Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő

Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő
Társasházkezelő / Ingatlankezelő Dr. Kákonyi Áron Jogi ismeretek

Ingatlan fogalma „Ingatlanok azok a dolgok, amelyek egyik helyről a másikra egyáltalán nem vagy állaguk sérelme nélkül nem tehetők át.” (Római jog) Ingatlan-nyilvántartás szempontjából: „Ingatlan a földfelszín körülhatárolt része, ami speciális nyilvántartásban – az ingatlan-nyilvántartásban - szerepel.” Felosztása: földek, valamint épületek/építmények. A földterület, illetve ennek bizonyos elhatárolt része (telek) és mindaz, ami ezzel szorosan összefügg (alkotórész). Jogi ismeretek

Tulajdonjog fogalma: A tulajdonjog bizonyos jogok és kötelezettségek összessége. A tulajdonjog jogosultsági oldala: birtoklás, birtokvédelem; használat, hasznok szedése; rendelkezési jog. Birtoklás joga: a tulajdonos jogosult a dolgot magánál tartani és ezt az állapotot megőrizni a birtokvédelem eszközeivel. Használat, haszonszedés joga: a tulajdonos a dolgot használhatja és joga van a dolog szaporulatára. Mindaz az előny megilleti a tulajdonost, ami a dologból származik. Jogi ismeretek

a dolog birtokának átengedése;
Rendelkezési jog: a tulajdonos a dolgon további jogviszonyokat létesíthet. a dolog birtokának átengedése; a dolog használata, hasznai szedésének átengedése; a dolog biztosítékul adása, egyéb módon való megterhelése; a tulajdonjog átruházása; a tulajdonjoggal való felhagyás (kivéve az ingatlant!!) A tulajdonjogviszony kötelezettségi oldala: közterhek viselése; kárveszély viselése: minden olyan kár a tulajdonos terheli, melynek megtérítésére mást nem lehet kötelezni; a tulajdonjog időleges korlátozásának eltűrése (pl. szükséghelyzetben, közérdekből stb.); Jogi ismeretek

A tulajdonjogviszony tárgya:
A tulajdonjogviszony tárgya valamilyen dolog. Rendszerint egy fizikailag is létező tárgy (ez alól vannak kivételek). Forgalomképes dolgok: szabadon átruházhatók. Korlátozottan forgalomképes dolgok: csak úgy kerülhetnek át egyik személy tulajdonából egy másik személy tulajdonába, ha erre megvan a szükséges engedély (pl. lőfegyver, robbanóanyag, méreg stb.) Forgalomképtelen dolgok: a gazdasági forgalomból ki vannak zárva. Jogi ismeretek

Tesztkérdések Jogi ismeretek

C) A használat és a hasznok szedésének joga
A tulajdonos azon joga, hogy a dolog használatát másnak átengedje, a dolgot megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogot átruházza: A) A birtoklás joga B) A rendelkezési jog C) A használat és a hasznok szedésének joga Jogi ismeretek

Tulajdonlással és birtoklással kapcsolatban melyik állítás igaz?
A) Tulajdonosnak az minősül, aki birtokolja is a dolgot. B) Birtokosnak az minősül, akinél a dolog van, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonos. C) Jogi szempontból a tulajdonlás és a birtoklás alapvetően egybeesik. Jogi ismeretek

Az épület és a föld kapcsolata:
Ingatlan = föld + a vele egybeépített épület. Főszabály: az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Kivétel régi Ptk: ha erről a földtulajdonossal az építkezés megkezdése előtt írásban szerződést köt. Új Ptk.: Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba 1. az épület és a föld tulajdonosának megállapodására már az épület feltüntetését követően is sor kerülhet 2. az épület és a föld jogi sorsának szétválasztására ugyanazon tulajdonos esetében is sor kerülhet. Osztott tulajdon: Elválik egymástól az épület és a föld tulajdonjoga: Az épület tulajdonosának földhasználati joga van. A tulajdonosokat kölcsönösen elővásárlási jog illeti meg. Jogi ismeretek

A tulajdonjog megszerzése ingatlanok esetében:
Adásvétel: visszterhes vagyonátruházás; Elbirtoklás: 15 éven keresztül szakadatlanul a sajátjaként birtokolja; Beépítéssel, ráépítéssel, vagy túlépítéssel: Öröklés útján; Ajándékozás kapcsán; Házassági vagyonközösség és megszűnése; Hatósági intézkedés: kisajátítás, hatósági határozat, árverés. Ingatlan átruházása két feltételhez kötött: Erre irányuló szerződés vagy más jogcím; Ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés. Jogi ismeretek

Közös tulajdon, rendelkezés a közös tulajdonnal
A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonjog oszlik meg eszmei hányadrészek szerint (nem a dolog!!). A több tulajdonosnak együttvéve annyi joga van, mintha a tulajdonos csak egy személy volna. Minden tulajdonostársat a tulajdonjog minden részjogosítványa megilleti. A tulajdoni hányadok meghatározása nélküli közös tulajdont a Ptk. nem ismer. Ingatlan-nyilvántartás: Tulajdonjogot vagy az egész ingatlanra vagy annak eszmei hányadára lehet bejegyezni. Fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot is. Jogi ismeretek

Elővásárlási jog Létrejöhet:
jogszabály alapján (pl. tulajdonostársak esetén) szerződés alapján. Ha valamelyik tulajdonostárs saját tulajdoni hányadát harmadik személynek el kívánja adni, a kapott vételi ajánlatot (a kész szerződést) köteles közölni minden tulajdonostársával. Ha bármelyik tulajdonostárs az elővásárlási jogával élni kíván, és a vételi ajánlatot elfogadja, közte és az eladó tulajdonostárs között az adásvételi szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal létrejön. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog csak „kívülről” jött ajánlat esetén (harmadik személlyel szemben) illeti meg. Új szabály: A tulajdonostársak az elővásárlási, jogot a vétellel érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Jogi ismeretek

a tulajdonostársak viszonylag nagy száma.
Kivétel: ha az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel járna; a tulajdonostársak viszonylag nagy száma. A vételi ajánlatot egész terjedelemben kell közölni az elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal (a vevő nevével együtt). Ha több tulajdonostárs is élni kíván az elővásárlási jogával, közülük az eladó választ. Az elővásárlási jog megsértése: Az elővásárlási jog sérelmével megkötött szerződés a jogosulttal szemben hatálytalan. (Kérheti a hatálytalanság megállapítását a bíróságtól, ha szándéka valóban a vételre irányult.) Ha kéri a hatálytalanság megállapítását, köteles ezzel egyidejűleg elfogadó nyilatkozatot is tenni. Új szabály: Tulajdonos az elővásárlási jogát végrehajtási árverésen is gyakorolhatja Jogi ismeretek

Ingatlan esetében a tulajdonjog átszállása
A) az adásvételi szerződés megkötésével valósul meg; B) az illeték befizetésének pillanatában valósul meg; C) az ingatlan átadás-átvételével valósul meg; D) az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel valósul meg. Jogi ismeretek

Mikor válik a vevő az ingatlan tulajdonosává?
A) A szerződés megkötésekor B) Amikor a vevő az eladó ajánlatát elfogadta C) Az első vételár-részlet kifizetésekor D) Tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésekor E) Amikor az ingatlant a vevő birtokba vette F) A tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatalba történt benyújtásakor Jogi ismeretek

Melyik állítás nem igaz a közös tulajdonra? (t)
A) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő B) A használatot a tulajdoni hányadtól eltérő mértékben nem lehet megosztani C) A tulajdonostársak között nem a dolog, hanem a jog oszlik meg D) A tulajdonostársat csak írásbeli megállapodás és ennek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése esetén illeti meg az elővásárlás joga. E) A közös tulajdont csak megállapodással lehet megszűntetni Jogi ismeretek

Melyik fogalom meghatározása következő: Tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. A: használati jog B: közös tulajdon C: köztulajdon Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz? A közös tulajdon esetén a tulajdonostársak
A: mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. B: kötelesek írásban rögzíteni azt, hogy melyik tulajdonostárs jogosult a dolog birtoklására és használatára. C: kötelesek közokiratban rögzíteni, hogy melyik tulajdonostárs jogosult a dolog birtoklására és használatára. Jogi ismeretek

B: a dolgot kizárólag az elővásárlási jog jogosultjának adhatja el.
Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, A: akkor ha a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. B: a dolgot kizárólag az elővásárlási jog jogosultjának adhatja el. C: az elővásárlási jog jogosultja az általa meghatározott áron élhet a jogával. Jogi ismeretek

Vizsgálja meg az állítás és az indokolás igazságtartalmát!
Az elővásárlásra jogosulttal közölni kell a vételi ajánlatot, a felajánlott vételár összegét és annak megfizetési módját, és ez esetben 90 napig élhet elővásárlási jogával. Mind az állítás, mind az indoklás igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat áll fenn. Mind az állítás, mind az indoklás hamis. Az állítás igaz, de az indoklás hamis. Az állítás hamis, de az indoklás igaz. Mind az állítás, mind az indoklás igaz, de közöttük nincs ok-okozati kapcsolat. Jogi ismeretek

Igaz - Hamis Jogi ismeretek

Az elővásárlási jog gyakorlásáról bármikor le lehet mondani. Hamis
A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre csak akkor illeti meg az elővásárlás joga, ha ebben megállapodtak. Az elővásárlási jog gyakorlásáról a harmadik személy által tett vételi ajánlat tartalmának megismerése után le lehet mondani. Igaz Ha a beépítetlen földterület tulajdonosa megengedi másnak, hogy arra épületet létesítsen, és írásban megállapodnak a tulajdonjog megosztásáról, akkor a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földterületre elővásárlási jog illeti meg. Jogi ismeretek

Haszonélvezeti jog: Kialakulása, története:
Kialakult az a szokás, hogy a végrendeletet tevők vagyonuknak (vagy egyes vagyontárgyaiknak) csak a puszta tulajdonát hagyták örökösükre, miközben az örökölt vagyon(tárgy) élethosszig tartó használata és jövedelme mást illetett (általában egy közeli hozzátartozót). (Többnyire azért, hogy így annak eltartását biztosítsák.) Ez a gyakorlat alakította ki a végrendelkezés körén kívül is a haszonélvezet jogintézményét. Kezdettől fogva személyhez tapadó (konkrét személyt megillető) jog volt. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga(özvegyi jog) humánus célokat szolgál: a túlélő házastársnak a megszokott körülményeket biztosítsa: az örökhagyó ingatlanában lévő lakást, annak berendezési tárgyait. Jogi ismeretek

Korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig szól.
A haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti. A tulajdonos ezen jogosítványokkal csak akkor élhet, ha a haszonélvező e jogokkal nem él. Korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig szól. A haszonélvezet keletkezhet: Törvénynél fogva: a túlélő házastárs (özvegy) a leszármazók tulajdonába kerülő vagyon haszonélvezetét örökli (özvegyi jog); Szerződéssel: pl. amikor a szülők vásárolnak a gyermeknek ingatlant és ezzel egyidejűleg haszonélvezők lesznek. A kétféle haszonélvezet között tartalmilag nincs különbség! A haszonélvezet személyhez kötött!!! Nem ruházható át, nem örökölhető, de gyakorlása ingyen vagy ellenérték fejében átengedhető. A haszonélvezet tárgya lehet ingó és ingatlan. Jogi ismeretek

A haszonélvező kötelezettségei:
A haszonélvezet alapítása történhet ingyenesen, vagy ellenszolgáltatás fejében. Ingatlanra vonatkozó szerződéses haszonélvezeti jog akkor jön létre, ha bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. A haszonélvező kötelezettségei: a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni: viseli a dolog fenntartásával járó terheket (adók, rezsiköltség stb.); köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről, vagy beállott kárról értesíteni; a haszonélvezet megszűntével köteles a dolgot visszaadni (a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni); felelős a dologban bekövetkezett károkért (kivéve ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben elvárható); csak a felróhatóan okozott károkért felelős; Jogi ismeretek

Mire terjed ki a haszonélvezet?
Az ingatlannak csak azokra az alkotórészeire, melyek már megvoltak akkor is, amikor a haszonélvezeti jog létrejött. A haszonélvezeti jog alapítása után a tulajdonos által létesített épületre nem terjed ki. A jogviszony alanyai: jogosult és a kötelezett. A kötelezett a dolog mindenkori tulajdonosa. Új Ptk: Ha a házastárs leszármazó mellett örököl – a régi Ptk.-tól eltérően – holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, azonban az kizárólag az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A többi vagyonból pedig egy „gyermekrészt” örököl. (állagörökös). Jogi ismeretek

Hogyan szűnhet meg a haszonélvezet?
A haszonélvezet mindig korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. (Az özvegyi jog mindig „holtigtartó”). Időben korlátozott haszonélvezet esetén (két esete: dátumszerű megjelölés és a haszonélvezet időtartamának jövőbeli eseménytől függővé tétele); csak szerződéses haszonélvezet esetén A haszonélvező lemondásával (egyoldalú nyilatkozattal): lehet ingyenes vagy ellenérték fejében történő. Szerződéssel (kétoldalú jognyilatkozat): ingyen vagy ellenérték fejében. A haszonélvezet tárgyának elpusztulásával, megsemmisülésével. Az özvegyi haszonélvezeti jog megszűnik a jogosult újabb házasságkötésével. Jogi ismeretek

