Nem szakrendszerű oktatás augusztus 25.

A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata Alapvető készségek és képességek tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése Az eltérő tanulói fejlettségi szint kezelése, Lehetőség biztosítása ahhoz, hogy – a tanuló beérje társait, – felzárkózzon az átlaghoz, – elérje a helyi tanterv elvárt követelmény szintjét.

Mire fordítsuk ezeket az órákat Tananyagtartalom elsődlegessége helyett kompetenciafejlesztés Mérési eredmények figyelembe vétele A tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti Alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása – módszertani szemléletváltás

Kulcskompetenciák a NAT-ban Anyanyelvi kommunikáció Idegennyelvi kommunikáció Matematika kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

Kompetencia … …nem más, mint az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége

Értelmezés 128.§ 34. pontja szerint: – szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik;

Jogszabályok évi LXXIX Törvény - szabályozási feladatok – 8. § (3) szerint az iskolai oktatás alapozó szakaszában (5-6. évfolyam) a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének huszonöt-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. – A 128. § (19) bekezdése szerint a 2008/ /2011. tanítási évben az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezhető oly módon is, hogy az e célra felhasznált idő csak az összes kötelező óra húsz százalékát éri el. Nemzeti Alaptanterv – tartalmi feladatok

Megválaszolandó kérdések Ki tanítja? Hány órában? Mikor történik, mely órákban, mely tantárgyakhoz kapcsolódva? Mit tanítsanak?

Pedagógus a nem szakrendszerű oktatásban az első-negyedik évfolyamon tanító pedagógus, aki legalább öt éves tanítói gyakorlattal rendelkezik felső tagozatos szakos tanár, ha rendelkezik százhúsz órás pedagógus-továbbképzéssel

Továbbképzések A továbbképzés célja: hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismeretek megújítása Kompetencia alapú oktatásban részt vett pedagógusok – as HEFOP pályázatok (2007. szeptember 25. Közlemény a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő pedagógustovábbképzésekről.)

Heti órakeretek - óraterv Kötelező és nem kötelező órák együttesen – ennek 20, 25 – 50 % kötelezőNem kötelező összesen 5. évfolyam22,55,62528, évfolyam22, ,125

A kötelező és nem kötelező órák arányainak érvényesülése kötelezőnem kötelező 20 % 5. évfolyam4,51,15,6 6. évfolyam4,51,15,6

kötelezőnem kötelező 25 % 5. évfolyam5,61,47 6. évfolyam5,61,47 A kötelező és nem kötelező órák arányainak érvényesülése

Szervezési alapelvek Önálló - Nem önálló tantárgy Korrepetálás, felzárkóztatás kontra nem szakrendszerű oktatás Helyi tanterv - fejlesztendő területek Értékelés – osztályozás vagy szöveges

Helyi tanterv Rögzíteni kell a nem szakrendszerű oktatás szervezési kereteit Tantárgyi struktúra Mi történik az órán, mit fejlesztünk, milyen módszerrel Hogyan történik az értékelés A többi műveltségterület, tantárgy tananyagtartalmát (csökkentés)

Szervezési feladatok azonos idősáv tehetségnevelés párhuzamos óravezetés projektoktatás tömbösítés

Mi történik ezeken az órákon alapvető, az egész folyamatot meghatározó feladat: a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése frontális oktatás, ismeretközlés kontra egyéni fejlesztés változatos pedagógiai módszerekkel

Továbblépés a 4. évfolyamból Alapkészségek: – olvasáskészség, a szövegértő, élményszerző olvasás – íráskészség – elemi számolási készség – négy alapművelet – elemi rendszerező képesség

Alapozó funkciók a mérések tükrében az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítása éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztése, a kommunikációs képességek (pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítése, a szociális kompetenciák fejlesztése, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódás

Nem szakrendszerű oktatás kerettanterve május 16-i OKM közlemény A NAT szerint nem szakrendszerű oktatás keretében nem szükséges a javasolt iskolai tudás tantárgyak szerinti tagolása, az elsajátítás az adott időkeret vonatkozásában a szokásos (pl. az OKM által kiadott kerettantervben rögzített) tantárgyi szerkezet helyett más tartalmi szerkezetben is megszervezhető. A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretét a Kerettanterv nem érinti „A” és „B” variáns – óraszámok

„A” variáns Az ötödik évfolyamon összesen 388,5 óra; a hatodik évfolyamon összesen: 407 óra. (éves szinten) Tantárgyi integráció – műveltségterületek és problémaközpontúság Tudás és képesség területek Tudásértelmezés és kulcskompetencia

Az egyes „tudás- és képesség területek” tartalmai kidolgozottsága Témakör, Téma, Tartalom Tevékenységek (tanítás-tanulás szervezési eljárások, módszerek ) TKT és NAT kapcsolódások Minden TKT-hoz egy-egy modul és projekt Gondolkodás- és tanulásfejlesztés

Kiemelt fejlesztési területek Önismeret, Hon- és népismeret Európai azonosságtudat, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, Környezettudatosságra nevelés, Megismerés és a tanulás tanítása, Testi és lelki egészség.

Műveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Technika és életvitel Földrajz Osztályfőnöki órák helyett

Tudás és képességterületek Kommunikáció (80, illetve 84 óra) Mindennapi életünk (86, illetve 82 óra) Tér és idő (62, illetve 69 óra) Szabályok (62, illetve 67 óra) Szülőföldünk (62, illetve 67 óra) Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (1-6. évfolyam)

„B” variáns Kommunikáció (84 óra), Mindennapi életünk(82 óra) Gondolkodás- és tanulásfejlesztés (37). Összesen: 203 óra.

Köszönöm a figyelmet!