Számviteli törvény változásai 2016.

Az új számviteli irányelv megjelenítése a magyar számvitelben (2013/34/EU irányelve) Kihirdették: Hatálybalépés: Nemzeti jogba átültetés: Alkalmazása: június 29. Kihirdetést követő 20. napon július január 1-jétől vagy a naptári év során kezdődő üzleti évre

Kisvállalkozásoknál a maximum harmonizáció elve érvényesül: Közép- és nagyvállalkozások esetén a minimum harmonizáció elve érvényesül: nem írható elő sem több sem kevesebb követelmény az irányelvben foglaltaknál az irányelvben foglaltakon kívül további követelmények is meghatározhatók.

IFRS-ek bevezetésének ütemezése Ez a számviteli törvény módosítását is eredményezi.

A változások témák szerint Fogalmak változása és hatása a mérleg szerkezeti felépítésére Beszámolókat érintő módosítások Az eredménykimutatás és a mérleg szerkezetének változása Mi lesz a rendkívüli tételekkel? Osztalékkal kapcsolatos elszámolások Fedezet vizsgálat: osztalékelőlegnél, visszavásárolt tulajdoni részesedésnél és belső forrásnál A beszámoló össze nem hasonlítható adatai Üzleti vagy cégérték Egyéb változások Az IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása

Fogalmak változása és hatása a mérleg szerkezeti felépítésére

Fogalmak 3. § 7. kapcsolt vállalkozás: az 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-3. pont szerinti vállalkozások 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni; 3. közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon - legalább 33 százalékos szavazati aránnyal - rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják; 4. pont törlésre került

Fogalmak 3. § (2) 4. társult vállalkozás: az a – konszolidálásba teljes körűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára 4a. mértékadó befolyást gyakorló: az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok – 115. § (4) bekezdésében előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított – 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik Társult vállalkozás ha - Legalább 20%- ban tulajdonos ÉS - Legalább 20% szavazattal rendelkezik

Fogalmak 3. § (2) 9. Jelentős tulajdoni részesedés: más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés jelentős tulajdoni részesedésnek tekintendő, ha a részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. Irányelvben: „számottevő”

Fogalmak 3. § (2) 5. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a 9. pont szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé;

Fogalmak 3. § (2) ~ azaz Jelentős tulajdoni részesedés Társult vállalkozás = nem kapcsolt vállalkozás + Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás AZAZ Anyavállalat nélküli cégcsoportokban is külön kiemelendő tétel!

Fogalmak 3. § (2) ~ azaz Anyavállalatoknál - Külön kapcsolt vállalkozások, - Külön jelentős tulajdoni részesedés - Külön egyéb részesedési viszony

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben A/III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés 4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban 5. Egyéb tartós részesedés 6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 7. Egyéb tartósan adott kölcsön 8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete A B 25% kölcsön F/II/7 „B” cégben A/III/4 „A” cégben

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben B/II.Követelések 1.Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2.Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4.Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 5.Váltókövetelések 6.Egyéb követelések 7.Követelések értékelési különbözete 8.Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben B/III.Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Jelentős tulajdoni részesedés 3. Egyéb részesedés 4. Saját részvények, saját üzletrészek 5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 6. Értékpapírok értékelési különbözete

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 2. Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F/II.Hosszú lejáratú kötelezettségek 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható és átváltozó kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

Jelentős tulajdoni részesedés megjelenése a mérlegben F/III.Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: az átváltoztatható és átváltozó kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 8. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 10. Kötelezettségek értékelési különbözete 11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Megjelenítési szabály változatlan, azaz évközben vezethető szállító folyószámlán, év végén a beszámolóban kell elkülöníteni.

„A” Kft 35%-os tulajdonosa „B” Kft-nek. A főkönyvi és analitikus adatok alapján a következő információk ismertek. Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére A B 35% Főkönyvi számla Tartósan adott kölcsön „B”-nek Vevő követelések ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján) Rövid lejáratú kölcsön „B”-nek5 000 Mérleg tétel2016 A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

Példa: a jelentős tulajdoni részesedés elkülönítésére Főkönyvi számla Vevő követelések ebből: „B”-vel szemben (folyószámla alapján) Rövid lejáratú kölcsön „B”-nek5 000 Mérleg tétel2016 B/II/1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Mérleg tétel2016 B/II/3. Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben vevőkövetelés kölcsön = A B 35%

1. üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb; Üzleti vagy cégérték - Goodwill Fizetett ellenérték > kötelezettségekkel csökkentett eszközérték Azaz részesedés, üzletrész vásárlás esetén nincs üzleti vagy cégérték elkülönítés

2. negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg; Negatív üzleti vagy cégérték Fizetett ellenérték < kötelezettségekkel csökkentett eszközérték Nem változott: 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt oldható fel (45. § (4))

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó évi LXXV. törvény 2. § 19. pontjában meghatározott fogalom a) az a gazdálkodó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, b) minden olyan, az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó, amelyet jogszabály közérdeklődésre számot tartónak minősít. 62. közérdeklődésre számot tartó hitelintézet: az e törvény szerinti hitelintézet, kivéve az MNB, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Export-Import Bank Zrt.; (2013. évi CCXXXVII.)

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó 65. közérdeklődésre számot tartó biztosító és viszontbiztosító: az e törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító, kivéve a hatodik rész hatálya alá tartozó kisbiztosító és a kölcsönös biztosító egyesület; évi LXXXVIII. törvény 4. § (1) 62. § (1) Közérdeklődésre számot tartó kibocsátónak minősül a szabályozott piacra bevezetett értékpapír kibocsátója.((2001. évi CXX. törvény))

Beszámolókat érintő módosítások

Kiegészítő melléklet - éves beszámoló Szv politikában „kivételes nagyságú vagy előfordulású” bevételek és kiadások 88. § (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét.

