ZÁRÓVIZSGA-FELKÉSZÍTŐ MUNKAJOG Budapest, június 11. ZSKF

TÉTEL

20.MILYEN MÓDON LEHET A MUNKAVÁLLALÓ MUNKABÉRÉT MEGHATÁROZNI (IDŐBÉR, TELJESÍTMÉNYBÉR)? MILYEN BÉRPÓTLÉKOKAT SZABÁLYOZ A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY?

MUNKABÉR FOGALMA  A munkabér nem függ közvetlenül a munkáltató gazdálkodásának eredményétől  Munkabérnek minősül minden, a munkaviszonyra tekintettel a munkavállalónak a munkáltatótól jogszabály, kollektív szerződés, munkaszerződés vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján járó, a végzett munka mennyiségével és minőségével arányos vagyoni ellenszolgáltatás.

IDŐBÉR ÉS TELJESÍTMÉNYBÉR  Időbér: a munkában töltött idő egységére megállapított díjazás (órabér, napibér, hetibér, havibér, éves bér)  Teljesítménybér: a munkáltató által meghatározott teljesítménykövetelés 100%-os teljesítése esetén jár a bér 100%-a  Mozgó bér: alapórabér + munka mennyisége és minősége alapján további bér

A MUNKABÉR ELEMEI  Alapbér  Alapbért helyettesítő teljesítménybér  Bérpótlék (vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék)  Prémium (előzetesen kitűzött prémiumfeladat teljesítéséért)  Jutalék (tiszta jutalék és kiegészítő jutalék)  Jutalom (utólagos elismerés)

MINIMÁLBÉR  Megállapítása országonként eltérő rendszerben történik:  Jogszabályban rögzítik (USA)  Kollektív szerződés határozza meg (Németország, Svédország)  Konzultáció+jogszabály (UK, Magyarország)  Hazánkban  Kormányrendeletben határozzák meg  A kormány konzultációt folytat a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel a nemzeti gazdasági és társadalmi tanácsban

GARANTÁLT BÉRMINIMUM  Emelt összegű minimálbér a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben  A szükséges képzettséget előírhatja jogszabály, de a munkáltató is  Amennyiben adott munkakörhöz nem szükséges ilyen végzettség, a munkavállaló akkor sem kap garantált bérminimumot, ha rendelkezik középfokú képzettséggel

SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK  Nem minősülnek munkabérnek  A felek megállapodásán alapszanak  Kulturális támogatások  Lakásépítési támogatások  Munkahelyi étkeztetés  Üdültetés  Vállalati béren kívüli juttatások - cafeteria

21.ISMERTESSE AZ ÜZEMI TANÁCS JOGOSULTSÁGAIRA ÉS AZ ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS TARTALMÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOKAT A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY ALAPJÁN!

MUNKAVÁLLALÓK ÉRDEKKÉPVISELETE A MAGYAR MUNKAJOGBAN Szakszervezet Önálló jogi személyiség, tipikusan a munkáltatóval szemben konfrontatív szerv Üzemi tanács Részvételt biztosít a vezetésben, munkáltatói döntésekben (nincs elkülönült szervezete) Munkavállalói küldöttek a gazdasági társaság felügyelőbizottságában Legalább 200 munkavállaló esetén Munkavédelmi érdekképviselet Ágazati képviseleti szerv

SzakszervezetÜzemi tanács Cél A munkavállalók alárendeltségének csökkentése A munkahelyi döntések demokratizálása, átláthatóságának növelése Működés Konfrontatív jellegűKooperatív jellegű Eredete XIX. század Iparosodás XX. század Posztindusztriális társadalom Jogállás Önálló jogi személyiség Saját belső rend Kötelezettségek és jogosultságok alanya lehet Önálló vagyon Nem jogi személy Nincs elkülönült szervezeti rend

SzakszervezetÜzemi tanács Perbeli jogképesség ÁltalánosCsak munkaügyi vitákban Képviselet típusa KözvetettKözvetlen Tagság Önkéntes (+meg kell választani) Jogosultságok Kollektív akciók (pl. sztrájk, demonstráció) szervezése Kollektív szerződés megkötése Véleményezési-információs jogok (pl. sztrájk esetén pártatlanságra köteles)

KAPCSOLAT A SZAKSZERVEZETEK ÉS ÜZEMI TANÁCSOK KÖZÖTT A szakszervezeti jogok gyakorlásának nem feltétele az üzemi tanács-választásokon elért eredmény ↔ Az üzemi tanácsnak ugyanakkor sok olyan jogosultsága van, amely miatt lényeges egy szakszervezetnek, hogy minél több tagja szerezzen mandátumot

KAPCSOLAT A SZAKSZERVEZETEK ÉS ÜZEMI TANÁCSOK KÖZÖTT Egyik érdek-képviseleti forma sem előzi meg a másikat, de... – Az üzemi tanács szabályai szerkezetileg megelőzik a szakszervezetekét (az új Mt. vezette be) – A munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartásának figyelemmel kísérése az üzemi tanácsok feladata (érdemi jogosítvány nélkül) – A munkáltató szervezetében bekövetkező változások (pl. munkáltatói jogutódlás, csoportos létszámcsökkentés) esetén az üzemi tanáccsal kell konzultálni – KSZ és annak megkötésére jogosult szakszervezet hiányában az üzemi tanács kollektív szerződés hatályú üzemi megállapodást köthet

AZ ÜZEMI TANÁCS

AZ ÜZEMI TANÁCS LÉTREHOZÁSÁNAK FELTÉTELEI Üzemi tanácsot választhatnak a munkavállalók minden olyan munkáltatónál és annak minden önálló telephelyén, ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. 15 fő felett üzemi megbízott választható – Hatásköre és jogai megegyeznek az üzemi tanácséval, de nem köthet normatív hatályú üzemi megállapodást Az üzemi tanácsot (megbízottat) 5 évre választják A munkáltatónál működő különböző szintű (pl. vállalatcsoport- telephelyi) üzemi tanácsok között nincs hierarchia

EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS Lehetővé teszi a munkavállalók számára a döntésekben való részvételi lehetőséget azon esetekben, amikor a munkáltatói döntések nemzetközi szinten születnek meg (így az állami részvételi szabályok nem alkalmazhatók) évi XXI. törvény

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA Választójog – Aktív (választhat): a telephely minden munkavállalója – Passzív (választható): az a munkavállaló, aki legalább hat hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval (újonnan alakult munkáltatóknál nem alkalmazandó) Nem lehet üzemi tanács tag a munkáltatói jogkör gyakorlója, a vezető hozzátartozója és a választási bizottság tagja

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA Választási bizottság – A választást megelőzően 8 héttel kell létrehozni – Tagjait az üzemi tanács választja a választásra jogosult munkavállalók közül – Tagja mentesül munkavégzési kötelezettsége alól feladatai ellátásának időtartamára (távolléti díj illeti meg) Jelöltállításra jogosult: – A munkavállalók 10%-a vagy legalább 50 munkavállaló – A képviselettel rendelkező szakszervezet

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA Szavazás – Titkos – Közvetlen Érvényes a szavazás, ha a jogosultak több mint fele részt vett – Érvénytelen szavazás esetén megismételt szavazás napon belül, érvényességi küszöb 1/3 – Ha a megismételt választás érvénytelen, 1 évig nem lehet üzemi tanácsot választani Eredménytelen a szavazás, ha a leadott szavazatok 30%-át nem érte el annyi jelölt, amennyit a munkavállalók létszáma alapján választani kell

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA A választási eljárással kapcsolatos jogorvoslat – Bírósághoz fordulás 5 napon belül – Határozathozatal nemperes eljárásban 15 napon belül

AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE A választást követő 15 napon belül össze kell ülni, és az első ülésen elnököt kell választani a tagok közül Az ÜT jogait testületként gyakorolja A tagok csak személyesen vehetnek részt az üléseken A működés részleteit az ügyrend határozza meg – Ennek elfogadásához nem kell a munkáltató beleegyezése – Tartalma pl.: ülések meghívóinak tartalma, kiküldésének ideje; napirend összeállításának menete; szavazás rendje

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGAI Propagandajog (módját az üzemi megállapodás tartalmazza) Munkaidő-kedvezmény Tag: havi munkaidő 10%-a, Elnök: 15%; távolléti díj Működési és választási költségek biztosítása (A munkáltatót terheli; A költségek mértékének vitatása esetén döntőbírót kell igénybe venni) Információs jogok Munkajogi védelem (l. szakszervezet) Munkaügyi jogvita indításának joga (kezdeményezhet és félként felléphet)

ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS Írásba kell foglalni, kihirdetésével lép hatályba Határozott időre, de legfeljebb az ÜT mandátumáig köthető Normatív rész: munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések – valamennyi munkavállalót köti (feltételekhez kötött az ilyen rész megalkotása) Kötelmi rész: a munkáltatót és az ÜT-t köti 3 hónapos felmondási idővel felmondható – A felmondás joga a megkötéstől számított 6 hónapon belül nem gyakorolható Munkáltatói jogutódlás esetén a KSZ-re vonatkozó szabályok alkalmazandók

ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS KÖTELMI RÉSZ A munkáltató és az üzemi tanács kapcsolatrendszerét, együttműködésük módját szabályozza Tartalma lehet pl.: – Üzemi tanács tagjának visszahívása, póttag behívása – Gazdasági egységek összevonása, szétválasztása, munkáltató személyében bekövetkező változás esetén követendő eljárás – Üzemi tanács elnökét megillető munkajogi védelem, munkaidő- kedvezmény

ÜZEMI MEGÁLLAPODÁS NORMATÍV RÉSZ Ebből ered az üzemi megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályként való besorolása Normatív hatályú üzemi megállapodás csak akkor köthető, ha a munkáltató nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá és nincs KSZ kötésére jogosult szakszervezet → helyettesítő funkció a kollektív szerződés mellett A normatív rész automatikusan megszűnik, ha KSZ hatályba lép a munkáltatónál vagy szakszervezet bejelenti KSZ-kötési jogosultságát

A NORMATÍV HATÁLYÚ ÜM KRITIKÁJA Sztrájk esetén az üzemi tanács köteles elhatárolódni attól a munkaharctól, amit az üzemi megállapodás előmozdítása érdekében szerveznek a munkavállalók Munkajogi védelem csak az ÜT elnökét illeti meg, így az ÜT-tagok tárgyalási pozíciója elnehezül a munkáltatóval szemben Az üzemi tanács legitimációjával kapcsolatban merül fel a kérdés, hogy a választó munkavállalók végül is nem tudják, mire adnak felhatalmazást. Ugyanis az öt éves mandátum alatt az ÜT joga eldönteni, hogy köt-e normatív hatályú megállapodást vagy nem

A NORMATÍV HATÁLYÚ ÜM KRITIKÁJA A normatív hatályú üzemi megállapodás nem terjedhet ki a munkabérrel kapcsolatos kérdésekre, így a munkavállalók részéről nincs igazán terület, ahol ellentételezést kérhetnek olyan vállalásokért, amiket a munkáltató javára tesznek (pl. rugalmasabb munkaidőszabály)

AZ ÜZEMI TANÁCS RÉSZVÉTELI JOGAI Együttdöntési jog – A jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében (vita esetén döntőbíró igénybevétele kötelező) Előzetes véleményezéshez való jog – A munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedésekről való döntés előtt legalább 15 nappal (az ÜT véleménye nem köti a munkáltatót)

AZ ÜZEMI TANÁCS RÉSZVÉTELI JOGAI Előzetes tájékoztatáshoz való jog – Az ÜT bármikor kérhet a feladata ellátásához szükséges információt – A munkáltató köteles külön kérés nélkül félévente tájékoztatást adni a gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról, a munkafeltételek jellemzőiről A részvételi jogok megsértésének következményei – Az intézkedés érvényes, de az ÜT egyeztetést kezdeményezhet a kollektív munkaügyi vita szabályai szerint; döntőbírót kérhet; bírósághoz fordulhat

AZ ÜZEMI TANÁCS MEGSZŰNÉSE A munkáltató jogutód nélküli megszűnése A telephely önállóságának megszűnése A megbízatási idő lejártával Lemondással Visszahívással Több mint 1/3-os tagszám-csökkenéssel A munkavállalók létszámának 50 fő alá vagy 2/3-dal történő csökkenésével Ha a bíróság megsemmisíti a választás eredményét Törvényben meghatározott egyéb esetben

AZ ÜZEMI TANÁCS TAGSÁG MEGSZŰNÉSE Az üzemi tanács megszűnésével A passzív választójog elvesztésével Összeférhetetlenségi feltétel bekövetkezésével Lemondással Visszahívással