A haszonélvezet tartalma:
A tulajdonos a haszonélvezeti jogviszony egyoldalú nyilatkozattal való megszüntetésére nem jogosult! A haszonélvezet tartalma: Tartalmát a tulajdonjogból kivált, önállósult jogosítványok teszik ki: birtokolhat, a dolgot használhatja, hasznait élvezheti; birtoklásra, birtokvédelemre ugyanolyan módon jogosult, mint a tulajdonos; a haszonélvezet gyakorlása ingyenes (a haszonélvező nem köteles ellenszolgáltatást teljesíteni), ellenérték (egyszeri díj) csak a szerződéses haszonélvezet létesítéséért köthető ki; a tulajdonos csak akkor birtokolhatja, használhatja a dolgot, ha ezekkel a jogaival a haszonélvező nem él; ha a haszonélvező a jogai gyakorlásával ideiglenesen felhagy, nem szűnik meg a haszonélvezeti joga; Jogi ismeretek

Milyen jogok illetik a tulajdonost?
jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni: ezt a haszonélvező tűrni köteles; a tulajdonos rongálás vagy nem rendeltetésszerű használat esetén biztosítékot követelhet; ha a haszonélvező nem ad biztosítékot: a bíróság a haszonélvezeti jog gyakorlását a biztosíték adásáig felfüggesztheti (nem megszűnteti!!); a dolog elpusztulása esetén nem köteles helyreállítani (helyreállítja, a haszonélvezet feléled, de a tulajdonos kérheti a korlátozását); A tulajdonos köteles a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkákat elvégezni. (Ha ezt felszólításra nem teszi, a haszonélvező elvégeztetheti, és a haszonélvezet megszűnésekor e költségeket követelheti). Jogi ismeretek

Milyen jog illeti meg a haszonélvezeti jog jogosultját?
A: Haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot átruházhatja. B: A haszonélvezeti jogot átruházhatja. C: Haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot használhatja és hasznait szedheti. Jogi ismeretek

Milyen kötelezettség terheli a haszonélvezeti jog jogosultját?
A: Köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. B: Köteles viselni dolog fenntartásával járó terheket, ideértve a rendkívüli javításokat és helyreállításokat. C: Köteles megtéríteni a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést. Jogi ismeretek

A haszonélvezettel terhelt ingatlant a tulajdonos (t)
A) a haszonélvező nyilatkozatának megkérése nélkül eladhatja B) a haszonélvező lemondó nyilatkozata esetén eladhatja C) a haszonélvező hozzájárulásának megtagadása esetén, haszonélvezettel terhelten eladhatja. Jogi ismeretek

A haszonélvezőt megilleti a szavazás joga a közgyűlésen
A) a törvény alapján erre alanyi joga van B) a tulajdonostól kapott írásbeli meghatalmazás esetén C) ha a közös képviselő ehhez hozzájárul Jogi ismeretek

A) A tulajdonos hozzájárulásával az ingatlant bérbe adhatja
A haszonélvező: (t) A) A tulajdonos hozzájárulásával az ingatlant bérbe adhatja B) A használat jogának gyakorlását a tulajdonos hozzájárulása nélkül ingyenesen más részére átengedheti C) Nyilatkozatával megakadályozhatja, hogy a tulajdonos rendelkezzen a tulajdonjogával D) Az ingatlan birtoklására és használatára jogosult E) Az ingatlan rendes és rendkívüli kiadásainak költségit viseli F) Haszonélvezeti jogát a tulajdonos, vagy jogutódja egyoldalúan nem szűntetheti meg. Jogi ismeretek

A) A tulajdonos hozzájárulásával az ingatlant bérbe adhatja
A haszonélvező: A) A tulajdonos hozzájárulásával az ingatlant bérbe adhatja B) A használat jogának gyakorlását a tulajdonos hozzájárulása nélkül ingyenesen más részére átengedheti C) Nyilatkozatával megakadályozhatja, hogy a tulajdonos rendelkezzen a tulajdonjogával D) Az ingatlan birtoklására és használatára jogosult E) Az ingatlan rendes és rendkívüli kiadásainak költségit viseli F) Haszonélvezeti jogát a tulajdonos, vagy jogutódja egyoldalúan nem szűntetheti meg. Jogi ismeretek

A haszonélvezet mindig (t)
A) korlátozott időre (legfeljebb a jogosult élete végéig) szól; B) legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn; C) személyhez kötött; Jogi ismeretek

A) birtokolhatja az ingatlant; B) használhatja az ingatlant;
A haszonélvező: (t) A) birtokolhatja az ingatlant; B) használhatja az ingatlant; C) rendelkezhet az ingatlannal; D) a haszonélvezeti jog gyakorlását ellenérték fejében kötöttségek nélkül átruházhatja; E) a haszonélvezeti jog gyakorlását ingyenesen kötöttségek nélkül átruházhatja; F) a haszonélvezeti jogát átruházhatja, ekkor a haszonélvező személyében alanyváltozás következik be; Jogi ismeretek

A törvényes haszonélvezet (t)
A) akkor jön létre, ha a felek ebben szerződésben megállapodnak és ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik; B) akkor jön létre, amikor a túlélő házastárs (özvegy) a leszármazók tulajdonában álló vagyontárgy haszonélvezetét „örökli”. C) létrejötte illetékfizetési kötelezettséggel jár. D) ugyanazt jelenti, mint az özvegyi jog. Jogi ismeretek

A törvényes haszonélvezet
A) akkor jön létre, ha a felek ebben szerződésben megállapodnak és ezt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik; B) akkor jön létre, amikor a túlélő házastárs (özvegy) a leszármazók tulajdonában álló vagyontárgy haszonélvezetét „örökli”. C) létrejötte illetékfizetési kötelezettséggel jár. D) ugyanazt jelenti, mint az özvegyi jog. Jogi ismeretek

A haszonélvezet alapítása (t) A) csak ingyenesen történhet;
B) csak ellenérték fejében történhet; C) létrejöhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is; D) havi rendszeres pénzszolgáltatás is kiköthető a haszonélvezet időtartamára; E) létrejöttének feltétele, hogy bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba; Jogi ismeretek

A haszonélvezet alapítása A) csak ingyenesen történhet;
B) csak ellenérték fejében történhet; C) létrejöhet ingyenesen vagy ellenérték fejében is; D) havi rendszeres pénzszolgáltatás is kiköthető a haszonélvezet időtartamára; E) létrejöttének feltétele, hogy bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba; Jogi ismeretek

A haszonélvezet megszűnésekor
A) a haszonélvező nem köteles a rendes használattal járó értékcsökkenés megtérítésére; B) a haszonélvező egyszeri kártalanításra jogosult; Jogi ismeretek

A haszonélvezet kiterjed
A) az ingatlannak azon részeire is, melyek a haszonélvezet létesítése után keletkeztek; B) az ingatlan haszonélvező általi hasznosításának bevételeire; C) az ingatlan tulajdonos általi hasznosításának bevételeire; Jogi ismeretek

A haszonélvezet megszűnése (t)
A) létrejöhet a haszonélvező egyoldalú (lemondó) nyilatkozatával; B) ellenérték fejében is létrejöhet; C) beáll a dolog elpusztulásával; D) nem következik be a jogosult halálával, a haszonélvezet joga átszáll az örökösökre; Jogi ismeretek

A tulajdonos (haszonélvezet esetén) (t)
A) nem köteles az elpusztult dolgot helyreállítani; B) jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni; C) felfüggesztheti a haszonélvezet gyakorlását. Jogi ismeretek

Ellenérték fejében a haszonélvezet joga korlátozás nélkül átengedhető.
(hamis) Ingyenes szerződéssel akkor engedhető át a haszonélvezeti jogok gyakorlása, ha a tulajdonos nem kíván a birtoklás és a használat jogával élni. A haszonélvező a haszonélvezeti jog gyakorlásáért a tulajdonosnak ellenszolgáltatást teljesíthet. A tulajdonos jogosult a haszonélvezeti jog egyoldalú megszűntetésére. Jogi ismeretek

Ha a haszonélvező a jogaival felhagy, megszűnik a haszonélvezeti joga.
(hamis) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni (a haszonélvező szükségtelen zavarása nélkül), ezt a haszonélvező tűrni köteles. (igaz) A haszonélvező a tulajdonossal szemben is birtokvédelemre jogosult. A tulajdonos biztosítékot követelhet, ha a haszonélvező rongálja a dolgot. A bíróság – ha a haszonélvező nem hagy fel a dolog rongálásával – megszűnteti a haszonélvezeti jogot. Jogi ismeretek

A bíróság jogosult a haszonélvezet gyakorlását felfüggeszteni. (igaz)
A haszonélvezet felhagyásával azért szűnik meg a haszonélvezet, mert ilyenkor a jog azt vélelmezi, hogy a jogosult (haszonélvező) ráutaló magatartása a haszonélvezet megszűntetésére irányult. (hamis) A bíróság jogosult a haszonélvezet gyakorlását felfüggeszteni. (igaz) Az ingatlan elpusztulása esetén a tulajdonos köteles az ingatlant helyreállítani, vagy a haszonélvezőt kártalanítani. Ha a tulajdonos az elpusztult ingatlant helyreállítja, kérheti a haszonélvezet korlátozását az eredeti értékkel arányosan. A rendkívüli javítási vagy felújítási munkákat a haszonélvező köteles elvégeztetni. Jogi ismeretek

Ingatlan adásvételi szerződés kellékei:
Fejléc (szerződés: adásvételi, előszerződés, adásvételi szerződés foglalóbiztosítékkal); Eladó és a Vevő megjelölése: név, személyi szám, születési név, lakóhely, személyi szám az utolsó négy számmal (természetes személyeknél); cégnév, székhely, statisztikai törzsszám (jogi személyeknél); Az ingatlan megnevezése: jogilag (melyik település ingatlan-nyilvántartásában, belterület – külterület, Hrsz.) és természetben (utca, házszám), valamint az ingatlan nyilvántartás szerinti minősítése; A jogi ügylet leírása: „az Eladók eladják, a Vevők megvásárolják a körülírt ingatlant” Megtekintési záradék: „..a Vevők által alaposan megtekintett, általuk ismert, jelenlegi állagában és állapotában, és jelenlegi természetes tartozékaival, jogi helyzetében..” A fizetés módja: készpénz, átutalás, előre a foglalót / vételárelőleget, fizetési határidő, a határidő elmulasztásának jogkövetkezményei; Az Eladók feltétlen beleegyezése a bejegyzéshez: „..az Eladók feltétlen beleegyezésüket adják ahhoz, hogy az ingatlan vétel jogcímén a Vevők javára ½-ed, ½-ed, azaz egyenlő tulajdoni arányban bejegyzésre kerüljön a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásába” Tulajdonjog-fenntartás kikötése: ha a Vevő részletekben fizeti a vételárat (legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig) Jogi ismeretek

Az esetleges terhek, terhelések rendezése, ütemezése;
Szavatossági kitétel: „…az Eladók szavatolják, hogy a megjelölt ingatlan per-, tehet- és igénymentes”. Ezt tulajdoni lappal kell igazolni, és a szerződésben ennek tényét fel kell tüntetni. Igénymentesség harmadik személyek felé + nincs köztartozás: „…az ingatlanon sem természetes személynek, sem társaságnak semmilyen igénye nincs, azon adók, vagy adók módjára behajtható tartozása nincs.” Az esetleges terhek, terhelések rendezése, ütemezése; A szerződő felek állampolgárságának meghatározása, nyilatkozatuk, hogy nem esnek szerzési korlátozás alá; Az ingatlan birtokbaadásának időpontja: addig ki viseli a terheit, és attól kezdve ki húzza a hasznait (a birtokbaadás időpontjának meghatározása a kárveszély átszállása miatt fontos!); az ingatlannal kapcsolatos költségek rendezése (közüzemi órák átíratása); Az ingatlan adásvételével járó költségek rendezése: a szerződéskötés költségei, a vagyonátruházási illeték, valamint az ingatlan-nyilvántartási és egyéb eljárási illeték a Vevőket terheli; Az ingatlan jövedelemadó fizetési kötelezettség tudomásulvétele a felek által; Együttműködési kötelezettség kikötése: „…a szerződő felek jelen szerződésből adódó esetleges vitás kérdéseiket egymással egyeztetni kötelesek” Joghatóság kikötése: a jogvitás kérdések eldöntésére a felek melyik bíróság illetékességét kötik ki; Energetikai tanúsítvány Jogi ismeretek

Dátum, Eladók és Vevők nevének feltüntetése
Jelen szerződéssel nem érintett kérdésekben a Ptk. és az egyéb jogszabályok az irányadók; Dátum, Eladók és Vevők nevének feltüntetése Egyéb formai követelmények: csak írásban, gépelt formában érvényes; ha 1-2 oldalas, akkor egy lapra; ha több oldalas, akkor összefűzni, mindegyik oldalát alá kell írni, sorszámozni; az aláírás folyamatos legyen, nem lehet benne megszakítás; ügyvédi ellenjegyzés; Ügyvédi ellenjegyzés: benne kell lennie az ellenjegyzem szónak az okirat mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek; a szerződő felek kinyilvánított akaratát tartalmazza; az aláírások valódiságának tanúsítása; dátum, aláírás, szárazbélyegző; Jogi ismeretek

Ingatlan adásvételi szerződés költségei:
Az új Ptk. már nevesíti Eladó viseli: átadási költségek (birtok-átruházási költségek) ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek esetleges adófizetési kötelezettség Vevő viseli: birtokátvételi költségek, szerződéskötési költségek visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés költsége Jogi ismeretek

Ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevő birtokba lép
A vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait viseli a terheit viseli a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni Jogi ismeretek