88. § (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot (amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott határozattal). 88. § (10) A kiegészítő mellékletben szereplő, a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó adatokat, magyarázatokat abban a sorrendben kell bemutatni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredmény-kimutatásban szerepelnek tól kötelező része a Kiegnek! (ügyvezető javasol a tulajdonosnak) Kieg szerkezete!? Kiegészítő melléklet - éves beszámoló

91. § a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait mindegyiket állománycsoportonként megbontva 91. § b) részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat; Legalább „szellemi és fizikai” bontás Kiegészítő melléklet - éves beszámoló

91. § c) azokat az összegeket, amelyek az értékelés következtében a társasági adó megállapításánál módosító tételt jelentenek; ha a tétel átmeneti jellegű, a jövőbeni hatást is be kell mutatni; 91. § d) azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek, 91. § e) összeghatártól függetlenül azokat a tételeket, amelyek tőkeműveletekhez, illetve átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz kapcsolódnak. Nem változott!!! Minden adóalap módosító tétel, ami egyéb, vagy pü Kiegészítő melléklet - éves beszámoló

92. § (3) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a) a befektetett pénzügyi eszközök, b) a készletek, c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapír típusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit. Nem változott!!! Analitika! Kiegészítő melléklet - éves beszámoló

93. § (5a) A kiegészítő mellékletben jogcímenként részletezni kell az igénybe vett szolgáltatások költségeinek jelentős tételeit. Szv. Politikában: mi minősül „jelentős”-nek Vélhetően tömeges megoldás lesz: Fkiv-ból 52. bontás bemutatása Kiegészítő melléklet - éves beszámoló

Egyszerűsített Éves Beszámoló (EÉB) Mutatók2015 Árbevétel (mFt)1000 MFŐ (mFt)500 Létszám (fő) Várt hatás: 97-98%-ra nő az EÉB aránya Nem készíthet EÉB-t a  Nyilvánosan működő Rt.  Anyavállalat  Értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett, vagy kérték az engedélyezést  közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó

96. § (3a) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön- külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. EÉB mérleg és EK nagy betűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza Ha pl. MFŐ 2%-a ~ azaz lényegében minden mérleg csoport tételei bemutatandók Kiegészítő melléklet - EÉB A szabályozásban elvi változás!

Irányelvben maximum adatközlés előírás ~ közösségi szinten egységes kiegészítő megjegyzések ~szűkülő tartalom (pl. környezet védelem) Kiegészítő melléklet - EÉB

(4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 88. § (4), (4a) és (5) bekezdése, a 89. § (4) bekezdés b) pontja, 89. § (6) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 90. § (3) bekezdés a) pontja, a 90. § (7) bekezdése és a 90. § (9) bekezdés a)-e), és g) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. A 91. § a) pont szerinti adatokból csak a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát kell bemutatni. Kiegészítő melléklet - EÉB

88. § (4) A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. Kiegészítő melléklet - EÉB

88. § (4a) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét. 88. § (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. Kiegészítő melléklet - EÉB

89. § (4) b) gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével;. Kiegészítő melléklet - EÉB

89. § (6) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg. Ennek során be kell mutatni az ügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges információkat. Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését. Kapcsolt fél: -Kapcsolt vállalkozás, társult vállalkozás -kulcspozícióban lévő vezető vagy annak közeli hozzátartozója -magánszemély közvetlen vagy közvetett ellenőrzése, közös ellenőrzése vagy jelentős befolyása alatt áll, vagy ilyen személy a fél felett jelentős szavazati joggal rendelkezik Transzferár szabályzat + nyilvántartás KELL TAO!? Kiegészítő melléklet - EÉB

90. § (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a - Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a - Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a - Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a - Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a - Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.) Nem változott. Kiegészítő melléklet - EÉB

90. § (3) a) a mérlegben kimutatott kötelezettségekből azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő futamideje több, mint öt év; azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját; Kiegészítő melléklet - EÉB

90. § (7) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek megszerzésére vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének indokát, a saját részvények, saját üzletrészek számát és névértékét, azoknak a jegyzett tőkéhez viszonyított arányát, a saját részvények, saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év során közvetlenül vagy közvetve a társaság rendelkezése alá került részvények, üzletrészek együttes számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni a visszaváltható részvények megszerzésével kapcsolatos - előzőekben részletezett - adatokat. Kiegészítő melléklet - EÉB

90. § (9) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl: a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát), b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket, c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét, e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét), g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását, Kiegészítő melléklet - EÉB

91. § a) a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva; Kiegészítő melléklet - EÉB

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló január elsejétől Könyvvizsgálatra nem kötelezett, konszolidálásba be nem vont vállalkozások, ha a három mutatóérték közül bármelyik kettő, a két megelőző üzleti évben nem haladja meg a határértékeket. mérlegfőösszeg 100 millió forint Határértékek: az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma10 fő az éves nettó árbevétel 200 millió forint Leghamarabb 3 beszámolóval lezárt üzleti év után lehet változtatni, ha egyébként teljesíti a feltételeket! Hatály Számviteli politika nincs, mert a kormányrendelet - 398/2012. (XII. 20.) - szabályoz minden előírást.

