Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Művészetek Veszprém, február 20.

NAT Műveltségi területek 1.Magyar nyelv és irodalom 2.Idegen nyelvek 3.Matematika 4.Ember és társadalom 5.Ember és természet 6.Földünk – környezetünk 7.Művészetek 8.Informatika 9.Életvitel és gyakorlat 10.Testnevelés és sport

Műveltségterületek felépítése  Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések  Megjelennek a közműveltségi tartalmak 2006-os NAT felépítéseAz új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 2. A fejlesztési feladatok 3. A fejlesztési feladatok3. A közműveltségi tartalmak - Műveltségi területenként vagy tantárgyanként (1-4., 5-8., 9-12.)

Műveltségi területek közös kiemelt céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata;

Műveltségi területek általános jellemzői kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; nem lezárt rendszerként jelennek meg; nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

A kerettanterv feladata  A kerettantervek határozzák meg az alaptantervben megfogalmazottak alapján a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, írják le az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, kiterjedtségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához.

A kerettantervi koncepció  Alap: külön kerettantervi „csomagok”, mappák legyenek minden iskolatípusra / képzési formára.  Kerettantervi csomagok tartalma: –általános bevezetők: célok, feladatok; –tantárgy kerettantervek.  Az iskolák feladata/lehetősége: –a szabad órakeret felhasználásával a helyi tantárgyi rendszer meghatározása; –a megfelelő tantárgyi kerettantervek beépítése, illetve elkészítése.

Tervezett kerettantervi mappák  1-4. évfolyam  5-8. évfolyam  8 osztályos gimnázium  6 osztályos gimnázium  4 osztályos gimnázium  Szakközépiskola  Szakiskola (közismereti és szakképzési program)  Nemzetiségi iskolák  Két tanítási nyelvű iskolák  Speciális nevelési igényű tantervek

A kerettantervek tantárgyi rendszere Képzési szinthez kapcsolódó kerettantervi típusok Tantárgyak minimális óraszámmal Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelv, Matematika, Történelem, Fizika, Biológia, Életvitel és gyakorlat, Ének- zene, Testnevelés stb. Szabad órakeretben választható tantárgyak Dráma és tánc, Hon- és népismeret, Közlekedéskultúra, Médiagyakorlat, Gazdálkodási és pénzügyi kultúra stb. Tagozatos tantervek Informatika, Természettudományi, Idegen nyelv, Matematika, Művészetek (Dráma és tánc, Ének-zene, Rajz…), Testnevelés stb.

Jóváhagyott kerettantervek Az OH által nyilvántartott : 69 db –Általános iskola: 40 db 1-4. évfolyam: 31 db 5-8. évfolyam: 39 db –8 osztályos gimnázium: - –6 osztályos gimnázium: 1 db –4 osztályos gimnázium: 19 db –Szakközépiskola: 2 db –Szakiskola: 12 db –Nemzetiségi: - –Két tanítási nyelvű: 2 db –SNI: 6 db –Felnőttoktatás: 1 db

2012 február 10 db kerettantervi szakmai koncepció az alábbi szerkezetben: Bevezetés, sajátos köznevelési funkciók bemutatása; Az adott iskolafokozat/típus céljainak, feladatainak bemutatása; A tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása; A helyi adaptáció feladatainak bemutatása, így különösen: a tantárgyi rendszer kialakításának szabályai;

Művészetek Művészeti tevékenységek mással nem pótolható szerepe: ízlés képzelőerő kifejezőképesség figyelem összpontosítása emlékezet kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében

Művészetek  Művészeti és művészetpedagógiai tevékenység  Alapelvek, célok: –Középpontban: gyakorlat- és tevékenységközpontúság!!! –Tanulói tevékenységek kapcsolódhatnak: Művészeti alkotásokhoz Mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz Egyensúly a kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között

 Kiemelten kezeli: –az önkifejezést, tehetséggondozást és közösségépítést; –a képzelőerő, az érzelmi intelligencia és alkotókészség fejlesztését; –az aktív részvételt, öntevékenységet, a kreativitást; –a műveltségterület tantárgyai közötti összefüggések érvényesülését; –a zenei és vizuális képességek szinergikus hatásait; –a dráma és média integratív elemeit; –a műveltségterületek közötti kapcsolódások lehetőségét (pl. a tánc kapcsolata a testneveléssel). Művészetek legfőbb céljai

Művészet által megélt élmény szerepe:  Mélyebb és tartósabb bevésés  Mélyebb megértés  Személyes érintettség érzése  Cselekvő együttműködés a megértésben  Művészettel élés igényének kialakítása

Mindennapos művészeti nevelés Mindennapos művészeti oktatás az 1-4 évfolyamon; délutáni foglalkozások keretében is; évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit.

Kortárs jelenségek a művészetekben  Mai kulturális értékek megismertetése, felismerése  Jobb eligazodás saját korunk kultúrájában  Művészettel élés belső igényének kialakítása  Művészeti intézmények látogatása színház, mozi, múzeum, kiállítás, hangversenyek – szükséges, de nem elégséges!! Közös élmények megbeszélése, értelmezése

A vizuális kultúra fejlesztési feladatai  1. Megismerő- és befogadóképesség –a) Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása –b) Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás –c) Kommunikációs képességek  2. Kreativitás –a) Alkotóképesség –b) Problémamegoldó képesség  3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Vizuális kultúra- közműveltségi tartalmak  1. Vizuális nyelv és technikák  2. Kifejezés, képzőművészet 2.1 Alkotó tevékenység 2.2 Befogadó tevékenység  3. Vizuális kommunikáció 3.1 Alkotó tevékenység 3.2 Befogadó tevékenység  4. Tárgy- és környezetkultúra 4.1 Alkotó tevékenység 4.2 Befogadó tevékenység (1-4., 5-8. és évfolyam külön-külön)

Példák a közműveltségi tartalom megfogalmazására  Vizuális kultúra –Kifejezés, képzőművészet témában (1-4. évfolyam) Művészeti alkotások, saját munkák, vizuális jelenségek leírása elemzése, összehasonlítása témák, forma, színhatás, szereplők, elrendezés/kompozíció szerint. –Vizuális nyelv és technikák témában (5-8. évfolyam) Színtani alapok használata és ismerete: színkör, telítettség, árnyalat, színharmónia, színkontraszt. –Vizuális kommunikáció témában (9-12. évfolyam) A technikai képalkotás: fotó, mozgókép műtípusainak ismerete és megértése. (Közműveltségi tartalomként értelmezhető ismeretet lásd pirossal szedve)

Az ének-zene fejlesztési feladatai  1. Zenei reprodukció –1.1 Éneklés –1.2 Generatív, kreatív zenei tevékenység –1.3 Felismerő kottaolvasás  2. Zenei befogadás –2.1 Befogadói kompetenciák fejlesztése –2.2 Zenehallgatás

Ének-zene - közműveltségi tartalmak  Népdalok  Történeti dallamok  A középkor es a gótika zenéje  A reneszánsz zenéje  A barokk zene  A klasszika zenéje  Romantika, nemzeti romantika  A 20. század és korunk zenéje Zenei anyagok: 1–4., 5-8. és évfolyamon

Új elemek, tartalmak, elvárások az Ének-zene területén  Lehetőség szerinti gyakoriságú hangversenylátogatás előkészítése, első hangversenyélmény (5-8. évfolyam)  Az összefüggések és kapcsolódások hangsúlyozása  Befogadást segítő alapvető kottaismeret

Példák a közműveltségi tartalmak megfogalmazására / Ének-zene  évfolyam  A zeneirodalmi szemelvények feldolgozása kronológiai rendben, vagy más szempont alapján, a SZINTÉZISTEREMTÉS IGÉNYÉVEL. - Reneszánsz: O. Lassus és Palestrina misék, motetták Bakfark B. Lyoni lantkönyv - Klasszika: J. Haydn: Kaiser quartett Mozart egy operája

A mozgóképkultúra és médiaismeret fejlesztési feladatai  Olvasás  Ismeretszerzés  Kommunikáció  Szövegértés /elemzés  Kritikai gondolkodás

Mozgóképkultúra és médiaismeret - közműveltségi tartalmak  1. Megfigyelt jelenségek, főbb összefüggések  2. Alapfogalmak  3. a) A média kifejező eszközei  3. b) A média társadalmi szerepe, használata (1-4., 5-8. és évfolyam külön-külön)

Dráma és tánc – alapelvek és célok Dráma: Alkotó- és kapcsolatteremtő képességek kibontakozása Összpontosított, tervezett munkára szoktatás Testi-térbeli biztonság erősítése Idő- és ritmusérzék fejlesztése Fantázia fejlesztése Ön- és társismeret gazdagodása Toleranciára és együttműködésre nevelés  Eredmény: –Önálló, érdeklődő, nyitott, derűs személyiség

Dráma és tánc - Alapelvek és célok  Tánc: –Mozgásos-táncos kifejezőképesség megismerése –Helyi, nemzetiségi néphagyomány megismerése –Hagyomány és a kortárs tánc kapcsolatának felismerése –Zenei képességek, térérzékelés, testtartás, mozgáskoordináció, állóképesség fejlesztése (kapcsolat a testneveléssel)

Dráma ÉS tánc?  NAT a fejlesztési feladatokat együtt, a Közműveltségi tartalmakat külön tárgyalja: –Több helyen átfedés –Sajátosságok jobb érvényesítése

A dráma és tánc fejlesztési feladatai  1. Csoportos játék és megjelenítés  2. Rögtönzés és együttműködés  3. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása  4. Történetek feldolgozása (drámaórák keretében)  5. Megismerő- és befogadóképesség

Dráma és tánc - közműveltségi tartalmak  Érzékelés, kifejezőképesség: dráma, mozgás és tánc  Együttműködés, kapcsolati kultúra:dráma, mozgás és tánc  Alkotótevékenység: dráma, mozgás és tánc  Befogadás, értelmezés: dráma, mozgás és tánc (1-4., 5-8. és évfolyam külön-külön)

Köszönöm a figyelmet!