Lehetőségek és buktatók az új hulladék- szabályozás mentén KSZGYSZ – Jövőkép a hulladékgazdálkodásban Markó Csaba december 9.
A hulladék törvényi szabályozása évi CLXXXV. törvény a hulladékról Hatálybalépés: , hatályon kívül helyezi a évi XLIII. törvényt a hulladékgazdálkodásról Első módosítás: évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatalról (MEKH) Második módosítás: évi LIV. törvény a rezsicsökkentés végrehajtásáról (közszolgáltatási díj -10%) Harmadik módosítás: évi LXXXIV. törvény egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő módosításáról (96 tv.)
A hulladék törvényi szabályozása Negyedik módosítás: évi CXXV. törvény a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről (232 módosítás) Ötödik módosítás: évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről (T/13139) Hatodik módosítás: T/13138) Kiegészítés: évi CXXXIV. törvény egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról (eltérések, ha a Ht. szerinti közszolgáltatás nem biztosított) )
Végrehajtási szabályok Új felhatalmazások: Melléktermék Kvt-ben hulladékból tüzelőanyag 441/2012. kormány-saláta: 27 módosítás 40/2013. VM-saláta: 7+1 módosítás (lerakás + PCB) 72/2013. VM rendelet (hulladékjegyzék) olaj és PCB rendeletek pontosításai, valamint az 5/2002 KvVM rendelet (tszh. létesítmények) néhány kiegészítése
Végrehajtási szabályok; Kormány 438/2012. a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 439/2012. a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételével, valamint engedélyezésével kapcsolatos előírásokról 440/2012. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 442/2012. a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 443/2012. az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék átvételével és kezelésével kapcsolatos szabályokról 444/2012. az elem- és akkumulátorhulladék átvételével és kezelésével kapcsolatos szabályokról
Végrehajtási szabályok; Kormány 445/2012. a hulladékká vált gépjárművek kezelésének részletes szabályairól 310/2013. a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról 317/2013. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 318/2013. a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól (hatályon kívül helyezte a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályairól szóló 104/2013. rendeletet) Kiegészítés: 292/2013. a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről
Végrehajtási szabályok; miniszter A környezetvédelemért felelős miniszter: 144/2012. VM a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 145/2012. VM a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól 72/2013. VM a hulladékjegyzékről Kiegészítés: 71/2013. VM rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítése iránti eljárásokért, valamint az igazgatási jellegű szolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
Hatály
Hatály A Ht. hatályának megfogalmazása egyszerűsödött, kiterjed: - minden hulladékra, - a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, - a hulladékgazdálkodásra, - a hulladékgazdálkodási létesítményekre. Kivételek: - bekerül a geológiai úton tárolt szén-dioxid (javaslat) - a más jogszabályok hatálya alá tartozó anyagokra (szennyvíz, bányászati hulladék, állati melléktermék) akkor nem terjed ki a hatály, ha a keretirányelven kívül más uniós jogszabály eltérően nem rendelkezik.
Fogalmak
Fogalmak Elkülönítetten gyűjtött hulladék, amit fajta és jelleg - adott esetben típus - szerint a képződés helyén elkülönítve gyűjtenek. Gyűjtő az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve a hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi, és azt az elszállítást megelőzően szükség szerint előzetesen válogatja, előzetesen tárolja. A nagydarabos hulladék kifejezést felváltotta a „lomhulladék”, de értelmezése nem változott.
Fogalmak Közvetítő szervezet az a nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő – az OHÜ-t –, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi. Kereskedő az a gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa. Közvetítő az a gazdálkodó szervezet – az egyéni vállalkozó és cég kivételével –, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa. Megszűnt a „tárolás” meghatározás
Fogalmak Az ingatlantulajdonos kifejezést felváltotta az „ingatlanhasználó”, aki az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki/amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Ht. szerinti szerződéses jogviszony keretében kötelező jelleggel igénybe veszi, és aki/amelynek a közszolgáltató rendszeres időközönként rendelkezésére áll. Új fogalom a közszolgáltatási terület: ez olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül az ingatlanhasználók részére az adott hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ugyanaz a közszolgáltató végzi.
Alapelvek
Alapelvek A költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve kibővült az ártalmatlanítási díj emelésének korlátozásával: az ártalmatlanítás díja nem eredményezheti a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását.A költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve kibővült az ártalmatlanítási díj emelésének korlátozásával: az ártalmatlanítás díja nem eredményezheti a hulladéklerakási járulék közszolgáltatóra vagy a lakosságra történő áthárítását. Ugyanakkor a Ht. 68.§ (1) kimondja, hogy „a hulladéklerakási díj nem áthárítható”, ezzel kiterjesztve a tilalmat a közszolgáltatáson túlra, a termelési hulladékra is.Ugyanakkor a Ht. 68.§ (1) kimondja, hogy „a hulladéklerakási díj nem áthárítható”, ezzel kiterjesztve a tilalmat a közszolgáltatáson túlra, a termelési hulladékra is. A keresztfinanszírozás tilalmának elve szerint immár a közszolgáltatás díjának nem kell maradéktalanul fedeznie a költségeket és az ésszerű nyereséget. Ha az ésszerű nyereség követelménye ütközik a költséghatékonyság elvével, akkor a költséghatékonyság elvét kell érvényesíteni.A keresztfinanszírozás tilalmának elve szerint immár a közszolgáltatás díjának nem kell maradéktalanul fedeznie a költségeket és az ésszerű nyereséget. Ha az ésszerű nyereség követelménye ütközik a költséghatékonyság elvével, akkor a költséghatékonyság elvét kell érvényesíteni.
A hulladék termelőjének kötelezettségei A gyűjtés és a kezelésről gondoskodás
A hulladékbirtokos (termelő) gazdasági szereplők kötelezettségei - gyűjtés A hulladék gyűjtésére és kezel(tet)ésére vonatkozó hulladéktermelői (birtokosi) kötelezettségek világosabbá (?) váltak: a hulladékbirtokos a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti, és nem keveri. A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.
A hulladékbirtokos (termelő) gazdasági szereplők kötelezettségei - kezelés A hulladékbirtokos a hulladék kezeléséről gondoskodik - az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel - hulladékkezelőnek történő átadással - szállítónak történő átadással - gyűjtőnek történő átadással - közvetítőnek történő átadással - kereskedőnek történő átadással - közszolgáltatónak történő átadással, ideértve a hulladékgyűjtő ponton vagy udvarban történő átadást is - átvételi helyen, ill. átvételre kötelezettnek történő átadással Átadás esetén a kezelési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a hulladék a gyűjtő, a kereskedő, a kezelő vagy a közszolgáltató tulajdonába kerül.
A hulladékbirtokos (termelő) gazdasági szereplők kötelezettségei - szállítás Előkezelőnek (vagy szállítónak) történő átadással a kezelésért viselt felelősség továbbra sem szűnik meg. A hulladék átadása általában a hulladék szállításával jár együtt >> Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet szállítani, kivéve ha - a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja, valamint - a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja. Az „üzletszerű” szállítás megkülönböztetés megszűnt!!
A hulladékgazdálkodók kötelezettségei Gyűjtő, kereskedő, közvetítő, szállító, kezelő
A hulladékgazdálkodók kötelezettségei; gyűjtő A gyűjtő – a gyártói felelősség körében történő, agyártás vagy a forgalmazás helyén történő átvétel és gyűjtés kivételével – tevékenységét csak gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása – kormány- vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel – összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell. Bár az engedély feltételei nem ismertek, az engedélyezéséért Ft, kereskedelmi, közvetítői vagy szállítási tevékenységhez kapcsolódóan Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni..
A hulladékgazdálkodók kötelezettségei; kereskedő és közvetítő A kereskedő és a közvetítő tevékenységét nyilvántartásba vétel alapján végezheti. Ha a hulladék a kereskedő, ill. a közvetítő birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, ill. közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti. A kereskedő és a közvetítő a hulladékot csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti. Az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan formában kell átadnia. A kereskedő és a közvetítő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot csak a közszolgáltató nevében eljárva vásárolhatja meg, adhatja el, szállíthatja, közvetítheti, kivéve, ha kezeli is a hulladékot. (Javaslat: hacsak nem elkülönített hulladék, gazdálkodótól)
A hulladékgazdálkodók kötelezettségei; szállító A birtokos kötelezettségeinél tárgyaltaknak megfelelően a hulladék fuvarozása is csak hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. (egyedi vagy tevékenységi??). A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. Szállításból eredő szennyezés esetén a szállítónak kell gondoskodnia az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezés-mentesítéséről és a hulladék elszállításáról.
A hulladékgazdálkodók kötelezettségei; hasznosító és ártalmatlanító Hasznosítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető. Ártalmatlanítási művelet a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető. A hasznosításra, illetve az ártalmatlanításra kerülő hulladék a gyűjtést követően a kezelés megkezdéséig, az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. (hol, hogyan, lerakós irányelv: hasznosításra 3 év) A hasznosítás érdekében elkülönítetten gyűjtött hulladék abban az esetben ártalmatlanítható, ha a hulladék - az R 12 és az R 13 műveletet ide nem értve - hasznosítási műveleten esett át.
Kiterjesztett gyártói felelősség
A kiterjesztett gyártói felelősség Az előírások tartalmilag lényegében nem változtak! Számos szövegpontosítás, legtöbbje a „csomagolás” kifejezést „a termék csomagolására felhasznált csomagolószer”-re cserélte. A termékért viselt felelősség mindenütt kiegészült a termék csomagolásával (ami egyébként a csomagolásra – a belecsomagolt terméktől függetlenül! – eddig is fennállt). Egyértelművé vált, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség kollektív teljesítésére létrehozott kezelő szervezet – termékdíjas termékek kivételével – nyilvántartásba vétel alapján működhet.
A hulladékjegyzék és a hulladék besorolása 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről
A hulladékjegyzék és a hulladék besorolása Ht. szerinti besorolás: félreérthető szövegmódosítások 63.§ (3) A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a kv. a vh. rendelet szerint minősíti, majd a termelő költségén besorolja 55.§ (2) A hulladék akkor is veszélyesnek minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a kv. hatóság megállapítja, hogy rendelkezik a veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a kv. hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
A hulladékjegyzék és a hulladék besorolása A hulladékjegyzéket – az eddigi KvVM rendelet átalakításával – a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet hirdette ki. A rendelkező rész előírásainak szövegezése a tartalmat nem érintően változott A veszélyességi jellemzők határkoncentrációi, azok alkalmazása nem változott A jegyzék egyes tételeinek szövegezése változott (839 tételből 698); egyes-szám >> többes-szám (de nem következetes), szórendi, fordítási javítások pl.: *fenyőgyanta olaj, fűrészpor, előkevert hulladék, édesvíz diszperziós közegűének fúrásiából származó iszap, kazánhamuból eltávolított vasfémek tartalmú anyag (fenék hamu) 1201 (olajhulladékok): hűtő-kenő gépolaj, ásványiolaj alapú olaj, halogéntartalmú elemeket tartalmazó
A hulladékjegyzék és a hulladék besorolása A kitöltési útmutatót szintén átfogalmazták: - 7. pont: A képződést eredményező forrás hulladékai több, különböző főcsoportba is besorolhatók az adott hulladék tulajdonságaira való tekintettel. Ez így a besorolásra több lehetőséget is biztosít, az eredeti szöveg éppen a több besorolási lehetőség tisztázása érdekében adja meg a besorolási eljárásrendet. - Az útmutatóba kerültek a korábban a jegyzék egyes tételeihez fűzött megjegyzések Hatályos től, a meglévő engedélyeket nem érinti, de a évről szóló adatszolgáltatásoknál már alkalmazni kell. Az érvényes hg. engedélyekben szereplő megnevezések az engedély lejártáig az engedély módosítása nélkül alkalmazhatók!
Nyilvántartás és adatszolgáltatás
A hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője, a közszolgáltató a vhr-ben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint, a telephelyén nyilvántartást vezet. Nyilvántartás, üzemnapló, bizonylat legalább 5 évig, vh. 10 évig, hulladéklerakó dokumentumai nem selejtezhetők. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a közszolgáltató gondoskodik. Nem kell adatot szolgáltatni a gyártói felelősség alapján üzemeltetett átvételi helyen átadott hulladékról. A hulladék átvételéről bizonylatot kell adni az átadónak, és a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratot, engedélyt be kell mutatni. A hatóság és az átadó kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat is be kell mutatni.
Biztosítás, céltartalék képzés, felügyeleti díj
Biztosítás A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében a kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet biztosítást köt, ha - tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik, - hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez, - Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít. A kötelezett az üzleti év végét követő május 31-ig a környezetvédelmi hatóságnak igazolja, hogy a biztosítást megkötötte.
Céltartalék A céltartalékra vonatkozó szabályozás nem változott. Céltartalékot – a kormányrendeletben meghatározott – gazdálkodó szervezetnek és a közszolgáltatónak kell képeznie, a kezelésre kerülő hulladék mennyiségével arányosan. Az engedélyezéskor – a végrehajtási szabályok hiányában is – elvárják a biztosítás (és lerakás esetén – a lerakási rendeletnek megfelelően – a céltartalék) meglétét.
Felügyeleti díj A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnek felügyeleti díjat kell fizetnie. A díjat a felügyelőségnek évente, február 28-ig kell megfizetni. A díj mértéke - engedély esetén Ft, - nyilvántartásba vétel esetén Ft, - amelyet a javaslat szerint telephelyenként kell megfizetni. A felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait a 95/2013. (X. 14.) VM rendelet állapítja meg.
(Díj)Felügyeleti díj A közszolgáltatónak (díj)felügyeleti díjat kell fizetnie a Hivatal részére, a tárgyév június 30. napjáig. A (díj)felügyeleti díj éves mértéke: ellátott település lakosainak száma X 100 Ft.
Lerakás A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet módosítása
Lerakás - 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet módosítása Érdemi tartalmi módosítás csak az EU higany-rendelet miatti harmonizációs kötelezettség miatti új előírások beépítése. Ezeken túl csak szövegpontosítás. Kiemelhető: - ellenőrzés és megfigyelés az üzemeltetés, a bezárás, a rekultiváció és az utógondozás időszakában is végzendő, - az éves jelentésnek tartalmaznia kell a 30 éves utógondozási kötelezettség teljesítéséhez szükséges becsült költség időarányos része rendelkezésre állásának igazolását is. Hulladéknak minősülő fémhigany egy évnél hosszabb ideig történő felszín alatti tartós és a felszíni ideiglenes tárolás műszaki és adminisztrációs követelményei (A fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló 1102/2008/EK rendelet: a klóralkáli-ipar által már nem használt, a földgáztisztítás, a színesfém-bányászat, az olvasztási eljárások során kinyert, valamint a cinóber ércből kivont higany)
Lerakási járulék 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól
Lerakási járulék A hulladéklerakó üzemeltetője a lerakóban elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján hulladéklerakási járulékot fizet. Új előírás, hogy a lerakási járulék nem áthárítható. (szennyező fizet, lerakás minimalizálása?) A járulékot a D1, D2, D3, D4, D5 és D12 ártalmatlanítási művelet után kell megfizetni, az 5. melléklet szerint. A járulékot negyedévente, a negyedévet követő 20. napig kell megfizetni. A meg nem fizetett járulék adók módjára behajtandó köztartozás. A kormány-rendelet meghatározza a járulékfizetési kötelezettség bejelentésének, az adatszolgáltatásnak és a megfizetésnek a tartalmi és formai követelményeit, valamint a járulék felhasználási céljait.
Lerakási járulék Nem kell járulékot fizetni - ha rekultivációval vagy kármentesítéssel érintett lerakóból, - támogatott kármentesítésből származó hulladékot raknak le LE-ig szv.iszapért, ha mezőgazdasági felhasználása összetétele miatt nem lehetséges - szv. iszap komposztért, ha takarásra használják, és előtte a biogázt és a növényi tápanyagokat kinyerték, és mezőgazdasági felhasználása összetétele miatt nem lehetséges 50%-ot kell fizetni a szv. Iszapért, ha a biogázt és a növényi tápanyagokat kinyerték, és mezőgazdasági felhasználása összetétele miatt nem lehetséges (de nem komposztálták) Hulladékból termék maradéka esetén: hasznosíthatóért 66%, nem hasznosíthatóért 50% fizetendő
Lerakási járulék 1. A hulladéklerakási járulék kiszámítása: HJ (Ft/negyedév) = Σ [H i (tonna/negyedév) x E i (Ft/tonna)] - HJ = fizetendő hulladéklerakási járulék - H = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék tömege - E = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék egységára - i = hulladéklerakási járulékfizetéssel érintett hulladék fajtája 2. A hulladék fajtánkénti egységára:
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – települési hulladék Közszolgáltató minősítése Közszolgáltató kiválasztása Szükségintézkedések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – Ht. A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött, írásos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja (az ingatlanhasználó számára). Ingatlanhasználó kötelezettsége: Az ingatlan területén képződő hulladék gyűjtése, átadása Közszolgáltatási díj fizetése től elkülönített gyűjtés, vh-ra is!!! Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó Vegyes települési hulladékot köteles átadni Elkülönítetten gyűjtöttet termelői felelősség alapján, de adhatja a közszolgáltatónak is
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – Ht. Közszolgáltató: július 1-től (javaslat) gazdasági „szereplő”, aki - többségi önkormányzati vagy állami tulajdonban van, - nonprofit gazdasági társaság, - hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik (max. 5 év) - hg. közszolgáltatási engedéllyel rendelkezik (max. 10 év), - az OHÜ által kiadott minősítő okirattal rendelkezik (max. 3 év), - az ellátandó településsel érvényes hg. közszolgáltatói szerződése van (max. 10 év). Kell még -Közszolgáltatói hulladékgazdálkodói terv -Biztosítás és céltartalék képzés Más hg. engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet nem végezhet (kivéve energetikai hasznosítás és lerakás). -.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás –Ht. Közszolgáltató kiválasztása: Előbbi feltételek esetén közbeszerzés, esetleg in-house vagy értékhatár alatt Szerződéskötés max. 10 évre, csak 1 szolgáltató lehet! A felhívásban meg kell határozni a közszolgáltatótól elvárt minősítési osztályt. Szerződés köthető olyan gazdasági szereplővel is, amelynek minden tagja rendelkezik közszolgáltatási engedéllyel és minősítő okirattal. A közszolgáltató – a Kbt. szabályai szerint – alvállalkozót is igénybe vehet. A felhívás és a pályázati dokumentáció, az ajánlat, valamint a szerződés tartalmi kötelmeit a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendelet től hatályos.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – 317/2013. Korm. rendelet A felhívás és a dokumentáció tartalma (a Ht., az OHT, az OMP, a THT, a TMP, a Kbt., az önk. rendelet tartalmával összhangban): a) A közszolgáltatási terület települési, földrajzi és közlekedési jellemzői b) az érintett terület lakos-száma c) a közszolgáltatás ellátásának kezdési időpontja és időtartama d) a helyi szabályozás főbb jellemzői e) a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyisége, fajtái, összetétele f) az elkülönített gyűjtésbe bevonható települések vagy lakosok száma g) a tervek és programok szerinti célok és követelmények h)-i) az önk., ill. a társulás tulajdonában lévő, illetve igénybe vehető hg. létesítmények, ezek műszaki állapota, technológiai tulajdonságai, kezelési kapacitása j)-k) az önk., ill. a társulás tulajdonában lévő, biztosítandó járművek, gépek, eszközök, berendezések, ezek műszaki és technológiai tulajdonságai
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – 317/2013. Korm. rendelet Az ajánlat tartalma: a) a közszolgáltatás ellátásának módja és szervezése b) Az ellátáshoz rendelkezésre álló eszközök, berendezések, technológiák, műszaki felszereltség, létesítmények c) minőségbiztosítási módszerek, intézkedések, eszközök d) közegészségügyi, környezetvédelmi, hg. intézkedések e) elkülönített gyűjtés f) kapcsolat, ill. összhang más települési hg. tevékenységekkel g) fejlesztések h) belső ellenőrzés i) a fogyasztói érdekek érvényesítése és védelme j)-k) A finanszírozás, díjbeszedés módja l) ügyfélszolgálat, tájékoztatás, nyilvántartás, adatkezelés, adatszolgáltatás
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – 317/2013. Korm. rendelet Az ajánlattevőnek a szerződés életbelépésekor rendelkeznie kell: a) a közszolgáltatás ellátásához szükséges, hatósági engedéllyel rendelkező és megfelelő műszaki állapotban levő járművekkel, gépekkel, berendezésekkel és eszközökkel, valamint olyan - tulajdonában, kezelésében vagy bérleményében levő - telephellyel, amely alkalmas ezek tárolására, tisztítására, fertőtlenítésére és műszaki ellenőrzésére b) olyan felszerelésekkel és eszközökkel, amelyek a közszolgáltatás gyakorlása során bekövetkező környezeti károk azonnali beavatkozást igénylő elhárításához szükségesek c) a közszolgáltatás ellátásához szükséges létszámú és az előírásoknak megfelelően képzett szakemberrel d) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és OHÜ minősítő okirattal
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – 317/2013. Korm. rendelet A közszolgáltatói szerződés tartalma (Ht. előírásain túl): a) a közszolgáltatás minőségi ismérvei, OHÜ minősítési osztály b) a finanszírozás elvei és módszerei c) az önkormányzat finanszírozásban vállalt kötelezettsége, a teljesítés feltételei és biztosítékai (ha ilyet vállal) d) a díjbeszedés módszere e) alvállalkozó igénybevételének feltételei A szerződésbe foglalandó önkormányzati kötelezettségek: a) a közszolgáltatás ellátásához szükséges információk szolgáltatása b)-c) a nem közszolgáltatási hg. tevékenységekkel, ill. más közszolgáltatásokkal való összehangolás elősegítése d) a hulladék gyűjtésére, szállítására, kezelésére szolgáló helyek és létesítmények meghatározása e) a közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítása az önkormányzati tulajdonban lévő hulladékgazdálkodási létesítmények vonatkozásában
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – 317/2013. Korm. rendelet A szerződésbe foglalandó közszolgáltatói kötelezettségek: a) a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása b) meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítés, ideértve az évenkénti lomtalanítást és az elkülönített gyűjtést is (ha az önkormányzat rendelete előírja) c) az OHÜ minősítési osztály szerinti követelmények biztosítása d) a szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása e) a szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzése f) a kezelésre meghatározott helyek, létesítmények igénybevétele g), i) nyilvántartási, adatkezelési,adatszolgáltatási rendszer h) ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetése j) fogyasztói kifogások és észrevételek elintézési rendje
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás –Ht. A közszolgáltató további kötelezettségei: Éves beszámoló az önkormányzatnak és az OHÜ-nek MEKH-nek tájékoztatás, adatszolgáltatás a díjmegállapításhoz és a díjfelügyelethez Önkormányzati rendeletben kell megállapítani: - a közszolgáltatás tartalmát, területét, szolgáltatás - ellátásának rendjét, módját, - a tagok és alvállalkozók tevékenységét, részarányát, - a szolgáltatás igénybevételének módját és feltételeit, - a díjfizetés rendjét, kedvezmények, üdülők, szüneteltetés eseteit, - a személyes adatok kezelési rendjét.