Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1.

Az előadások a következő témára: "Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1."— Előadás másolata:

1 Alkalmazott kémia Növénytermesztő és ökológiai gazdálkodó felsőfokú szakképzésben tanulóknak Készítette: Erdeiné dr. Kremper Rita 1 1 1

2 1. előadás tartalma A kémia előadások tárgya
Az intenzív, integrált és ökológiai gazdálkodás összehasonlítása A műtrágya felhasználás alakulása Magyarországon és a világban A trágyák környezetkárosító hatásai Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenységi agrártermelési skálán 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

6 6 6

7 7 7

8 8 8

9 9 9

10 kiegyensúlyozatlan tápelem-arányok kialakulása a talajban,
a talajsavanyúság fokozódása, a talajoldat nitrát koncentrációjának növekedése, a felszíni természetes vizek eutrofizációja. 10 10

11 A szennyezés fő forrása
Eutrofizáció Eutrofizáció fogalma Melyik a limitáló ion? A szennyezés fő forrása 11 11

12 Eutrofizáció 12 12

13 Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek
Magyarország területeinek felosztása környezetérzékenység és agrártermelés szempontjából Kedvező tulajdonságú területek Veszélyeztetett területek Védett területek 13 13

14 14 14

15 15 15 15

16 16 16 16

17 A növényi tápelemek 17 17

18 TÁPELEMEK az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be
az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon) 18 18

19 19 19

20 C,H,O,N, P, S,K,Ca,Mg Fe,Mn,Cu,Zn,Mo,B
See Hopkin's Cafe, its mighty good. C HOPKNS Ca Fe Mg 20 20

21 A növényi tápelemek csoportosítása mennyiség szerint
21 21

22 előforduló mennyiség alapján
Tápelemek csoportosítása TÁPELEMEK Nélkülözhetetlen elemek C, H, O, N, P, S K, Ca, Mg, Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B előforduló mennyiség alapján makroelemek mikroelemek v. nyomelemek 0,1%-nál nagyobb mennyiségben található a szárazanyagban 0,1%-nál kisebb mennyiségben található a szárazanyagban C, H, O, N, P, S, Ca, Mg Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B 22 22

23 40g : 5000kg Mikroelem aránya a növényi zöldtömegben
23 23

24 (Na), K, Ca, Mg C,H,O,N,S,B,P +(Si) Fe, Mn,Zn,Cu d > 4.6g/cm3 24 24

25 Táblázat az elemek felvételéről és növényélettani szerepéről
25 25

26 26 26

27 Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas
5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett alatt Fe ppm < < P/Fe felett alatt Mn ppm < < P/Mn felett alatt Zn ppm < < P/Zn felett alatt Cu ppm < < P/Cu felett alatt B ppm < < K/B felett alatt 27 27

28 A növények kémiai összetétele
28 28

29 29 29 29

30 Kulturnövények víztartalma
NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZ VÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár) 75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár 14-15 Réti széna, lucernaszéna 15-16 Burgonyagumó 75 Tök, uborka 85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper) 80-85 Kukoricaszem 15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai 12-15 30 30

31 Növényi szárazanyag összetétele
C % O % H % egyéb elemek % 31 31

32 Hamutartalom meghatározás 550 oC-os izzítással
32 32 32

33 Kulturnövények hamutartalma
33 33

34 nélkülözhető ballasztanyagok
Hamu alkotórészek hamu nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek tápelemek Cd, Cr, Hg, Ni, Pb P,K,S, Ca, Mg,Fe Mn, Zn, Cu, B, Mo Na, Cl, Si 34 34

35 Nehézfémek kritikus koncentrációja növényi és állati szervezetben
35 35

36 36 36

37 Termések szerves kémiai összetétele nyersanyag %-ban
37 37

38 Ionadszorpció a talajban
Talajkolloidok negatív töltése A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt ionadszorpció jelentősége Ideális ionarány 38 38

39 A talaj pH-ja Kémhatást meghatározó ionok pH skála jelentése
talajoldat pH mérése Talaj:oldat  1 : 2,5 kálium-kloridos és vizes talajoldat kémhatásának összehasonlítása 39 39

40 A talaj pH-ja Savanyú tartomány Semleges Lúgos tartomány
Erősen savanyú Savanyú tartomány Savanyú pH=4,5 - 5,5 Gyengén savanyú pH=5,5 - 6,8 KÖZÖMBÖS pH=6,8 – 7,2 Semleges Gyengén lúgos pH = 7,2 – 8,5 Lúgos tartomány Lúgos pH=8,5 - 9,0 Erősen lúgos pH > 9,0 40 40

41 Hogyan befolyásolja a talaj pH a tápanyagfelvételt
41 41

42 Talajsavanyúság hatásai
42 42

43 Talajsavanyúság hatásai
43 43

44 Talajsavanyúság hatásai
44 44

45 Magyarország talajainak kémhatása
45 45 45

46 Különböző növények pH optimuma
46 46

47 A talaj PH pufferoló képessége
47 47

48 Tápanyagformák a talajban
Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag 48 48

49 Tápanyagformák a talajban
Összes tápanyag Közvetlenül felvehető tartalék vízoldható kicserélhető szervetlen Szerves és biomassza fixált Oldhatatlan vegyület és specifikus ionadszorpció Kristályrácsban kötött (szilikátok, egyéb ásványok) Biológiailag kötött humusz 49 49

50 Tápanyagformák a talajban
Duzzadó agyagásványok 50 50

51 Tápanyagformák a talajban
K fixálás K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére 51 51 51

52 Tápanyagformák a talajban
52 52 52

53 - tápanyagtőke fogalma tápanyagformák mobilizációja (sorrend)
53 53 53

54 Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata
Liebig törvény 54 54

55 Mitscherlich törvény termés tápanyagmennyiség 55 55 55

56 A termés növekedése a hatástényezők függvényében
56 56 56

57 NPK termésgörbék 57 57 57