 E-JOG Bevezetés és EU

BEVEZETÉS  Az elektronikus út igénybe vételével zajló kommunikációra vonatkozó jogi kérdések  Központi fogalom: INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM  szociológiai/közgazdaságtani fogalom  információ önálló érték, hatalmi tényező  infokommunikációs és technológiai fejlődés  lehetőségek és kihívások

BEVEZETÉS  1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról

BEVEZETÉS  1069/2014 (II.19.) Korm.hat. Magyarország Nemzeti Infokommunikációs Stratégiájáról  „elismerve a hazai IKT ágazat kiemelt jelentőségét, és az abban rejlő gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségeket, valamint e területen az állami ösztönzés fontosságát, elfogadja a 2014–2020 időszakra szóló Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), ezzel összefüggésben felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a Stratégiának a kormányzati portálon való közzétételéről”

BEVEZETÉS

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  információ: adat, hír, ismeret Az ember az információt:  létrehozza, rendszerezi, tárolja,  (esetleges szelekció nyomán) közli (meghatározott címzettek felé) továbbítja vagy hozzáférhetővé teszi  meghatározott személyi kör vonatkozásában bizalmasnak, titkosnak, a hozzáférésben korlátozottnak nyilváníthatja  a más által létrehozott információt megismeri, értékeli, feldolgozza, „fogyasztja”  változatlan formában másokkal is megoszthatja

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  információ: érték  e tulajdonságát a társadalom jogi oltalom biztosításával is elismeri  az oltalom:  nem közvetlenül az információt és annak hordozóját, technikai értelemben vett továbbítóját illeti meg  hanem az információ társadalom és gazdaság számára jelentett személyi vagy vagyoni jelentőségét, hasznosságát visszatükrözve az ember és az információ kapcsolatát

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Az emberiség története – a társadalmi kommunikáció formái felől történő megközelítésben – szakaszokra osztható  az egyes szakaszok kezdetét lényeges változásokhoz (információs forradalmak) lehet kötni  beszéd  írás  könyvnyomtatás  távközlés  elektronikus információfeldolgozás  Internet

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK E forradalmak jellemzői:  a társadalmi-gazdasági élet egészét átalakító változásokat hoztak  a mindenkori jogi szabályozással szemben új igényeket keletkeztettek, közvetett formában magának a jognak, a jogrendszernek és a jogtudománynak fejlődésére is visszahatottak

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  Társadalmi normák:  reális, kölcsönös elvárások  az eltérést büntetik/az igazodást jutalmazzák  fajtái:  erkölcsi  szokás  illemszabályok (etikett)  vallás  szakmai – technikai

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOG  magatartásszabályok összessége  emberi kapcsolatokat szabályoz  keletkezése az állam keletkezéséhez kapcsolódik  az állami szervek révén kényszeríthető ki  az adott társadalmi rendszer védelmét szolgálja

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOG  tárgyi jog (tételes jog, pozitív jog)  alanyi jog (személyhez fűződő jogosultságok)  alaki és anyagi jog

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  A jog kialakulása:  „ősjog”: alapvető erkölcsi magatartásbeli szabályok alakulnak ki, ezek betartására a közösség ügyel. A jogsértést a sérelmet szenvedő a közösségen torolja meg.  szokásjog: magasabb szintű, differenciáltabb jog, területenként változó  az állam megjelenése: a jog kikényszeríthetősége az állam révén válik lehetővé, a szokásjogot írásban rögzíti, új társadalmi viszonyok normatív szabályozására jogot alkot (törvényeket hoz) > előír követendő magatartást és szankciót

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  A jogszabály jellemzői:  érvényesség  hatály  általánosság  ismételtség (minden ismétlődő esetben)  szankcionáltság  hipotetikus szerkezet (jövőbeni szituáció)  reciprocitás (kölcsönösség): minden jogosultsággal szemben mások által tanúsítandó, elvárható magatartás áll szemben

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  Hatalmi ágak – szétválasztás  Törvényhozó  Végrehajtó  Igazságszolgáltatás

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  Jogalkotás  Jogalkalmazás  Jogértelmezés

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK  JOGSZABÁLY:  a jogalkotás során  meghatározott eljárás keretében  meghatározott formában és elnevezéssel létrejött jogi akarat, amely jogi normákat foglal magában

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK A jogalkotás jellemzői:  meghatározott jogi rendben jön létre  jogi norma tudatos létrehozása  előre történik a szabályozás  általánosan megfogalmazott jogi norma jön létre  a társadalom széles körére vonatkozik  a (politikai, gazdasági) hatalmat gyakorló csoport érdekeit fejezi ki (is!)  stabil, de rugalmatlan

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK Relatív önállóság :  a jog meghatározott a társadalmi, gazdasági viszonyok által, mégis viszonylag önálló A gazdasági viszonyok jogi szabályozásának tipikus eszközei:  tulajdonviszonyok védelme (Alaptörvény, polgári jog)  gazdasági tevékenység feltételeinek szabályozása, kialakítása, amely a gazdasági élet minden résztvevője számára kötelező (közigazgatási jog, pénzügyi jog, gazdasági jog)  egyes engedélyezési eljárások (közegészség, környezetvédelem)  nemzetközi magánjog és gazdasági kapcsolatok joga

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG és az ÁLLAM kapcsolata  állam: szervezet, a politikai berendezkedés része  jog: norma  magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése az állami szervekhez kötődik, s amelyek tükrözik az állami szerv politikai meghatározottságát  adott társadalomban kötelező az érvényesülése, betartását az állam kényszerítheti ki

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁS  jogrendszer alkotóelemei  országos vagy helyi szinten rendezi a társadalmi viszonyokat  egymásra épülnek, kiegészítik egymást  hierarchikus rendben állnak  többféleképp csoportosíthatók (tárgy, kibocsátó…)

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGFORRÁSI HIERARCHIA  igazodik a jogalkotó állami szervek hierarchiájához  alacsonyabb szintű nem lehet ellentétes magasabb szintűvel, ha mégis elméletileg “nem létezik”

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOGSZABÁLYOK – törvény, rendelet  Központi (országos) jogszabályok  Alaptörvény, (Átmeneti rendelkezések)  sarkalatos törvények  rendes törvények  törvényerejű rendeletek  központi szervek rendeletei  Helyi jogszabályok (önkormányzati rendeletek) NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK TÖRVÉNY  általános  széleskörűen tekinti át a társadalom állapotát  alapvető viszonyokat szabályoz a tartósság igényével  stabil, rugalmatlan  a társadalmi nyilvánosság előtt zajlik

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK RENDELET  közigazgatási szervek jogalkotó tevékenysége  a szabályozási szükségletet törvény határozza meg  a felhatalmazást is rendszerint törvény adja meg  a társadalmi viszonyok szűkebb területét szabályozza  kevésbé stabil  kevésbé zajlik a nyilvánosság előtt

JOGI ÉS FOGALMI ALAPOK JOG funkciói és feladata a GAZDASÁGI ÉLETBEN Befolyásolás – államszervezettől, politikai berendezkedéstől függően  a társadalmi tulajdonon és tervgazdálkodáson alapuló szocialista rendszerben a jog adminisztratív, utasítás jellegű, kényszerítő és szankcionáló eszköz  a demokratikus államszerevezetben funkcionális kettősség  egyrészt a védelem, a biztosítás, a kötelezés eszköze marad  másrészt az ösztönző, befolyásoló normák kialakításával aktívan közreműködik a gazdaság fejlesztésében