Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban A felsőoktatás teljesítményének fenntartható mérhetősége Sándorné Kriszt Éva MTÜ, FENNTARTHATÓSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 2025-BEN Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése. MTA Székház, Budapest, november 19.

Témakörök A felsőoktatás főbb jellemzői A felsőoktatás főbb jellemzői Fenntarthatósági dilemmákFenntarthatósági dilemmák Teljesítmények mérése intézményi nézőpontbólTeljesítmények mérése intézményi nézőpontból Teljesítményelvű felsőoktatás lehetséges indikátoraiTeljesítményelvű felsőoktatás lehetséges indikátorai ÖsszegzésÖsszegzés

A felsőoktatás főbb jellemzői I. Az első egyetemek: TudásközpontokTudásközpontok Professzorok és diákok szoros közösségeProfesszorok és diákok szoros közössége Autonóm szervezetekAutonóm szervezetek Tudományos kérdésekben függetlenekTudományos kérdésekben függetlenek Tisztelet, presztízsTisztelet, presztízs A hét művészet

A felsőoktatás főbb jellemzői II. Az első egyetemek és székhelyük: 1088 Bologna: Olaszország1088 Bologna: Olaszország 1170 Párizs: Franciaország 1170 Párizs: Franciaország 1222 Padova: Olaszország 1222 Padova: Olaszország (diákok 22 országból) (diákok 22 országból) 1364 Krakkó: Lengyelország 1364 Krakkó: Lengyelország 1367 Pécs: Magyarország 1367 Pécs: Magyarország Valóban nemzetközi intézmények magas hallgatói mobilitással.

A felsőoktatás főbb jellemzői III. Változó elvárások Múlt Együttműködésen alapuló működésEgyüttműködésen alapuló működés Rendszeres oktatói és hallgatói csereRendszeres oktatói és hallgatói csere Tudósok megosztották kutatási eredményeiket, baráti, szakmai kapcsolatokTudósok megosztották kutatási eredményeiket, baráti, szakmai kapcsolatokJelen Globalizálódás és diverzifikálódásGlobalizálódás és diverzifikálódás Versenyképesség szerepe nő különösen a minőség fenntartásábanVersenyképesség szerepe nő különösen a minőség fenntartásában

A felsőoktatás főbb jellemzői IV. KüldetéseKüldetése Funkciói:Funkciói: Oktatás, Kutatás (K+F+I), Harmadik misszió A felsőoktatási intézmények területi elhelyezkedése (EMMI, 2015)

A felsőoktatás főbb jellemzői V. Teljesítmény rangsorolásaTeljesítmény rangsorolása Cél a legjobbnak lenniCél a legjobbnak lenni A top felsőoktatási intézmények angolszászokA top felsőoktatási intézmények angolszászok A valóságban több mint felsőoktatási intézmény van a világonA valóságban több mint felsőoktatási intézmény van a világon Fejődési feladatok és perspektívákFejődési feladatok és perspektívák Fenntarthatóság ≠ VáltozatlanságFenntarthatóság ≠ Változatlanság

Fenntarthatósági dilemmák I. Négy fenntartandó alapvető erőforrás: humán,humán, társadalmi,társadalmi, természetitermészeti gazdasági erőforrásokgazdasági erőforrások Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013. március 25.) „Szüksége lesz minden generációnak emberi erőforrásokra: megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban élő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, s így képességeik elvesszenek a társadalom számára.”