Nem készíthet mikrogazdálkodói EÉB-t -Befektetési vállalkozás -Befektetési vállalkozás társult vállalkozása, ha annak célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott részvények megszerzése -Pénzügyi holding társaság, melynek célja a részvények megszerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül, vagy közvetetten részt venne Olyan társaság, amelynek gazdasági célja tartós részesedés szerzése egy vagy több jogilag önálló társaságban. részesedés

Összevont (konszolidált) beszámoló Mutatók2015 Árbevétel (mFt)8 000 MFŐ (mFt)5 400 Létszám (fő) § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két - egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: (2) Az (1) bekezdés szerinti mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak (ideértve a 119. § alá tartozókat is) konszolidálás előtt összesített adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. Mentesíthető leányvállalat és közös vezetésű vállalkozás Mérleg, eredménykimutatás sémája (változása) 6. számú melléklet

Az eredménykimutatás és a mérleg szerkezetének változása

Sémák változása - EK A.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye B.Pénzügyi műveletek eredménye C. Szokásos vállalkozási eredmény X. Rendkívüli bevételek XI. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény XII. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés G. Mérleg szerinti eredmény (A+B) C. D. Osztalék a jóváhagyás időszakában lesz kötelezettség

Sémák változása - Mérleg D.Saját tőke I.Jegyzett tőke Ebből:visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III.Tőketartalék IV.Eredménytartalék V.Lekötött tartalék VI.Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII.Adózott eredmény

Sémák változása Megszűnik az EK „B” változata Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása C. / V. Egyszerűsített beszámoló adózott eredménye Az eredménylevezetés előírt tagolása H.Adózott eredmény (G-18) ~ utolsó sor Az összevont (konszolidált) mérleg előírt tagolása ~ konszolidációhoz kapcsolódó sorok számozása változik

Mi lesz a rendkívüli tételekkel?

Megszűnnek a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások A rendkívüli tételek jellegüknek és tartalmuknak megfelelően átsorolásra kerülnek 2015 A.….. … X.Rendkívüli bevételek XI.Rendkívüli ráfordítások D.Rendkívüli eredmény …….. … … … III.Egyéb bevételek …….. VII.Egyéb ráfordítások A.….. … VIII.Pénzügyi műveletek bevételei IX.Pénzügyi műveletek ráfordításai …….. EREDMÉNYKIMUTATÁS

k)a gazdasági társaság tulajdonosánál (a tagnál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értékének és létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több; Egyéb bevételek 77. § (3) Apport átadás Nem értékpapír Nettó elszámolás KSZÉ<LOÉ

k) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több; Egyéb ráfordítások 81. § (2) Apport átadás Nem értékpapír Nettó elszámolás KSZÉ>LOÉ

Példa az apport átadásra - átadónál „A” Kft E Ft könyv szerinti értékű, E Ft bekerülési értékű irodai berendezést apportál „B” Kft- be. Az apport átadással 25%-os részesedést szerez. Az alapított „B” Kft jegyzett tőkéje E Ft. Létesítő okirat szerinti érték: E Ft×25% = E Ft KSZÉ E Ft Eredményhatás = = E Ft KSZÉ kivezetés- hécsT 149 – K KSZÉ kivezetés: Nettó érték T 86 – K LOÉ elszámolásaT 36 – K Megoldás

Példa az apport átadásra - átadónál „A” Kft E Ft könyv szerinti értékű, E Ft bekerülési értékű irodai berendezést apportál „B” Kft- be. Az apport átadással 25%-os részesedést szerez. Az alapított „B” Kft jegyzett tőkéje E Ft. Létesítő okirat szerinti érték: E Ft×25% = E Ft KSZÉ E Ft Eredményhatás = = E Ft KSZÉ kivezetés- hécsT 149 – K KSZÉ kivezetés: Nettó érték T 96 – K LOÉ elszámolásaT 36 – K Megoldás

l) a tartozásátvállalás során harmadik személy által – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik; Egyéb bevételek 77. § (3) Ha van eszköz, akkor Halasztott bevétel (PIE)

l) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét; Egyéb ráfordítások 81. § (2) Egyéb ráfordítás: Követelés értékvesztése Behajthatatlan követelés Elengedett követelés DE TAO?!

m) a tartozásátvállalás során – ellentételezés nélkül – átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét – a 33. § (1) bekezdésének figyelembevételével – a tartozást átvállalónál; Egyéb ráfordítások 81. § (2) Pénzügyi rendezésig Halasztott ráfordítás (AIE) TAO? – nyilatkozat kell !

m) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a (2) bekezdés d) pontja alá nem tartozó, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét; Egyéb bevételek 77. § (3) Kapott támogatás: Költségek ellentételezésére Fejlesztési célra Egyéb célra Egyéb bevétel DE összemérés elve ~ PIE

 halasztott bevételként időbelileg el kell határolni elengedett kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz kszé-ig) fejlesztési célra kapott támogatást a térítés nélkül átvett eszközök piaci értékét harmadik személy által átvállalt kötelezettség (max. kapcsolódó eszköz kszé-ig) Egyéb bevételek 77. § (4)

n) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét; Egyéb bevételek 77. § (3)

 Ingyenes könyvelés „A” Kft-nek, nulla forintos megbízási szerződés alapján. Nyújtott szolgáltatás piaci értéke 10 E Ft/hó. Egyéb bevételek 77. § (3) - példa Szolgáltatás igénybevételének elszámolása havonta a szerződés alapján T 52 – K Ha van ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódóan kiszámlázott áfaT 466 – K 479/ § (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Egyéb bevételek 77. § (3) o) 45. § (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben a 45. § (4) bekezdése szerint leírt összeget. (4) A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást követő 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni. Amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell. A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni az alapul szolgáló részesedés bármilyen jogcímen történő könyvekből való kivezetése esetén, illetve átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor abban az esetben, ha a negatív üzleti vagy cégérték keletkezésére ható körülményekben, feltételekben olyan változások következnek be, amelyek a negatív üzleti vagy cégérték további kimutatását nem indokolják. az üzleti vagy cégértékről majd később részletesebben

n) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a c) pont alá nem tartozó támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét; Egyéb ráfordítások 81. § (2) c) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét; Adott támogatás: Költségek ellentételezésére Egyéb célra Egyéb ráfordítás TAO? – nyilatkozat kell

o) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét; Egyéb ráfordítások 81. § (2)

p) a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Egyéb ráfordítások 81. § (2) TAO? – nyilatkozat kell

