Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

1 FIZIKA Fénytani alapfogalmak Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
„Zaj vagy zene?”. Rezgés vagy lengés Definíció: A rezgés vagy lengés olyan mozgást jelent amely ismétlődik egy egyensúlyi pont körül. A rezgés és lengés.
Elektromágneses hullámok 1. Elektromágneses rezgések Elektromágneses hullámok. 2 Tehát áramerősség-csökkenésnél az indukált feszültség növelni igyekszik.
Lencsék A fénytörésen alapuló eszköz. Fénytanilag átlátszó közeg, amelyet gömbfelületek határolnak. Homorú lencse: Középen vékonyabb Domború lencse: középen.
Szabadtéri rendezvények. A TvMI vonatkozik: OTSZ szerinti szabadtéri rendezvényekre szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó,
Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd.
Fénytan - összefoglalás. Mit nevezünk fényforrásnak? Azokat a testeket, amelyek fényt bocsájtanak ki. Hogyan csoportosíthatjuk ezeket? Írj egy-egy példát.
ISKOLAKÉSZÜLTSÉG – AZ ADAPTÍV VISELKEDÉS FEJLETTSÉGE dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez.
Mozgáselemzés használata 1. 2 Módszer vizsgálata.
A magyarországi vállalatok információszerzési szokásai - üzleti körben végzett online piackutatás fő eredményei - Készítette: Nagy Péter Támogatóink H-1024.
Frekvencia. Különböző frekvenciájú szinusz hullámok a lentebbiek magasabb frekvenciájúak.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.
Steierlein István ÁHO-hálózatfejlesztési szakreferens
Vezetékes átviteli közegek
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A mozgás kinematikai jellemzői
DIGITÁLIS KÉPFELDOLGOZÁS ALAPFOGALMAK
Kockázat és megbízhatóság
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
FÉNYVISSZAVERŐDÉS SÍKTÜKÖRRŐL
Az elektromágneses hullámok modulációja és detektálása.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az áramlásba helyezett testekre ható erők
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Tervezés I. Belsőtér BME-VIK.
Hangtan „Zaj vagy zene?”.
R76 gyorsút M7 autópálya és Keszthely között
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
A mozgási elektromágneses indukció
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Környezeti teljesítményértékelés
A földrajzi kísérletek szervezése és végrehajtása
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Tartalékolás 1.
Pontrendszerek mechanikája
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Gázok és folyadékok áramlása
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
Az anyagi pont dinamikája
Alapfogalmak folytatás Színhőmérséklet és színvisszaadás ellenőrzése
Szerkezetek Dinamikája
Turbulencia hatása a tartózkodási zóna légtechnikai komfortjára
Dr. habil. Gulyás Lajos, Ph.D. főiskolai tanár
STRUKTURÁLT SERVEZETEK: funkció, teljesítmény és megbízhatóság
Az elemi folyadékrész mozgása
RUGÓK.
Fénytan A fény tulajdonságai KÓSZÓ KRISZTA.
Elektromos alapjelenségek
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
REND ÉS RENDEZETLEN a molekuláktól a társadalmakig
szabadenergia minimumra való törekvés.
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Energetika, áramlások, kontinuitási egyenletek.
I. HELYZETFELMÉRÉSI SZINT FOLYAMATA 3. FEJLESZTÉSI FÁZIS 10. előadás
Emlékeztető/Ismétlés
Röntgen.
Az impulzus tétel alkalmazása (A sekélyvízi hullám terjedése)
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Hangtani alapfogalmak
„Mi a pálya?”.
Hagyományos megjelenítés
Atomok kvantumelmélete
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Egyenletesen változó mozgás
Előadás másolata:

Hullámmozgás

Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.

Hullám létrehozása ingasoron.

 A kimozdított részecske hatására kis időkéséssel a szomszédos részecskék is mozgásba jönnek.  A rezgésnek a részecskéről részecskére történő terjedése a hullámmozgás.

Hullámok csoportosítása 1. Dimenziók szerint : a)vonal menti hullám pl: gumikötél b)felületi hullám pl: víz c)térbeli hullám pl: fény

2.Rezgés iránya szerint : a) Transzverzális hullámról beszélünk akkor, ha az egyes részecskék mozgásának iránya a hullám terjedési irányára merőleges. Pl: fény Terjedéséhez közeg nem szükséges! Vákuumban is terjed.

b.)Longitudinális hullám esetén a részecskék mozgásának iránya egybeesik a hullám terjedésének irányával. Pl: hang  Terjedéséhez közeg szükséges.

