Az örökségvédelem mai feladatai és eszközei Magyarországon Dr. Fekete J. Csaba július 3.

Az örökségvédelem tárgyai Kulturális örökség védelme: a kulturális örökség elemeinek (régészeti örökség, műemléki értékek, kulturális javak) védelme o régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, amely segít megismerni az egyetemes kultúrát, az emberiség történetét, kapcsolatát környezetével, valamint hozzájárul az ország területén élt népek és a nemzet történelmének rekonstruálásához, igazolja, bemutatja, alátámasztja népünk eredetét és fejlődését, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fő forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek. A régészeti örökség ingatlaneleme: Régészeti emlék. o műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető, temetkezési hely vagy sírjel, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. o kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

A műemlékvédelem mai feladatai A műemléki értékek felkutatása, számba vétele, értékelése és dokumentálása (inventarizáció), tudományos leírása és helyrajzi rendszerű feldolgozása (topográfia), hatósági nyilvántartásba vétele és a védetté nyilvánítás előkészítése (a védendő műemléki területek meghatározása), védetté nyilvánítása (védettség megszüntetése), elektronikus nyilvántartásának vezetése; A nyilvántartott műemléki értékek és a műemlékek nyilvántartásának felülvizsgálata (revízió), tudományos és/vagy roncsolásos kutatása, diagnosztikája, restaurálása, hasznosítása (használata) és helyreállítása (rekonstrukciója), fenntartása és jókarbantartása, korszerűsítése és fejlesztése, a műemléki területek kezelése, „társadalmasítása” (oktatás, képzés, ismeretterjesztés).

Inventarizáció és topográfia „kistopográfia” Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1959.; Uő.: Magyarország művészeti emlékei 2. Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Felsővidék. Budapest,1961.; Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest. Budapest, „nagytopográfia” Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Gerevich Tibor, Dercsényi Dezső: I. Esztergom I. (múzeumok, könyvtár, kincstár). Szerk. Gerevich Tibor. Budapest, 1948.; II. Győr-Sopron megye műemlékei I. (Sopron és környéke műemlékei). Szerk. Dercsényi Dezső. Írta: Csatkai Endre et al. Budapest, 1953, 2. bőv. kiadás: Budapest, 1956.; III. Nógrád megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1954.; IV. Budapest műemlékei I. (I. kerület). Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955.; V. Pest megye műemlékei I-II. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958.; VI. Budapest műemlékei II. (II-XXII. kerület). Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1962.; VII. Heves megyei műemlékei I. Szerk. Dercsényi Dezső- Voit Pál. Budapest, 1969.; VIII. Heves megye műemlékei II. Szerk. Dercsényi Dezső-Voit Pál. Budapest, 1972.; IX. Heves megye műemlékei III. Szerk. Dercsényi Dezső-Voit Pál. Budapest, 1978.; X. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1986.; XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1987.; Fejér megye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal és Sisa József. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998.; Magyarország műemlékei. Szerk. Entz Géza Antal. Székesfehérvár. Szerk. Entz Géza Antal. Osiris Kiadó, Budapest, 2009.

Hatósági nyilvántartás központi, közhiteles, hatósági; elektronikus, térinformatikai; nyilvános (a hozzáférés nem korlátozható); naprakész (?) Műemlék objektumok száma25204 Egyedi műemléki védelem alatt álló építmények, együttesek száma Műemléki területek száma10687 (Kijelölt) műemléki környezetek száma966 Műemléki jelentőségű területek száma47 Műemlék történeti tájak száma1 Ideiglenes műemléki védelem alatti objektumok száma 22 Műemléki védelem alatt álló érvényes földrészletek (ingatlanok) száma Műemlék jogi jelleggel védett ingatlanok száma Műemléki környezet jogi jelleggel védett ingatlanok száma Műemléki jelentőségű terület jogi jelleggel védett ingatlanok száma Műemlék történeti táj jogi jelleggel védett ingatlanok száma 89921

Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése

Műemlék-kutatás, diagnosztika értékvizsgálat értékleltár tudományos dokumentáció kutatási terv kutatási napló kutatási dokumentáció szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységek bejelentéshez kötött