Egyéb ráfordítások 81. § (2) - példa  Ingyenes könyvelés „A” Kft-nek, nulla forintos megbízási szerződés alapján. Nyújtott szolgáltatás piaci értéke 10 E Ft/hó. Alvállalkozónak kifizetett díj 8 E Ft+áfa/hó. Alvállalkozótól beérkező számla T 86. Egyéb ráfordítások – K 454. Szállító T 466. Előzetes áfa – K 454. Szállító2.160 Ingyenes szolgáltatáshoz kapcsolódóan kiszámlázott áfa T 36. Egyéb követelések – K 467. Fizetendő áfa vagy T 86. Egyéb ráfordítások – K 467. Fizetendő áfa § (2) Szintén ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

(6) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni – az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében – a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. Egyéb ráfordítások 81. § (6)

Átadás használatba vételt megelőzően T 86. Egyéb ráfordítások – K 161. Befejezetlen beruházás 100 T 393. Halasztott ráfordítás – K 86. Egyéb ráfordítások teljes évben T 86. Egyéb ráfordítások – K 393. Halasztott ráfordítás 5 Egyéb ráfordítások 81. § (6) – példa Üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értéke 100. Pl. közmű kiépítés az utcában, ahol üzlethelyiségeket adok bérbe Könnyűszerkezetes építményeket adok bérbe várhatóan 20 éven keresztül (ennyire szól a területbérleti jog) Megoldás

Pénzügyi műveletek eredménye 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek értékesítésének árfolyamnyeresége 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek kamatai, árfolyamnyeresége 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( )

Pénzügyi műveletek eredménye 18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek árfolyamvesztesége 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22.Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( )

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek a) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet; Ahogyan eddig is

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több; Apport átadása Tartós részesedésnek Nettó elszámolás KSZÉ<LOÉ

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több; Tartós részesedés megszűnésekor Nettó elszámolás KSZÉ<Kapott eszköz érték

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek d) az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál); Átalakulás „A” tartós részesedés helyett „B” tartós részesedés KSZÉ<Kapott eszköz érték

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több; Beolvadó külső tulajdonosánál KSZÉ<új ST érték

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több. Tőkeleszállítás elszámolása a tulajdonosnál NÉ fejében átvett eszköz > részesedés KSZÉ

14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek 84. (2a) Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. -Elengedett kötelezettség -Térítés nélküli átvétel, ajándék, hagyaték, többlet -Átvállalt tartozás

15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek f) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. Részvények NEM itt Apport átadás Befektetési célú kötvény és tartósan adott kölcsön Nettó elszámolás KSZÉ<LOÉ

15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek (3a) Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként. Részvények NEM itt Elengedett kötelezettség Térítés nélküli átvétel, ajándék, hagyaték, többlet Átvállalt tartozás

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei v) a 84. § (2), (2a), (3) és (3a) bekezdésében meghatározott gazdasági események nyereségjellegű eredményeit, ha azok forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak. Apport átadás, átalakulás, megszűnés, tőkeleszállítás…. Ha forgóeszközök között kimutatott részvényhez, vagy más értékpapírhoz kapcsolódik

17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei (8) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a 77. § (4) bekezdés szerinti tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. -Elengedett kötelezettség -Térítés nélküli átvétel, ajándék, hagyaték, többlet -Átvállalt tartozás HA forgóeszközök között kimutatott bármely ép

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek a) a tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet; „átsorolás” korábban: Bef pü eszk árf veszt

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek b) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb; Apport átadás Tartós részesedés Nettó elszámolás KSZÉ>LOÉ

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; Tartós részesedés megszűnésekor Nettó elszámolás KSZÉ>Kapott eszköz

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek d) az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál) Átalakulás „A” tartós részesedés helyett „B” tartós részesedés KSZÉ>Kapott eszköz

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek e) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb Beolvadó külső tulajdonosánál KSZÉ>új ST érték

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek f) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb; Tőkeleszállítás elszámolása a tulajdonosnál NÉ fejében átvett eszköz < részesedés

18. Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek g) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét.

a) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a 84. § (3) bekezdés d) pontja szerint elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor; 19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Hitelviszonyt megtestesítő ép értékesítésének árfolyam vesztesége értékesítéskor, beváltáskor. KSZÉ> Korr. kapott összeg (NÉ)

b) a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét; 19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

c) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget; 19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek függetlenül határozott vagy határozatlan Befektetési jegy értékesítésének eredményhatása, függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű a befektetési alap Ha forgó eszk, akkor fizetett, fizetendő kamat

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több. 19. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Apport átadás - Bef. ép vagy kölcsön Nettó elszámolás KSZÉ>LOÉ

v) a 85. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott gazdasági események veszteségjellegű eredményeit, amennyiben azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni. 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Összegzés Apport KSZÉ > LÉO KSZÉ < LÉO Nem ép Egyéb bevétel / Egyéb ráfordítás Tartós részesedés Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek / Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Bef püi eszk: ép, kölcsön Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek / Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Forgó ép Pénzügyi műveletek egyéb bevételei / Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Összegzés Térítés nélküli átadás KSZÉ Nem ép Egyéb ráfordítás Tartós részesedés Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Bef püi eszk: ép, kölcsön Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Forgó ép Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Összegzés Tőke- leszállítás KSZÉ > NEÉ KSZÉ < NEÉ Nem ép Egyéb bevétel / Egyéb ráfordítás Tartós részesedés Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek / Részesdésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Bef püi eszk: ép, kölcsön Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek / Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Forgó ép Pénzügyi műveletek egyéb bevételei / Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

