szerződésszegése miatt került sor

Alapvetés Megbízási típusú szerződéseken belül 6:287.§ - eltérő rendelkezés hiányában a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni Közvetett, vagy más néven rejtett képviselet 6:281. § [Bizományi szerződés] (1) Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles. Szerződés létrehozatalát célzó szerződés A két szerződés egymástól független visszterhes

Megbízó javára Megbízási szerződésből „nőtt ki” Gondossági elem Saját nevében „Gazdaságilag közvetítő”, de jogilag szerződő fél a 3. személlyel Adásvételi szerződés kötése Tárgya: ingó Két fajta: Eladási bizomány  a tulajdonjog átruházására lesz jogosult Vételi bizomány  a dolog tulajdonjogát az elszámoláskor ruházza át Fogalmi elemei A bizományi szerződés: bizományos + megbízó Adásvételi szerződés: Bizományos + 3. személy (kivétel: önszerződés!)

6:281. § [Bizományi szerződés] (2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre, amely alapján a bizományos más szerződés kötésére vállal kötelezettséget. (3) Semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles. (2) bekezdés – rendhagyó bizományi szerződés, mert nem adásvétel (3) bekezdés – oka: az (1) bekezdéshez kapcsolódik, ami alapján ingó adásvételét köti meg – de „megszerzés”  csak vételi bizomány, de ellentétes az (1) bekezdéssel

Bizományos jogállása A bizományi szerződés alapján 3. személlyel kell adásvételi szerződést kötnie A bizományost a vele szerződő féllel jogosítja és kötelezi Oka: a bizományos köti az adásvételi szerződést Eladási esetén  a vevő a bizományostól szerez tulajdont, neki kell vételárat fizetni, nem a megbízónak Vételi esetén  bizományostól követeli a vételárat, ún. del credere felelősség: Csak akkor áll helyt azokért a kötelezettségekért, amik a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta Nincs automatikus helytállási kötelezettsége Inkább helytállás, mint felelősség

A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt (6:282.§ (3)bekezdés) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre; vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra; a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik. Elkülönült alvagyonnak tekinti a megvett és az eladni kívánt dolgokat

Tulajdonszerzés Vételi bizomány Tulajdonába kerül az ingó dolog Ez a tulajdonosi helyzet a megbízó és a bizományos közötti elszámolásig áll fenn, ennek során ruházza át a tulajdonjogot a megbízóra Eladási bizomány Mindaddig a megbízó tulajdonában áll a dolog, amíg a 3. személy azon nem szerez tulajdonjogot. Olyan dolgok értékesítésére lesz jogosult, aminek nem tulajdonosa v.ö.: 6:282. § (3) bekezdés b) pont

Az adásvételi szerződés tartalma (6:286.§) A bizományi szerződésben meghatározhatják az adásvételi szerződés feltételeit és az ún. limitárat is Eladási bizomány esetén ha áron alul ad el  köteles az árkülönbözet megtérítésére Kivétel: bizonyítás – a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg és idejében értesíteni nem tudta Eladási és vételi bizomány esetén A megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg, mint amiben megállapodtak  az előny a megbízót illeti Ha lényegesen eltér a feltételektől Értesítési kötelezettség  a megbízó késedelem nélkül visszautasíthatja a szerződés megkötését kivétel: vételi bizománynál drágábban vásárolt, de a különböztet megtéríti

Bizományi díj Visszterhes szerződés Megbízó a bizományosnak díjat fizet Már eredmény-orientáltabb, mint a megbízás, mert: A díj akkor jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor

Belépés joga (6:285.§) Önszerződés A bizományos maga is megkötheti az adásvételi szerződést a megbízóval Feltétel: a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható DE! köteles ekkor is a megbízó érdekei szerint eljárni Elszámolás keretében köteles erről tájékoztatni a megbízót Díjigényt nem érinti Egyéb kérdésekben: jogviszonyukra az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni