Munkabalesetek, különösen a tűszúrásos balesetek foglalkozási megbetegedések, és a védőeszközök használati szabályai Motyovszki Katalin Védelmi irodavezető helyettes Február 13.

Munkabalesetek alakulása Bejelentett balesetek táppénzes nem táppénzes év db vágás-tűszúrás év db vágás-tűszúrás 2012.év db vágás-tűszúrás Foglalkozási megbetegedés 2012.évben: 3 esetben ( gennyes bőrgyulladás, bárányhimlő, TBC)

A szúrásos, vágásos balesetek kockázatos területei Vérvétel, vérbevitel Injekciózás Intravénás beavatkozások-tűvel történő csatlakozás intravénás szerelékekhez Vérminta feldolgozás-vér áthelyezése tű és fecskendő közvetítésével a vizsgálati edénybe Műtői vágásos, szúrásos sérülések A balesetek gyakori oka még mindig : a védőkupak tűre történő visszahelyezése!

A balesetek bekövetkezésének okai Kapkodás – időszűke Előre nem látható hirtelen esemény A beteg mozgási reakciói Veszélyes hulladékban szúró/vágó eszköz Helytelen eszközhasználat Hiányos védőfelszerelés fokozottan a fertőző betegek vizsgálatánál (egészségvédelmi maszk FFP3, FFP2D hiánya) Hibás, vagy nem az ártalomnak megfelelő védőfelszerelés Rutintalanság Egyéb pl. nem megfelelő munkakörnyezet

Egyes szakmákat tekintve kik a veszélyeztetettek?( az elmúlt évek statisztikája alapján) Műtős asszisztensek, orvosok Ambulanciákon, intenzív, sürgősségi osztályokon dolgozó munkatársak Aneszteziológus asszisztensek Ápolók Orvosok Szülésznők Laborasszisztensek Pszichiátriák munkatársai beteghordók Nem közvetlen használói a sérülést okozó eszközöknek: takarítók, karbantartók, kisegítők, egészségügyi hulladék kezelők, biztonsági szolgálatot ellátók A szakmában eltöltött idő és a baleset bekövetkezése között a kritikus időszak az első év, majd a következő váltás a 10 év eltelte. Megállapítható, hogy a szakdolgozók tárgyi tudása jó,

Balesetek utáni jelentési kötelezettség Minden balesetet jelenteni kell a főnővéreknek/munkavédelmi megbízottaknak, és a baleseti naplóban rögzíteni kell az eseményt. Az elmúlt évek baleseti statisztikáját látva következtethető, hogy a balesetet szenvedett munkavállalók kb. csak egyötöde jelenti be a sérülését. A be nem jelentés feltételezett okai: Nem tartják jelentősnek a sérülést, közvetlen környezetük segítségét kérik, elégtelen tudásuk van a tűszúrás lehetséges következményeiről Időhiányra hivatkozás, feszített munkatempó Adminisztrálás, dokumentálás bonyolultsága Időigényes orvosi vizsgálatok sorozata

Balesetmegelőzés-az európai megközelítés Az EU-ban egy közös megelőzési megközelítés szabályozza a munkahelyi biztonság és egészség védelmét. A 89/391/EKG keretirányelv és az ehhez kapcsolódó irányelvek határozzák meg az általános megelőzési elveket. Ehhez a keretirányelvhez kapcsolódik a 2000/54/EC biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatok értékelése, megelőzése, szabályozása is, melyhez kapcsolódik a 2010/32 EU irányelv mely előírja és kötelezővé teszi intézkedési terv kidolgozását a tűszúrásos balesetek csökkentésére. Az elkészítés határideje: május 11-ig