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – Ht A közszolgáltató az ingatlantulajdonosnál gyűjtőedényben gyűjtött vegyes, zöld, elkülönített hulladékot gyűjti és elszállítja, A lom hulladékot lomtalanítással gyűjti és elszállítja, az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton átvett hulladékot gyűjti és elszállítja, közterületen elhagyott hulladékot gyűjti, elszállítja és gondoskodik a kezeléséről (ha erre a szerződése kiterjed), gondoskodik a hulladék kezeléséről, A közszolgáltatással érintett hg. létesítményt üzemelteti. Ha nincs kezelő létesítménye, a kezelésről hulladékkezelőnek történő átadással gondoskodik. A hulladék kezelését megelőzően gondoskodik a hulladék válogatóműbe történő elszállításáról és a hasznosítható hulladék-összetevők szétválogatásáról.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – Ht A szerződésben rögzítendő kezelő létesítményekkel tehát vagy az ajánlattévőnek vagy az ajánlatkérőnek kellene rendelkeznie (ekkor ezek használata és fenntartása lehet a közszolgáltatás része), vagy valamelyiküknek külön szerződést kell kötnie más kezelőkkel a hulladék átadás-átvételéről és kezeléséről. A közszolgáltató évente legalább egyszer lomtalanítást szervez. Törekszik arra, hogy az elkülönített gyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg, a hulladék pedig a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás – Ht Díjképzés Ht. 3. módosítás (2013. május 10-től): július 1-től december 31-ig a április 14-i díj max. 104,2 %-ának 90%-a lehet. Új közszolgáltató vagy régi ettől történő eltérése a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata szerint, OHÜ véleményének figyelembevételével >> miniszteri rendeletre javaslat szeptember 30-ig. Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltató minősítése – évi CXXV. törvény A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetet - kérelemre - a szolgáltatás biztonsága és a szolgáltatás színvonala alapján az OHÜ - közigazgatási hatósági jogkörben eljárva - minősítési osztályba sorolja. A kérelmező csak a kérelemben megjelölt minősítési osztályba sorolható. A szolgáltatás biztonságának szintje alapján minősítési kategóriákba (A-B-C), színvonalának szintje alapján minősítési fokozatokba (I-II-III.) sorolja a közszolgáltátó által nyújtott szolgáltatást az ÖHÜ. A kettő együttese határozza meg a minősítési osztályt (A/I.-C/III.). Az ügyintézési határidő 90 nap. A kérelmező kezdeményezésére szakmai konzultációra van lehetőség. A konzultációért és az eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak mértékét a 71/2013. (VIII. 15.) VM rendelet állapítja meg..
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltató minősítése – 71/2013. (VIII.15.) VM rendelet Az eljárási díjat eljárásonként, az eljárás kezdeményezésekor kell – átutalással megfizetni az OHÜ kincstárnál vezetett számú számlájára. A konzultációs díjat a konzultációt követően számla alapján a helyszínen készpénzzel, vagy átutalással az OHÜ kincstárnál vezetett számú számlájára kell fizetni. Mértéke 18 ezer Ft/óra, megkezdett óránként.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltató minősítése – évi CXXV. törvény A minősítés iránti kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, székhelye, cégjegyzékszáma, KÜJ, KTJ, KSH számjele, pénzforgalmi számlaszáma, b) a kérelmező telephelyének, fióktelepének címe, c) a kérelmező kijelölt kapcsolattartójának neve, d) a kérelem típusa (új, módosítási, meghosszabbítása iránti kérelem, adatváltozás bejelentése), e) a kérelmezett minősítési osztály, f) hg. engedély száma, időbeli hatálya, az engedélyező hatóság, g) hg. közszolgáltatási engedély száma, időbeli hatálya, h) a kérelmező által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységek, i) a kérelmező által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében üzemeltetett hulladékkezelő létesítmények felsorolása.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltató minősítése – évi CXXV. törvény A kérelemhez csatolni kell: a) a hg. közszolgáltatási engedély alapját képező, hatályos hg. engedélyt vagy engedélyeket, b) a közszolgáltatási területre vonatkozó hatályos hg. közszolgáltatási engedélyt, c) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet, d) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot. A kérelmezett osztálynak megfelelő – az 1-4. mellékletekben meghatározott minősítési feltétel- és követelményrendszer szerinti – dokumentumok másolatát is be kell nyújtani (eszközök, létesítmények tulajdonát, használati jogosultságát, környezetirányítási és minőségtanúsítási rendszerek működtetését igazoló dokumentumok), valamint környezetirányítási programot, az 5. melléklet szerinti bírságmentességi nyilatkozatot.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás a közszolgáltató minősítése – évi CXXV. törvény A minősítési eljárásban kizárólag a kérelmező minősül ügyfélnek, a Ket. elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Az eljárás során a kérelem a minősítési osztály tekintetében nem módosítható, módosítási szándék esetén új kérelmet kell benyújtani. A minősítő székhelyén kívül felmerülő eljárás cselekmények költségeit a kérelmezőnek meg kell fizetnie (ügyintézőnként 8060 Ft/óra). Az OHÜ a kérelemnek helyt adó határozatát a 6. melléklet szerinti minősítő okirattal adja ki, külön végzésben megállapítva az eljárási költségeket. A minősítő okirat hatálya a kiállítástól számított 36. hónap végéig, vagy a hg. közszolgáltatási engedély lejártáig (ha az rövidebb) tart. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, felülvizsgálatukat a közigazgatási bíróságtól lehet kérni.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – évi CXXXIV. törvény Ha az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a Ht. szerint nem biztosítja vagy nem biztosítható, akkor erről legfeljebb 3 napon belül tájékoztatnia kell a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, amely 15 napon belül hatósági eljárás keretében közérdekű szolgáltatót jelöl ki a hulladékgazdálkodási engedéllyel, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező szolgáltatók közül (ideiglenes ellátás). A közérdekű szolgáltató a szolgáltatást a szolgáltatással érintett területre irányadó közszolgáltatási díj fejében köteles elvégezni. A döntéssel szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincs helye, a döntés azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. A kijelölés az új, a Ht. szerinti szerződés megkötéséig, de legfeljebb 9 hónapig él, ami legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – évi CXXXIV. törvény Ha az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának kiesése miatt járványveszély vagy más súlyos közegészségügyi kockázat alakult ki, a települési hulladék elszállításának megszervezéséről és elvégzéséről a katasztrófavédelmi szerv gondoskodik (szükségellátás). A feladatok közfoglalkoztatottakkal is elláthatók. A korábbi közszolgáltató vagy más, alkalmas teherszállító jármű tulajdonosa – kártalanítás mellett – a szükséges szállítóeszköz rendelkezésre bocsátására kötelezhető. Hulladékkezelő létesítmény üzemeltetője az így összegyűjtött hulladék átvételét nem tagadhatja meg. A törvény tól hatályos, a végrehajtás részletes feltételeit A 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet állapítja meg.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet Az ellátás biztosítása érdekében a korábbi közszolgáltató köteles a hulladékszállításhoz és kezelésre történő átadáshoz szükséges adatokat a katasztrófavédelmi szerv részére (annak felhívására) haladéktalanul átadni. A katasztrófavédelmi szerv az ideiglenes ellátásra elsődlegesen az önkéntesen kötelezettséget vállaló, más településen hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetet jelöli ki. A kijelölést követően az ideiglenes ellátással érintett települési önkormányzat haladéktalanul megállapodik a kijelölt közérdekű szolgáltatóval az ideiglenes ellátással érintett földrajzi terület kiterjedéséről, az ellátás útvonaláról és időpontjáról, de az ellátást ettől függetlenül meg kell kezdeni.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet Ha szükségellátásra kerül sor, az a következő hulladékok átvételére, elszállítására, kezelésre történő átadására terjed ki: a) Az ingatlanokon gyűjtött települési vegyes hulladék, b) az ingatlanokon elkülönítetten gyűjtött biohulladék (ha korábban is volt ilyen), c) az elkülönítetten gyűjtött háztartásihoz hasonló hulladék (ha korábban is volt ilyen), d) közterületen elhagyott települési vegyes hulladék. A katasztrófavédelmi szerv szükségellátás körében folytatott tevékenységéhez nem kell hulladékgazdálkodási engedély. A katasztrófavédelmi szerv vezetője haladéktalanul intézkedik a hulladék elszállításának megszervezéséről és elvégzéséről. A szolgáltatás teljesítésére a szállítóeszköz tulajdonosa, birtokosa, a szállítóeszközzel rendelkezni jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) kötelezhető.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet Ha szükségellátásra kerül sor, az a következő hulladékok átvételére, elszállítására, kezelésre történő átadására terjed ki: a) Az ingatlanokon gyűjtött települési vegyes hulladék, b) az ingatlanokon elkülönítetten gyűjtött biohulladék (ha korábban is volt ilyen), c) az elkülönítetten gyűjtött háztartásihoz hasonló hulladék (ha korábban is volt ilyen), d) közterületen elhagyott települési vegyes hulladék. A katasztrófavédelmi szerv szükségellátás körében folytatott tevékenységéhez nem kell hulladékgazdálkodási engedély. A katasztrófavédelmi szerv vezetője haladéktalanul intézkedik a hulladék elszállításának megszervezéséről és elvégzéséről. A szolgáltatás teljesítésére a szállítóeszköz tulajdonosa, birtokosa, a szállítóeszközzel rendelkezni jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) kötelezhető.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szükségszolgáltatás – 292/2013. (VII.26.) Korm. rendelet A szükségellátás körébe tartozó hulladék hulladéklerakón akkor rakható le, ha olyan előkezelési műveleten ment keresztül, amellyel a hulladék mennyisége vagy környezetre gyakorolt hatása csökken. Ha az elszállításra kerülő, elkülönítetten gyűjtött hulladék hasznosítható összetevőt tartalmaz, a hulladék kezelését megelőzően gondoskodni kell a hasznosítható hulladék-összetevők szétválogatásáról.
Tervezés
Tervezés OHT, OMP, területi hulladékgazdálkodási tervek és megelőzési programok 7 évre, 4. évben felülvizsgálat, készíti az OHÜ Területi tervek és programok a felügyelőségek illetékességi területére Elfogadás: - OHT, ONP; kormány-határozat - területi tervek, programok kv. miniszter jóváhagyása - végrehajtási beszámoló a felülvizsgálat alapján; kv. miniszternek bemutatni Vhr.: a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet
Tervezés Érintettek bevonása: tervezési területen működő helyi önkormányzatok, érdek- képviseleti és környezetvédelmi civil szervezetek, a területen illetékes hatóságok, környezetvédelmi igazgatási szervek - Az előkészítéshez kötelesek adatokat és információkat adni (az ÖHÜ kérésére, annak megkeresésétől számított 60 napon belül, elektronikus formátumban, díjmentesen). - Az OHÜ a kapott adatok és információk alapján elkészíti a hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program tervezetét. - A tervezetet az információadásra felkért szervezetek számára hozzáférhetővé teszi, és 30 napos határidővel kéri – elektronikusan megküldendő – véleményüket. - Az észrevételek feldolgozásával véglegesíti az OHÜ a tervet és a programot, - majd megküldi a környezetvédelemért felelős miniszternek, aki azt elfogadásra a kormány elé terjeszti.
Tervezés A rendelet mellékletei határozzák meg - a bevonandó hatóságokat, - a tervek és a programok szerkezeti felépítését - tartalmi elemeit. Az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit a kormány, a területi hulladékgazdálkodási tervek és a területi megelőzési programok végrehajtásának feltételeit a környezetvédelemért felelős miniszter biztosítja.
Köszönöm a figyelmüket! Markó Csaba ügyvezető EnviCult Kft.
Termelési hulladék
Ht. továbbra sem definiálja. (talán a nem települési) A termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet törekedjen üzletpolitikáját és hulladékgazdálkodási tevékenységét a hulladékhierarchia szerint megválasztani, az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással. A hulladéktermelő gazdálkodó szervezet segítse elő a megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok elérését. A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni. Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe. A vhr. felhatalmazás az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékra is kiterjed.
Veszélyes hulladék
- keverési és hígítási tilalom; csak engedéllyel - szétválasztási kötelezettség – felügyelőség dönt - anyagmérleg - nyilvántartás, bejelentés, szállításnál 1013/2006/EK rendeletnek megfelelő nyomtatvány - nemzetközi csomagolási és címkézési normák A hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás művelet megkezdéséig az előkezeléssel együtt a hulladékkezelő telephelyén legfeljebb 1 évig tárolható. A háztartásban képződő vegyes hulladékra nem vonatkozik, de a vh-t a termelő elkülönítve gyűjti és a gyűjtőnek, a kereskedőnek, kezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja. A hulladék átadása esetén a gyűjtő, a kezelő és a szállító felel a vh-ért. (2015-től csak közszolgáltató!)
Poliklórozott bifenilek 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól
144/2012. (XII. 27.) VM rendelet - PCB Minden PCB-tartalmú berendezést nyilvántartásba kell venni és a felügyelőségnek be kell jelenteni. 40/2013. VM salátában módosítás: A végi határidő elmúlta miatt: az 5 dm 3 -nél több PCB-t és elhasználódott PCB-t tartalmazó berendezések nem üzemeltethetők. Hatályon kívül helyezi az összes, 2010-es határidőre történő utalást. 72/2013. VM (jegyzék) szerinti módosítás: 4.§ (3)-ban üzemi gyűjtés helyett csak gyűjtés 8.§ (3)-ban,05% helyett <0,05% (címke szövege: „<0,05% PCB szennyezettséggel”), Új 2. melléklet:
144/2012. (XII. 27.) VM rendelet - PCB 2. melléklet: A hulladékká vált PCB, PCB-vel szennyezett berendezés, valamint tárgy ártalmatlanítására szolgáló műveletek 1. A Ht. 2. melléklete szerinti D8 művelet. 2. A Ht. 2. melléklete szerinti D9 művelet a következők szerint: a) desztillálás, b) fázisszeparáció (pl. emulzióbontás), c) egyéb (a hulladék kémiai tulajdonságaival összhangban lévő fizikai-kémiai kezelések). 3. A Ht. 2. melléklete szerinti D10 művelet a következők szerint: a) égetés veszélyes-hulladékégető műben, b) egyéb termikus ártalmatlanítás (pl. plazmaégetés). 4. A Ht. 2. mellékletében meghatározott D15 művelet.
Olaj 145/2012. (XII. 27.) VM rendelet a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól
145/2012. (XII. 27.) VM rendelet – Olaj 72/2013. VM (jegyzék) szerinti módosítás: 4.§ (1) b): A háztartásban képződő hulladékolaj átadási lehetőségei kibővülnek a speciális gyűjtőhellyel 5.§: hatályát veszti! (más jogszabályokból következik): 5. § (1) Hulladékolaj üzletszerű szállítását, tárolását, kereskedelmét, előkezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását csak hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végezheti. (2) A hulladékolaj kezeléséről a Ht. 31. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell gondoskodni. (3) A hulladékolaj energetikai hasznosítással történő kezelése során a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.