Hogyan köthető ingatlan adásvételi szerződés a jogszabály szerint?
a) Csak írásban b) Szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással c) Csak írásban vagy szóban Jogi ismeretek

Az alábbi felsorolások közül melyeket kell az ingatlan adásvételi szerződésnek kötelezően tartalmaznia? A) Az eladó és a vevő neve, adatai, a foglaló, a birtokbaadás ideje, dátum és aláírások, ügyvéd ellenjegyzése B) Az eladó és a vevő neve, adatai, az ingatlan megjelölése, az előleg és a vételár, a birtokbaadás ideje, dátum és aláírások, ügyvéd ellenjegyzése C) A szerződő felek adatai, az ingatlan megjelölése, a vételár és megfizetésének módja, a birtokbaadás időpontja, az eladó hozzájárulása a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, dátum, aláírások, ügyvédi ellenjegyzés Jogi ismeretek

Az alábbiak közül mit kell az ingatlan adásvételi szerződésnek feltétlenül tartalmaznia?
A) A felek nevét, az ingatlan megjelölését, az eladó nyilatkozatát a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez és a szerződéskötés dátumát. B) A felek adatait, a kialkudott vételárat, a birtokba adás idejét, az ügyvédi ellenjegyzést és a szerződéskötés dátumát. C) A felek és az ingatlan adatait, a vételárat és a megfizetésének módját, a birtokba adás idejét, az eladó hozzájárulását a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez, a szerződéskötés dátumát, aláírásokat, ügyvédi ellenjegyzést. Jogi ismeretek

A) A szerződés tartalmának jogi tisztázottságára
Mire terjed ki az ügyvéd felelőssége az ingatlan adásvételi szerződés ellenjegyzésekor? (t) A) A szerződés tartalmának jogi tisztázottságára B) A szerződésben megállapított vételár helyességére C) A szerződő felek személyazonosságának valódiságára D) A szerződő felek személyazonosságának vizsgálatára E) A szerződéskötést megelőzően az összes jogi körülmény tisztázására, az okiratok jogi tartalmának vizsgálatára, megállapításairól és a lehetséges jogi megoldásokról a felek teljes körű tájékoztatására Jogi ismeretek

B: az eladót és a vevőt egyenlő arányban terhelik.
Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén a szerződéskötési költségek, a tulajdon-átruházási illeték, a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei A: a vevőt terhelik. B: az eladót és a vevőt egyenlő arányban terhelik. C: az eladót terhelik. Jogi ismeretek

B: az eladót és a vevőt egyenlő arányban terhelik.
Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek A: a vevőt terhelik. B: az eladót és a vevőt egyenlő arányban terhelik. C: az eladót terhelik. Jogi ismeretek

B: jogosult a dolog tulajdonjogával felhagyni.
Melyik állítás igaz? Az ingatlan adásvétele esetén, ha a vevő tulajdonjogának bejegyzése előtt birtokba lép, ennek napjától A: szedheti a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni. B: jogosult a dolog tulajdonjogával felhagyni. C: jogosult az elbirtoklásra. Jogi ismeretek

Társasház Szabályozása nagyon régre nyúlik vissza, már a XIX. század végén voltak erre kísérletek. 1924. évi XII. tc.: kimondta, hogy ugyanazon a telken a külön építmények, vagy egy építményben az önállóan forgalomképes helyiségek legyenek önállóan telekkönyvezhetők, és ezáltal önállóan elidegeníthetők, örökölhetők és megterhelhetők. 1977. évi 11. tvr. már modern szabályozás volt, ez tette le az alapjait a mai szabályozásnak is. E tvr. még jellemzően a kislakásos társasházak építéséhez, az építőközösség által létesített társasházakhoz és az OTP-s öröklakásokhoz kapcsolódóan határozták meg a tulajdoni viszonyokat. 1997. évi CLVII. törvény: állami és önkormányzati lakások elidegenítésével rengeteg társasház alakult, lazítani kellett az egyhangúság követelményén, előtérbe helyezték a társasház „közös” érdekeit. Jogi ismeretek

Jelenlegi szabályozás:
Ptk.: a társasház egy sajátosan osztott tulajdonforma, melyre a külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni; 2003. évi CXXXIII. törvény (Tt). Mi a társasháztulajdon lényege? Az épület meghatározott részei (lakások vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségek) a tulajdonostársak külön tulajdonában, az ingatlan egyéb részei pedig a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. a külön tulajdoni egységek megosztása természetben és jogilag (alapító okirat) is létrejött; a külön és a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdon elválaszthatatlan egységet képez: a társasházi lakás (külön tulajdoni egység) csak a közös tulajdonnal együtt értékesíthető; a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés mindig, az épülethez tartozó földrészlet rendszerint a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Jogi ismeretek

Jogszabály szövege Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon
az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Jogi ismeretek

A társasház alapításának feltételei:
közös tulajdonban lévő telek: ha más tulajdonában van (nem tartozik a közös tulajdonba), akkor a tulajdonostársakat használati jog illeti meg; a telken egy építmény található, melyben legalább két, műszakilag elkülönített lakás (nem lakás céljára való helyiség) van; a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása; a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése. A társasház alapításának esetei: A tulajdonostársak a meglévő, osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanjukat alakítják társasházzá. (Ptk.: bármely tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti a társasháztulajdonná átalakítást, az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja). Az ingatlan tulajdonosa mint egyszemélyi alapító hozza létre a társasháztulajdont. Lehetőség van felépítendő épületre történő társasház alapítására is. Az építőközösség vagy vállalkozó által társasházként történő eladás céljára már felépített épület esetén. Jogi ismeretek

Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül? (t)
Társasháztulajdont lehet létrehozni: A: Egy önálló lakást és legalább egy hozzá tartozó telekrészt magába foglaló ingatlan esetén B: Felépítendő, a tervek szerint legalább két önálló lakást/helyiséget, vagy egy önálló lakást és egy nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában foglaló épületingatlanon C: Egy lakást, és a lakást feljáróval összekötő gépkocsi tárolót magában foglaló családi házas ingatlan esetén Jogi ismeretek

Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül?

Társasház alapítása felépítendő épületre:
Az épület engedélyezési záradékkal ellátott tervrajzának megfelelően a földrészlet tulajdonosa (vagy valamennyi tulajdonostárs) az alapítási szándékot alapító okiratba foglalja, és az előzetes alapítás tényét az ingatlan-nyilvántartásban a földrészlet tulajdoni lapjára feljegyzik. A társasház ingatlan-nyilvántartási bejegyzése a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján kérhető. Külön tulajdonú ingatlanrészek felsorolása: arab számokkal folyamatos sorszámozással; XY-illeti meg… (a tulajdonos megnevezése); helyiségek felsorolása (szoba, konyha, tároló, előtér, terasz stb.) a terven hogy van jelölve (fel kell tüntetni az építész által használt jelölést és a sorszámozást is (a terven F1-es jelölt, 1-es sorszámú…) ajtószám jelölése; nettó alapterület, számított alapterület (számítás módja); tulajdoni hányad feltüntetése; tervezett helyrajzi szám Jogi ismeretek

Tulajdoni hányad számítása:
a számítás módját fel kell tüntetni az alapító okiratban; a lakáshoz (üzlethez) közvetlenül tartozó helyiségek alapterületét 100%-ban kell beszámítani; a teraszt, a gépkocsitárolókat, pinceszinti tárolókat általában 50%-os alapterületi szorzóval kell kiszámítani; a számított alapterület lesz így az alapja a tulajdoni hányadnak. A tulajdoni hányad azt mutatja meg, hogy az összes külön alapterülethez képest az egyes tulajdoni egységek milyen hányadot képviselnek az adott társasházon belül. A tulajdoni hányadot /1.000 vagy / arányban kell megadni. Mit jelent a tulajdoni hányad? A külön tulajdonú épületrész (lakás, üzlet, garázs) alapterülete arányában a közös tulajdonú épületrészekből és a telekből a tulajdonost megillető hányad. Ez határozza meg a jogok és a kötelezettségek mértékét. Jogi ismeretek

Egy két külön tulajdoni illetőségből álló („A” lakás 120 m2, a „B” lakás 180 m2) társasházban a tulajdonostársak a közös tulajdonban lévő házfelügyelői lakás (100 m2) értékesítését határozzák el. Az alapító okirat módosítása során e lakásból egy harmadik külön tulajdoni egységet hoznak létre. Mennyi lesz az új külön tulajdonú lakás tulajdoni hányada? 40/100 45/100 25/100 Jogi ismeretek

Egy hét külön tulajdoni illetőségből álló (a lakások közül 5 egyforma 120 m2-es, 2 pedig 150 m2-es) társasházban a tulajdonostársak a közös tulajdonban lévő házfelügyelői lakás (100 m2) értékesítését határozzák el. Az alapító okirat módosítása során e lakásból egy újabb külön tulajdoni egységet hoznak létre, Mennyi lesz az új külön tulajdonú lakás tulajdoni hányada? 25/100 15/100 10/100 Jogi ismeretek

A társasházzá alakítás négy fő mozzanata: az alaprajz elkészítése;
a műszaki leírás elkészítése; az alapító okirat elkészítése; az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetés. A leggyakrabban felmerülő problémák: az engedélyeztetési rajz sokszor alkalmatlan arra, hogy az alapító okirat el lehessen készíteni engedélyeztetési rajz nem minden esetben alkalmas telekkönyvezésre; sok az alacsony színvonalú tervrajz, pontatlanságok. Fontos a lakás alapterületének egységes elvek szerinti megállapítása: új építésnél általában vakolatlan falsíkok között mért alapterület; meglévő lakóépületnél vakolt falsíkok között mért alapterület. Jogi ismeretek

Elővásárlási, előbérleti jog a társasházban:
az alapító okiratban lehet kikötni; lehet elővásárlási, vagy előbérleti jog. Az alapító okirat és kötelező kellékei: Az alapító okirat egy speciális szerződés, melyet a társasház tagjai kötnek. A társasház létesítésének, működésének feltételeit tartalmazza. Tartalmát a felek maguk állapítják meg, a tartalmától csak akkor lehet eltérni, ha jogszabály megengedi. Vannak kogens (kötelező) és vannak fakultatív (a tulajdonostársak döntése) elemei. Jogi ismeretek

a társasház alapításra vonatkozó egybehangzó szándék;
Kötelező tartalom: az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt adatok (az ingatlan megjelölése, Hrsz.,); a társasház alapításra vonatkozó egybehangzó szándék; a közösség megnevezése: lehet fantázianév, vagy a társasház címe társasház megjelöléssel együtt; a közös tulajdonba sorolt vagyonrészek (épületrészek, berendezések, felszerelések, a telek) pontos felsorolása, leírása római számmal sorszámozva; a külön tulajdonba kerülő lakásokat és nem lakás célú helyiségeket arab számokkal sorszámozva; a közös tulajdonban álló épületrészletből és a földből a tulajdonostársakat megillető – a külön tulajdonhoz tartozó – tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját; Az alapító okiratot (módosítását) közokiratba vagy ügyvéd – jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Jogi ismeretek

A tulajdonostársaknak a jogszabály alapján elővásárlási joga áll fenn.
A társasházi külön tulajdon és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad tekintetében: A tulajdonostársaknak a jogszabály alapján elővásárlási joga áll fenn. A tulajdonostársak az alapító okiratban elővásárlási jogot köthetnek ki. A tulajdonostársak a szervezeti-működési szabályzatban elővásárlási jogot köthetnek ki. A tulajdonostársaknak jogszabály alapján vételi joga áll fenn. Jogi ismeretek

A társasház alapító okiratában rögzíteni kell: (t)
A: a társasház megnevezését B: a külön tulajdonba kerülő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket C: a szervezeti-működési szabályzatot D: a közgyűlés összehívásának módját E: a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását F: a közös képviselő személyét Jogi ismeretek

A társasház alapító okiratában rögzíteni kell:
A: a társasház megnevezését B: a külön tulajdonba kerülő lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket C: a szervezeti-működési szabályzatot D: a közgyűlés összehívásának módját E: a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását F: a közös képviselő személyét Jogi ismeretek

Szervezeti – működési szabályzat:
A törvény kötelezővé teszi - a hatlakásosnál nagyobb társasházak esetén – SzMSz megalkotását. Elfogadásához és módosításához elegendő az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbség. Megalakuló társasházaknál az alakuló közgyűlésen (de legkésőbb az ezt követő 60 napon belül kell megalkotni. Jogi ismeretek

Az SzMSz kötelező tartalmi elemei:
a tulajdonostárs külön tulajdonának használatára, hasznosítására, a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díjának elszámolására és megfizetésére vonatkozó szabályok; meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás (nem lakás célú helyiség) használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület céljának, működésének megfelelően; a közös költség viselése és a költséghátralékok megfizetése; (főszabály a tulajdoni hányad szerinti költségviselés) felújítási alap képzése esetén az alap felhasználásának szabályai; a lakóépület házirendjére vonatkozó szabályok; a közösség szervei, azok hatásköre, jogai és kötelezettségei. Az SzMSz-ben kell meghatározni a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait. Jogi ismeretek

Vizsgálja meg az állítás és az indoklás igazság tartalmát!
A szervezeti-működési szabályzatot az összes tulajdon hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel kell létrehozni, illetve módosítani, ugyanakkor a szervezeti-működési szabályzatban kell előírni, hogy a tulajdonostársak elővásárlási joggal rendelkeznek-e a társasház esetén. Mind az állítás, mind az indoklás igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat áll fenn. Mind az állítás, mind az indoklás hamis. Az állítás igaz, de az indoklás hamis. Az állítás hamis, de az indoklás igaz. Mind az állítás, mind az indoklás igaz, de közöttük nincs ok-okozati kapcsolat. Jogi ismeretek