Restaurálás restaurálási terv restaurálási napló restaurátori zsűri restaurálási dokumentáció szakértői jogosultsághoz kötött tevékenység bejelentéshez kötött

A nyilvántartott műemléki értékek és a műemlékek hasznosítása (használata) és helyreállítása (rekonstrukciója) fenntartása és jókarbantartása korszerűsítése és fejlesztése engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységek szabadon végezhető tevékenységek a tulajdonos terhe

A műemlékvédelem eszközei Szervezetalakítási eszközök („humánerőforrás-gazdálkodás”) ágazati szakmai irányítás, szakmapolitika; másodfokú hatóság; elsőfokú hatóság; operatív, szakmai háttérszervezetek; szakértők, szakemberek (egyéni/cég); kutató- és képzőhelyek.

MINISZTERELNÖKSÉG STRATÉGIAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG, ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÁLLAMTITKÁRSÁG TERÜLETI KÖZIGAZGATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG LECHNER TUDÁSKÖZPONT NONPROFIT KFT. FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT (KIEMELT) ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁG ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁG Irányítás, szakértés-szolgáltatás, hatóság, műemlékvédelmi képzés

A műemlékvédelem eszközei Jogi-szabályozási eszközök: A nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki területet érintő fogalmak, követelmények, kötelezettségek és feladatok, a hatósági eljárásban vizsgált szempontok, hatósági és egyéb eljárási szabályok, intézkedések, a dokumentációk tartalmának, a szakmagyakorlás feltételeinek, elismerésének, a szakmai továbbképzés és vizsga rendjének meghatározása.

A műemlékvédelem eszközei Hatósági eszközök: A nyilvántartott műemléki értéket és a műemléket érintő építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások, építésfelügyeleti és örökségvédelmi felügyeleti eljárások lefolytatása, intézkedések foganatosítása, hatósági szolgáltatások nyújtása; Műemléki területen szakhatósági eljárás lefolytatása, szakkérdés vizsgálata.

A műemlékvédelem eszközei Pénzügyi eszközök a központi költségvetés örökségvédelmi célokat szolgáló előirányzatai, a helyi önkormányzatok örökségvédelmi célokra fordított pénzeszközei, adókedvezmények, illetékkedvezmények, kedvezményes kamatozású felújítási hitelek, érdekeltség növelő támogatások.

A műemlékvédelem finanszírozása felhasznált EU-támogatás felhasználható költségvetési célelőirányzat

Pályázati rendszer és a műemlékvédelem Európai Uniós források között (az EU2020 stratégiához illeszkedő operatív programok) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 1. prioritás: infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén; 3. prioritás: infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében; 6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 5. prioritás: Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése; 4. prioritás: Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1. prioritás: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében; 2. prioritás: Befektetők és lakosság számára vonzó városi és várostérségi környezet fejlesztése, megújítása; 4. prioritás: A társadalmi befogadás erősítése és a közösségi szolgáltatások helyi szintű fejlesztése; 5. prioritás: Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD típusú fejlesztések); 6. prioritás: Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás-ösztönzés; Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 1. prioritás: Vállalkozások versenyképességének javítása, a foglalkoztatás ösztönzése és a tudásgazdaság fejlesztése; 3. prioritás: Településfejlesztés; 4. prioritás: Térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok – CLLD; 5. prioritás: Közszolgáltatások infrastrukturális hátterének energiahatékonysági célú fejlesztései illetve a szolgáltatások minőségének javítása; 7. prioritás: Foglalkoztathatóságot szolgáló programok Vidékfejlesztési Program (VP) 6. PRIORITÁS: A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Leader (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott program) 4. prioritás: Helyi közösségek fejlesztése, turisztikai tevékenységek támogatása a Helyi Akciócsoportok (HACS) közreműködésével Hazai (költségvetési vagy helyi) források Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Építőművészet és Örökségvédelem Kollégium Budapest Főváros Közgyűlése: Építészeti Értékvédelmi Támogatás (2015); Műemléki Keret (2015) Egyéb források Növekedési hitelprogram kisvállalkozóknak (kereskedelmi bankokon keresztül közvetítve)