Mérlegelendő intézkedések a közeljövőben: Szabályozások megtétele - baleset bejelentése, foglalkozás- egészségügyi szolgálat bevonása a kivizsgálásba Egésségügyi alkalmasság fokozott nyomonkövetése Biztonságosabb orvosi eszközök –pl. visszahúzódó injekciós tűk, biztonsági tűk, biztonsági kanülök beszerzése, Védőeszközök használatának megkövetelése, jó minőségű védőeszközök beszerzése Egészségügyi hulladékok jobb ellenőrzése-felelősség egymásért Munkaszervezés javítása, felügyelet, odafigyelés javítása, kontroll Hepatitis B elleni védőoltás-védettséggel nem rendelkezők azonosítása Biztonságos munkavégzési rendszerek (pl. ne legyen kupak visszahelyezés Éles tárgyak és egyéb klinikai hulladék biztonságos eltávolítása, gyűjtése Képzés és tájékoztatás, balesetek megelőzésének módszertani oktatása Vezetők-munkavállalók őszinte feltáró magatartásának tudatosítása.

Az intézkedési terv kidolgozásának alapja a kockázatértékelés 1. A veszélynek és kockázatnak kitett személyek azonosítása: pl. nagyobb kockázatnak kitett munkavállalók : fogyatékkal élők, Krónikus, vagy egyéb megbetegedésben szenvedők, illetve legyengült immunrendszerű munkavállalók alkalmazása fiatal és idősödő munkavállalók, várandós, szoptatós anyák, képzetlen vagy tapasztalatlan munkaerő Karbantartók, egészségügyi hulladék kezelők, takarítók 2. Kockázatok értékelése, rangsorolása 3. Döntés a megelőző intézkedésekről 4. Cselekvés 5. Nyomon követés és felülvizsgálat

Védőeszközök biológiai ártalomra Kézvédelem : egyszer használatos latex kesztyű Szem és arcvédelem: védőszemüveg Légzésvédelem: szájmaszk, sebészeti maszk egészségvédelmi maszk FFP1 szelep nélküli egészségvédelmi maszk FFP2, egészségvédelmi maszk szelepes FFP3 Teljes test védelem: védő ruházat, Lábvédő eszköz: cipővédő, lábzsák

Egészségügyi részecskeszűrő maszkok A maszkokat részecskeszűrő tulajdonságaik alapján lehet csoportosítani. A maszkokon olvasható szabványjelölések pontos jelentése: FFP1 : szilárd részecskék és folyadékködök ellen (4-szeres védelmi tényező). FFP2 : olyan szilárd anyagok és azok vizes oldatai, olyan folyadékok gőzei,ködje ellen, melyek a közepesen mérgező (egészségkárosító) anyagok csoportjába tartoznak (12-szeres védelmi tényező).

FFP3: szilárd anyagok és folyadékok gőzei ellen, amelyek mérgezőek, illetve igen mérgezőek. Rákkeltő anyagok, radioaktív anyagok, spórák, baktériumok, vírusok és enzimek ellen (50-szeres védelmi tényező). Az egészségügyi maszkok anyaga/vagy szűrője kiszűri a szennyeződéseket, vagyis megtapadnak a maszkon és a szűrőn. Az egészségvédelmi maszkok szorosan rásimulnak az arcra és az orra, ezért mellette nem jut be a szennyezett levegő, vagyis ezeknek a maszkoknak kicsi az alászívásuk.

Meddig nyújt védelmet az egészségvédő maszk? Amíg felvétel után folyamatosan az arcunkon tartjuk. Amint levettük, nem biztosíthat, hogy belső része fertőzésmentes maradjon. Hányszor használható az egészségvédő maszk? Csak egyszer. Felvétel után milyen hosszú ideig viselhető? Amíg a használat nem okoz elviselhetetlen kényelmetlenséget, amíg kellő mennyiségű levegőt kap a viselő.

Mikor ajánlott az egészségvédelmi maszk viselése? Amikor bizonyítottan vagy feltételezhetően a betegek olyan kórokozókkal fertőződhettek, melyek levegő útján terjednek. (pl. TBC, influenza,) Arra nincs ajánlás, hogy varicellás, disseminált herpes zoosterben szenvedő, ill. arra gyanús betegeknél szükséges lenne alkalmazni.

Köszönöm a figyelmet! Motyovszki Katalin Védelmi irodavezető helyettes 30/