Földrajz tanítása IX. Szemléltetés képekkel Szemléltetés videóval A tankönyv

Vizuális szemléltető anyagok Táblai vázlat, táblakép (gyakorlati anyag) Szemléltető rajzok Írásvetítő transzparensek (gyakorlati anyag) Álló- és mozgóképek Domborművek és a statikus modellek Karikatúrák Kísérletek (gyakorlati anyag)

SZEMLÉLTETÉS KÉPEKKEL Feladata: olyan tájak, jelenségek szemléltetése, azokról valósághű kép kialakítása, amelyeket a valóságban nem tudunk bemutatni. Hátránya: Valóságról nem ad hű képet, mert a fejlődés egy stádiumát mutatja, kiragadja a tájat környezetéből és a méretekről sem mindig nyújt megfelelő képet. Nem érzékelteti megfelelően a tér- és tömegszerűséget. A fénykép készítőjének személyes szempontja szerinti felvétel, át kell gondolni, mennyire befolyásolja ez a kép tartalmi mondanivalóját, órai alkalmazhatóságát. Előnye, hogy szükséges ideig megfigyelhető, elemezhető, bemutatás ismételhető.

A jó állókép….. A tájakat, jelenségeket, emberi alkotásokat a valóságnak megfelelően természetes környezetükben szemlélteti. Nem tereli a tanulók figyelmét a cél, a tartalom szempontjából lényegtelen részletek felé. Tudatosan, az oktatásban betöltött funkciója szerint van megkomponálva. Az alkalmazott perspektíva a tanulók figyelmét egyértelműen a fő mondanivalóra irányítja (pl. a lényeg a kép közepére kerül stb.) Hangsúlyozza a földrajzi-környezeti jellegzetességeket, tipikus vonásokat. Jó minőségű, esztétikus. Az azonban nem biztos, hogy a legszebb ún. művészkép jó földrajzi kép. Megfelel a tanulók életkori sajátosságainak, elgondolkodtat. (Pl. ellentéteteket tartalmaz, kontraszt hatása van) Színes. A színeknek információ tartalma van.

A vetített kép tartalma alapján lehet… Természeti földrajzi kép Tájkép Gazdasági/társadalom földrajzi kép Városkép Képsorozat (pl. ugyanaz a vízfolyás kisvízkor, árvízkor stb.)

Alpok: U és V alakú völgyek váltakoznak.

Kontraszthatás képekkel: Városiasodás problémája a harmadik világban (szlamosodás)

Kontraszthatás képekkel: Cunami előtt és után. Japán, Yuriage in Natori

Meghökkentő képek: Indiai szent tehenek

A változás érzékeltetése képsorozatokkal: Morterasch-gleccser, Bernina csoport, Svájc, 1911 és 2001 (forrás:

Képbemutatás módja: A megfigyelés szempontjai a képbemutatást az órába szervesen be kell illeszteni nagy képet felmutatni (körbevinni, nem lehet kézről kézre adni…) vetített kép esetén max. 5 (-10) dia bemutatása, bizonyos képszám felett az eredményesség nem nő. Sok kép esetén mi marad meg (?): „sok szép színes képet láttunk” Vetítés: diavetítő, episzkóp, számítógépes kivetítő (ppt), írásvetítő

A földrajzban használt állóképfajták és javasolt felhasználási módjuk

SZEMLÉLTETÉS VIDEÓVAL FÖLDRAJZÓRÁN Fő didaktikai értékei: Term. jelenségeket mozgásukban, változásukban, dinamikusan mutatja be Sokoldalú szemléltetési lehetőség: közelről, távolról, alulról, felülről…. Trükkfelvételek, animációik (valóságban nem tanulmányozható mozgások, változások is megfigyelhetők: vetődés, vulkanizmus…) Gyorsított film a hosszú ideig tartó jelenségek tanulmányozására (gleccser, belf. jégtakaró mozgása, hátrahagyott formák…) Lassított film a gyors jelenségekhez (hegyomlás, földrengés…) Megszakítható! Az egyes földr. objektumokat közvetlen és tágabb környezetükkel együtt szemlélhetjük, komplex kép kialakítása.

Fő didaktikai feladatai: új ism. feldolgozásakor -> helyes képzet kialakítása elősegíti a megszilárdítást -> tartós ismeret rendszerező összefoglaláskor (több megfigyelési szempont, akár perc is lehet) motiváció

Film bemutatás módja: rövid (2-5 perc) filmrészlet kiválasztása (ne ölelje fel az egész óra témáját, ne helyettesítse a tanárt) Csak azon pontokon alkalmazzuk, amikor a film a maga sajátos eszközeivel a legalkalmasabb módszer! Pl. földr. objektum alapos megfigyelése, leírása nem jó a kimerevített képpel, mert a kivetített diakép felülete szer nagyobb, mint a TV képernyő. A filmbemutatást magyarázattal vezetjük be, megfigyelési szempontokat írassuk le! A film megtekintése után elemzés közösen, majd az új ism. rögzítése fontos! Óra előtt beállítjuk a videót (hangerő, besötétítés stb.)