Összegzés Térítés nélküli átvétel Piaci érték Nem ép Egyéb bevétel Tartós részesedés Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Bef püi eszk: ép, kölcsön Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek Forgó ép Pénzügyi műveletek egyéb bevételei DE: Halasztott bevétel (PIE)

Osztalékkal kapcsolatos elszámolások

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I  II+III-IV-V-VI-VII) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Adózás előtti eredmény (  A  B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (  C-X) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedé snévértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások 37. § (2) Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) az előző üzleti év adózott eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) adózott eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is, d) az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, ET-t csökkentő jogcím: Veszteség Osztalék kifizetés FN: MK: Ad er feloszt

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások 39. § (3) Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. JT ≤ KST KST = ST-LT-ÉT

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások (3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. MK-ig ismertté vált

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások - példa Mérlegkészítés időpontja: február 28. Adózott eredmény felosztásáról szóló döntés: március 31. Korrigált ST 456 M Ft, ebből ET 50 M Ft Jegyzett tőke 400 M Ft A leányvállalat március 20-án jóváhagy 100 M Ft osztalékot a 100%-os tulajdonos Anyavállalatnak. Az Anyavállalat az osztalék fizetési korlát meghatározásakor (03.31) a 100 M Ft-ot a eredménytartalékot növelő tételként nem veheti figyelembe, mert a mérlegkészítés időpontjáig nem volt elszámolható. FN: MK: Ad er feloszt: 03.31

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások - példa A D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény 500 Osztalékfizetés forrása = ET + AE KST 39. § (3) szerint max osztalék* Max osztalék

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások - példa 108 E D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék - IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény Osztalékfizetés forrása = ET + AE KST 39. § (3) szerint max osztalék* Max osztalék

Osztalékfizetéssel kapcsolatos elszámolások - példa G D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény Osztalékfizetés forrása = ET + AE KST 39. § (3) szerint max osztalék* Max osztalék

Osztalékkal kapcsolatos példák MegnevezésI.II.III.IV. Jegyzett tőke Jegyzett, de… Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Maximális osztalék = – = 2.000I = – = 3.000II = – = 2.000III = – = 0IV

Osztalékkal kapcsolatos példák MegnevezésI.II.III.IV. Jegyzett tőke Jegyzett, de… Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Adózott eredmény Maximális osztalék = – = 2.000I = – = 3.000II = – = 2.000III = – = 0IV

Fedezet vizsgálat:  osztalékelőlegnél  visszavásárolt tulajdoni részesedésnél  jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnél

Osztalékelőleg (4) Osztalékelőlegként – a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Osztalék előleg kifizetés feltétele = osztalék fizetés feltétele (KST>JT) A közbenső mérleget – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon – leltár alapján – kell összeállítani.

A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. Hatályos: november 27-étől.

(5) A saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszaváltható részvény visszavásárlásának (megszerzésének) – a más jogszabályban előírtakon túlmenően – az is feltétele, hogy azok visszavásárlására (megszerzésére) a) a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként figyelembe nem vett összege, vagy b) a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott – osztalékelőlegként figyelembe nem vett – adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összege fedezetet nyújtson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a visszavásárlás (a megszerzés) értékével csökkentett saját tőke összege nem csökken a jegyzett tőke összege alá. Saját részvény / üzletrész visszavásárlása Azaz, ha volt jóváhagyott osztalék, azzal csökkenteni kell Azaz, ha volt osztalék előleg, azzal csökkenteni kell Itt is KST>JT szabály

A vállalkozás taggyűlése E Ft osztalékot hagyott jóvá május 10-i taggyűlésen. A vállalkozás június elején vissza kívánja vásárolni üzletrészeinek 15%-át E Ft-ért. Saját részvény / üzletrész visszavásárlása - példa D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény 500

Jóváhagyott osztalékkal csökkentett saját tőke Jóváhagyott osztalékkal csökkentett KST = KST-VVSÜ = – = < Nem vásárolható vissza az üzletrész E Ft-ért E Ft értékben vásárolható vissza üzletrész KST alapján, DE a forrás csak AE+ET= =7500, AZAZ maximum 7500 értékben vásárolható vissza üzletrész Saját üzletrész visszavásárlása megoldás D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Adózott eredmény 500

a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegében, vagy a 21. § szerinti közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott tőketartalék, valamint az - osztalékként, részesedésként, kamatozó részvény kamataként, illetve osztalékelőlegként figyelembe nem vett - adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék arra fedezetet nyújt és a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. A jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történik a jegyzett tőke emelése akkor is, ha ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt, illetve dolgozói üzletrészt bocsátanak ki. A jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha

A beszámoló össze nem hasonlítható adatai

Össze nem hasonlítható adatok Jelentős tulajdoni részesedés elkülönített bemutatása a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések, az értékpapírok és a kötelezettségek között Vagy a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni tételek közül átsorolás Vagy „egyéb” sorokból átsorolás Rendkívüli bevételek és ráfordítások tartalom, jelleg szerinti besorolása egyéb tételek, illetve a pénzügyi műveletek megfelelő soraiba A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások

2015-ben induló üzleti évben még a régi szabályok szerinti beszámoló 2016-ban induló üzleti évben már a változások figyelembevételével Az előző üzleti év adatát is az új szerkezet és tartalom szerint kell bemutatni Részesedéshez, üzletrészhez kapcsolódó üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke a kapcsolódó részesedés, üzletrész 2016.évi nyitó értékét módosítja Az elhatárolt rendkívüli bevételeket és ráfordításokat a módosításnak megfelelő tartalom szerinti kategóriában kell feloldani 121 A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások

„A” Kft 30%-os tulajdonosa „B” Kft-nek. Az üzletrész könyv szerinti értéke 1,5mFt A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész A B 30% Tétel Vevő követelések ebből: „B”-vel szemben Mérleg sor (2016-ban)Előző évTárgyév Jelentős tartós tulajdoni részesedés Egyéb tartós részesedés Mérleg sor (2016-ban)Előző évTárgyév Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

„A” Kft 30%-os tulajdonosa „B” Kft-nek, az üzletrész könyv szerinti értéke 1,5mFt. 60%-os tulajdonosa „C” Kft-nek az üzletrész könyv szerinti értéke 6mFt. A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész A C 60% Tétel Vevő követelések ebből: „B”-vel szemben ebből: „C”-vel szemben Mérleg sor (2015-ben)Előző évTárgyév Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban B 30% Mérleg sor (2016-ban)Előző évTárgyév Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartós jelentős tulajdoni részesedés 1 500

A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: jelentős tul.rész A C 60% Tétel Vevő követelések ebből: „B”-vel szemben ebből: „C”-vel szemben Mérleg sor (2015-ben)Előző évTárgyév Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben B 30% Mérleg sor (2016-ban)Előző évTárgyév Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

„A” Kft apportba adta egyik irodai berendezését az általa alapított „B” Kft-nek. Az eszköz könyv szerinti értéke E Ft volt, a létesítő okiratban meghatározott apportérték E Ft volt. A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – példa: rendkívüli A B 30% EK sor (2016-ban)Előző évTárgyév Egyéb bevételek200 Egyéb ráfordítások EK sor (2015-ben)Előző évTárgyév Rendkívüli bevételek1 700 Rendkívüli ráfordítások1 500

Példa – jóváhagyott osztalék 2015 A vállalkozás évi beszámolóadataiból az alábbi tételek ismertek: Adózott eredmény: Jóváhagyott osztalék: Eredménytartalék: MSZE: 500 Egészítse ki a beszámoló „Előző év” adatát! EK Adózott eredmény Tárgyév Mérleg Eredménytartalék Adózott eredmény Tárgyév Előző év Előző év

Rendkívüli tételek között megjelenő gazdasági események tételes vizsgálata és besorolása az Sztv módosításának megfelelően Ahol van részesedési viszony: Részesedések, kölcsönök, vevő követelések megfelelő besorolása analitika alapján A beszámoló össze nem hasonlítható adataival kapcsolatos változások – megoldási lehetőségek

Üzleti vagy cégérték

üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb; Üzleti vagy cégérték - Goodwill Fizetett ellenérték > kötelezettségekkel csökkentett eszközérték Azaz részesedés, üzletrész vásárlás esetén nincs üzleti vagy cégérték elkülönítés

negatív üzleti vagy cégérték: a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek – e törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett összege közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg; Negatív üzleti vagy cégérték Fizetett ellenérték < kötelezettségekkel csökkentett eszközérték

Mikor és hogyan kell az üzleti vagy cégértéket elszámolni? Cégvásárlás esetén (eszközök és terhek átvétele) 75 százalékot elérő vagy meghaladó szavazati hányad vásárlása esetén Fizetett ellenérték - részesedés piaci értéke különbözet Fizetett ellenérték – (eszközök piaci értéke – átvállalt kötelezettség értéke), Good will, ha a különbözet jelentős és pozitív Bad will, ha a különbözet jelentős és negatív ha a különbözet jelentős (számviteli politika) ha jelentős Negatív számított saját tőke esetén a fizetett ellenérték A cégérték csak vásárláshoz kapcsolódóan (ideértve a cserét is) mutatható ki!

Mikor és hogyan kell az üzleti vagy cégértéket elszámolni? 1-3. eszközök (piaci érték) 4. Terhek 4. Halasztott bevétel (Bad will) 1. Good will 3/4. Elszámolási számla Eszközök és terhek átvétele esetén Részesdés vásárlása esetén 3. Pénzeszközök 3/4. Elszámolási számla 1. Good will 1. Részesedés (piaci érték) 4. Halasztott bevétel (Bad will) 3. Pénzeszközök vagy good willvagy bad will vagy good willvagy bad will

49. § (3) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár). Nincs Goodwill kiemelés Üzleti vagy cégérték - Goodwill

52. § (4) A befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt, az üzleti vagy cégértéket legalább 5 év, de legfeljebb 10 év alatt lehet leírni, amennyiben ezek hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni. Goodwill jellemzően határozatlan élettartamú ~ nem lehet megbízhatóan megbecsülni az hé-t Számviteli politikában rögzíteni kell az értékelési szabályokat! Üzleti vagy cégérték - Goodwill

TAO 1. melléklet 5/b 5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének. Üzleti vagy cégérték - Goodwill

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha e) az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Goodwill TF écs elszámolható Üzleti vagy cégérték - Goodwill

53. § (3) Ha az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére – legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére – vissza kell értékelni. Az üzleti vagy cégérték esetében ez az előírás nem alkalmazható. Goodwill TF écs NEM visszaírható Üzleti vagy cégérték - Goodwill