Fenntarthatósági dilemmák II. A felsőoktatás hagyományos szerepének fenntartása és/vagy modernizálás Visszatérő kérdések: Sok vagy kevés az intézmény? Mi sok és mi kevés? Hazai vagy nemzetközi összehasonlításban? Eltömegesedett-e a felsőoktatás? Megfelelő-e a területi megoszlás? Szétaprózódott-e a szakstruktúra? Szaktisztítás szükséges, vagy profiltisztítás? Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia ( )

Fenntarthatósági dilemmák III. Probléma : „A hazai oktatási rendszer komoly fenntarthatósági kihívások előtt áll.”Probléma : „A hazai oktatási rendszer komoly fenntarthatósági kihívások előtt áll.” (NFFS Előrehaladási Jelentés, 2015) Megoldás feltétele: A minőség folyamatos javításaMegoldás feltétele: A minőség folyamatos javítása Minőség értelmezése Minőség filozófiai értelembenMinőség filozófiai értelemben Minőség „megfelelőség” értelembenMinőség „megfelelőség” értelemben Minőség a felsőoktatásbanMinőség a felsőoktatásban

Fenntarthatósági dilemmák IV. Hogyan mérhető a minőség? „Nem minden megszámolható, ami számít és nem minden számít, ami megszámolható” „Nem minden megszámolható, ami számít és nem minden számít, ami megszámolható” (Albert Einstein)

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból I. Mi az ami mérhető és hogyan? A mérés fogalma, feladata A mérőeszköz megválasztásaA mérőeszköz megválasztása A mérés bizonytalanságaA mérés bizonytalansága Az adatok feldolgozásaAz adatok feldolgozása Mérhető és nem mérhető dolgokMérhető és nem mérhető dolgok Mérési szabályokMérési szabályok

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból II. A felsőoktatási tevékenység mérési problémái Mit mérjünk? Jelentkezések, jelentkezők számaJelentkezések, jelentkezők száma Első helyes jelentkezők számaElső helyes jelentkezők száma Felvettek számaFelvettek száma Versenytársakhoz való viszonyVersenytársakhoz való viszony Hallgatói/munkaadói elégedettségHallgatói/munkaadói elégedettség MinőségMinőség

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból III. A BGF ALAPKÉPZÉSI SZAKJAIRA JELENTKEZETT ÉS FELVETT LÉTSZÁM ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (FELVI.HU, 2015) Képzési szint Szak Képz. terület 1. helyen jelentkező (fő) Részesedés (%) Összes jelentkező (fő) Felvettek (fő) Részesedés (%) Képző intézmények száma A andragógiaBÖLCS3710, ,2911 A emberi erőforrásokGAZD15716, ,4813 A gazdaságinformatiku s INFO47928, ,1015 A gazdálkodási és menedzsment GAZD35911, ,6426 A kereskedelem és marketing GAZD63232, ,4517 A kommunikáció és médiatudomány TÁRS606, ,6014 A nemzetközi gazdálkodás (három nyelven) GAZD33625, ,0413 A nemzetközi tanulmányok TÁRS566, ,6616 A pénzügy és számvitelGAZD50227, ,9817 A turizmus-vendéglátás (három nyelven) GAZD104141, ,0015 A üzleti szakoktató [kereskedelmi] GAZD4100, ,001 A üzleti szakoktató [vendéglátó] GAZD2463, ,972

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból IV. A BGF MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA JELENTKEZETT ÉS FELVETT LÉTSZÁM ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (FELVI.HU, 2015) Képzési szint Szak Képz. terület 1. helyen jelentkező (fő) Részesedés (%) Összes jelentkező (fő) Felvettek (fő) Részesedés (%) Képző intézmények száma M pénzügyGAZD117 21, ,707 M számvitelGAZD83 27, ,907 M marketingGAZD63 13, ,949 M nemzetközi tanulmányok (két nyelven) TÁRS53 10, ,4511 M nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (két nyelven) GAZD55 17, ,3912 M turizmus-menedzsment (két nyelven) GAZD48 53, ,845 M tanári [4 félév [közgazdásztanár (kereskedelem és marketing)]] PED35 72, ,702 M tanári [4 félév [közgazdásztanár (turizmus- vendéglátás)]] PED52 100, ,001 M vállalkozásfejlesztésGAZD51 12, ,519

