Népművészeti segédanyag: Szimbólumok gyűjteménye a Jel- kép- tár alapján I.fejezet: A fa és a madár, mint kultúrákon átívelő ősképünk

A fa

Az ókori Egyiptom, az Óbirodalom kora: Papi szertartáshoz használatos terrakotta áldozókanna véséssel készült ábrázolása: Nut istennő, mint életet adó fa Su- nak, a levegő és szelek istenének, illetve Tefnut páraistennőnek a lánya Nut, valamint Geb földisten testvére és hitvese. A héliopoliszi istencsalád tagja. Amit a feje fölött látunk, az nem egy morcos napocska, hanem az istennő hieroglifákkal írott neve. A testéből sarjadó ágak szimbolizálják a női princípium teremtő, életadó jellegét

Újasszír- kori domborműves kőlap a khorszábádi palotából: két sasfejű védőszellem avagy géniusz a kezében tartott pálma- gyümölccsel megkeni a jellegzetes asszír stilizált fa lombját, mely így egyértelmű élet- szimbólumként van jelen Úgy vélték, hogy akárcsak a kapunál található lamasszúk, úgy ezek a lények is valamiféle természetfeletti védelmet nyújtanak a palotának és lakóinak. /Elhelyezkedése az épületben a következő kép jobb szélén látszik/ Kr. e k.

Az előbbi dián szereplő asszír életfa- jelkép Mezopotámiából: a pálmavirág- gal való megtermékenyítés jelenete körvonalazva. Sarrukín király nimrúdi és khorszábádi palotáiban is feltűnnek ezek az embertestű, sasfejű mítikus figurák, akiknek a kor szellemisége különleges oltalmazó erőt tulajdonított.

Layard rekonstrukciója a nimrúdi palota egy belső terméről. Az ásatások során előkerült töredékek alapján világossá vált, hogy a termek falai élénk színű díszítőfestést kaptak. A jelenetek témái a hatalmi reprezentáció köré összpontosultak: a király hadjáratait, a győzelmeket ünneplő díszes meneteket, lakomákat stb. láthatjuk. Ø

A Szabolcs- Szatmár- Bereg megyei Anárcson előkerült hajfonatkorong Az életfa- jelkép itt meglehetősen stilizált, inkább a levél- ornamens felé tolódik. Domborítással, véséssel készült ezüst lemezre.

Tasolylemez cseremisz sírból (Szemjonovo, Dél- Urál vidéke) A két oroszlán az életfa védelmezőjeként tűnik föl.

A magyar Szent Korona Pantokratór- zománcelemzének fácskái: A cédrus, amely az örök életet szimbolizálja, s egyben a mennyei helyszínre utal, ahol a világ bírája ül trónusán.

Németalföldi kódexlap ábrázolása: Krisztus az életfává átváltozó kereszten. A függőleges keresztszárból, mely itt már a fa törzseként szerepel, szőlőkacsok- és levelek sarjadnak  utalás a borra, vagyis a véráldozatra Az ábrázolás különösen ritka jellegét az adja, hogy a korpuszból hat szárny nő ki  ilyen pedig csak a Szeráfoknak, a Paradicsom- kapuk őrzőinek van.

A mateóci (Közép- Szlovákia, Poprád mellett) kálvária fa keresztje as évek vége. A villáskereszt- típus mindig az életfára utal (lásd még a Gizella- palást villás keresztje)

Gyöngyöspata Az Árpád- kortól a XV. század elejéig kiépült templom szentélyében található főoltár: A Jessze- fája oltára. A struktúra alapja egy fa, amely Jessze vagy Izajás próféta testéből nő ki, ágain a többi próféta ül, tetején Krisztus, mint a második Ádám. A lényege a jövendölés, hogy az Ótestamentumban megjósolták a Megváltó eljövetelét.

Kalotaszegi orsókarika- csillagos világfa. Ólomöntvényből készült falidísz a XIX. század elejéről. Az ágak végén lévő orsókarikák a Napkorong- szimbolikához is közelítenek, ami a formaadást illeti.

Világfa képe szaruból készült sótartón Sárrétudvari, Hajdú- Bihar megye Stilizált világfa képe szarutégelyen. Berettyóújfalu 

Az előbbi diakockán látható két világfa- ábrázolás ilyen szaruból készült sótartóra készült. Ezek a népi pásztorművészet szép darabjai. Ezt a képet nem kell megjegyezni, csak a szemléltetés végett kapott helyet, hogy lássuk, ezen véséssel, bekarcolással készített mintázatoknak milyen típusú tárgy a hordozója.

A madár

Ókori Egyiptom, az Óbirodalom korának végéről: „Ka”- lélekmadár festett terrakotta kisplasztikája Az egyiptomi lélekhit és erőtan két lélektípust ismer: A Ba- lélek, amely egy erőkivetülés, a nemzőképességgel kapcsolatos, és a Ka- lélek, amely természetét tekintve madár, a test halála után után az égbe emelkedik, mert csilag- természetű.

Galambábrázolásos csüngők a korai avar ötvösművészet idejéből, a Kr.e. VII. századból Itt a kismadár! 

Nagyszentmiklósi kincs Rajta medallionban: az ún. elragadási jelenet látszik. 7. sz. korsó (Bécs, Kunsthistorisches Museum)  Egy felemelkedő griffet látunk, amit egy ember táplál a kezével felemelt tálból. Bal kezében növénycsokrot tart as évek közepe

Rakamazi hajfonatkorong (Nyíregyháza, Jósa András Múzeum) Alul: Ibrányi hajfonatkorong (Nyíregyháza, Jósa András Múzeum) )  Ez kell! A griff itt két kisebb madarat ragad meg, amely két ember lelkét szimbolizálja a kutatás szerint

A madármotívum feltűnése kora középkori kódexlapokon: itt a legtöbbször János evangelista szimbólumállata. (Balról jobbra: a Gundohinus- evangeliárium, a Book of Durrow, és a Lorsch- ban készült evangeliárium Gyulafehérvárott őrzött lapja)

Madárkák a Hunyadi Mátyás- féle Corvinagyűjtemény egyik kódexlapján, a szöveg díszes növényi ornemensű keretén. A nagyváradi Victorinus- kódex részlete előtt

Madaras hímzésű szőttes az Ipolymentéről, felvétel a XIX. század végéről Malonyai Dezső Magyar nép művészete- ből

Szerkesztette: Vasuta Zsolt A Hoppál- Jankovics féle Jelképtár alapján A képanyag egy része a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet szakának oktatási segédanyagából származik. Hang- Szín- Tér Művészeti Szakközépiskola Bodajk 2016.