Munkajogi ismeretek Jogok és kötelezettségek I.

A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban Együttműködési kötelezettség A munkajogviszonyban általános, mindkét felelt terhelő kötelezettségnek tekintjük az együttműködési kötelezettséget. –A tartós jogviszonyok elengedhetetlen eleme ez a kötelezettség (tartós jogviszony még: pl. a szállítási szerződés) –Azért is fontos, mert a munkajogviszonyban a személyes, bizalmi jelleg erőteljesen érvényesül. –Nem csak a munkáltató és a munkavállaló között, hanem az egyese munkavállalók között is fennáll a kötelezettség.

A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban A munkavállaló kötelességei 1)a személyes teljesítés kötelessége 2)a munkavállalói rendelkezésre állás kötelessége 3)a munkavégzési kötelesség 4)egyéb, ún. magatartási kötelességek (versenytilalmi, titoktartási, szervezeti rendbe való beilleszkedési kötelesség) 5)oltalmi kötelezettségek A munkáltató jogai 1)a munkáltató irányítási joga 2)a munka feletti felügyeleti joga 3)a fegyelmezési jog 4)a munkáltató vagyoni jellegű jogai 5)a személyzeti jogok

A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban A munkáltató kötelezettségei 1)a munka díjazásának kötelezettsége 2)a foglalkoztatási kötelezettség 3)a gondoskodási kötelezettség A munkavállaló jogai a munkáltató kötelezettségeinek ellenpárjaként meghatározott jogok

A munkavállaló kötelezettségei 1 ) Személyes teljesítési kötelesség –A munkavállaló a munkavégzés során személyes teljesítésre köteles. A munkajogviszonyban helyettesítésre nincs mód, azaz – akadályoztatása esetén – nem köteles és nem is jogosult helyettest állítani.

A munkavállaló kötelezettségei 2) A rendelkezésre állás kötelessége –A munkavállaló köteles az előírt (1) helyen és (2) időben, (3) munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. nem konkrét teljesítési kötelezettség, hanem egy lekötöttség a munkáltató számára elérhető, utasításainak fogadására kész állapotban legyen. –szorosan kapcsolódik a munkavégzési kötelességhez, mivel a munkavégzési kötelezettség nem teljesülhet a rendelkezésre állási kötelesség teljesülése nélkül. –a rendelkezésre állási kötelesség viszont fennállhat munkavégzési kötelesség nélkül, a rendelkezésre álláskötelessége terhét a munkavállalót munkavégzés nélkül is terheli. –a munkajogviszony egyik megkülönböztető ismérvéről (differentia specifica-járól) van szó, mivel csak a munkajogviszonyra jellemző kötelesség.

A munkavállaló kötelezettségei 2)A rendelkezésre állás kötelessége (folytatás) –A munkavállaló köteles az előírt (1) helyen és (2) időben, (3) munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. (1)a rendelkezésre állás helye: a munkáltató határozza meg -általában egybeesik a munkahellyel, de kivételesen eltérhet attól (pl. ügyelet vagy készenlét esetén) -ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen -készenlét: a munkavállaló által meghatározott helyen; készenlétre kötelezhető a munkavállaló: -társadalmi szükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítása (pl. rendőr), -baleset, veszély megelőzése, elhárítás (pl. tűzoltó);

A munkavállaló kötelezettségei 2)A rendelkezésre állás kötelessége (folytatás) –A munkavállaló köteles az előírt (1) helyen és (2) időben, (3) munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. (2) a rendelkezésre állás ideje: –főszabály napi 8 / heti 40 órás munkaidő –munkaidő-keretben való foglalkoztatás esetén átcsoportosítható, de a napi 12 illetve a heti 48 órát így sem haladhatja meg. –munkaidő-keretben, készenléti jellegű munkakörben máshogy is meghatározható (24/48 szabály, lásd később)

A munkavállaló kötelezettségei 2)A rendelkezésre állás kötelessége (folytatás) –A munkavállaló köteles az előírt (1) helyen és (2) időben, (3) munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetve ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. (3) munkára képes állapot: –a munkavállaló munkára képes állapotban köteles rendelkezésre állni –ez számos összetevőből eredményként áll elő: egészségi állapot, kipihentség, stb.) –pontos meghatározása csak meghatározott munkakörhöz képest lehetséges (pl. más egy autóbusz-sofőrnél és más egy irodai alkalmazottnál)

A munkavállaló kötelezettségei Teccikérteni?

