Evolúciós Pszichológia: Pszichopatológia evolúciós kontextusban 2014/2015 Simor Péter

Történeti áttekintés: Érzelem mint Zaj vs. irányt ű Értelem („a civilizáció terméke”) és érzelem („az ösztönvilág maradványa”) dichotómiája Társadalmi sztereotípia hatása: Racionális, reflektáló férfiak és civilizált népek vs. érzelemvezérelt n ő k, gyermekek és természeti népek Freud: az érzelmek kontrollja és ennek zavarai Kognitív pszichológiai hagyomány: a kogníciót befolyásoló (torzító) érzelmi állapotok (pl. Bower) Az érzelmek rehabilitációja: Érzelem és információfeldolgozás, érzelmek szerepe a döntési folyamatokban (Damasio, Panksepp, LeDoux)

Evolúciós pszichológiai megközelítés: az érzelmek társas- funkcionális elemzési modellje (Keltner, Haidt & Shiota, 2006) Az érzelmek evolúciós el ő nyökkel járó pszichológiai adaptációk Primér érzelmek és másodlagos (komplex) szelf-tudatos érzelmek Az érzelmek, mint a társas együttélés folyamatainak szabályozói Egyszer ű en és nehezen értelmezhet ő érzelmi reakciók: pl. Félelem vs. Szégyen Érzelmi intelligencia fogalma (Mayer 2001) Elemzési SzintAz érzelmek funkciója Egyéni szintInformáció a problémákról Cselekvésre történ ő felkészítés Diádikus szint Kommunikáció (mentális állapot kifejezése) A másik fél jutalmazása, büntetése reciprocitás, kapcsolat szabályozása A csoport szintjeCsoportszerep, státusz, együttm ű ködések szabályozása Kulturális szint normák és értékek meghatározása kultirális identitás, ideológiák, hatalmi strukturák megtestesítése Szabó Zsolt Péter 2015 nyomán

Komplex érzelmek, mint az erényes (morális) viselkedés épít ő kockái A szabályok (morális sztenderdek) ismerete, morális kogníció m ű veletei helyett az: Els ő dleges és másodlagos érzelmek automatikus megjelenése biztosítja a morális viselkedés kivitelezését (altruizmus, önzetlenség, szabályok betartása, stb.) Tangney: B ű ntudat („rossz dolgot tettem”) és szégyen („ rossz dolgot tettem, mert rossz ember vagyok”) funkciói Kárpótló, jóvátételi cselekedetek beindítása, alávetettség kifejezése, konfliktus de-eszkalálása, stb. Egyéb, csoportszabályozó funkcióval rendelkez ő érzelmek: hálaérzet, lenézés, büszkeség, stb. Gyakorlati alkalmazási terület: szervezetpszichológia

B ű ntudat és szégyen vonásszinten (Tangney és mtsai ) Szégyen és b ű ntudat milyen kés ő bbi viselkedést jósol el ő re? –8 éves longitudinális vizsgálat (5-ik osztályos kortól –B ű ntudatra hajlamos személyek kedvez ő kimenetele (képtettség, egészségkárosító viselkedések) Fogvatartottak szabadulása után újabb b ű nelkövetés –b ű ntudatra hajlamos személyek kevésbé követtek el újabb törvénytelenséget –A szégyenre való hajlammal is negatív összefüggés jelentkezett, de a szégyen pozitívan korrelált az externalizációval, ami viszont el ő re jelezte az újabb b ű nelkövetést –Nem a szégyen a problematikus, hanem az arra adott kognitív és viselkedéses reakció?

A normalitás relatív definíciói

A betegség, mint meghibásodás vs. nem megfelel ő alkalmazkodás Pszichoanalízis, terápiás megközelítések Korai élmények, alkalmazkodás, mentális megbetegedések

Stressz és idegrendszeri változások: Stressz és hippokampusz CA3 piramissejtjeinek atrófiája Kevesebb és rövidebb dendrit fa elágazás Vyas et al 2002

Stressz és amygdalaris neuronok változásai Stressz hatására fokozott arborizáció a basolaterális amygdala neuronjaiban Vyas et al 2002

Nehézségek az evolúciós megközelítés számára Látszólag maladaptív viselkedések stabil jelenléte a különböz ő társadalmakban Mentális megbetegedések örökletessége, genetikai alapja Egyes mentális megbetegedések kultúra független mintázata Magyarázati lehet ő ségek: –Egy adaptív fenotípus széls ő séges melléktermékei –Korábban (Pleisztocénben) adaptív viselkedés maladaptív az új környezetben –Bizonyos feltételek mellett a mentális megbetegedés adaptívnak tekinthet ő

Mentális tünetek, mint evolúciós designok? A természetes szelekció olyan módon formálta agyunk „áramköreit”, hogy képesek legyünk megoldani fajunk evolúciós története során felmerül ő problémákat Idegi hálózatainkat adaptációs problémák megoldása alakította ki a természetes szelekció útján Adaptív fenotipikus szerkezeti vonások elterjedtek a populáción belül Adaptációs problémák A faj evolúciós története során újból és újból felbukkannak Hatással vannak az egyedek szaporodására (természetes szelekció motorja)

A lelki (társas) fájdalom rendszere Az eml ő slét új min ő ség ű fájdalma: Társas szeparáció Fizikai fájdalom és társas-köt ő dés rendszere: átfed ő neurális hálózat és komputációs mechanizmusok Adaptivitás: veszélyt jelz ő rendszer (szeparáció, kirekesztés, veszteség)

