TULAJDONJOG

TULAJDONJOG TÖRTÉNETE „ Az első ember, aki bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki, ez az ember teremtette meg a polgári társadalmat. (…) Ne hallgassatok erre a csalóra! Elvesztetek, ha megfeledkeztek róla, hogy a termés mindenkié, a föld pedig senkié!” Rousseau: Értekezés az emberi közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól (1755)

 Alanya:  Alanya: a tulajdonos Bármilyen ember és jogi személy lehet, mivel a személyek jogképessége magában foglalja a tulajdonosi képességeket is.  Tárgya:  Tárgya: a dolog Mi a dolog? Fogalmát a PTK nem határozza meg, csak annyit mond: minden birtokba vehető dolog tulajdon tárgya lehet. Birtokba vehető minden, ami emberi uralom alá hajtható, megfogható, testi jellegű, és az ember számára elfogyasztható. 3

4 A tulajdonjog tárgyai Minden birtokba vehető dolog Ha törvény kivételt nem tesz: pénz, értékpapír, dolog módjára hasznosítható természeti erők Alkotórész: amelynek elválasztásával ő vagy a dolog elpusztulna (vagy használhatósága jelentősen csökkenne) Kétség esetén a tartozék is: amely a rendeltetésszerű használathoz, épségben tartáshoz hozzátartozik (azt elősegíti) A föld tulajdonjoga: nem terjed ki a föld méhének kincseire, természeti erőforrásokra kiterjed az épület tulajdonjogára is (kivéve: ha törvény vagy írásbeli megállapodás alapján az építkezőé)

5 Birtoklás: birtoklás jogaBirtokvédelem Használat és hasznok szedésének joga: magában foglalja, hogy köteles a terhek viselésére és azon károk megtérítésére, amelyek megtérítésére más nem kötelezhető tartózkodnia kell a szomszédjogokat sértő magatartástól Rendelkezési jog: a birtok, használat vagy hasznok szedésének jogát átengedheti a dolgot biztosítékul adhatja vagy más módon megterhelheti a tulajdonjogot átruházhatja vagy azzal felhagyhat (de az ingatlanéval felhagyni nem lehet!) Klasszikus triász: birtoklás, használat, rendelkezés

 A zártkörűség elve: újfajta dologi jogot csak törvény hozhat létre  A tartalmi kötöttség elve: tartalma törvényileg nagyrész meghatározott. Vagyis a felek nemcsak újfajta dologi jogot nem alapíthatnak, de a meglévőket sem tölthetik meg másfajta tartalommal  Az abszolút hatály elve:  A) jogosult pozíciójában egy meghatározott személy van.  B) a jogosulttal szemben mindenki kötelezett. A jogosulti pozíció mind alanyi, mind tárgyi, mind tartalmi értelemben oszthatatlan.  A nyilvánosság elve  Az egyediség elve: egy dologi jog tárgya mindig csak egyedileg meghatározott dolog lehet.

A DOLOGI JOG HELYE A JOGRENDSZERBEN  A dologi jog hagyományosan a polgári jog (magánjog) szerves része.  Az abszolút jogok körébe tartozik.  Dolog fogalma:  Dolog fogalma: birtokba vehető testi tárgy, amelyre tulajdonjog kiterjedhet Rendhagyó dolog:  dolog módjára hasznosítható természeti erők  pénz, értékpapír

1. Természeti tulajdonságuk szerint ingó - ingatlan elhasználható - elhasználhatatlan helyettesíthető - helyettesíthetetlen osztható - oszthatatlan értékkel bíró - érték nélküli egységes – összetett 2. Forgalomképesség szerint 3. Más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint Alkotórész, tartozék

1. AEDIFICIUM SOLO CEDIT (a tulajdonjog kiterjed a földön emelt épületre, tartozékaira és alkatrészeire) 1. Fogalom: az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. 2. Kivételek:  építkezőnek a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodása  törvény eltérő rendelkezése 2. kölcsönös elővásárlási jog érvényesül

TULAJDONJOG TARTALMA: 1. Tulajdonos jogai  birtoklás joga, és birtokvédelem  használat és hasznok szedésének joga (szomszédjog, túlépítés szabályai)  rendelkezési jog és korlátai (elidegenítési és terhelési tilalom) 2. Tulajdonos kötelezettségei:  terhek és a kárveszély viselése  szükséghelyzetben okozott kár tűrésének kötelezettsége

 Birtok fogalma ( A birtok a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. )  Birtokvédelem  Jogos önhatalom  Possessorius „ Az igazolandó, hogy birtokos volt, és azt tőle elvonták, vagy abban megzavarták. Nem kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga is volt Sommás birtokvédelem.”  Petitorius birtokvédelem „ Azt kell igazolnia, hogy a birtokláshoz joga van, éspedig erősebb joga, mint annak, aki őt a birtoklásban megzavarta. Rendes birtokvédel em.” Szomszédjogok Túlépítés

A tulajdonjog kizárólagosságát garantálja.  Tartalma: a tulajdonost megilleti az a jog, hogy:  a dolog birtokát másnak átengedje  a használat, hasznok szedésének jogát másnak átengedje  a dolgot biztosítékként adja vagy másként megterhelje  a dolog tulajdonjogát másra átruházza  dolog tulajdonával felhagyjon kiv: ingatlan  Elidegenítési és terhelési tilalom

III. TERHEK ÉS A KÁRVESZÉLY VISELÉSE 1)Terhek csoportosítása a)a dolog természetéből adódó terhek b)a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozása c)közterhek 2)Kárveszély viselése (Ptk. 99. §) - Casus nocet domino elve. Kivételek : jogellenes és felróható károkozás  kártérítés jogos károkozás  kártalanítás biztosítási szerződés  kárelosztás 3)Szükséghelyzet (Ptk §) Különleges esete: több személy életét vagy vagyonát fenyegető veszély (Ptk § (3) bekezdés)

IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI MAGÁNJOGI JELLEGŰ KORLÁTOK 1.Szomszédjogok 1. földtámasz joga; 2. áthajló ágak és gyökerek; 3. szomszéd földre való belépés és használat joga; 4. kerítés joga; 5. határvonalon álló fa, bokor gyümölcse; 6. tilosban talált állat 2.Túlépítés (jóhiszemű – rosszhiszemű túlépítés következményei) 3.Elidegenítési és terhelési tilalom (abszolút-relatív hatály)

IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI 1. Közjogi korlátok, 1. Közjogi korlátok, amelyek közül többet a tulajdonosi kötelezettségek közé is sorolhatnánk, és az alábbiak tartoznak ebbe a csoportba: a) Tulajdonszerzési korlát (pl. termőföld esetében csak meghatározott nagyságú területet vásárolhatok) b) Birtoklási korlát (ez inkább ingóságok esetében fordulhat elő, például fegyvert csak az tarthat magánál, akinek erre van engedélye) c) Használati korlát (ide sorolható például az építési tilalom) d) Rendelkezési jogi korlát (pl. nem adhatom el a jogi személynek) e) Tulajdonjog elvonása (ez ténylegesen a kisajátítást jelenti)

IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI 2. Magánjogi korlátok a) Szomszédjogok b) Túlépítés c) Elidegenítési és terhelési tilalom d) Korlátolt dologi jogok: - Földhasználati jog - Haszonélvezet és használat joga - Telki szolgalmak - Közérdekű használati jogok - Zálogjogok 16

A TULAJDONSZERZÉS FAJTÁI származékos szerzésmód eredeti szerzésmód átruházáshatósági határozat, h. árverés növedékelbirtoklás beépítés, ráépítés gazdátlan javak elsajátítás örökléstalálás feldolgozás, egyesítés kisajátítás

KÖZÖS TULAJDON FOGALMA: olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg. Eszmei hányad: a tulajdonostársak joga egynemű, tehát kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, a többiek jogának sérelme nélkül. mértékére a szerzés jogcíméül szolgáló szerződés, vagy más jogügylet, törvényi rendelkezés illetőleg a felek megállapodása az irányadó kétség esetén a tulajdoni hányad egyenlő Tulajdonjogát az őt megillető részben mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja.

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK 1. HASZNÁLATI JOGOK (ÁLLAGJOGOK) Más dolgán fennálló használati jogosítvány – Földhasználati jog – Személyes szolgalmak (haszonélvezeti jog és használati jog) – Telki szolgalom – Közérdekű használati jog 2. ÉRTÉKJOGOK Más dolgából bizonyos érték követelésére vonatkozó jogosítvány Zálogjogok

A TULAJDONJOG MEGSZŰNÉSE 1. A tulajdonjog megszerzése más által 2. Az elhagyás és a megsemmisülés