Gyógy- és aromanövények Menta egy nimfa volt, akibe Zeusz beleszeretett és akit emiatt Perszephone növénnyé változtatott. Rendszertani neve a latin piper - bors szóból ered, ami borsos ízére utal. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

A borsosmenta Európából és Észak-Afrikából származik, a 17. században Mitchamban (London) fedezték fel. Kelet- és Dél- Európában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban is termesztik. A Labiatae családba tartozik, amely nem csak sokfélesége, de tulajdonságai miatt is nagyon összetett család. Évelő növény, gyökérrel és sztólokkal is rendelkezik. Szára zöld, antociánosan elszíneződő, elágazó, az 1m hosszat is elérheti. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Levelei nyelesek, hosszúkás tojásdadok. A levél sötétzöld, erezete gyakran ibolyás. A levéllemez színén és fonákán többsejtes mirigyszőrős illóolajratók találhatók, melyek a legtöbb illóolajat tartalmazzák a növény többi részéhez képest. A levél hegye is antociánosan elszíneződött. Szárán és elágazódásain egyenként virág található, melyek álörvökből összetett füzért alkotnak. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Virága rózsaszín vagy lila, a virágban 4 porzó található. Szárított levelét és virágát használják. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

A borsosomentát 1500 m tengerszint feletti magasságig lehet termeszteni, maximum hozamát 1000m-en éri el. Talajra nem igényes, de kedveli a világos, homokos, agyagos vagy meszes talajokat. A talaj legyen mélyrétegű, jó vizvezető képességű és termékeny. Ha talaj túl agyagos, kötött és száraz, a menta nem terem jól, illóolajtartalma csökken Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

A mélyebb fekvésű területek nem kedveznek a növénynek, főképp télen, ha a vízelvezetés nem megoldott. A talaj kémhatása 6-7 hH körül legyen, kerüljük a túl kötött talajokat. Mérsékelt klímán fejlődik jól, fényigényes. Széleróziónak erősen kitett területen ajánlatos szélfogó sövény-, erdősávokat telepíteni a károk elkerülése érdekében. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Kizárólag vegetatív úton szaporodik, sztólóival vagy tőosztással. Az ültetés nedves időben kedvezőbb. Sztóló: életerős növényről szedjük, általában 1 ha borsosmentáról szedett sztóló 3-10 ha új telepítésre elegendő. Tőosztás: várjuk meg, míg a növény új hajtásai is kihajtanak. Mikor az új hajtások elérik a cm nagyságot, akkor távolíthatók el az anyanövényről. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Talajművelésnél fontos a mélyszántás (30- 40cm), hogy biztosítsuk a gyökerek számára a jó szerkezetű talajt. Szántás után boronáljunk. Gondoskodni kell a talaj jó vízelvezető képességéről. A telepítésnél a sortávolság 60-80cm között változik a rendelkezésünkre álló munkagéptől föggően. Tőtávolság: 25-30cm Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

A növény kevés ápolást igényel. Erős gyomosodás esetén szükség lehet kézi gyomlálásra. Száraz időjárás esetén szükség lehet öntözésre a vegetációs időszak alatt és az első vágás után. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

1. táblázat – A borsosmenta kártevői és kórokozói. Tüneteik és javasolt védekezés. (Bustamante, 1993 and Ferreira et al., 1998) Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

A betakarítás módja függ a hasznosítás céljától, hogy szárítmánynak vagy illóolajnak akarjuk felhasználni. Szárítás esetén évente kétszer vágható virágzás előtt vagy virágzás kezdetén (június vége-július eleje és szeptember) Illóolaj nyerésére évente egyszer vágjuk július közepén-augusztusban teljes virágzásban, amikor az illóolajtartalom a legmagasabb. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Kisebb területen teljes virágzásban vágjuk le a növényt. Nagy területen való termesztéskor a betakarítást úgy időzítsük, hogy a betakarítás vége a teljes virágzásra essen. Napos, meleg időt válasszunk betakarításra, kerüljük a felhős, szeles, esős napokat. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

Első betakarításkor 7-10t/ha termést ad, második vágásnál 4-6 t/ha-t, így egy vegetációs idő alatt 12-16t/ha növényt takaríthatunk be. Szárítási veszteség 75%, ami 3-4 t/ha csökkenti a száraz növény hozamot. A szárítmány kb. 60% szárat és 40% levelet tartalmaz, ami 1,2-1,6t/ha szárított levél termésnek felel meg. A kinyerhető illóolaj mennyisége 1-2.5%-al több, mint a száríott növényé. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

-Bernáth J. (2000). Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó. Budapest. 426 pp. ISBN: Box, M. M. (1973). Cultivo de plantas medicinales. Publicaciones de extesion agraria, Ministerio de Agricultura, Madrid. 490 pp. ISBN: X. -Bustamante, F. M. L. (1993). Plantas medicinales y armáticas. Estúdio, cultivo y procesado. Ediciones Mundiprensa, Madrid. 365 pp -Cantwell M. (2001). Caracteristicas y Condiciones Recomendadas para el Almacenamiento por Tiempo Largo de Frutas y Hortalizas Frescas. 8pp. -Cermeño, Z. S. (1988). Prontuario del horticultor. Litexa Editora. DL: 21326/ pp -Charles, J. S. K Effect of intercropping antagonistic crops against nematodes in banana. Annals of Plant Protection Sciences 3(2): Cunha, A. P.; Silva, A. P.; Roque, O. R. (2003). Plantas e Produtos Vegetais em Fitoterapia. Fundação Calouste Gulbenkian, Lisboa, pp ISBN: Ferreira, J. C.; Strech, A.; Ribeiro, J. R.; Soeiro, A.; Contrim, G. (1998). Manual de Agricultura Biológica, Fertilização e protecção das plantas para uma agricultura sustentável. AGROBIO. 431 pp. -Gardé A.; Gardé, N. (1988). Culturas Hortícolas. Bova colecção Técnica Agrária, Clássica Editora, 469pp. -Indrio, F. (1995). Agricultura Biológica. Colecção Euroagro, Publicações Europa América 4, 2ª edição. 128pp. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom

-Maroto, J. V. (1995). Horticultura Herbacea Especial. Ediciones Mundi-Prensa, Madrid, 611 pp. -Panizza, S. (1998). Plantas que curam (cheiro de mato). 18ª edição IBRASA, São Paulo. -Sakai, Z. (2001). Guia ecológico das plantas aromáticas e medicinais. Tilgráfica, S. A. 221 pg. -Thorez, J. P. (1997). Guia de Agricultura Biológica Hortas e Pomares. Livros de vida, editores, Lda. 235 pp. -Volák, J. e Stola, J. (1990). Plantas Medicinais. Editorial Inquérito Portugal 319 pp. Borsosmenta (Mentha piperita L.) Gyógy- és aromanövények Etimológia Származás és botanikai leírás Környezeti igények Szaporítás Palántanevelés és ápolás Betakarítás Hozam Irodalom