Munkabaleseti helyzet a foglalkoztató mezőgazdaságban országos szinten Mezőgazdasági Ágazati Párbeszéd Bizottság December 8.

INTERNATIONAL CONFERENCE “THE SUCCESSFUL WORK SAFELY AND HEALTHILY” 7 November 2008, Ljubljana, Slovenia Costs and benefits as a result of safety and health at work measures: implications for an individual, a business and a society as a whole Markku Aaltonen, PhD(Eng), Team Leader Finnish Institute of Occupational Health Occupational Safety Team Helsinki, Finland

Work-related Fatalities – EU million economically active, employment 192 million (Source: European Agency for Safety and Health at Work) - 151,300 fatalities attributed to work-related accidents and diseases in EU, and within that - 142,400 fatalities attributed to work-related diseases in EU, and - 8,900 fatalities caused by accidents at work in the EU, - 31, ,000 fatalities attributed to hazardous substances at work in the EU, (asbestos 21, 000)

11 Figure: Competitivenss and safety (World Economic Forum, ILO/SafeWork)

Competitiveness and safety

Costs of work-related diseases and accidents in Finland in 2000 (Bjurström 2006)

The costs due to poor working conditions in the Netherlands (Koningsveld 2006) The total cost for the Netherlands is equivalent to 2,96% of the gross national product. Two diagnoses are responsible for 83% of the cost of work related health effects: musculoskeletal disorders (43%) and psychosocial diseases (40%). Other diagnoses that result in relatively high cost are: diseases of the heart and the vascular system (5%), nervous system (4% incl. eyes, ears) and occupational accidents (4%).

The study in Texas industry – Costs of prevention and accidents at work * (Rinefort 1977) SectorCosts of accident prevention Costs of accident consequences Total Chemical industry 6,12,38,4 Paper industry 3,33,87,1 Wood- working industry 3,110,613,7 *) costs are indicated as procent of workers´ wages

16 Business competitiveness and safety and health at work measures Ljubljana, November 7th 2008 Ir. Kris De Meester Director health and safety affairs Chairmen BussinessEurope OSH Committee

Why OSH management COST REDUCTION Human Capital –Safe and healthy workplace = precondition for job satisfaction Prevention leads to higher job satisfaction Motivated workers are productive workers Accidents at work = high cost –Direct cost: accident insurance (up to 10% !!! Of salary mass) –Indirect costs: X times direct cost !

Indirect costs of accident Intervention: first aid, ambulance Colleagues interrupt work Colleague accompanies victim Victim absent from work Accident spot (temporarily) blocked/unavailable Accident investigation involving manager, witnesses, expert(s), committee Accident report Administrative contacts and burden 18

Indirect costs of accident Work equipment/materials/goods damaged Cleanup of accident spot Temporary stop of production/service New equipment Replacement of victim Reorganisation of work Training of new worker Impact on work atmosphere Job satisfaction decreases Influence on company image Reduced turnover Etc.

Macroeconomic aspect of costs and benefits Matjaž Novak UP Faculty of Management Koper

Level one assesments of macroeconomic costs Assessment of the number of days of absence from work per employee due to accidents or diseases; Assessment of gross domestic product value per employee; Assessment of gross domestic product per employee which the employee on average produces per day if the calendar year consists of 250 working days (calculation under item 2 devided by 250); Assessment of gross domestic product that an individual employee does not produce due to their absence from work (multiply the result under item 3 by the result under item 1);

Assessment of GDP that the employees do not produce due to absence from work as a consequence of injuries and diseases (multiply the result from item 4 by the number of employees); Assessment of the potential value of gross domestic product (that is the value of GDP that would be made if absence from work due to injuries and diseases did not exist - add up the result from item 5 to the GDP); Assessment of the share of non-produced GDP in the value of potential GDP (divide the result from item 5 by the result from item 6).

Austria - % of potential GDP

Finland - % of potential GDP

Germany - % of potential GDP

Hungary - % of potential GDP

Slovenia - % of potential GDP

A foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek számának alakulása Magyarországon között

Munkabaleseti helyzet

Dél-alföld Észak-Magyarország Észak-alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-alföld Észak-Magyarország Észak-alföld Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-alföld

munkavállalóra eső bejelentett nem halálos balesetek száma évi adatok alapján ÖsszesMezőgazdaság Vadgazdálkodás Erdőgazdaság ÉpítőiparSzállítás Raktározás Kommunikáció Ausztria* Cseh Köztársaság* Egyesült Királyság Finnország Magyarország** * biztosított munkavállalóra eső bejelentett halálos munkabalesetek száma **háromnál több napos munkaképtelenséggel járó baleset Forrás: ILO/Laborsta

munkavállalóra eső bejelentett halálos munkabalesetek száma 2005.évi adatok alapján ÖsszesMezőgazdaság Vadgazdálkodás Erdőgazdaság ÉpítőiparSzállítás Raktározás Kommunikáció Ausztria*4,629,916,612,7 Cseh Köztársaság*3,715,122,58,2 Egyesült Királyság0,65,83,71,3 Finnország2,409,810,0 Magyarország3,27,7312,384,91 * biztosított munkavállalóra eső bejelentett halálos munkabalesetek száma Forrás: ILO/Laborsta

Foglalkoztatottak táppénzes adatai Táppénzes napok száma összesen Baleseti táppénzes napok száma Táppénzesek napi átlagos létszáma (fő) Baleseti táppénzesek. napi átlag. létszáma (fő) Az összes táppénzes napokból a baleseti táppénzes napok aránya (%) 5,65,4 5,3

Magyarországi összehasonlítás 2007-ben összesen 118 halálos munkabalesetet jelentettek be, ennek a 11,9 %-a történt a mezőgazdasági ágazatban ben országosan minden 177.-ik munkabaleset volt halálos kimenetelű, ezzel szemben ez a szám a mezőgazdasági ágazatban: 65, ez azt jelenti, hogy az ágazatban a halálos munkabalesetek gyakorisága - az összes munkabalesethez viszonyítva - majdnem háromszorosa a nemzetgazdasági átlagnak.

Egészségbiztosítási Alap kiadásainak nominál értéke (millió Ft) Évek 2006*2007**2008 *** Egészségbiztosítási Alap kiadásai (előirányzat) , , ,5 Egészségbiztosítási Alap kiadásai (módosított előirányzat) , ,2 Nyugellátások (módosított előirányzat) ,0 Rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj - összesen ,3 Korhatár alatti baleseti rokkantsági nyugellátás (III. rok.csoport) 2 700,6 Táppénz (előirányzat)96 000, , ,1 Táppénz99 954, , ,1 Baleseti táppénz6 792,26 296,47 262,4 Baleseti járadék7 633,67 346,57 705,5 Forrás: OEP * zárszámadási adat 2006 ** előzetes 2007 *** előirányzat 2008

A munkavédelemre ható gazdasági háttér A mezőgazdasági ágazat speciális gazdasági háttere Az erdőgazdasági alágazat speciális gazdasági háttere A munkavédelem jogi szabályozásának helyzete A magyar munkavédelmi szabályozás egy problémája A munkavédelem és munkavédelmi ellenőrzés története Magyarországon

A munkavédelmi ellenőrzési munka jelenidei változásai Új ellenőrzési módszerek Kiemelt ágazatok meghatározása Súlyos veszélyeztetést megvalósító tényállások meghatározása, és ellenőrzése Szigorú, de az elkövetett szabálytalansággal arányos fellépés, fokozatosság

Az új ellenőrzési módszerek hatékonyságát növelő változások A munkabiztonsági és munka- egészségügyi hatósági ellenőrzési feladatok összevonása A klasszikus hatósági munkán túlmutató módszerek Az OMMF célkitűzései a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentése érdekében

Megtörtént halálos munkabalesetek a mezőgazdaságban Megtörtént halálos munkabalesetek a beszállással végzett munka szabályainak megszegése miatt Hullámpala beszakadásos balesetek Halálos munkabalesetek pinceépítés közben Fadöntéses halálos munkabalesetek

A fakitermelés munkavédelmi szabályai

Megtörtént halálos munkabalesetek a mezőgazdaságban Állatok támadása miatt bekövetkező súlyos munkabalesetek Kardántengely által okozott felcsavarásos munkabalesetek Betakarítás munkavédelmi veszélyei Gabonafélék betakarításának munkavédelmi kérdései Súlyos csonkulásos munkabaleset a járva- szecskázógép szabálytalan dugulás elhárítása közben Porrobbanás okozta balesetek

Új mezőgazdasági veszélyforrások: energia ültetvények betakarítási munkaműveletei Vízbefulladásos balesetek Villamos áramütéses munkabalesetek Gyümölcsszedés munkavédelmi kérdései Fiatal munkavállalókat ért halálos munkabalesetek

Foglalkozási megbetegedések a mezőgazdaságban Munkaegészségügyi kockázatok A keményfaporok által okozott veszélyek Az azbeszt tartalmú porok által okozott veszélyek Munkaköri alkalmassági vizsgálatok, a munkavédelmi oktatások elvégzésének helyzete

Munkavédelmi képzés helyzete Munkavédelmi kutatás helyzete Kockázat értékelés helyzete

A mezőgazdasági termelésben a nem szervezett munkavégzés keretében dolgozók helyzete.