Els ő bizonyítékok a fizikai és a lelki fájdalom átfed ő hálózataira Opiátszármazékok szubjektív hatásai Anterior Cingularis Kéreg rostjainak sebészi elmetszése (cingulotomia) krónikus fájdalom esetén: a betegek „érezték a fájdalmat, de nem zavarta ő ket A fájdalom szenzoros (szomatoszenzoros kéreg, inszula) és affektív (dorzalisACC) komponense Fájdalomra érzékenyebb személyek fokozott aktivitás a dACC-ben

További átfedések Gyerekek: fizikai fájdalom esetén fokozott érzékenység a szociális szeparációra Krónikus fájdalom szindróma és köt ő dési problémák Antidepresszánsok fájdalomcsillapító hatása Társas támogatás és fájdalomcsillapítás –(állatkísérletek: elektromos áram általi averzív kondicionálást izolált állatokban könnyebben ki lehet alakítani, mint csoportban) Eisenberger & Liebermann, 2004

ACC és eml ő slét ACC, mint eml ő s „találmány”: anya-gyerek kapcsolat, utód túlélésének biztosítása dACC léziója: –distressz vokalizációk megsz ű nése –Anyát hív ő segélykérések megsz ű nése –Proszociális viselkedés csökkenése –Rágcsálóknál: utódok segélykérésére elmaradó anyai válasz dACC stimulációja: spontán distressz vokalizációk dorzális Rostrális- ventrális

Humán vizsgálatok: Társas kirekesztés és dACC aktivitás Eisenberger & Liebermann, 2004 Cyberball paradigma

Társas elutasítás és önbecsülés Önbecsülés és pszichopatológia (hangulat és szorongásos zavarok) Mások általi elfogadás-kirekesztettség mutatója és ennek megfelel ő en a társas viselkedés szabályozója (társas státusz monitorozása) Cyberball paradigma: az önbecsülés akkor is sérül: ha a személyek tudják, hogy a program nem fog nekik passzolni Ha azt mondják nekik, hogy most egy kis technikai hiba miatt egyel ő re csak nézzék a másik két résztvev ő játékát (implicit kirekesztés) Implicit és explicit kirekesztés egyaránt aktiváció fokozódást eredményez a dACC-ben a befogadáshoz képest

Fizikai és lelki fájdalom: Közös komputációs mechanizmus dACC, mint hiba/diszkrepancia detektor (pl. diszkrepancia a célreprezentáció és a viselkedés közt, elvárás és beérkez ő inger, az inger két dimenziója közt, pl Stroop feladat) A diszkrepancia észlelése után a dACC „mozgósítja” a top-down, PFC által vezérelt folyamatokat Kognitív hibamonitorozás és a fájdalom észlelésének közös mechanizmusa: Neurális Riasztó Rendszer –Diszkrepancia detekció (eltérés az elvárttól) és vészjelzés (szubjektív distressz)

A depresszió evolúciós megközelítései Hangulatok, mint adaptációk: –Specializáció? –Kontextusfügg ő aktiváció –Meghatározott output (élettani, szubjektív, viselkedéses szinten) Evolúciós pszichológia kérdései: –Mi volt a kontextusa, kiváltója (pl. veszteség)? –Mi volt a szelekciós nyomás? –Mi volt a mechanizmus ami jobb fitness-t eredményezett

Három klasszikus és kézenfekv ő elmélet Energiatartalékolás elméletei (motiváció csökkenése, gátolt viselkedés, anhedónia) Szociális versengés elméletei (versengésb ő l fakadó kudarc elkerülése, behódolás, alacsonyabb társas pozíció elfoglalása) Köt ő dés elméletek (Biztonságos köt ő dés sérülése esetén, veszélykerül ő magatartások aktiválása) Allen és Badcock 2004 nyomán

Szociális kockázat hipotézise: A három megközelítés integrációja (Allen & Badcock 2003) A depresszív hangulat azért maradt fenn, hogy segítse a személyeket abban, hogy elkerüljék a szociális interakciókból fakadó kockázatos helyzeteket (potenciális kudarcokat) akkor, amikor nagy a kirekesztés kockázata Input: interperszonális veszteség, szakítás, megaláztatás, kudarc, esés a szociális ranglétráról (pl. elbocsájtás), gyász, stb. Mechanizmus: kirekesztés kockázatának detekciója Output: viselkedési stratégia megváltoztatása (kockázatkerül ő : depresszív üzemmód) Mi a helyzet a súlyos, klinikai depresszióval? –Maladaptív melléktermék, vagy adaptáció?

Szkizofrénia evolúciós megközelítései Alkalmazkodás? –Genetikai háttér, stabil prevalencia (1%) különböz ő társadalmakban, kultúrákban –Ausztrál bennszülötteknél is jelen van (60 ezer éve elkülönültek a többi embercsoporttól) Csoport, egyéni, vagy rokonszelekciós mechanizmusok?

Csoportszelekciós elméletek Sámán teóriák: Szkizofrén személy a csoport szolgálatában Túl nagy csoport esetén a csoporthasadást el ő segít ő személyek (pl. vallási vezet ő k) Szkizofrének, mint a csoport területének ő rz ő i (paranoiditás szerepe) Nichols 2009 nyomán

Egyéni és rokonszelekciós megközelítések Reproduktív el ő nyök: férfiaknál egyértelm ű en hátrány, n ő knél ellentmondó adatok Pszichológiai el ő nyök: kreativitás? Rokonok: szkizotíp vonások lehetnek adaptívak.

Neuroregulin 1 gén polimorfizmusa magas IQ-val rendelkez ő egészséges személyeknél összefügg a kreatív teljesítménnyel Ugyanaz a polimorfizmus betegeknél: pszichózis kockázat, alacsonyabb munkamemória, csökkent prefrontális funkciók