A: A külön tulajdonú egységek forgalmi értéke alapján
Mi alapján kell a közös költséget felosztani, ha a szervezeti-működési szabályzat másként nem rendelkezik? A: A külön tulajdonú egységek forgalmi értéke alapján B: A lakásban lakó nagykorúak száma alapján C: A külön tulajdonú egységek tulajdoni hányada alapján Jogi ismeretek

A társasház szervezeti-működési szabályzatát (melyik igaz) (t)
A: Az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell B: Az épületben ki kell függeszteni C: Módosítani az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel lehet Jogi ismeretek

A társasház szervezeti-működési szabályzatát (melyik igaz)
A: Az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz csatolni kell B: Az épületben ki kell függeszteni C: Módosítani az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel lehet Jogi ismeretek

a közös tulajdonban lévő épületrészek használatáról, hasznosításáról;
Közgyűlés: A társasház legfontosabb döntéshozó szerve. Döntéseinek minden szerv alá van rendelve. A közgyűlésen minden tulajdonostárs részt vehet. A döntési jogkör gyakorlásánál a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják jogaikat. A közgyűlés dönt: a közös tulajdonban lévő épületrészek használatáról, hasznosításáról; alapító okirat módosítása; a közös helyiség bevételeinek felhasználása; a közös képviselő megválasztásáról, számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről, díjazásáról; a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról; minden olyan ügyben, mely az SzMSz szerint nem tartozik a közös képviselő, illetve az intézőbizottság hatáskörébe. Jogi ismeretek

Közgyűlés, közös képviselő és intézőbizottság:
A közösség ügyintézését látja el. Az intézőbizottság legalább egy elnökből és két tagból áll. A közös ügyeket intéző szervek létrehozásának kötelezettségét a törvény a hat lakást meghaladó társasházakban írja elő. A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A közgyűlés összehívása: a közös képviselő (vagy az intézőbizottság elnöke); az évi rendes közgyűlést legkésőbb május 31-ig meg kell tartani; kötelező az összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérik. Jogi ismeretek

A közgyűlés összehívásának módja:
Valamennyi tulajdonostársat írásban, ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát a társasházban ki kell függeszteni. Az írásbeli meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt nyolc nappal meg kell küldeni (sürgős esetet kivéve). Mit kell tartalmaznia a meghívónak? A közgyűlés helyét és időpontját Közgyűlésen elnöklő személy, jkv.vezető és a hitelesítő két tulajdonostárs megválasztása, Szavazásra előterjesztett napirendek. A megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. A meghirdetett napirendben nem szereplő ügyben érvényes határozatot hozni nem lehet!! („Egyéb” kérdésekben nincs döntés!) A meghívóhoz mellékelni kell a szavazásra előterjesztett napirendre vonatkozó írásos - különösen az éves költségvetésről és elszámolásról elkészített - előterjesztéseket. A levezető elnök és a jkv vezető ugyanaz a személy is lehet. Jogi ismeretek

Mikor határozatképes a közgyűlés?
Mikor kell közgyűlést tartani: Szükség szerint, de évente legalább egyszer. Mikor határozatképes a közgyűlés? Ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ha nem határozatképes, megismételt közgyűlést kell tartani: 15 napon belül és az eredeti közgyűlés meghívójában szereplő napirenddel azonos napirend. ugyanazon a napon csak akkor, ha az SZMSZ nem rendelkezik ellentétesen. A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. A szavazati jog a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. A döntéseket – általában – szavazattöbbséggel hozzák. (A törvény nevesíti a kivételeket.) Jogi ismeretek

a közgyűlés határozatképességének megállapítását;
Jegyzőkönyv: a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott két tulajdonostárs nevét; a jelenléti ív alapján a megjelent tulajdonostársak nevét és tulajdoni hányadát, illetőleg a tulajdonostárs által meghatalmazott személy nevét; a közgyűlés határozatképességének megállapítását; a tárgyalt napirendek összefoglalását; a közgyűlés által meghozott határozatokat szó szerint és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. A közgyűlésen kell vezetni. Az elnök aláírja, a két tulajdonostárs hitelesíti. A közgyűlési határozatokról a közös képviselőnek minden tulajdonostársat írásban, nyolc napon belül értesítenie kell (ha ezt előírja az SzMSz). 8 napon belül a lépcsőházban ki kell függeszteni. A közgyűlés határozatának - szó szerint - tartalmaznia kell a napirendi pont tárgyát, a megszavazott döntést, továbbá a teljesítés érdekében megszavazott feltételek esetén a határozat végrehajtásának módját, illetőleg feltételeit. Jogi ismeretek

Kisebbségi érdekvédelem:
A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet. Kisebbségi érdekvédelem: Ha a közgyűlés valamely határozata a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását (60 napon belül; jogvesztő határidő). jogszabálysértés; sérti az alapító okirat vagy SzMSz rendelkezéseit. A végrehajtásra nincs halasztó hatálya (de a bíróság a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti). Jogi ismeretek

D: a tulajdonostársaknak jogszabály alapján vételi joga áll fenn.
A társasházi külön tulajdon és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad tekintetében A: a tulajdonostársaknak a jogszabály alapján elővásárlási joga áll fenn B: a tulajdonostársak az alapító okiratban elővásárlási jogot köthetnek ki C: a tulajdonostársak a szervezeti- és működési szabályzatban elővásárlási jogot köthetnek ki D: a tulajdonostársaknak jogszabály alapján vételi joga áll fenn. Jogi ismeretek

A tulajdonostársak a tulajdoni hányad legalább hány százalékával kérhetik a közgyűlés összehívását?
5% 10% 15% Jogi ismeretek

Jelölje meg a helyes válaszokat! A közgyűlés: (t)
A: Akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányad több mint kétharmadával rendelkező tulajdonostársak jelen vannak B: Határozatképességét minden határozat meghozatalakor meg kell vizsgálni C: A társasház legfőbb döntéshozó szerve D: Határozatait 60 napon belül lehet megtámadni az önkormányzat jegyzőjénél. E: A közös képviselőt határozatával bármikor felmentheti Jogi ismeretek

Jelölje meg a helyes válaszokat! A közgyűlés:

Mikor határozatképes a közgyűlés?
A: a tulajdonostársak több mint felének jelenlétekor B: a tulajdoni hányad több mint felével rendelkező tulajdonostársak jelenlétekor C: a tulajdoni hányad több mint kétharmadával rendelkező D: tulajdonostársak jelenlétekor Jogi ismeretek

Újonnan alakuló társasházaknál mikor kell SzMSz-t készíteni?
A: az alakuló közgyűlésen B: az alapító okirat aláírásakor C: tetszőleges időben D: az alakuló közgyűlésen, de legkésőbb az azt követő 60 napon belül Jogi ismeretek

Alapító okiratot létrehozhat bíróság is.
A külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, berendezés, helyiség a tulajdonostársak közös tulajdonában van. Igaz Társasház csak olyan felépítményre alapítható, ahol vannak lakáscélú helyiségek is. Hamis A „feljegyzett társasház” azt jelenti, hogy egy jövőben megvalósuló épületre létesítünk társasházat. Az alapító okirat érvényességi kelléke, hogy közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Alapító okiratot létrehozhat bíróság is. Ha a közös ingatlanon teher van, (pl. jelzálog, haszonélvezet) az alapításkor a tulajdonosok (vagy a bíróság) kötelesek rendelkezni arról, hogy a terhek a jövőben a külön tulajdoni ingatlanok közül melyiket és milyen arányban terheljék. Jogi ismeretek

Az szmsz nem szorul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre.
Igaz Az szmsz megalkotásához és módosításához elegendő az összes tulajdoni hányad egyszerű többsége, és így van ez az szmsz módosítása esetén is. Ha a legfeljebb hatlakásos (albetétes) társasház közössége úgy dönt, hogy a Ptk. közös tulajdoni szabályai szerint működik, nemcsak nem köteles szmsz-t alkotni, de nem is szabad ezt tennie. A társasházi külön lapon tartják nyilván a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket a közös tulajdonban álló telekkel együtt. Hamis Jogi ismeretek

Az szmsz az alakuló közgyűlést követően úgy is megalkotható, hogy a közös képviselet felhívására az írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban szavaznak. Igaz A bérlő adatainak és a bentlakók számának bejelentése akkor sem írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bent lakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. Hamis A házirend az szmsz része, de megjelenhet attól elkülönült okiratban is. Ha a társasház telke nem a tulajdonosok közös tulajdona, a tulajdonosoknak használati joguk van a telekre. A társasházi törzslap tartalmazza a külön tulajdonban lévő lakások/helyiségek adatait. Jogi ismeretek

A közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli. Ettől eltérően is rendelkezhetnek, de csakis az alapító okiratban. Hamis A közös képviseletnek ahhoz nem kell külön felhatalmazás, hogy beszedje a közös költséget. Igaz Ha egy tulajdonosnak a társasházzal szemben igénye vagy tartozása van, avagy a társasház úgy véli, hogy közösségellenes magatartást tanúsít, kétharmados határozattal lehet őt a közgyűlésről mellőzni, onnan kitiltani, eltávolítani. A közös költségek felosztási módjáról a társasház szervezeti-működési szabályzatában kell rendelkezni. A társasház alatt fekvő telek minden esetben a tulajdonosok közös tulajdona. Jogi ismeretek

C: földrészlet (telek) D: tartószerkezetek E: közműórák
Melyek azok az ingatlanrészek, amik kizárólag a társasház közös tulajdonában állhatnak? (t) A: felvonó B: válaszfalak C: földrészlet (telek) D: tartószerkezetek E: közműórák Jogi ismeretek

C: földrészlet (telek) D: tartószerkezetek E: közműórák
Melyek azok az ingatlanrészek, amik kizárólag a társasház közös tulajdonában állhatnak? A: felvonó B: válaszfalak C: földrészlet (telek) D: tartószerkezetek E: közműórák Jogi ismeretek

Mire alapítható társasház? (t) A: Felépítendő többlakásos épületre
B: Önkormányzati lakóépületre a lakások eladása előtt C: Egy lakásból álló épületre D: Egy lakásból és egy nem lakás céljára szolgáló helyiségből álló épületre E: Közterületről nyíló pincére F: Lakásszövetkezetből kiváló lakóépületre Jogi ismeretek

Mire alapítható társasház? A: Felépítendő többlakásos épületre
B: Önkormányzati lakóépületre a lakások eladása előtt C: Egy lakásból álló épületre D: Egy lakásból és egy nem lakás céljára szolgáló helyiségből álló épületre E: Közterületről nyíló pincére F: Lakásszövetkezetből kiváló lakóépületre Jogi ismeretek

Vizsgálja meg az állítás és az indokolás igazságtartalmát!
A társasház alapító okiratában meg kell határozni a közös képviselő személyét, mivel a közgyűlés összehívását általában a közös képviselő teszi meg. A: Mind az állítás, mind az indoklás igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat áll fenn. B: Mind az állítás, mind az indoklás hamis. C: Az állítás igaz, de az indoklás hamis. D: Az állítás hamis, de az indoklás igaz. E: Mind az állítás, mind az indoklás igaz, de közöttük nincs ok-okozati kapcsolat. Jogi ismeretek

A közös képviselő nevesített kötelezettségei:
köteles a közgyűlés határozatairól nyilvántartást vezetni; a számviteli szabályok szerint évenként költségvetési javaslatot készít; közli és beszedi a közös költséget, közgyűlés határozatainak előkészítése és végrehajtása Az éves költségvetési javaslat tartalma: a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételek és kiadások; a tervezett üzemeltetési, karbantartási és felújítási munkák; a közös költségekhez való hozzájárulás összege. Jogi ismeretek

Számvizsgáló bizottság: A közösség gazdálkodását ellenőrző szerv.
Abban a társasházban kötelező létrehozni, amelyben huszonöt lakásnál több van. A közgyűlés választja a tulajdonostársak közül. legalább háromtagú; tagjai közül elnököt választ, döntéseit szótöbbséggel hozza; bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát; véleményezi a költségvetést és az elszámolást; javaslatot tehet a közös képviselő díjazására; összehívja a közgyűlést, ha e kötelezettségének a közös képviselő nem tesz eleget. Jogi ismeretek

A számvizsgáló bizottság (t)
A: javaslatot tesz a közös képviselő díjazására B: elnökét maga választja meg tagjai közül C: határozatait be kell jegyezni a Határozatok Könyvébe D: páratlan számú tagból kell állnia E: megválasztása 25 lakásnál nagyobb társasházban kötelező F: tagja nem lehet külföldi állampolgár Jogi ismeretek

A számvizsgáló bizottság
A: javaslatot tesz a közös képviselő díjazására B: elnökét maga választja meg tagjai közül C: határozatait be kell jegyezni a Határozatok Könyvébe D: páratlan számú tagból kell állnia E: megválasztása 25 lakásnál nagyobb társasházban kötelező F: tagja nem lehet külföldi állampolgár Jogi ismeretek

Újonnan alakuló társasházaknál mikor kell SzMSz-t készíteni?
A: az alakuló közgyűlésen B: az alapító okirat aláírásakor C: tetszőleges időben D: az alakuló közgyűlésen, de legkésőbb az azt követő 60 napon belül Jogi ismeretek

A szervezeti-működési szabályzatot az összes tulajdon hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbséggel kell létrehozni, illetve módosítani, ugyanakkor a szervezeti-működési szabályzatban kell előírni, hogy a tulajdonostársak elővásárlási joggal rendelkeznek-e a társasház esetén. A: Mind az állítás, mind az indoklás igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat áll fenn. B: Mind az állítás, mind az indoklás hamis. C: Az állítás igaz, de az indoklás hamis. D: Az állítás hamis, de az indoklás igaz. E: Mind az állítás, mind az indoklás igaz, de közöttük nincs ok-okozati kapcsolat. Jogi ismeretek

Melyik állítás nem igaz az alábbiak közül?

Jelölje meg a helyes válaszokat! A közgyűlés: (t)

Ingatlan-nyilvántartás
Olyan hivatalos adatgyűjtemény, melyet a földhivatali hierarchia első fokán működő járási földhivatalok vezetnek az adott település(rész) valamennyi ingatlanáról. Másodfokú hatóság: megyei földhivatalok (felülbírálati jogkör) nincs operatív feladatuk. Az ingatlan-nyilvántartást tulajdoni lapok, földkönyvek, térképek alkotják. Segítségükkel mindenki megismerkedhet az ingatlanok „jogi állapotával”. Igénybevétele kötelező (!!!) ingatlanügyekben (jóhiszeműség). Jogi ismeretek

1875: Kataszteri Aranykorona Tisztajövedelmi Rendszer.
A földek, ingatlanok nyilvántartására Magyarországon a XIII. századból vannak az első adatok: a „hiteles helyek” őrizték a királyi adományokról szóló okiratokat. A szabad királyi városok is regisztrálták az ingatlanokat. A 18. században kísérletet tettek a földbirtokok megadóztatására. Ehhez el kellett végezni az ingatlanok felmérését és kataszteri nyilvántartási rendszerét. II. József ezen reformtörekvései megbuktak. 1853-ban igazságügy-miniszteri rendelet vezette be az osztrák mintájú telekkönyvet (1955-ben lépett hatályba), ezen évben elkezdték az ország területét felmérni. Meghatározták a földek jövedelmi fokozatait. 1875: Kataszteri Aranykorona Tisztajövedelmi Rendszer. 1886: a jelenlegi telekkönyv, illetve ingatlan-nyilvántartás alapja. Földkataszter: a földek adóztatási célra készült nyilvántartása. Aranykorona: a föld jövedelemtermelő képességének összehasonlító számadata. Az ingatlan-nyilvántartást 1973-tól folyamatosan hozták létre: a telekkönyv és a kataszter fúziójából. Jogi ismeretek

1 Ha = 100 m x 100 m = 1,7377 kataszteri hold
1 négyzetméter = 0,2780 nöl 1 Ha = 100 m x 100 m = 1,7377 kataszteri hold 1 kataszteri hold = 5754 m2 = 0,5754 Ha 1 nöl = 3,5966 m2 Reálfólium-elve: a nyilvántartás alapja nem a személyek, hanem maga az ingatlan. Az ingatlan-nyilvántartás tárgya: Alapegysége az ún. önálló ingatlan, mely a többi ingatlantól elkülönítetten birtokolható, átruházható és körülhatárolható ingatlan egység. Saját Hrsz-a van. Két fajtája: Földrészlet: a föld felszínének összefüggő területe; Egyéb önálló ingatlanok: olyan építmények, amelyek másnak a tulajdonában vannak, mint az a földrészlet, amelyen létesültek (pl. közterületről nyíló pince, ha az nem a földrészlet tulajdonosának tulajdona; társasházi lakások stb.). Jogi ismeretek

Ingatlan-nyilvántartási alapelvek:
A földrészletet művelési ágak és a művelés alól kivett terület alapján további „alrészletekre” lehet bontani. Egy földrészlet maximum húsz alrészletből állhat. Ingatlan-nyilvántartási alapelvek: Bejegyzés elve: Azt jelenti, hogy a törvényben meghatározott bizonyos jogok (jogváltozások) csak akkor jönnek létre, ha azokat a nyilvántartásba bejegyzik. Pl. a tulajdonjog-átruházásnak két feltétele van: lenni kell egy erről szóló szerződésnek, s a tulajdonosváltozást be is kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. A bejegyzés nem csak nyilvántartja, hanem KELETKEZTETI (létesíti) is a jogot. Meghatározott jogváltozások az ingatlanokat érintően csak akkor jönnek létre, ha azokat az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzik, vagyis ezek a nyilvánosság elé tárása nélkül nem léteznek. Jogi ismeretek

A tulajdoni lapról adható másolatok fajtái:
Nyilvánosság elve: A tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet róla. Ha az ügyfél igazolja jogi érdekeltségét, az okiratok is megtekinthetőek. A tulajdoni lapról adható másolatok fajtái: teljes másolat: valamennyi bejegyzést tartalmaz kivonatos másolat: csupán a fennálló bejegyzéseket tartalmazza, a megszűnt bejegyzésekre csak utal; részleges másolat: csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza; szemle: csak a fennálló bejegyzések lényeges adatait tartalmazza. Közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartás hitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és tények létezését. A nyilvántartást úgy kell tekinteni, mint amelynek tartalma jogilag igaz és az ingatlanforgalomra nézve kimerítő (helyes és teljes). Ha valamely jogot bejegyeztek, arra senki sem hivatkozhat, hogy nem tudott a létezéséről. Aki a nyilvántartásban bízva szerez jogot az jóhiszemű. Jogi ismeretek

Kérelemhez kötöttség elve:
A nyilvántartásba csak az a jog, illetve jogilag jelentős tény jegyezhető be, amelyet az ügyfélkérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. Rangsor elve: A nyilvántartásban a rangsort – tehát azt, hogy a kérelmeket milyen sorrendben teljesítik – a bejegyzés (feljegyzés) iránti kérelem benyújtásának az időpontja határozza meg. A földhivatalnak a beadványokat az érkezés napján kell iktatnia és a tulajdoni lapon széljegyeznie. A rangsor elve azt jelenti, hogy amíg a rangsorban előbb álló beadvány (kérelem) elintézést nem nyer (jogerősen nem zárul le), addig a rangsorban később következő bejegyzést érdemben nem intézik. Okirat elve: A nyilvántartásba csak a jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján jegyezhető be jog és jogilag jelentős tény. Jogi ismeretek

Kötelező alkalmazás elve:
A hatóságok és a magánszemélyek az eljárások során a jogi tényeket kötelesek elfogadni és alkalmazni (amíg az ellenkezőjét nem bizonyítják). Folytonosság elve: A nyilvántartásból az ingatlanok jogi „története” közhitelesen kiderül. Kizárólagosság elve: Az ingatlanok egyedüli nyilvántartási rendszere. Jogi ismeretek

A: közhitelesség elve, kérelemhez kötöttség elve, okirati elv;
Melyik felsorolás az, melynek valamennyi tagja az ingatlan-nyilvántartás alapelvei közé tartozik? A: közhitelesség elve, kérelemhez kötöttség elve, okirati elv; B: közhitelesség elve, kérelemhez kötöttség elve, gyakoriság elve; C: bejegyzés elve, rangsor elve, törvényszerűség elve. Jogi ismeretek

Mit jelent a bejegyzés elve?
A: Minden – az ingatlannal kapcsolatos – jogot és kötelezettséget kötelező a nyilvántartásba bejegyeztetni. B: Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. Jogi ismeretek

A nyilvánosság elve alapján
A: korlátozás nélkül megismerhető az okirattár tartalma; B: tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet C: bárki betekinthet a földhivatali munkába, a munkafolyamatokról tájékoztatást kérhet. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz az alábbiak közül? (t)
A: A földhivatalnál vezetett tulajdoni lapba és az okirattárba bárki, bármikor betekinthet, azokról másolatot kérhet. B: A közhitelesség elve alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat mindaddig valósnak kell tekinteni, amíg valaki annak ellenkezőjét nem bizonyítja. C: A földhivatal I. fokú határozata ellen a bíróságtól vagy a minisztériumtól lehet jogvédelmet kérni. D: A tulajdoni lap II. része tartalmazza a tulajdonos(ok) adatait, a tulajdoni rész megjelölését, a szerzés módját és idejét. E: Közös tulajdon esetén – ha kétség merül fel – a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
A: A földhivatalnál vezetett tulajdoni lapba és az okirattárba bárki, bármikor betekinthet, azokról másolatot kérhet. B: A közhitelesség elve alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokat mindaddig valósnak kell tekinteni, amíg valaki annak ellenkezőjét nem bizonyítja. C: A földhivatal I. fokú határozata ellen a bíróságtól vagy a minisztériumtól lehet jogvédelmet kérni. D: A tulajdoni lap II. része tartalmazza a tulajdonos(ok) adatait, a tulajdoni rész megjelölését, a szerzés módját és idejét. E: Közös tulajdon esetén – ha kétség merül fel – a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Jogi ismeretek

Az ingatlan-nyilvántartás tartalma:
Az ingatlanok egyes meghatározott adatait, valamint jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmaz. a település neve, az ingatlan fekvésének megjelölése; belterületi ingatlannál az utca neve és házszám; az ingatlan helyrajzi száma (az ingatlan „neve”); külterületi ingatlan esetén a helyrajzi számot, az ingatlan művelési ágát – vagy azt, hogy művelés alól kivett terület -, minőségi osztályát, kataszteri tiszta jövedelmét aranykoronában; területnagyság: az ingatlan területét méterrendszerben kell nyilvántartani: m2-ben és Ha-ban úgy, hogy a nem egész hektárt m2-ben kell kifejezni; alrészlet: egy földrészleten belül a különböző művelési ágak területe és a művelés alól kivett területek alrészletet képeznek (abc kisbetűi); minőségi osztály: a talaj termőképessége, terméseredménye 1–8-ig; Jogi ismeretek

Helyrajzi szám: Ha egész pozitív számmal kezdődik, akkor belterület (pl. 1256). Ha 0-val kezdődik, akkor külterület (pl. 0215). A régi zártkertek esetén ez eltérő lehet. Altörést tartalmazó Hrsz.: Szintén teljesen egész önálló ingatlant jelent (pl. 1856/5). Az altőrés a kapcsolatot mutatja a korábbi számozású ingatlannal. Ebből keletkezett megosztással vagy összevonással. Társasházak számozása: A földrészlet kap egy Hrszt-t, az azon lévő épületet altöréssel kialakított betűvel (ABC nagybetűi) jelölik (523/A). A társasházban lévő önálló tulajdoni egységek altöréssel egy számot kapnak (523/A1). Jogi ismeretek

családi és utónév (leánykori család és utónév); születési hely, idő,
A jogosultak adatai: családi és utónév (leánykori család és utónév); születési hely, idő, anyja neve; lakcím; személyi szám (a nyilvántartás bizalmasan kezeli, a tulajdoni lapok nem tartalmazzák); jogi személy esetén a szervezet megnevezése, székhelye, statisztikai törzsszáma. Jogi ismeretek

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok:
Tulajdonjog: Tulajdonjog egész ingatlanra vagy eszmei hányadra jegyezhető be. Fel kell tüntetni a szerzés jogcímét is (pl. adásvétel, ajándékozás, öröklés, házassági vagyonközösség megszüntetése, elbirtoklás, stb.) Vagyonkezelői jog: Állami tulajdonú ingatlan esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet. Megállapodáson alapuló földhasználati jog: Más tulajdonában álló földön építkezés és a későbbi bejárás céljából. Az idegen területre építéssel, a földtől tulajdonjogilag elváló épület nyilvántartásba vételével kapcsolatos (kölcsönös elővásárlási jog). Jogi ismeretek

Haszonélvezeti jog: Szerződés alapján, jogszabály rendelkezése folytán vagy bírósági / hatósági határozattal keletkezhet. Fontos az időtartam rögzítése (lehet határozott vagy határozatlan idejű; az utóbbi esetben a „holtigtartó haszonélvezeti jog vagy az „özvegyi haszonélvezeti jog” formulát kell használni.) A haszonélvezet törlése a tulajdonos feladata!!! (Szerződéssel, halotti anyakönyvi kivonattal). Használat joga: A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint a vele együtt élő családtagja szükségletei mértékéig használhatja és a dolog hasznait szedheti. Másnak nem engedhető át; egyebekben a haszonélvezet szabályait alkalmazzuk. Jogi ismeretek

jogosultja az „uralkodó telek birtokosa;
Telki szolgalmi jog: jogosultja az „uralkodó telek birtokosa; kötelezettje a szolgáló telek birtokosa. Legalább két ingatlant feltételez (de lehet több is). Csak önálló ingatlanra jegyezhető be (ingatlanrészre nem), de szólhat csak annak egy meghatározott részére: vízellátási, vízelvezetési szolgalmak; átjárási szolgalmak. Tulajdoni lapon tulajdoni lap I. része: szolgalmi jogot tünteti fel; tulajdoni lap III. része: szolgalmi teher feltüntetése. Jogi ismeretek

Közérdekű használati jogok:
Ingatlanra a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – közérdekből alapítható szolgalmi /használati jog (pl. földmérési jelek elhelyezése, villamos berendezések elhelyezése, vezetékjog, bányaszolgalmi jog). Elővásárlási jog: Alapulhat törvényen (tulajdonostársak), valamint szerződésen. Visszavásárlási jog: Ha a szerződő felek az ingatlan adásvételi szerződésében (vagy azzal egyidejűleg) írásba foglalják az eladott dolog visszavásárlásának jogát is, a visszavásárláshoz elég az eladónak a vevőhöz intézett egyoldalú nyilatkozata. Az adásvételi szerződéssel egyidőben kell megkötni. Maximum 5 évre lehet kikötni. Visszavásárlási ár = eredeti vételár + értékmódosító körülmények. Jogi ismeretek