Összegzés: A mezőgazdasági ágazat munkavédelmi szempontból a folyamatos kihívások korát éli. A társadalomban végbemenő változások éppúgy rányomják bélyegüket, mint az újabban jelentkező veszélyek, az éghajlat változás következményei, vagy akár a madárinfluenza. Az ágazat munkavédelmi helyzete a nehézségek ellenére fokozatos javulást mutat, azonban ennek a sebessége elmarad az elvárhatótól.

Összegzés: Ebben a könyvben a munkabiztonsági tényezők bemutatására vállalkoztunk, de nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez a munkavédelemnek csak az egyik ága. Aki teljes képet akar nyerni az ágazat munkavédelmi helyzetéről, annak feltétlen vizsgálnia kell munkaegészségügyi hatásokat is.

Javaslatok 1.) Égető szakmai szükség van az önálló non profit alapú balesetbiztosítási ágazat létrehozására, amely megvalósítaná a munkáltatók pozitív ösztönzésének lehetőségét a munkavédelem területén.

Javaslatok 2.) Az önálló balesetbiztosítási ágazat kialakításáig jogi szabályozás útján meg kell akadályozni a foglalkozás- egészségügyi szolgálatok üzleti alapon történő alvállalkozói rendszerének kialakulását, illetve az ilyen képződményeket meg kellene szüntetni.

Javaslatok 3.) A munkavédelmi törvény hatályát – bizonyos változtatásokkal – ki kellene terjeszteni olyan irányba, hogy a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót ideértve a családi gazdaságokat is, tekintsük szervezett munkavégzőnek, így rájuk is maradéktalanul vonatkoznának a munkavédelmi szabályok.

Javaslatok 4.) Fokozni kell az OMMF Tanácsadó Szolgálatával kapcsolatos „bizalom” erősítését a munkáltatók felé.

Javaslatok a mezőgazdasági ágazatban: Egy – a mostaninál magasabb szintű – munkavédelmi morált kell kialakítani. Ehhez igénybe kell venni a propaganda legszélesebb lehetőségeit. Javítani kell az ágazatban a munkavédelmi oktatás, képzés, kutatás helyzetét. A megelőzést kell előtérbe helyezni, hosszú távon gazdasági szempontból is ez a legelőnyösebb.

Javaslatok a mezőgazdasági ágazatban: Ösztönözni kell a munkavédelmi képviselők választását az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mezőgazdasági üzemekben. Fokozni kell a munkavédelmi érdekképviselet szerepét, hatékonyságát. A vezetőkben, döntéshozókban tudatosítani kell a munkavédelemmel kapcsolatos felelősségüket.

Javaslatok a mezőgazdasági ágazatban: Törekedni kell a vállalati munkavédelmi oktatás szakmai színvonalának állandó javítására, a balesetveszélyes munkafolyamatoknál, a munkavállalók felkészítésére, a baleseti veszélyforrások ismertetésére. A tárgyi és személyi feltételek biztosítására. Fokozottabb figyelmet kell szentelni a munkavédelem új kihívásainak, különösen a munkaegészségügy (rákkeltők, pszichoszociális tényezők, mozgásszervi megbetegedések, azbeszt…) területén.

Javaslatok a mezőgazdasági ágazatban: Az 1.) ponton túlmenően a lehető legszélesebb intézkedésekkel kell érdekeltté tenni a munkáltatókat a munkavédelem fejlesztésében. (Ennek jelenleg egy működő formája létezik: a munkavédelmi bírságokból befolyt összegek pályázati lehetősége.) Törekedni kell a munkahelyi kockázatértékelések maradéktalan elvégzésére, szakmai színvonaluk növelésére, a feltárt hiányosságok kijavítására.

Javaslatok a mezőgazdasági ágazatban: Meg kell teremteni a feltételeit, a munkavédelmi vezetők rendszeres, kötelező, szakmai munkavédelmi továbbképzésének. Pályázatokon keresztül ösztönözni kell a mezőgazdasági vállalkozásokat arra, hogy az elavult, balesetveszélyes gépeket lecseréljék korszerű berendezésekre.

Rendeletek 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról