A fejlesztés körülményei Összeállította: Vizer Zoltán

Diagnózis

Elvárások, a Szakiskolai Fejlesztési Program célja  Korrekció  Prevenció  Minőségfejlesztés

Mécs – „kulcsszerep”  adaptáció  animáció  innováció  visszacsatolás

A modern oktatás kritériuma  Prioritása az ismeretek gyakorlati alkalmazásának van, a tartalmában praktikusan használható ismeretek közvetítésének feltételeit biztosítva, a hangsúlyt az elsajátítási folyamatra, az intenzív tanulásra kell helyezni  A versenyképes tudás párosuljon az iskolai kultúra és az iskolai magatartás szabályainak megismerésével

A modern oktatás kritériuma  A passzív befogadói magatartás helyett az önálló, kreatív munkavégzés módszerére kell támaszkodni  A probléma megoldó képesség és a felelősségtudat a különböző szinten megfogalmazott követelményrendszerben jusson kifejezésre

A modern oktatás kritériuma  Az alkalmazott módszer fejlessze a kommunikációs képességet, ismertesse meg a csoportban, teamben végzett, együttműködésen alapuló, kollektív munkavégzés magatartásformáit  Engedjen teret az egyéni aktivitásnak, az egyéni képesség kibontakoztatásának  A feladat végrehajtása előzetes egyéni felkészülésre épüljön

Képességfejlesztés  Az ún. „színeselvű” és az ún. „mélységelvű” tanítás módszereinek alkalmazása  Attitűd formálás  élettapasztalat átalakítás  életmód változtatás  Pszichikus állapotok  pszichikus folyamatok  személyiség tulajdonságok  Közvetett fejlesztés – általános emberi képességek fejlesztése: figyelem, a megértés, az emlékezet és a probléma megoldás funkcióihoz kötődnek  Közvetlen fejlesztés  Az önálló tanulás módszereinek elsajátítása

Környezetátalakítás, „hálózatépítés”  Mérések:  diagnosztikus  folyamat  összegző (szummatív)  itemalapú tesztek  taxonomiai rendszer  Vizsgák  szintvizsga  alapvizsga  záróvizsga

Környezetátalakítás, „hálózatépítés”  Szintek:  tanuló  tantárgy  tantárgycsoport  osztály  iskola  tanítási-tanulási folyamat

Környezetátalakítás, „hálózatépítés”  Szempontok:  stratégiák  mérőpedagógusok  nevelőtestületek  munkaközösségek  vezetők  tanulók  szülők  fenntartók  partnerek

A mérési-értékelési rendszer – a fejlesztéstámogató rendszer  Partnerközpontúság  folyamatos teljesítménykövetés  hatékonyság és teljesítménynövekedés  objektivitás, egységesség  rendszerszerű működés

A fejlesztés módszerei  Háttér kérdőív  Családi attitűd  Johari ablak  Problémák megoldása: T.É.M.E  EQ táblázat (Érzelmi intelligencia)

Háttérkérdőív  HEI = Hozzáadott Érték Index  szülők iskolai végzettsége  tanulást segítő eszközök  otthon felszereltsége  Húsz kérdést tartalmazó tesztet kell kitöltenie a tanulónak  A szakemberek által összeállított kérdés segít rávilágítani az otthoni körülményekre

Családi attitűd  Harmonikus  barátságos, aktív, megbizható  Normatív  érzelemgazdag, kötelességtudó, de nem kezdeményező  Liberális  kreatív, ambiciózus, de gyenge az önkontrollja  Túlgyámolító  passzív, gátolt, kudarckerülő

Családi attitűd  Nemtörődöm  aktív, de kielégületlen és gátlástalan  Autonóm  aktív, felelősségvállaló  Kemény  agresszív  Diszharmonikus  kielégületlen, gátolt

A Johari ablak

Johari ablak  A visszacsatolás mechanizmusát tárja fel a Johari ablak  személyiségünk, viselkedésünk alapvetően 4 összetevőre osztható  a négy terület mérete attól függ, hogy mennyi visszacsatolást adunk és kérünk

Johari ablak 1.A nyitottság előnye, hogy ismernek, nem fogják félreérteni viselkedésünket, nem kell találgatni;

Johari ablak 2.Mások felé fogalmaz meg kérdéseket

Johari ablak 3.Kevés visszacsatolást kér, sok visszacsatolást ad

Johari ablak 4.Nincs túl sok információja önmagáról, másoknak sem róla, ő a csendes megfigyelő, a titokzatos figura;

T. É. M. E. T Mondjuk el pontosan a tényeket É Fejezzük ki érzelmeinket M Javasoljunk megoldást E A pozitív eredményeket, az előnyöket hangsúlyozzuk

T. É. M. E. T Mondjuk el pontosan a tényeket É Fejezzük ki érzelmeinket M Javasoljunk megoldást E A pozitív eredményeket, az előnyöket hangsúlyozzuk

T. É. M. E.

EQ – érzelmi intelligencia  A tesztet Daniel Goleman állította össze  A teszt 10 kérdésből áll, amelyekre A, B, C, D válaszokat adhatsz  Az EQ mérésére egyenlőre nincsenek validált tesztek  Sok olyan helyzet van, amelyekben a választások értékelhetők

A tanári munkát segítő módszerek  Tanulási stratégiák  Tanulási stílus  Figyelem  Megértési-tanulási technikák  SQ4R-módszer

Tanulási stratégiák A.Mélyre hatoló  mélyre hatoló  holista  intrinsic B.Reprodukáló  reprodukáló  szerialista  kudarckerülő C.Szervezett  szervezett  sikerorientált  lelkiismeretes Csoportba nem sorolható  instrumentális

Tanulási stílusok  auditív  vizuális  mozgásos  társas  egyéni  impulzív  reflektív

Figyelem  1-től 8-ig minden számnak egy jel felel meg  Ellenőrizze az A-E sorokban, hogy a megfelelő számhoz a megfelelő jel tartozik-e  Írja füzetébe a hibák helyeit  Az első hibái bejelöltük

Megértési technikák  Ismeretlen szó meghatározása  Egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása  Kulcsfogalmak kiírása, értelmezése  Fogalmak közötti kapcsolatok megértése  Áttekintés

Megértési technikák  Összefoglalás szóban vagy írásban  Vázlat, ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése  Kérdések felvetése  Kérdésekre válaszadás  Beszélgetés a tanult információkról

SQ4R módszer A módszer nevét elemei kezdőbetűjéről kapta  Scan: letapogatás (előzetes áttekintés).  Query: kérdezés.  Read: elolvasás.  Reflect: átgondolás.  Recite: felidézés.  Review: ismétlő áttekintés

Összegzés  Stratégia  Aspektusok  Játszmatervek  Támogatórendszer  A szakképzés fejlesztése

Köszönöm a figyelmet!