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból V. A LEGTÖBB HALLGATÓT FELVETT INTÉZMÉNYEK (MINDEN KÉPZÉSI SZINT, MUNKAREND ÉS FINANSZÍROZÁSI FORMA, 2015) (FELVI.HU) Intézmény neveFelvettek (fő) 1.Eötvös Lóránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Pécsi Tudományegyetem Budapesti Corvinus Egyetem Óbudai Egyetem Széchenyi István Egyetem Szent István Egyetem2577

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VI. VERSENYTÁRSELEMZÉS II. - A BUDAPESTI HALLGATÓI LÉTSZÁMOK GAZDASÁGTUDOMÁNYI KÉPZÉSI TERÜLETEN 2012/2013. TANÉVBEN (ALAPKÉPZÉS, NAPPALI MUNKAREND) (OH, 2014 )

Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VII. A 2014-BEN VÉGZETT, A 2013, ILLETVE 2014 JÚNIUSÁBAN VÉGZETTEK ÉS A DPR-KÉRDŐÍVRE VÁLASZOLÓ HALLGATÓK ELHELYEZKEDÉSI IDEJE (2014)

Az abszolutórium megszerzésekor betöltött állás jellemzői : Teljesítmények mérése intézményi nézőpontból VIII. A HALLGATÓK FELE MÁR AZ ABSZOLUTÓRIUM MEGSZERZÉSÉNEK IDŐPONTJÁBAN RENDELKEZETT FŐÁLLÁSÚ MUNKAVISZONNYAL. (DPR, VÉGZETT HALLGATÓK (2013, 2014 )

Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai I. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák Teljesítményelvű oktatási-tanulási környezetTeljesítményelvű oktatási-tanulási környezet Képzések számaKépzések száma Lemorzsolódás arányaLemorzsolódás aránya Külföldi hallgatók számaKülföldi hallgatók száma Duális képzésben résztvevők arányaDuális képzésben résztvevők aránya (Fokozatváltás a felsőoktatásban c. stratégia 2015)

Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai II. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák: Világszínvonalú kutatásVilágszínvonalú kutatás 1000 munkavállalóra jutó K+F foglalkoztatottak száma1000 munkavállalóra jutó K+F foglalkoztatottak száma Felsőoktatási K+F+I költség a GDP %- ábanFelsőoktatási K+F+I költség a GDP %- ában Doktori fokozatot szerzettek arányaDoktori fokozatot szerzettek aránya Felsőoktatásban keletkező idegen nyelvű publikációk számaFelsőoktatásban keletkező idegen nyelvű publikációk száma

Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai III. Stratégiai célkitűzés és mutatószámrendszer Főbb csoportok és példák A felsőoktatás harmadik missziójaA felsőoktatás harmadik missziója Felsőoktatás, kamarai, önkormányzati kollaborációk/egyeztető fórumok számaFelsőoktatás, kamarai, önkormányzati kollaborációk/egyeztető fórumok száma Spin-off cégek számaSpin-off cégek száma

Teljesítményelvű felsőoktatás indikátorai IV. A közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatóságaA közszektor gazdasági teljesítményének kvantifikálhatósága Eltérések a piaci ösztönzőktőlEltérések a piaci ösztönzőktől Mérés: 3 „E”Mérés: 3 „E” effectiveness (eredményesség) effectiveness (eredményesség) efficiency (hatékonyság) efficiency (hatékonyság) economy (gazdaságosság) economy (gazdaságosság)

Összegzés Megváltozott a felsőoktatás szerepe.Megváltozott a felsőoktatás szerepe. A stratégiában érvényesülnie kell a fenntarthatósági szempontoknak.A stratégiában érvényesülnie kell a fenntarthatósági szempontoknak. Teljesítményelvű felsőoktatás megvalósításhoz tartós, kiszámítható indikátorrendszer szükséges.Teljesítményelvű felsőoktatás megvalósításhoz tartós, kiszámítható indikátorrendszer szükséges. Fontos az egyes intézmények pozicionálás, küldetésének világos megfogalmazása.Fontos az egyes intézmények pozicionálás, küldetésének világos megfogalmazása.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!