Atomrácsos kristályok Azokat az anyagokat, amelyekben végtelenül sok atom szabályos rendben kovalens kötésekkel kapcsolódik össze, atomrácsos kristályoknak nevezzük.
A gyémánt (Cgyémánt)
A gyémánt tulajdonságai A tiszta gyémánt színtelen, átlátszó, magas olvadáspontú ( C), oldhatatlan anyag. Az elektromos áramot nem vezeti, azaz elektromos szigetelő. A természetben jelentősebb mennyiségben megtalálható ásványok közül a legkeményebb.
A gyémánt szerkezete A gyémánt jellemző tulajdonságai különleges kristályszerkezetére vezethetők vissza. Atomrácsában szénatomok kapcsolódnak össze erős kovalens kötésekkel. Minden szénatom tetraéderes szerkezetben kapcsolódik négy másik szénatommal. Az atomok egyenlő távolságban, szorosan egymás mellett helyezkednek el.
A kvarc (SiO 2 )
A kvarc tulajdonságai A tiszta kvarc magas olvadáspontú ( C), színtelen, kemény, oldhatatlan anyag. Az elektromos áramot nem vezeti, vegyszerekkel szemben ellenálló.
A kvarc szerkezete A kvarc kristályrácsában szilícium- és oxigénatomok kapcsolódnak össze tetraéderes szerkezetben. Kémiai jele SiO 2. Összegképlete azt mutatja, hogy a vegyületben a szilícium- és oxigénatomok számaránya 1:2.
SiO 2 -tartalmú féldrágakövek hegyikristály, ametiszt, rózsakvarc, citrin, achát, opál, tigrisszem.
A grafit(Cgrafit)
A grafit tulajdonságai A grafit a gyémánthoz hasonlóan csak szénatomokból épül fel. A két elem a szén eltérő kristályszerkezetű módosulata. Magas olvadáspontja ( C), oldhatatlansága, kémiai ellenállósága az atomrácsos szerkezetét igazolja.
A grafit tulajdonságai Sötétszürke színe, jó elektromos vezetése és az ásványok között szokatlan puhasága azonban alapvetően megkülönbözteti a csoport többi tagjától. A tulajdonságok magyarázata ebben az esetben is az anyag szerkezetében keresendő.
A grafit szerkezete A grafit kristályrácsa réteges szerkezetű. A rétegekben minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsolódik kovalens kötéssel.
A grafit szerkezete A szénatomok negyedik külső elektronjából egy egységes, az egész rétegre kiterjedő közös elektronfelhő jön létre. A síkok között csak gyenge másodrendű kötőerők hatnak.