Tartási és életjáradéki jog:
Vételi jog: Ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A megállapodást a dolog és a vételár megjelölésével írásba kell foglalni. Tartási és életjáradéki jog: Tartási szerződés alapján az eltartó köteles megfelelően eltartani a másik felet, életjáradéki szerződés esetén pedig életjáradékot fizetni neki. Csak írásban érvényes. Ha a jogosult a tulajdonában lévő ingatlant a tartás fejében átruházza a kötelezettre, a tartási jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos vételi jogot enged,
A: a jogosult egy később meghatározott időpontban adásvételi szerződés megkötését követelheti. B: a jogosult 10 év szakadatlan birtoklás után megszerzi a dolog tulajdonjogát. C: a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Jogi ismeretek

A követelést összegszerűen meg kell határozni. Végrehajtási jog:
Jelzálogjog: A jogosult a pénzben meghatározott követelésének biztosítékául szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Az ingatlant nem adják a jogosult birtokába, az elzálogosítást csak jelzik. A követelést összegszerűen meg kell határozni. Végrehajtási jog: Bírósági végrehajtásra és köztartozásra jegyezhető be egész ingatlanra vagy egész tulajdoni illetőségre. Jogi ismeretek

Feljegyezhető tények:
Kiskorúság, gondnokság alatt állás: Kiskorúnak az a természetes személy számít, aki még nem töltötte be a 18. életévét, kivéve ha házasságot kötött. Bizonyos jognyilatkozatok megtételéhez (pl. kiskorú ingatlanának eladásához, elcseréléséhez, megterheléséhez) a törvényes képviselő nyilatkozata mellett a gyámhatóság hozzájárulása is szükséges. A kiskorúság egy idő után megszűnik, a gondnokságot a bíróságnak kell megszüntetnie. Felszámolás, végelszámolás: Gazdasági társaságok megszűntetésére szolgál. Végelszámoláskor a cég nem fizetésképtelen, felszámoláskor az. Felszámolás célja: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése esetén a maradék vagyonból meghatározott módon és eljárási rend szerint elégítsék ki. Jogi ismeretek

Kisajátítás, telekalakítás:
Az eljárást a bíróság rendeli el. A felszámoló / végelszámoló 8 napon belül köteles értesíteni az ingatlan-nyilvántartást, ezután a felszámolás / végelszámolás tényét feljegyzik. Ezután minden cselekmény csak a felszámoló / végelszámoló beleegyezésével történhet. Kisajátítás, telekalakítás: Kizárólag egész ingatlanra jegyezhető fel (részére vagy eszmei hányadára nem). Fellebbezés és a földhivatali határozat elleni jogorvoslati kérelem: Ha a földhivatali határozat ellen az ügyfél fellebbezést nyújtott be, ennek a tényét fel kell jegyezni. Nem akadályozza meg más jogok és tények bejegyzését (tájékoztatásul szolgál azoknak, akik az ingatlannak később „kapcsolatba kerülnek”.) Az ingatlan jogi jellege: Pl. bányatelekké minősítés, védett területté, műemléki védettség alá kerülés stb. A feljegyzést az illetékes hatóság kezdeményezi. Jogi ismeretek

Jogerős határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye
Telekalakítási és építési tilalom elrendelése Szerződésen / végintézkedésen alapuló elidegenítési, terhelési tilalom: A gyakorlatban rendszerint öröklési szerződésnél fordul elő, amikor az örökhagyó ingatlantulajdonos a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy eltartóját örökösévé teszi. A törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása: Ha a bejegyzéssel vagy az ezzel kapcsolatos okirattal bűncselekményt követnek el, és emiatt büntetőeljárás indul, a bíróság hivatalból értesíti a földhivatalt. Árverés kitűzése: A bírósági végrehajtó értesítése vagy a hatóság által megküldött árverési hirdetmény alapján kell feljegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Jogi ismeretek

Eladás tulajdonjog-fenntartással:
Zárlat, zár alá vétel Eladás tulajdonjog-fenntartással: Ha az adásvételi szerződés szerint a vételárat részletekben fizetik meg, az eladó a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja a tulajdonjogát. az adásvételi szerződéssel egyidejűleg; írásban megkötve, legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig lehet fenntartani. Az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni. Változás (új Ptk): hasonló funkciót tölt be, mint a zálogjog; az eladó hitelezővé válik a vételár-követelését azonban nem zálogjoggal biztosítja, hanem a zálogjognál erősebb és kényelmesebb biztosítékot választ: fenntartja a tulajdonjogát a vételár teljes megfizetéséig Jogi ismeretek

b) A saját tulajdonával mindenki rendelkezhet, ez alkotmányos alapjog.
A kiskorú rendelkezhet-e az ingatlanának tulajdonjogával? (t) a) A törvényes képviselője (kirendelt gyám, gondnok) útján, ha a gyámhatóság jóváhagyja. b) A saját tulajdonával mindenki rendelkezhet, ez alkotmányos alapjog. c) A nagykorúság eléréséig a törvényes képviselő bármikor szabadon eladhatja, megterhelheti. d) Ha a 16. életéve után házasságot köt, igen. Jogi ismeretek

b) A saját tulajdonával mindenki rendelkezhet, ez alkotmányos alapjog.
A kiskorú rendelkezhet-e az ingatlanának tulajdonjogával? a) A törvényes képviselője (kirendelt gyám, gondnok) útján, ha a gyámhatóság jóváhagyja. b) A saját tulajdonával mindenki rendelkezhet, ez alkotmányos alapjog. c) A nagykorúság eléréséig a törvényes képviselő bármikor szabadon eladhatja, megterhelheti. d) Ha a 16. életéve után házasságot köt, igen. Jogi ismeretek

B: az eladó a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg.
Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén a vételár teljes kiegyenlítéséig A: az eladó a szerződés megkötésekor írásban fenntarthatja a dolog tulajdonjogát. B: az eladó a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg. C: a vevő szerződés megkötésekor fenntarthatja a dolog tulajdonjogát. Jogi ismeretek

A: csak az eladó előzetes engedélyével idegenítheti el.
Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén kikötött tulajdonjog-fenntartás hatálya idején a vevő a dolgot A: csak az eladó előzetes engedélyével idegenítheti el. B: nem idegenítheti el. C: csak a vételár 75%-ának kiegyenlítése után idegenítheti el. Jogi ismeretek

Ingatlan adásvétel részletfizetése esetén az eladó kötheti ki a tulajdonjog fenntartását az utolsó részlet megfizetéséig, enélkül a szerződés nem érvényes a) Mind az állítás, mind az indoklás igaz és közöttük ok-okozati kapcsolat áll fenn. b) Mind az állítás, mind az indoklás hamis. c) Az állítás igaz, de az indoklás hamis. d) Az állítás hamis, de az indoklás igaz. e) Mind az állítás, mind az indoklás igaz, de közöttük nincs ok-okozati kapcsolat. Jogi ismeretek

Tulajdoni lap: Az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket tartalmazza. Az ingatlan számszerű adatait tartalmazza (a település neve, Hrsz., területe, művelési ág, aranykorona érték stb.) A tulajdonosok adatai, szerzés jogcíme, tulajdoni hányad. Minden olyan egyéb jog és tény, melynek bejegyzését (feljegyzését) az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok elrendelik, illetve megengedik. Ingatlan-nyilvántartási térkép: Tartalmazza a település nevét, térképszelvényszámát, a település közigazgatási határvonalát, belterület-külterület határvonalát, a földrészlet határvonalát, helyrajzi számát, épületet, építményt, alrészlet határvonala, utcanevet, házszámot, közterületről nyíló pince bejáratát. Jogi ismeretek

Hány társasházi különlapja van egy társasháznak?
A: Ahány lakás van a társasházban B: Eggyel kevesebb mint a lakások száma, mivel a házfelügyelői lakás nincs külön tulajdonban C: Amennyi önálló külön tulajdoni egység található a társasházban Jogi ismeretek

Mely jogok nem jegyeztethetők be a nyilvántartásba?
A: bérleti jog, rendelkezési jog B: haszonélvezeti jog, telki szolgalom C: elővásárlási jog, visszavásárlási jog Jogi ismeretek

Mely jogokat tartalmazhatja a tulajdoni lap III. része? A: tulajdonjog
B: haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog C: vagyonkezelői jog Jogi ismeretek

Az ingatlan-nyilvántartás részei a következők:
A: tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár, tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések jegyzéke; B: tulajdoni lap I. rész, tulajdoni lap II. rész, tulajdoni lap III. rész, ingatlan-nyilvántartási térkép C: tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okirattár, széljegyek ranghely szerinti jegyzéke, D: tulajdoni lap, ingatlan-nyilvántartási térkép, okrattár. Jogi ismeretek

B: ingatlanközvetítő által készített szerződés C: jogerős bírói ítélet
Melyik okirat alapján nem lehet az ingatlan-nyilvántartásba jogot vagy tényt bejegyezni? A: közjegyzői okirat B: ingatlanközvetítő által készített szerződés C: jogerős bírói ítélet D: halotti anyakönyvi kivonat Jogi ismeretek

Mit tartalmaz a tulajdoni lap II. része?
A: tulajdonos adatai, szerzés jogcíme, tulajdoni hányad B: kiskorúság és gondnokság alatt állás ténye C: az ingatlan jogi jellege Jogi ismeretek

A: csak egész ingatlanra lehet bejegyezni;
A telki szolgalmi jog: A: csak egész ingatlanra lehet bejegyezni; B: bejegyzésében meg kell jelölni a szolgalmi jog tárgyát C: csak területi mérték szerint jegyezhető be Jogi ismeretek

Mit tartalmaz egy társasházi törzslap?
A: a földrészletre vonatkozó meghatározott adatokat, valamint a közös tulajdonban álló épületrészeket B: a lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyrajzi számait C: a lakások és a nem lakáscélú helyiségek alapterületét Jogi ismeretek

a) Tulajdonjog, az ingatlan mérete, haszonélvezeti jog
Az alábbiak közül melyik az, amelynek valamennyi tagja szerepel a tulajdoni lap III. részében? a) Tulajdonjog, az ingatlan mérete, haszonélvezeti jog b) Jelzálogjog, vagyonkezelői jog, építési tilalom c) Vételi jog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog Jogi ismeretek

Művelési ágak: A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet – a természetbeni állapotának megfelelően – szántő, rét, legelő (gyep), kert, gyümölcsös, nádas, erdő ( fásított terület) művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Alrészlet: Külterületen a különböző művelési ágak területét alrészenként kell nyilvántartani, ha azok nagysága minimum 400 m2 (erdő esetén 1500 m2). Jogi ismeretek

a) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett beépítetlen földrészlet
Mi a termőföld? a) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett beépítetlen földrészlet b) Valamennyi, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő telek és kert c) Az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett szántó, kert, gyep, nádas és halastó Jogi ismeretek

Mit jelent az alrészlet?
A: egy adott földrészleten belül a különböző művelési ágak és ezek területe; B: egy önálló tulajdoni egység (albetét) meghatározott része C: egy tulajdoni hányad meghatározott – természetben elkülönő - része Jogi ismeretek

Kötelmi jog (szerződések)
Mi a szerződés? Két vagy több fél, jogi hatást kiváltó, arra alkalmas (megengedett) egybehangzó akaratnyilatkozata. Szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésére. Hogyan lehet szerződést kötni? (Egy tudományos felmérés szerint ma egy átlagember naponta átlagosan 7 – 11 szerződést köt.) Szerződéses szabadság elve: A felek szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy kötnek-e szerződést és ha igen, milyen tartalommal. (Kivételesen előfordulhat gazdálkodó szervezetek szerződéses kapcsolataiban, hogy jogszabály szerződéskötési kötelezettséget ír elő.) A felek nincsenek kötve a Ptk-ban vagy más jogszabályban megnevezett szerződésekhez, ezektől eltérhetnek, nem nevesített szerződést is alkothatnak, de az a leggyakoribb, hogy a létező típusok elemeit vegyítve jutnak konszenzusra. Jogi ismeretek

A mai értelemben vett adásvételi szerződést a római jog alkotta meg.
Két ember akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével szerződés keletkezik. (A szerződés lényege a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatban van!!!) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől szabadon eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Szerződéses típusszabadság: a felek szabadon dönthetnek a tartalmat illetően; A szerződő felek a nevesített szerződéseket vegyíthetik: A felek a nevesített szerződéseket vegyíthetik, melyek a tipizált szerződések egyes elemeinek egy részét, esetleg több szerződés összes elemét foglalják magukba. (A gazdasági élet egyre jobban „igényli” az ilyen komplex megoldásokat.) Diszpozitivitás: a felek bizonyos szabályoktól – egyező akarattal – eltérhetnek és olyan kérdésekben is megállapodhatnak, amelyek a törvényben nincsenek szabályozva. Jogi ismeretek

A szerződések csoportosítása: Nevesített – nevesítetlen szerződések:
Azt fejezi ki, hogy a Ptk. vagy esetleg más jogszabály (vagy joggyakorlat) nevesítette-e az adott szerződést vagy sem. Ptk-ban nevesített szerződések: adásvétel, bérlet, vállalkozás, megbízás stb.) Más jogszabály által nevesített szerződés: pl. lincenciaszerződés (szabadalmi és védjegy törvény), kartellszerződés (tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény) stb. A szerződés tartalma szerint: Visszterhes: árucsereforgalomban szinte kizárólagos. Ingyenes: ajándékozás. A jogviszony alanyainak száma szerint: két vagy többalanyú. A szerződés időtartama szerint: tartós vagy egyszeri. Jogi ismeretek

