Tájékoztató a bérkompenzációval kapcsolatos kérdésekről és az ahhoz kapcsolódó - 5% alatti - pályázati lehetőségről Békéscsaba, február 17. Előadó: Kristóffyné Szász Etelka igazgatóhelyettes M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Jogszabályi háttér: 2011.évi XCIX. törvény Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról 2011.évi CLVI. törvény Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1996.évi LXXV. törvény A munkaügyi ellenőrzésről 2003.évi XCII. törvény Az adózás rendjéről 299/2011.(XII.22) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012.évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről 298/2011.(XII.22) Korm. rendelet A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról 371/2011. (XII.31) Korm. rendelet A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012.évi kompenzációjáról 1013/2012.(I.26.) Kormány határozat a munkabérek nettó értékének 2012.évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció előkészítéséről M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Két téma: 1.Elvárt béremelés a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez 2.Támogatási konstrukció az 5% alatti munkáltatói költségterhek kompenzálására M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

ELVÁRT BÉREMELÉS A MUNKABÉREK NETTÓ ÉRTÉKÉNEK MEGŐRZÉSÉHEZ. 299/2011.(XII.22.) Kormányrendelet alapján. E rendelet hatálya nem terjed ki a költségvetési szervekre Fontos segédeszköz a béremelés mértékének és módjának meghatározásához A konstrukció szükségessége:  től megszűnik az adójóváírás lehetősége /2011.évi CLVI.tv 29 §-a alapján/  1 % ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék A két intézkedés eredményeként a Ft alatt keresők évi nettó keresete béremelés nélkül csökken. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés jellemzői: 1.A kompenzációt nem kötelező végrehajtani, de a minimálbér emelését igen. 2.Kompenzációban – szociális hozzájárulási adóból levonható kedvezményben – csak az munkáltató részesül, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtja az elvárt béremelést. 3.Munkahelyteremtő, valamint munkahelymegőrző pályázaton nem indulhat, 5% alatti támogatási konstrukciós pályázaton sem vehet részt, aki nem hajtotta végre az elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében. 4.Amennyiben az érintett munkavállalók 2/3-nál nem valósul meg az elvárt béremelés – a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz – nem indulhat 2 évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként és nem részesülhet támogatásban a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés jellemzői: Ft alatt keresők esetében van elvárt béremelés, afölött nincs. 6.Azon munkavállalók esetében kell végrehajtani az elvárt béremelést – az adókedvezmény szempontjából – akik a munkáltatóval, vagy belföldi kapcsolt vállalkozásával, 2011.november 1-je és 2011.december 31-e közötti időszak bármely napján munkaviszonyban álltak. Ebbe a körbe beletatoznak a munkából tartósan távollévők is. /Folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló fogalma/ A szankció elkerüléséhez az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók 2/3-ára szükséges az elvárt béremelést megvalósítani. Ez esetben az elvárt béremelés max.25%-a béren kívüli juttatás növelésével is megvalósítható. 7.Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010.évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatottra nem terjed ki. 8.A minimálbéremelés is beleszámít az elvárt béremelésbe. /78000 Ft-ról 93000Ft, garantált bér Ft-ról Ft/ M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés jellemzői: 9.Évközben a visszamenőlegesen végrehajtott elvárt béremelés is elfogadható, a kompenzáció a kedvezmény ebben az esetben is érvényesíthető, amennyiben valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalóra kiterjed az elvárt béremelés. /2011.évi CLVI.törvény 460§.(2) bekezdés/ 10.Az elvárt béremelés mértékét a 299/2011.(XII.21) kormányrendelet tartalmazza. Kétféle módszer választható a mérték meghatározására. 11.A kedvezmény más kedvezményekkel együtt is igénybe vehető, ezek a START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ. A két jogcímen igénybe vett kedvezmény meghaladhatja az adott munkavállaló után fizetendő adó összegét. /A Karrier Híd Program kedvezménnyel együtt is igénybe vehető, azonban itt a két kedvezmény együttes összege nem haladhatja meg a munkavállalóra vonatkozó szociális hozzájárulási adó összegét./ 12.A kedvezmény biztosítja, hogy a munkáltatóra háruló bér és járulék teher együttes összege 5% legyen, az a fölötti bér és járulék teher havonta a szociális hozzájárulási adóból leírható, tehát nem terheli a munkáltatót. A havi kedvezmény mértéke maximum Ft. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés jellemzői: 13.A hónap közben megszűnő, illetve a hónap közben keletkező munkaviszony esetén a töredék hónapra nem számolható el kedvezmény. 14.Az a munkáltató is igénybe veheti a kedvezményt mely munkáltató november 1. és december 31. közötti időszakban, munkaviszonyban egyetlen személyt sem foglalkoztatott. 15.Újonnan alakult foglalkoztatók automatikusan jogosultak a kedvezmény igénybevételére. Itt feltétel azonban, hogy ha a kapcsolt vállalkozástól vesz fel munkavállalót őrá vonatkozik az elvárt béremelés. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés mértékének meghatározása: 1.A évi munkabér havi átlagának a meghatározása Ez alatt a 2011.évi rendszeres bért kell érteni. Rendszeres bér = a évi személyi alapbér és a évi rendszeres bérpótlékok. /Az időtartamra, mely időtartam alatti bérekből a havi átlagot számolni kell a kormányrendelet 2§ 2. bekezdés a-d pontját kell alkalmazni. A rendszeres pótlék fogalma/ Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerint meghatározás. Havi átlagos rendszeres pótlék = Referencia időszakban kifizetett pótlék/ledolgozott munkanapok száma X munkarend szerinti munkanapok száma a referencia időszak alatt. Teljesítménybér esetén a 100%-os teljesítménynek megfelelő bért kell figyelembe venni. Nem lehet figyelembe venni a prémium, jutalom, távolléti díj bérelemeket. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Elvárt béremelés mértékének meghatározása: évi bér meghatározása A évi személyi alapbér emelése révén történik, időbér illetve időbéren alapuló teljesítménybér formák alkalmazása esetén. A 299/2011. (XII.22) Korm. Rendelet 1. számú melléklete szerint. A, évi rendszeres munkabér Ft/hó alatt a személyi alapbér 26 % -os emelése az elvárás. B, évi rendszeres munkabér Ft/ hó – Ft/hó között kétféle mód közül lehet választani. A évi személyi alapbért a 1. sz. melléklet megfelelő során szereplő összeggel kell megemelni. A évi rendszeres bérnek megfelelő sorhoz tartozó elvárt béremelés összegét szorozni kell a személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával, és az így kapott összeggel kell emelni a évi személyi alapbért. Szintén az 1. számú mellékletet alkalmazva. Munkabesoroláson alapuló teljesítménybérformák alkalmazása esetén /darabbér/ munkabértételek megfelelő mértékű emelése biztosítja az elvárt béremelést. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

A kompenzáció összege az adókedvezmény mértéke 2012-ben A kedvezmény alapja a munkavállaló havi bruttó munkabére, amelyet havonta munkavállalónként kell elszámolni a 1208-as bevallásban. A kedvezmény mértéke Ft bruttó bérig 21,5%, de legfeljebb Ft, Ft bruttó bér felett a Ft feletti rész 14%-val csökken a Ft maximális támogatás. Az adókedvezmény számítás ellenőrzése Az adókedvezmény jogosulatlan igénybe vétele esetén az adóhatóság az alábbi feltételeket betartva nem állapít meg adókülönbözetet. az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90%-ában teljes mértékben teljesítette, az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 Ft-nak a szorzatát, az ellenőrzési határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést visszamenőleg, az ellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozóan valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója vonatkozásában végrehajtotta. M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Támogatási konstrukció az 5% alatti munkáltatói költségterhek kompenzálására Jogszabályi alap: 1013/2012. (I.26.) Kormány határozat Cél: Azon magas élőmunka-igényű és emellett alacsony bérű munkavállalókat foglalkoztató vállalkozások támogatása, amelyek a bérek nettó értékének 2012-ben történő megőrzéséhez szükséges béremelésből az 5%-os emelésre is csak támogatás igénybevételével képesek. Vissza nem térítendő támogatás várható mértéke: Az elvárt béremelés 3%-os részének a 2012.évi bér és szociális hozzájárulási adó költségei Várható feltételek: A 100 %-os bérkompenzációt a nettó érték megőrzése céljából valamennyi munkavállalója számára jétől – visszamenőlegesen is – biztosítja A munkavállalóinak létszámát 2012-ben legalább szinten tartja A pályázat keretében a támogatás várhatóan de minimis támogatásként nyújtható A vállalakozás jövedelme nem haladja meg a versenyszféra átlagjövedelmét, amely Ft A részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a 2011.évihez képest 20%-kal nagyobb mértékben ne csökkenjen M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! M UNKAÜGYI K ÖZPONTJA