Munkabaleset? Üzemi baleset? Úti baleset? - A baleseti táppénz elszámolásának szabályai március 25. Nagy Viktória

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz

Munkabaleset:  az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.  A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Munkabaleset:  A munkabalesetet, a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni  A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

Baleset bejelentése:  A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.  A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell

Baleseti ellátások társadalombiztosítási szempontból  Baleseti egészségügyi szolgáltatás  Baleseti táppénz  Baleseti járadék

Üzemi baleset:  az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.  Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. közcélú munkaközcélú munka

„Foglalkozása körében”: Ide tartozik:  Tisztálkodás,  Öltözködés,  Étkezés,  Üzemorvosi szolgáltatás  Egyéb foglalkoztató által nyújtott szolgáltatás

„Lakásra, szállásra menet”  Állandó, ideiglenes lakcím  Albérlet  Egyéb szálláshely Nyilatkozat szükséges!  Kiküldött dolgozó

Legrövidebb út  Szokásos napi teendők (bevásárlás, gyereket óvodából, iskolából hazavinni, nagyszülő segítése stb) elvégzése még beletartozik  Társas ház lépcsőháza  családi ház udvara

„Társadalombiztosítási ellátások igénybevétele”  Keresőképessé váláshoz szükséges elrendelt vizsgálaton, kezelésen vesz részt  Munkaképesség változás elbírálása céljából elrendelt orvosi vizsgálat  Rosszullét miatt felkeresi háziorvosát, az nem üzemi baleset!

„Közcélú munka”  Életmentés  Baleset, katasztrófa elhárításban  Véradáson való részvétel  Társadalmi munka során történt baleset

Foglalkozási megbetegedés  az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.  Munkavédelmi Felügyelőség állapítja meg  „Értesítés” a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós bejelentéséről és kivizsgálásáról

Nem üzemi baleset  a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy  b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy  c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.  Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult. az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

A munkabaleset üzemi baleset is?  A társadalombiztosítás baleseti ellátásra jogosító üzemi baleseti kör a munkabalesethez képest egyrészt szélesebb, mivel felöleli az úti balesetet is, másrészt szűkebb, mivel nem minden munkabaleset tekinthető üzemi balesetnek.

Baleseti táppénz Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik. Az üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri.

1+1 év  A baleseti táppénz - az előzetes biztosítási időre és táppénzfolyósításra tekintet nélkül - egy éven keresztül jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

Baleseti táppénz+baleseti járadék Nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül. baleseti járadékbanbaleseti járadékban

Számítása I.  A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

Számítása II.  Ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

Munkabaleset 100 % úti baleset 90 % A baleseti táppénz összege azonos a számított baleseti táppénz alapjának naptári napi összegével, úti baleset esetén annak 90%-ával.

Nyugdíjasok  Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak kilencven százalékával egyezik meg. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosítottbaleseti ellátásra jogosultöregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosítottbaleseti ellátásra jogosultöregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege

Egyszerűsített foglalkoztatás  Nem biztosítottak, baleseti táppénzre nem jogosultak, csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra!  A baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosultsághoz üzemi balesetet elismerő határozat szükséges!

Ismételt keresőképtelenség  Ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelenné válik, a baleseti táppénz összege a korábbinál kevesebb nem lehet.

Baleset és egyéb keresőképtelenség  Ha a baleseti táppénzben részesülő személy a keresőképtelenségének ideje alatt egyéb okból is keresőképtelenné válik, úgy vizsgálni kell, hogy fennáll-e a baleseti keresőképtelensége is. A kivizsgálást az OEP TH ellenőrző főorvosai végzik.

Támogatás a sérültnek  Az üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből (a továbbiakban együtt: üzemi baleset) eredő egészségkárosodás miatt támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához, valamint a gyógyászati segédeszköz javítási díjához - amennyiben a támogatás mértéke a nulla százalékot meghaladja - százszázalékos mértékű támogatás jár. gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához,százszázalékos mértékű támogatás jár.gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás árához,százszázalékos mértékű támogatás jár.

Baleseti megtérítés  Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható. egészségbiztosítási ellátásra jogosultegészségbiztosítási ellátásra jogosult

Igénybenyújtás  Foglalkoztatói igazolás/Igénybejelentés baleseti táppénzhez  Munkabaleseti jegyzőkönyv/Üzemi baleseti jegyzőkönyv  Orvosi igazolások  Ambuláns lap  3-as 4-es kódhoz minden esetben szükséges baleseti nyilatkozat!

Igénybenyújtás  ha a balesetet szenvedett személyt elsősegélyben részesítették, az elsősegélyt nyújtó nyilatkozatát  a sérültet orvoshoz, kórházba, rendelőintézetbe szállító személy nyilatkozatát  amennyiben a balesetnek szemtanúja volt annak nyilatkozatát  annak a személynek, vezetőnek a nyilatkozatát a balesetről (mi történt, mikor jelentette, milyen sérülés érte), akinek a foglalkoztatónál a sérült a balesetet először jelentette  mentő közreműködés esetén az eseménynapló kivonatát  rendőrségi közreműködés esetén a rendőri szerv által felvett jegyzőkönyv másolatát

Egyéni vállalkozó Igénybejelentés mellé baleseti nyilatkozat, melyben szerepeljen, hogy a vállalkozói tevékenységével összefüggésben történt-e a baleset Baleset kivizsgálása és az üzemi baleseti jegyzőkönyv kiállítása az egészségbiztosítási pénztár ellenőrei feladata