A római jogi csoportosítás szerint (ma is általános):
Dologszolgáltató: Alaptípusa a tulajdonjogot átruházó adásvétel, vagy az ingyenes dologszolgáltatás, az ajándékozás (végleges dologszolgáltatás). Az ingyenes dologszolgáltatások köre lehet tulajdonátruházó a visszavétel szándékával (kölcsönszerződések) és lehet részjogosítvány átruházása is (birtok, használat és hasznosítási jog) átruházás, ugyancsak a megszűnéskori visszavétel szándékával. A saját dolgot illetően tűrésre kötelezett: Alaptípusa a bérlet, melynek alfajai a dologbérlet és a lakásbérlet (mint speciális dologbérlet). Tevőleges szolgáltatási kötelezettséget jelentő: Vállalkozói szerződés: a vállalkozó meghatározott eredményt vállal (az eredmény elmaradása szerződésszegés); Megbízási szerződés: nagy gondossággal fejt ki valamilyen tevékenységet (az eredmény elmaradása esetén a gondosság mentesít a szerződésszegés jogkövetkezményei alól). Helytállási: A hitelműveletek szerződései, valamint a biztosítás szerteágazó szerződései. Jogi ismeretek

Az állam a szerződésekhez háromféle módon viszonyulhat::
elismerheti és támogathatja őket (az esetek többségében az állam elismeri a szerződéseket és érvényesítésükhöz kényszereszközöket biztosít); elismerheti, de érvényesítésükhöz nem nyújt segítséget, kényszereszközöket a kikényszerítésükhöz nem ad (államilag nem érvényesíthető szerződések); nem ismeri el és megtagadja tőlük az érvényesítést (érvénytelen szerződések); Az érvénytelenségnek két formája létezik: semmisség és megtámadhatóság. Következményeit vizsgálva a kettő között nincsen különbség (joghatásuk azonos). Semmisség: Feltétlen (eleve) érvénytelenség. Ha a semmiségi okok kiderülnek, azokat a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Megállapításához nincs másra szükség, csak az érvénytelenségi okra. A semmis szerződés visszamenőleges hatállyal érvénytelen (eredeti állapot visszaállítása, olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna). Jogi ismeretek

A cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága:
Semmisségi okok: A cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága: Nem lehet semmisnek tekinteni a különösebb megfontolást nem igénylő és már teljesített olyan ügyleteket, melyek megkötése a mindennapi életben tömegesen előforduló, megszokott. A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozataihoz szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása. Színlelt szerződés: A felek akaratnyilatkozata megfelel egy szerződés alaki és (látszólag) a tartalmi kellékeinek is, ám a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerződést kötni, vagy pedig a külvilág felé e szerződéssel egy másik szerződésüket leplezik („akarnak, de takarnak”). Palástolt és palástoló szerződés. A színlelt szerződés semmisségétől függetlenül a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. Fizikai kényszer: A nyilatkozattevőnek nincs akarata, akaratot „megtörő” cselekedet. Jogi ismeretek

A megszabott alakszerűség hiánya:
A jogszabály által megkövetelt alakszerűség megsértésével létrejött szerződés semmis. Kivétel bizonyos esetekben: a felek ebben kifejezetten megállapodnak és a jogosult a teljesítést elfogadta és a szerződés teljesedésbe ment. A képviseleti jogkör hiánya vagy túllépése: Ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra egyáltalán nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét terjedelemben vagy időben túllépi (álképviselet), a nyilatkozat semmis. Azon szerződések, melyeket jogszabály tilt, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek (tilos szerződések): Jóerkölcsbe ütköző szerződés: a bírósági gyakorlat alakítja Pl. a jóerkölcsbe ütközik az a tartási szerződés, amikor az eltartó már a szerződéskötéskor tisztában volt azzal, hogy az eltartott személy gyógyíthatatlan beteg, s így tartási kötelezettsége csak egy rövid időre korlátozódik. Jogi ismeretek

Lehetetlen szerződés:
Uzsorás szerződés: Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (uzsorás szerződés). Az egyik félnek tehát olyan helyzetben kell lennie, amely őt a súlyosan előnytelen szerződés megkötésére indítja. Lehetetlen szerződés: Fizikailag lehetetlen: teljesítése a tudomány és technikai pillanatnyi állása szerint nem lehetséges (örökmozgó, zöldre festjük az égboltot stb.). Jogilag lehetetlen: pl. a nem saját tulajdonunkban álló ingatlan átruházása. Tréfából tett nyilatkozat: Hiányzik a szerződéses akarat: a nyilatkozó olyan kijelentést tesz, amely mintha szerződéses akaratnyilatkozat volna, de valójában az akarata nem irányul joghatás előidézésére. Jogi ismeretek

Megtámadhatósági okok:
A megtámadhatóság feltételes érvénytelenség: A szerződés érvénytelensége attól függ, hogy az erre jogosított (a sérelmet szenvedett fél) megtámadja-e a rendelkezésre álló egy éven belül. Függő jogi helyzet: a szerződés mindaddig érvényes, amíg meg nem támadják. Amennyiben a megtámadásra nyitva álló határidő megtámadás nélkül telik el, a szerződés érvényessége a továbbiakban nem vitatható. A megtámadást írásban kell közölni a másik féllel, majd ennek eredménytelensége esetén az igényt bíróság előtt kell érvényesíteni. Megtámadásra az a fél jogosult, aki sérelmet szenvedett, akire hátrányokkal jár, valamint az a harmadik személy, akinek törvényes érdeke fűződik az érvénytelenség megállapításához. Jogi ismeretek

Jogellenes fenyegetés:
Tévedés: Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha a tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Közös téves feltevés: a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves feltevésben voltak. Megtévesztés: A felet valamely lényeges körülményről tévedésbe ejtették, vagy tévedésbe tartották. (ilyenkor megtámadni egy szerződést akkor lehet, ha a megtévesztést a másik okozta, vagy ha nem ő, akkor fel kellett volna ismernie). Jogellenes fenyegetés: A szerződő féllel (hozzátartozóival) szemben személyi vagy vagyoni természetű jogellenes hátrányt helyeznek kilátásba. „A nagyobbik rossztól való félelmében a kisebbik rosszat választja.” A fenyegetés akkor is megtámadási ok, ha valakit önmagában jogszerű magatartással fenyegetnek. Jogi ismeretek

Előszerződés jogkövetkezményei:
Az előszerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést fognak kötni. (Az előszerződés a később megkötendő szerződés lényeges pontjait tartalmazza.) Az előszerződést általában megfelelő, a szerződést biztosító mellékkötelezettséggel (pl. foglaló) szokták megerősíteni. Előszerződést akkor szoktak kötni, ha a felek a szerződés végleges tartalmát még nem tudják meghatározni, de biztosítani kívánják a szerződés későbbi létrejöttét. Ezért, ha a felek bármelyike megtagadja a szerződéskötést, illetőleg a felek nem tudnak megállapodni a szerződés egyes pontjaiban, akkor a bíróság bármelyik fél kérelmére létrehozhatja a szerződést és megállapíthatja tartalmát. A törvény szűk lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy a szerződéskötést mégis megtagadják. Erre akkor van lehetőség, ha az előszerződés megkötése után áll be olyan körülmény, amelynek folytán: valamely fél képtelen a teljesítésre (kivéve, ha ezt maga idézte elő); a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Jogi ismeretek

Szerződési biztosítékok rendszere (a szerződést biztosító mellékkötelezettségek):
A szerződés megkötését a felek gyakran nem csak a az aláírásukkal igazolják, hanem magában a szerződésben vagy más járulékos jogügyletben alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, melyek a teljesítést elősegítik. bizonyos hátrányok kilátásba helyezésével igyekeznek a teljesítési készséget fokozni; a teljesítés elmaradása esetén a jogosult javára biztosítékot, fedezetet jelentenek; közös tulajdonságuk, hogy a teljesítéshez, illetve a szerződésszegéshez kapcsolódnak. Csoportosításuk: A szerződés megerősítése (a teljesítési készség fokozása): foglaló, kötbér A teljesítési képesség biztosítékai (fedezetelvonás ellen igyekeznek a jogosultnak biztosítékot nyújtani): pl. óvadék, zálogjogok, bankgarancia, kezesség. Jogi ismeretek

A foglaló tárgya rendszerint pénz vagy más dolog is lehet.
Ptk.: „A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.” A szerződés teljesítésének biztosítéka, ezért foglalóról csak akkor beszélhetünk, ha a szerződést is érvényesen megkötötték. A szerződés megkötésekor, a szerződéskötés jeléül, foglalónak nevezve átadásra kerül. „A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik.” Ellenkező esetben legfeljebb vételárelőlegnek tekinthető. A foglaló tárgya rendszerint pénz vagy más dolog is lehet. Funkciója szerint elsősorban a szerződésnek valamelyik fél hibájából való meghiúsulása ellen szolgál biztosítékul: „A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.” Szerződésszerű teljesítés esetén a vételárba be kell számítani. Jogi ismeretek

A foglaló a biztosítéki szerepe mellett kárátalány funkciót is betölt: mentesíti a felet a szerződés meghiúsulásából eredő kár bizonyítása alól. Akkor is jár a foglaló, ha semmi kár nem merült fel! Ha a kár nagysága a foglaló értékét meghaladja, úgy a többletkár megtérítése követelhető. Visszajár a foglaló, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel felbontják, illetőleg a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyikért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős. Ha vitás, hogy az átadott pénzösszeg előleg vagy foglaló, akkor előlegnek kell vélelmezni. Az indokolatlanul magas összegű foglalót a bíróság – kivételesen és indokolt esetben – mérsékelheti. Jogi ismeretek

A kötbért el kell határolni a foglalótól
A kötbér a szerződés – kötelezettnek felróható – nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetére, írásban kikötött pénzösszeg. A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít.” Főként a gazdálkodó szervezetek (de lehet magánszemélyek között is alkalmazni) egyik fontos szerződésbiztosító mellékkötelezettsége. Általában a szolgáltatás értékének %-os arányában kerül meghatározásra, de nincs akadálya annak, hogy abszolút értékben legyen megjelölve. A kötbért el kell határolni a foglalótól a kötbért nem a szerződés megkötésekor, hanem a szerződés megszegése után adják; nemcsak a meghiúsulás, hanem a szerződésszegés más esetei is sújthatók kötbérfizetési kötelezettséggel (pl. késedelem, hibás teljesítés); Jogi ismeretek

Meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés nem követelhető.
A kötbér nem bánatpénz! A kötelezett a kötbér megfizetésével nem „válthatja meg” a teljesítést, kivéve a meghiúsulási kötbérnél: A jogosult a nem teljesítés esetére kikötött kötbért csak akkor követelheti, ha a szolgáltatás lehetetlenült (vagy ha a kötelezett felróható késedelme miatti érdekmúlás elállási jogot biztosít számára). Meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés nem követelhető. Késedelem és hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. Kárátalány funkció: A kötbér – a foglalóhoz hasonlóan – (minimál) kárátalány természetű: a jogosult szempontjából előnyös, hiszen a kötbér akkor is jár, ha kára fel sem merült vagy a kötbérnél kevesebb; a jogosultnak lehetősége van a kötbért meghaladó kár és a szerződésszegésből eredő egyéb jogok érvényesítésére is. A bíróság a túlzott, a szerződési értékkel összhangban nem álló mértékű kötbér összegét mérsékelheti. Jogi ismeretek

Jelzálogjog: Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott (meghatározható) követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Jelzálogjog: a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálog-kötelezett birtokában marad úgy, hogy valamilyen "jelet" kap a zálogjog fennállásának bizonyítására Jelzálogjog tárgya lehet ingatlan és ingó is: Ingatlan esetén a jelzálogjog szerződés alapján történő keletkezéséhez a megállapodás írásba foglalása és a zálogjognak az ingatlan-nyilvántartásban való feltüntetése szükséges. Ingó dolgot (vagy jogot) terhelő jelzálogjog létrejöttéhez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges. Miniszteri indoklás (1927): A jelzálogjog, mint a hitelező követelésének biztosítására szolgáló eszköz, gazdasági szempontból azért oly nagyjelentőségű, mert ennek segélyével az adós úgy nyújthat tartozására dologi biztosítékot, hogy a hitelező érdekeinek sérelme nélkül a biztosítékul lekötött dolog tekintetében a dolog birtokát és használatát megtarthatja. Mindez azonban csak úgy lehetséges, ha a jelzálogjoggal terhelt dolgokról nyilvános jegyzéket vezetnek, amelyből bárki tájékozódhatik afelől, hogy valamely dolog, amelyet meg akar szerezni, vagy amelyre jelzálogot kíván alapítani, nincsen-e már megterhelve. Jogi ismeretek

Keretbiztosítéki jelzálog:
A bankhitelt biztosító zálogjog a banknak az adós többi hitelezőjével szemben kielégítési elsőbbséget biztosít. A bankzálog jogosultja felszámolás esetén közvetlenül a felszámolás költségei után, a hitelezők közül legelsőként juthat kielégítéshez. Jogszabály nem tiltja, hogy ugyanazon a vagyontárgyon több bankhitelt biztosító zálogjog is fennálljon.: a kielégítés joga a jogosultakat a bankhitel folyósítása időpontjának sorrendjében illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásban a jelzáloggal biztosított követelések összegét is fel kell tüntetni. A biztosítéki jellegéből fakadóan a zálogtárgy kizárólag a jogosult igazolt követelésének kielégítésére szolgálhat, azonban kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. Keretbiztosítéki jelzálog: A felek valamilyen tartós jogviszonyból eredő, ezért az adott pillanatban pontosan meg nem határozható követeléseket biztosítanak zálogjoggal. Ilyenkor fel kell tüntetni az alapul szolgáló jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget is, melyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból a kötelezett nemteljesítése esetén kielégítést kereshet. Jogi ismeretek

