A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és jövője

Az előadások a következő témára: "A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és jövője"— Előadás másolata:

1 A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és jövője
Polgári agrokémia Kft. A nitrogén tápanyag-utánpótlás múltja, jelene és jövője

2 Egy kis történelem Fritz Haber – német tudós Haber–Bosch eljárás:
A levegő nitrogénjéből nagy nyomáson, katalizátorok segítségével ammónia állítható elő.

3 Út a műtrágyák gazdaságos előállítása felé
Robbanásszerű növekedés a mezőgazdaságban Egyes számítások szerint az ember testében található nitrogén 80%-ban ebből a bizonyos kémiai reakcióból származik Ha az ammóniagyártást abbahagynák 3,2 milliárd embert nem tudna ellátni a mezőgazdaság

4 A növénytermesztési tényezők hatása a terméseredményre
10 t termésből csak 7 t marad a nem megfelelő trágyázásnak köszönhetően!!! 10 t termésből csak 7 t marad a nem megfelelő trágyázásnak köszönhetően!!! 10 t termésből csak 7 t marad a nem megfelelő trágyázásnak köszönhetően!!! 10 t termésből csak 7 t marad a nem megfelelő trágyázásnak köszönhetően!!! 10 t termésből csak 7 t marad a nem megfelelő trágyázásnak köszönhetően!!!

5 nitrogén hajtásnövekedés termésképzés növényi fehérjék létrehozása
nélkülözhetetlen a korai fejlődésben és a vegetatív növekedési szakaszban növeli a hajtások tömegét és a termést aminosavak, fehérjék felépítése az öröklődésben döntő szerepet játszó anyagok (kromoszómák, nukleinsavak, pl. DNS, RNS) alapvető alkotóeleme

6 A nitrogénhiány tünetei
a növények növekedésükben visszamaradnak a nitrogén újra felhasználható elem, a hiánytünetek először az idősebb levelekben jelentkeznek a növény növekedése lelassul, satnya lesz, a termés drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést Tünetei: fakó, világoszöld szín (klorózis), az idősebb levelek egyre erősebben sárgulnak, később megbarnulnak és elhalnak. A nitrogénfelesleg tünetei vegetatív szervek megnyúlnak, beárnyékolják a növény alsó részeit, emiatt az alsó szövetek megnyúlnak a betegségekkel szemben fogékonyabbá válik a növény. károsan befolyásolja a termésképződést, valamint egyes növényeknél a tárolhatóságot. csökkenti a növények fagyállóságát. nem kívánt nitrát- (N03-) felhalmozódás környezetkárosító

7 Növényi igényeknek megfelelően
Nitrogénforma Mennyiség Időzítés Növényi igényeknek megfelelően Talaj tápanyag-szolgáltató képesség

8 Milyen műtrágyák közül választhatunk?
Műtrágya Forma N% Folyékony ammónia (NH3) Folyékony 82,3 Mészammonsalétrom Szilrád 27 Ammónium-nitrát Szilárd 34 Karbamid 46 Nitrosol 30

9 Eltérő hasznosulás NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe
A növények ammónium- és nitrátformában vesznek fel nitrogént. A két forma veszteségek tekintetében más-más megítélés alá esik: AMMÓNIUM-ION (NH4+) Folyamatosan szívódik fel a gyökérzeten keresztül Agyag- és humuszrészecskékhez való kötődése révén kevéssé mozgékony NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak A kijuttatott nitrogén akár 70 %-a is elveszhet! – ft/ha NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak NITRÁT-ION (NO3-) Kimosódik a talajvízbe Denitrifikációs folyamatok során keletkező nitrogén gázok a levegőbe elillanak

10

11 Van megoldás: cseppfolyós ammónia
Az ammónia gyorsan reakcióba lép a talajnedvességgel és pozitív töltésű ammónium ionok keletkeznek. ( Az injektálási pont körül magas pH-jú zóna alakul ki – NEM NEGATÍV – hosszú hatástartam) A pozitív töltésű ammónium erős kötést alakít ki a negatív töltésű talajkolloidokkal, így lemosódás, denitrifikáció és elillanás esélye csökken. 8 -10°C hőmérséklet felett lassú nitrifikációs folyamat indul meg, az ammónium ion nitrát ionná alakul át, mely a növény számára könnyen felvehető nitrogént biztosít.

12 Kijuttatás menete A kijuttatást a Polgári Agrokémia Kft. munkatársai végzik speciális géppark segítségével - befektetés nélkül növelheti technológiája hatékonyságát. Injektálás cm mélységbe közvetlenül a gyökérzónába

13

14 Jövő... Tárcsás kijuttató egységek
Kijuttatás szélsőséges talajviszonyok között Alkalmazás sávos talajművelésben

15 Ammóniázott és országos terméseredmények összehasonlítása (2017)
Legmagasabb kukorica terméseredmény: 13 t/ha Legmagasabb napraforgó terméseredmény: 4,6 t/ha

16 Köszönjük a figyelmet A POLGÁRI AGROKÉMIA KFT. ÉS A Magro nevében
Köszönjük a figyelmet A POLGÁRI AGROKÉMIA KFT. ÉS A Magro nevében! Garzó Galatea