(177. § 46) Azon vállalkozónak, amely a évben induló üzleti év nyitó adatai között a számvitelről szóló évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi …….törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (5) bekezdés 1. pont b) és c) alpontja, valamint 2. pont b) és c) alpontja alapján keletkezett üzleti vagy cégértéket mutat ki, annak összegével (könyv szerinti értékével) a kapcsolódó részesedés üzleti évi nyitó értékét kell módosítania. Üzleti vagy cégérték - Goodwill Ha nincs részesedés, vagy a részesedés kisebb mint a negatív üzleti vagy cégérték, akkor az üzleti vagy cégértékre az általános szabályt kell alkalmazni. (177. § 49, 50)

Mérlegtétel2015 A/I/ 5. Üzleti vagy cégérték A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Nyitás utáni rendezőtétel: T 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban K 115. Üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégérték - Goodwill

Mérlegtétel2015 A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban G/III/3. Halasztott bevételek Nyitás utáni rendezőtétel: T 483. Halasztott bevételek K 171. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Üzleti vagy cégérték - Goodwill

Üzleti vagy cégérték – értékelés – példa Mérlegtétel2015 A/I/ 5. Üzleti vagy cégérték A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Részvénycsomag piaci értéke 2016-os MK-kor: e Ft 54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel - értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. T 877. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése K Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban év

Egyéb változások

Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés A nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozó évente a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentést készít, ha közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy határérték alapján. Mutatók Árbevétel (mFt) MFŐ (mFt)6 000 Létszám (fő)250 2/3 szabály Mentesül a vállalkozás ha az anyavállalata - készít összevont jelentést, és - EU tagállama nemzeti jogának hatálya alá tartozik

41. Cikk 5. pont: „fizetett ellenérték” -termelési jogosultság -a társasági bevételt, termelést és nyereséget terhelő adók, kivéve a fogyasztást terhelő adókat, mint például a hozzáadottérték-adó, a személyi jövedelemadó és a forgalmi adók -jogdíjak -osztalékok -termelésmegindítási, felfedezési és termelési bónuszok -licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték; valamint -infrastruktúrafejlesztési célú összegek Kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés Letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

- Anyavállalat, ha bármely leányvállalata a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik. -Azonos mentesítési értékhatár, DE vállalat csoportra vonatkozóan (konszolidálás előtti összesítés), -ha valamely konszolidálásba bevont vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység, akkor nem mentesül -Mentesül, ha van EU-n belül fölérendelt anyavállalat -Leányvállalatok bevonására az összevont jelentésbe vannak mentesítések: -Lényeges és tartós jogi korlátozás, aránytalanul magas költségek, forgatási célú részesedés Kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentés

Könyvvizsgálói jelentés tartalmának változása Bővülő tartalom i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott- e bármely lényegesnek tekinthető hibás közlés az üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű; j) a könyvvizsgáló véleményét a 95/B. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján összeállított információkról, valamint a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották-e a 95/B. § (2) bekezdés a)-d), és g) pontjában említett információkat; 95/B. § ~ Tőzsdei kibocsátók vállalatirányítási nyilatkozata

IFRS-ek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása Alkalmazók köre, alkalmazás ütemezése Értelmező rendelkezések Tőkemegfeleltetés Az áttérés és a visszatérés szabályai Speciális helyzetek Átalakulás, egyesülés, szétválás Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás Speciális előírások Kormányrendeleti előírások nem vonatkoznak az IFRS-ek alkalmazóira A számvitelhez kapcsolódó törvények módosítása Pénzügyi szektorra vonatkozóan

IFRS-ek megjelenése a magyar számvitelben A számvitelben a korszerűsítést az évi XVIII. tv. jelentette, (számviteli törvény) amely január elsejével lépett hatályba évben bekövetkező társadalmi – gazdasági rendszerváltást követően gazdaságunk legfőbb célkitűzése a magántulajdonnak egyre nagyobb szerepet adó szociális piacgazdaság kialakítása lett. A folyamatot jogszabályok módosításával, újak létrehozásával is segíteni kellett. Felmerült az EU - hoz való csatlakozás igénye, a külföldi befektetések segítése, a belföldi tőkeáramlás gyorsítása A rendszerváltás hatására: Megváltozott az érdekhordozók köre, az érdekhordozók információ igénye

IFRS-ek megjelenése a magyar számvitelben IASC standardjai A szabályszerűség filozófiáját felváltotta a megbízható és valós összkép filozófiája A szabályszerűség filozófiáját felváltotta a megbízható és valós összkép filozófiája A törvény megalkotásánál figyelembe vett szempontok Kialakult hazai gyakorlat EU 4, 7, 8 direktívái (beszámoló, konszolidáció, könyvvizsgálat) Német Kereskedelmi Törvény

Az IFRS-ek alkalmazásának kötelező és opcionális esetkörei az Európai Unióban és Magyarországon EU számviteli szabályozása Irányelvek (4, 7, 8) a tagországoknak nemzeti jogszabályban kell foglalni Rendeletek kötelező és közvetlenül alkalmazandók Közlemények szakmai állásfoglalások Ajánlások cselekvési elvárások Nem kötelező 1606/2002/EK rendelet  2005-től a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált beszámolóira kötelező az EU által befogadott IAS-ok alkalmazása.  Tőzsdén nem jegyzett vállalkozások esetén csak lehetőség.  Egyedi beszámolóknál lehet, de az Szt. szerinti egyedi beszámolót mindenképpen el kell készíteni.

IFRS-eket alkalmazók köre, ütemezése (egyedi beszámolókra) Ez a számviteli törvény módosítását is eredményezte.