Alapfogalmak

 Hullámhossz: Az egymáshoz legközelebb eső, azonos fázisban rezgő pontok távolsága. Jele: λ (lambda) mértékegysége:m (méter)  Periódusidő: az az időtartam, amely alatt a közegben terjedő változás egy hullámhossznyi utat megtesz. Jele: T mértékegysége: s(szekundum)

 Rezgésszám(frekvencia): a hullám rezgésszáma megegyezik a hullámforrás rezgésszámával. Jele: f Mértékegysége: 1/s=Hz(Hertz)  Terjedési sebesség: a hullámok terjedéséhez időre van szükség, ezért a hullám terjedésének van sebessége. Jele: c Mértékegysége: m/s

 A hullám terjedési sebességét az a közeg határozza meg, melyben az adott hullám terjed.  Egy közeget hullámtani szempontból sűrűbbnek nevezzük, ha benne a hullám lassabban képes haladni, ritkább közegben gyorsabban halad a hullám.  Pl: vas hullámtanilag ritkább közeg, mint a levegő. c vas >c levegő

A terjedési sebesség meghatározása a hullám jellemző adataival.

Hullámok visszaverődése 1. Vonal hullámok visszaverődése  rögzített végről  szabad végről

Kísérleti tapasztalatok alapján : A rögzített végről ellentétes fázisban, a szabad végről azonos fázisban verődnek vissza a hullámok.

Felületi és térbeli hullámok visszaverődése

Visszaverődés törvényei  Ha a hullám olyan közeg határához ér, amibe nem tud bejutni, akkor visszaverődik. 1. A beeső hullám, a visszavert hullám a beesési merőlegessel egy síkban vannak. 2. A beesési szög és a visszaverődési szög megegyeznek.  = β

Hullámok törése  A hullám ha új közeg határához ér, akkor ott egy része visszaverődik, másik része behatol az új közegbe.  Hullámtani szempontból két közeg akkor különböző, ha bennük a hullám terjedési sebessége különböző.

Hullámok törése

 A terjedési sebességek hányadosa az ún. törésmutató.

Hullám törési törvénye A beeső hullám, a megtört hullám és a beesési merőleges egy síkban vannak Ha a sugár hullámtanilag ritkább közegből lép a sűrűbb közegbe; akkor a beesési szög nagyobb, mint a törési szög. azaz: α > β, beesési merőlegeshez törik a sugár

3. 3. Ha a sugár hullámtanilag sűrűbb közegből lép a ritkább közegbe; akkor a beesési szög kisebb, mint a törési szög. azaz: α < β, beesési merőlegestől törik a fénysugár A merőlegesen érkező fénysugarak nem törnek meg.

Teljes visszaverődés Ha a hullám a hullámtanilag sűrűbb közeg felől érkezik, akkor a beesési szögek között van egy olyan ún. „határszög”, amelyhez -os törési szög tartozik. A határszögnél nagyobb beesési szög esetében a hullám nem hatol be a ritkább közegbe, hanem a közös felületről teljes mértékben visszaverődik. Ez a jelenség a teljes visszaverődés. (Alkalmazása: Szivárvány, optikai kábelek)

Teljes visszaverődés

Hullámok találkozása, a szuperpozíció Két vagy több hullám hatását a hullámtér egy adott pontjában egymástól függetlenül vehetjük számításba. A találkozás helyén létrejövő rezgésállapot az egyes hullámokban terjedő rezgések eredője.

Hullámok elhajlása Keskeny résen áthaladva a hullám behatol az úgynevezett árnyéktérbe is. Ez a hullámelhajlás jelensége. d>>λ d> λ d~λ d – rés szélessége

Hullámok interferenciája I. Olyan speciális hullámok találkozása, amelyek állandó fáziskülönbséggel működő hullámforrásokból érkeznek. A maximális erősítésű pontok azok lesznek, ahol a fenti hullámok azonos fázisban érkeznek. Maximális gyengítést kapunk, ahol a hullámok ellenkező fázisban érkeznek. Azonos fázisú hullámforrások esetén erősítést kapunk azokban a pontokban, ahol, és gyengítést, ahol

Állóhullámok 1. Olyan speciális interferencia, ahol a találkozó hullámok amplitúdója megegyezik. 2. Ennek eredményeképpen a közegnek lesznek olyan pontjai melyek kitérése nulla marad mindig, ezek a csomópontok. 3. Két csomópont között azonban a közeg elemei azonos fázisban, de különböző amplitúdóval rezegnek.