Animáció részlet, melyen a passzát szélrendszer és annak áramlása figyelhető meg (

A tankönyv „Szitával merít vizet az, aki tankönyv nélkül akar tanulni.” Boetius János XIV. századi magyar bölcsész

Az oktatás funkcióinak változásával és az iskola szerepének átértékelődésével a tankönyvekkel kapcsolatos elvárások is változtak! Kezdetben azért íródtak, hogy a bennük foglalt tényeket megtanulják a gyerekek (első földr. tk. XV. század Csécsy János). A tankönyv a mechanikus tanulás eszköze volt. XIX században a tények mellett megjelennek az olvasmányok, megjelenik a tanárok számára a válogatás lehetősége. XIX. század vége, a tankönyv munkáltató funkciót is kap, csak részben szolgálja az ismeretanyag verbális módszerű feldolgozását. (kérdések, feladatok megjelenése) Munkatankönyvek megjelenése, a tankönyv szerepe a korábbiakhoz képest szabadabb értelmezést kap.

Tankönyv definíciói A tankönyv a tantervben meghatározott oktatási és nevelési célok megvalósításának egyik eszköze. A tankönyv egy-egy tantárgy anyagának tudományos, a tanulók számára eredményesen felhasználható feldolgozása, kifejlesztése, rendszerezése, amely figyelembe veszi az általános és az adott tantárgy sajátos követelményeit. A tankönyv az ismeretszerzés EGYIK forrása, de éppen a mai pedagógiai gyakorlatunkban nem lehet kizárólagos szerepe az ismeretek közvetítésében” Pedagógiai lexikon

A tankönyv A tankönyv struktúrálisan célszerűen egyesíti magában az oktatás tartalmát, módszerét és eszközét, szervezi és irányítja a megismerő tevékenységet, lehetővé teszi a tanulónak, hogy elsajátítsák az ismeretek rendszerét. Nagy Sándor

Tankönyv funkciói Közlési v. információs funkció Gyakorlati v. irányító funkció Nevelési funkció Motivációs funkció Struktúrálási funkció

Tankönyvek szerepe a tanítási folyamatban

Tankönyvek és a tanterv A tantervfejlesztés kísérője a kapcsolódó eszközrendszer fejlesztése. A tankönyv tartalmát a tanterv határozza meg. Gyakori jelenség azonban, hogy a tankönyv a legfontosabb oktatási médiummá, információhordozóvá válik. Ellentétes a célokkal: nem veheti át a tanterv funkcióját! Helytelen gyakorlat, amikor a tanár nem az aktuális tanterv szellemében tanít, hanem egy-egy tankönyvet akar megtanítani. Magyarországon a tankönyv a legfontosabb információforrás. Az oktatási folyamat gyakran a tankönyvi anyag „leadására”, a tanulás, annak reprodukálására szorítkozik. Ellentétes a társadalmi elvárásokkal. Tankönyv jelentősége: különböző médiumokat egyesíti magában: szöveg, térképvázlat, statisztikai adatok, képek stb..

Tankönyv típusok áttekintése Tankönyv példák: Magyarországi tankönyvpiac Svájci tankönyv családok Németországban használt tankönyvek Tankönyvek két típusa: Téma orientált Probléma orientált

Tankönyvek típusai: tankönyv („hagyományos”) megtanulandó szöveget tartalmaz zárt információ karakterrel nem, vagy korlátozottan használható órai feldolgozásra, önálló munkáltatásra többnyire a tudnivalók rögzítését, ismétlését célozza, a tanulóknak jó „mankó” a tankönyvhöz való ragaszkodás esetén a tanítás metodikai aspektusa sérül képek, ábrák főként a szemléltetést szolgálják

Tankönyvek típusai: munkatankönyv nyitott információs és módszertani struktúrával rendelkeznek információ túlkínálata van -> szelektálni kell, sokféleképpen feldolgozható a tananyag tanárnak nagyobb szabadság, nagyobb felelősség (bizonytalanság) lehetőséget biztosít a különböző munkaformák és módszerek alkalmazására munkatankönyv szerkesztése ált. nem témaorientált, hanem probléma orientált mivel nem tartalmaz kész, megtanulandó (un. Informatív) szövegeket, ezért eredmény oldalakra van szükség, valamint a folyamatos órai rögzítésre tanári és tanulói munkatankönyv verziók

Tankönyvek típusai: forrásgyűjtemény adott témához kapcsolódó, gyengén szervezett, struktúrált forrásszövegek gyűjteménye alkalmazása elsősorban felsőbb osztályokban javasolt.

Milyen a jó földrajz tankönyv? Igazodik a tanterv szemléleti, tartalmi elvárásaihoz. Szakmailag pontos, hiteles információkat tartalmaz. Együtt halad a tudomány változásaival. Lehetőséget ad sokféle képességfejlesztési feladat megvalósítására. Sokféle információhordozóra épít (folyamatábra, diagram, többféle műfajú szöveg, adatsor stb.) Didaktikailag kidolgozott (szövegben kiemelést, magyarázatot tartalmaz. Kérdéseket, feladatokat tartalmaz.) Tagolásával, szerkezetével lehetővé teszi a többféle tananyag feldolgozási módszer alkalmazását. Ösztönöz a leíró földrajztanítással szemben az oknyomozó, probléma központú földrajztanításra. Megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Nyelvezete értelmezhető az adott életkorban. Megfelel az általános tankönyv-pedagógiai elvárásoknak: nyelvezete értelmezhető, megfelelő betűméret, nyelvtanilag helyes, esztétikus stb. Tartós. (Fizikai értelemben: kibírja a tanévet?! Tartalmilag: ismeretanyaga nem avul el.) Tankönyvcsaládba illeszkedik. Úgy alakítható ki a földrajzi szemlélet, ha több éven át ugyanazon szellemiségű, felépítésű tankönyvekből tanulhatnak.