A munkavállaló kötelezettségei 3)A munkavégzési kötelesség –a munkavállaló alárendeltségét tükrözi –munkaszerződésben meghatározott munkakör alapján –a konkrét feladatok meghatározása a mindig a munkáltató feladata –A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátására kötelezés: az átirányítás vagy a helyettesítés –átirányítás: a saját munkája helyett más munkát végez –helyettesítés: a saját munkája mellett végez más munkát is. A munkáltató működésével kapcsolatos okból lehetséges a munkáltató előírhatja, de számos szabály korlátozza bizonyos rugalmasságot hagy a munkáltató számára, hogy a munkaerőt a szervezeten belül ideiglenesen átcsoportosítsa az átirányítás v. helyettesítés évente maximum 44 (teljes) napig tarthat, ezen túl már munkaszerződés-módosításra van szükség. az átirányítás v. helyettesítés nem járhat a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel a külön munkáért külön díjazásra jogosult

A munkavállaló kötelezettségei 3)A munkavégzési kötelesség A munkavégzési kötelesség időbeli meghatározása a munkaidő. A munkaidő maximális tartalma: –a rendes munkaidőn túl a munkavállalót nem terheli munkavégzési kötelezettség –a munkaidő meghatározása garanciális jellegű minden jogrendszerben teljes munkaidő: napi 8 / heti 40 óra részmunkaidő: a felek megállapodásától függően kevesebb munkaidő-keretben: ennél hosszabb, max napi 12, heti 60 óra munkaidő-keretben, készenléti jellegű munkakörben: 24 óra munka, 48 óra pihenőidő („24/48”), –csak bizonyos készenléti munkakörök (foglalkozások) esetében.

A munkavállaló kötelezettségei 3)A munkavégzési kötelesség A munkavégzési kötelesség időbeli meghatározása a munkaidő. A munkaidő beosztása: a munkarend –egyenlő/egyenlőtlen –váltásos munkaidő –rugalmas munkaidő –kötetlen munkaidő A pihenőidő: –munkaközi szünet –napi pihenőidő –heti pihenőnap –munkaszüneti nap nem minősül pihenőidőnek –a törvény a vasárnapi munkavégzést korlátozza

A munkavállaló kötelezettségei 3)A munkavégzési kötelesség A pihenőidő egyik fajtája a szabadság. 1) Rendes szabadság: alap és pótszabadságból áll Alapszabadság: életkorfüggő A szabadság ¼-ét a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni 2) Rendkívüli szabadság (fizetés nélküli szabadság) A munkavállaló életében bekövetkező rendkívüli helyzetekhez kapcsolódik. Túlmunka: napi munkaidőt meghaladó munkavégzés: a munkáltatónak el kell rendelnie, akkor jár csak a túlóradíj. Évi max 200 óra Betegszabadság: keresőképtelen betegség esetén jár a munkabér 80%-a jár az első 15 napot a munkáltató fizeti

A munkavállaló kötelezettségei 4) Egyéb magatartási kötelesség 1)versenytilalmi 2)titoktartási 3)szervezeti rendbe való beilleszkedési kötelesség

A munkavállaló kötelezettségei 5) A munkavállaló oltalmi kötelessége A munkavállaló köteles olyan magatartást tanúsítani, amely más egészségét és testi épségét nem veszélyezteti, munkáját nem zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését nem idézi elő