A bevezetéshez kapcsolódó alapelvek Nem írható elő kettős számviteli rendszer működtetése, de az adófizetési kötelezettség megállapításának egy része számviteli adatokon alapul. Adóbevételek nem csökkenhetnek, tehát garanciális szabályokra volt szükség. Minél kevesebb jogszabály módosítására legyen szükség. Adatszolgáltatásokban csak olyan adatok, információk kérhetők, amelyek a számviteli nyilvántartásokban egyébként rendelkezésre állnak. Az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni. Így például: az IFRS-ek alkalmazása nem változtat a bizonylatolás, leltárkészítés, könyvvezetés, könyvvizsgálat, letétbehelyezés és közzététel szabályain. IFRS-ek bevezetése

Értelmező rendelkezések Az IFRS-eket alkalmazók esetében – a más jogszabályok által leggyakrabban alkalmazott számviteli kategóriákra – a törvény értelmező rendelkezéseket ad. „1. nemzetközi számviteli standardok: a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete [International Accounting Standards Board (IASB)] által elfogadott vagy kibocsátott Keretelvek (Framework for the Preparation and Presentation of Financial Statements), Nemzetközi Számviteli Standardok [International Accounting Standards (IAS)], Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)], és a kapcsolódó Értelmezések (SIC, IFRIC interpretations), ezen standardok módosításai és az azokhoz kapcsolódó értelmezések.” „2. IFRS-ek: a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok.” Például:

Tőkemegfeleltetés Annak érdekében, hogy a más jogszabályokban a saját tőkével kapcsolatban előírt szabályok az IFRS-ek szerint beszámolót készítőkre vonatkozóan is értelmezhetők legyenek. Kizárólag a hazai előírásoknak való megfeleltetést szolgálja. TőkeelemIFRS szerinti saját tőke ÁtcsoportosításokSaját tőke Jegyzett tőke Tartalékok Tőketartalék Lekötött tart. pótbefizetés Eredménytartalék Adózott eredmény Összesen Saját tőke megfeleltetési tábla Forrás: Bíróné Zeller Judit, NGM

Az áttérés és a visszatérés szabályai Az IFRS-ekre történő áttérést a gazdálkodó legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal bejelenti az állami adóhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére. Ha a gazdálkodó az MNB felügyelete alá tartozik, akkor a Felügyeletnek is. (2016-ban áttérők az áttérést követő 15 napon belül) Az éves beszámoló IFRS-ek szerinti összeállítására történő áttérés feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét igazoló könyvvizsgálói jelentéssel. A bejelentést a 16T201T jelű adatlap Főlapján a Változásbejelentés (2-es kód) jelölésével és a B06- odik oldalon 22. rovat kitöltésével lehet megtenni, ahol közölni kell az új szabályok szerint összeállítandó beszámoló kezdő időpontját is. Első alkalmazó vagy IFRS-eket már korábban is alkalmazó? Első alkalmazó IFRS 1 áttérésre vonatkozó szabályai Már korábban is IFRS-eket alkalmazó IAS 8 alkalmazása IAS 8 Számviteli politika, változások a számviteli becslésekben és a hibák standard IFRS 1 Az IFRS-ek első alkalmazása

Az áttérés és a visszatérés szabályai Saját döntés alapján legkorábban 5 lezárt üzleti év után. Ha a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás. Kötelező a visszatérés, ha az értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme már nem engedélyezett, vagy annak, aki már nem tartozik abba a gazdálkodói körbe, amelyre az IFRS-ek alkalmazásának hatóköre kiterjed. Kötelező a visszatérés: végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontjával. Visszatéréskor minden esetben nyitómérleget és nyitó leltárt kell készíteni. Korrekciókat kell végrehajtani, amelyek célja: az IFRS specifikus elszámolások miatt kimutatott eszközök és kötelezettségek megszüntetése a saját tőke elemeivel szemben, változatlanul hagyva az IFRS- ek szerinti beszámoló számviteli törvény szerint is értelmezhető adatait.

A hazai számviteli előírások hatálya alá történő visszatérés üzleti évének mérlegében összehasonlító adatként a visszatérés napjára készített nyitómérleg adatai szerepelnek. Az eredménykimutatás adatainak összehasonlíthatóságát a visszatérés utáni üzleti év beszámolójának kiegészítő mellékletében kell biztosítani úgy, hogy számszerűen és szövegesen be kell mutatni a visszatérés miatti lényeges módosító tételek hatásait. A visszatéréskor még le nem zárt lízingszerződések, hosszú távú beruházási szerződések esetében a nyitómérlegben nem kell módosító tételeket elszámolni, azokat a szerződések megszűnéséig vagy lejártáig az IFRS-ek szerint kell továbbra is minősíteni és értékelni. Az áttérés és a visszatérés szabályai

A számvitelhez kapcsolódó törvények módosítása A helyi adókról szóló évi C. törvény módosítása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény módosítása A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény módosítása A tőkepiacról szóló évi CXX. törvény módosítása Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény módosítása A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló évi CXXXVIII. törvény módosítása A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény módosítása A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló évi CXVI. törvény módosítása A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény módosítása A reklámadóról szóló évi XXII. törvény módosítása

Speciális helyzetek Átalakulás, egyesülés, szétválás Végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás Kötelező áttérés a helyi szabályozásra. Cél: hitelezők védelme követelések és kötelezettségek teljes és pontos bemutatása. Ha az átalakulással érintett gazdasági társaságok között van IFRS-ek szerint beszámolót készítő, akkor Összeolvadás esetén: át kell térni a hazai szabályozásra Beolvadás esetén: a beolvadónak át kell térni a beolvasztó beszámoló- készítési szabályaira Társaságiforma-váltás: nem eredményez számviteli rendszer változást Átértékelés: a beolvasztó nem értékelheti át a vagyonát

KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMÜKET A FIGYELMÜKET