Egyetemes jelzálogjog:
Ebben az esetben ugyanazon követelés biztosítékául több ingatlan szolgál fedezetül, a jogosult saját választása szerint bármelyik ingatlanból vagy mindegyikből kielégítheti követelését. Minden egyes ingatlan az egész követelés biztosítására szolgál. A jelzálogjog alapulhat szerződésen, jogszabályon vagy bírósági, illetőleg hatósági határozaton. A zálogjog érvényesítése: A zálogtárgyból való kielégítés főszabály szerint bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik:. Ugyanakkor ez az eljárás bonyolult, lassú és költséges. Így többféle jogi eszköz is kialakult a zálogjog egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb érvényesíthetőségére. A kielégítési jog megnyílása (a követelés teljesítésének elmulasztása) után a felek megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult szerzi meg. (A kielégítési jog megnyílása előtt létrejött ilyen tartalmú megállapodás semmis.) Jogi ismeretek

A zálogtárgyat közösen értékesítik
A zálogtárgyat közösen értékesítik. Ebben a kielégítési jog megnyílta előtt is megállapodhatnak. Rögzíteni kell a legalacsonyabb eladási árat, számítási módját és a közös értékesítéssel való próbálkozásnak a kielégítési jog megnyíltától számított határidejét is. Ha nem sikerül az értékesítés, a közös értékesítésre irányuló megállapodás hatályát veszti. Ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a felek megállapodhatnak abban, hogy a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével a jogosult maga is értékesítheti (legalacsonyabb ár, számítása, határidő). A közös értékesítés szabályai szerint a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a dolog értékesítésére ezzel üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást ad. A zálogtárgy értékesítéséből származó bevétel a jogosultat illeti meg, de köteles a kötelezettel elszámolni és a követelését meghaladó bevételt kiadni. A zálogjog (járulékos kötelezettsége miatt) osztja az alapjogviszonyból eredő főkötelezettség (a zálogjoggal biztosított követelés) jogi sorsát. Megszűnik a zálogjog, ha a biztosított követelés megszűnik. Jogi ismeretek

Melyik állítás az igaz? Jelzálogjogot
A: csak ingatlanon lehet alapítani. B: csak ingóságon lehet alapítani. C: ingatlanon és ingóságon egyaránt lehet alapítani. Jogi ismeretek

A : a jövőben bármikor esedékessé váló követeléseket.
Melyik állítás igaz? A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell tüntetni A : a jövőben bármikor esedékessé váló követeléseket. B : a követelés összegét és annak járulékait. C : jövőbeni követelések esetén a biztosítani kívánt legkisebb összeget. Jogi ismeretek

A garanciaszerződés a kedvezményezett és a bank között jön létre.
Bankgarancia: A szerződés teljesítésének a gazdasági életben egyre gyakoribbá váló biztosítéka a bankgarancia. „A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni.” A garanciaszerződés a kedvezményezett és a bank között jön létre. Csak megszabott határidőn belül vehető igénybe. A bank csak az előre megállapított összeghatárig teljesít. A pénzintézetek szempontjából érthető gyakorlat, hogy csak hitelképes adósért vállalnak garanciát, ezért garanciavállalásukat általában viszontbiztosítékhoz kötik; kikötik, hogy amennyiben a kedvezményezettnek teljesítenek, a megfizetett összeget azonnal beszedik a kötelezett számlájáról. Jogi ismeretek

Pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír lehet.
Óvadék (cautio): Rendeltetése, hogy szerződésszegés esetén a jogosult számára biztosítékot nyújtson. Pénz, takarékbetétkönyv, vagy értékpapír lehet. A foglalóra és a kötbérre vonatkozó szabályoktól eltérően a jogosult óvadék esetében mindig köteles kárának nagyságát bizonyítani, tehát az óvadéknak nincs kárátalány funkciója. Kezesség: A szerződés teljesítésének személyi biztosítéka. Az adós kötelezettségének teljesítésére más is kötelezettséget vállal. „Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.” Írásban jöhet csak létre mindig az alapügylet hitelezője (jogosult) és a kezes között. A kezes csak annyit köteles teljesíteni, amennyit a kötelezett (kevesebbre is kötelezheti magát). Jogi ismeretek

Egyszerű kezesség: Ha a kötelezett nem tud fizetni, helyette a kezes fizet. A kezes csak akkor köteles teljesíteni, ha a követelés nem hajtható be a főkötelezettől. A kezes felé igazolnia kell a jogosultnak, hogy a kötelezettel szembeni fellépés eredménytelen volt (ha ezt nem teszi: sortartási kifogás). Készfizető kezesség: Készfizető kezes az, aki nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a főkötelezettől próbálja behajtani; ezt a kezest nyomban perelheti. A kezesnek a kötelezettel egy sorban kell helytállnia. Készfizető kezes nem kérheti, hogy kötelezett fizetésképtelensége igazolást nyerjen. Amennyiben a bank úgy ítéli meg, hogy a kötelezett nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni kötelezettségét rögtön fordulhat a kezeshez, aki haladéktalanul és maradéktalanul köteles teljesíteni. Amennyiben a kezes a jogosultat kifizeti, a követelés a törvény erejénél fogva reá száll, a kezes tehát megtérítési igénnyel fordulhat a kötelezett ellen. A kezesség az adósi alanyváltozással megszűnik, hiszen a kezes nem akárkiért, hanem meghatározott személyért vállal kötelezettséget. Jogi ismeretek

A: megfelelő biztosítékot nyújt a tartozásra.
Melyik állítás igaz? A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, A: megfelelő biztosítékot nyújt a tartozásra. B: maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. C: adóstárssá válik. Jogi ismeretek

A: a követelés a kötelezettől behajtható.
Melyik állítás igaz? A sortartásos (egyszerű) kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg A: a követelés a kötelezettől behajtható. B: a kötelezett a tartozás kiegyenlítését vállalja. C: a követelés a kötelezett vagyonának jelentős csökkenése nélkül behajtható. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz? Készfizető kezesség esetén
A: a kezes a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a kötelezettől a követelés behajtható. B: a jogosult akkor követelheti a kezestől a teljesítést, ha a kötelezett és a kezes előzetesen írásban ebben állapodtak meg. C: a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz? Ha a kezes a jogosult felé helytáll
A: a követelés az azt biztosító jogokkal átszáll, de végrehatási jog nem illeti meg. B: a kötelezettel szemben semmiféle igényt nem érvényesíthet. C: a követelés az azt biztosító jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt rá átszáll. Jogi ismeretek

Melyik állítás igaz? A kezesi szerződés alapján
A: a kezes bírósági határozattal kötelezhető a teljesítésre. B: a kezes a kötelezettség összegével arányban álló zálog biztosítására köteles. C: - amennyiben a kötelezett nem teljesít -, a kezes köteles a kötelezett helyett a jogosultnak teljesíteni. Jogi ismeretek

Illetékek Illeték: egyszeri alkalommal elvont vagyonadó.
az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása lakosságot és a gazdálkodó szervezetek egyaránt érinti/terheli valamilyen jogintézményhez kapcsolódik :Vagyonszerzési illetékek: Öröklési Ajándékozási Visszterhes vagyonátruházási Eljárási illetékek: Közigazgatási hatósági eljárási illetékek Bírósági eljárási illetékek Jogi ismeretek

Vagyonszerzési illetékek:
Ingó: fizetőeszköz, az értékpapír, továbbá mindaz, ami nem ingatlan. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolog. Vagyoni értékű jog: földhasználat, a haszonélvezet, használat joga, kezelői jog, praxisjog, önálló üdülőhasználati jog. A vagyoni értékű jogok értéke (haszonélvezet): Egyévi értékül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke főszabályként az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. (Még lesz róla szó bővebben) A vagyon szerzési illeték fizetésére kötelezett (az illeték alanya) a szerző fél. Jogi ismeretek

A visszterhes vagyonátruházási illeték:
Csak ingatlanszerzés (adásvétel, elbirtoklás, bírói ítélet, tartási és életjáradéki szerződés, öröklési szerződés) esik általános szabály szerint illetékkötelezettség alá, az ingó és vagyoni értékű jog visszterhes megszerzése csak a törvényben nevesített esetekre terjed ki: ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, megszüntetése; ingónak hatósági árverésen történő megszerzése; gépjármű tulajdonának, haszonélvezetének megszerzése; közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának (vagyoni értékű jogának) megszerzése. Nem esik illetékkötelezettség alá az ingatlan tulajdonosának az a vagyonszerzése, mely az ingatlanát terhelő haszonélvezeti jognak a jogosult halála, illetőleg – özvegyi jog esetén – új házasság kötése folytán történő megszűnésével következik be. Jogi ismeretek

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke: 4%
Különös szabályok (kivételek az általános mérték alól): ingatlanforgalmazó általi ingatlanszerzés; hitelintézet ingatlanszerzés; gépjármű megszerzése. A lakástulajdon visszterhes vagyonátruházási illetéke: Az illeték alapja a lakástulajdon forgalmi értéke. Ingatlanok tulajdonjogának cseréje esetén az illeték alapja - a következő bekezdésben foglalt kivétellel - a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke. Csere esetén az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke, azaz mindkét félnek úgy kell illetékeznie, mintha két független adásvételi ügyletet kötöttek volna Lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Jogi ismeretek

Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett (nem számít tehernek a haszonélvezet) – forgalmi értékének a különbözete. Ha a megállapított értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke. Jogi ismeretek

Illetékmentességek: lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon négy éven belül lakóházat épít vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített 15 millió forintot meg nem haladó értékű új lakás tulajdonjogának megvásárlása sportcélú ingatlan tulajdonjogának megszerzése a birtokösszevonási célú földcsere a lakástulajdon magánszemély általi cseréje és vásárlása, ha a magánszemély a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb Jogi ismeretek

Illetékmentes a vagyonszerzés, ha
egyenes ági rokonok egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából, a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik. Illetékkedvezmények: Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal az első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendő illeték 50%-ig terjedő kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a forintot nem haladja meg. Jogi ismeretek

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés:
A főtevékenység szerint ingatlanforgalmazásra vagy ingatlan pénzügyi lízinget végző vállalkozás által történő ingatlanszerzéskor az illeték mértéke az ingatlan forgalmi értékének 2%-ka (amennyiben nyilatkozik, hogy az ingatlant 2 éven belül eladja, illetve tulajdonba adja). Hitelintézet ingatlanszerzése: 2% az illeték a pénzügyi veszteség mérséklése / elhárítása érdekében a hitel-ingatlan csereügylet során, továbbá adósával szembeni felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján – legfeljebb hároméves időtartamra – megszerzett ingatlan után. Jogi ismeretek

Vagyoni értékű jogok értéke:
A vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata (de nem haladhatja meg az egyévi érték húszszorosát). Természetes személyek esetén határozatlan időre kikötött haszonélvezeti jog életkor szerinti szorzói: 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese éves, az egyévi érték szorosa 51 – 65 éves, az egyévi érték szorosa 65 évnél idősebb szerese Vagyonszerzéssel egyidejűleg alapított haszonélvezet esetén: a haszonélvező a számított érték alapján; a tulajdonszerző pedig a csökkentett forgalmi érték alapján fizet. Jogi ismeretek

Az illeték (t): a) A lakosságot és a gazdálkodó szervezeteket egyaránt érintő fizetési kötelezettség b) Mindig valamely jogintézményhez kapcsolódva (közigazgatási, polgári jogi) kapcsolódva jelenik meg c) Bevételei kizárólag az önkormányzatokat illetik Jogi ismeretek

Az illeték alapja ingatlanok esetében
a) az adásvételi szerződésben szereplő érték b) forgalmi érték c) jogszabályban számított érték Jogi ismeretek

A vagyonszerzési illetékek 3 nagy csoportja
a) ingó, ingatlan, öröklési illeték b) öröklési, ajándékozási, visszterhes vagyonátruházási c) eljárási, államigazgatási, ajándékozási Jogi ismeretek

Melyek a vagyonértékű jogok?
a) bérleti jog, telki szolgalom, elidegenítési és terhelési tilalom b) haszonélvezeti jog, jelzálogjog, elővásárlási jog, vételi jog c) földhasználat, haszonélvezet, használat joga, Jogi ismeretek

Ingatlanok cseréje esetén (általános esetben), mi az illeték alapja?
a) a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke; b) a cserében résztvevő ingatlanok forgalmi értékének különbözete Jogi ismeretek

Lakástulajdonok cseréje esetén mi az illeték alapja?
a) a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke b) az elcserélt ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete c) az elcserélt ingatlanok – terhekkel csökkentett – forgalmi értékének különbözete Jogi ismeretek

Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetén
a) a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a vállalkozó az ingatlant 4 éven belül továbbértékesíti (erről nyilatkozik); b) az illeték mértéke az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének 2 százaléka c) az illeték – az ingatlan terhekkel csökkentett – értékének 4 százaléka Jogi ismeretek

Az illetéktörvény szerint (t):
a) ingónak minősül az értékpapír és a fizetőeszköz is; b) ingó mindaz, ami nem minősül ingatlannak; c) ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; Jogi ismeretek

Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Jogi ismeretek Ingatlanközvetítő / Ingatlanvagyon-értékelő"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés