A nyelvcsaládok és a nyelvtípusok

Tankönyv 29.old.4.feladat Világnyelv: általában olyan nyelv, mellyel az ember az egész világon megértetheti magát. Pl. angol,francia. (forrás: ) Mesterséges nyelv: A tervezett vagy mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szókészletét és nyelvtanátember vagy emberek tervezték és nem természetes fejlődés során alakult ki egy kultúra részeként, természetes nyelvként. Pl.: eszperantó. (forráswikipedia.org/wiki/Mesterséges_nyelv) Holt nyelv: olyan nyelv, amelyet már nem használ egyetlen nemzet, nép vagy közösség sem, vagyis nincsenek (akár egy-, akár kétnyelvű) anyanyelvi beszélői.

Tankönyv 30.old.képhez Sok mongol nyelv van. Mongóliában a hivatalos mongol nyelv a halha-mongol, további mongol nyelvek pl. a kalmük (Kaszpi-tenger vidéke), a burját (Kelet-Szibéria), a mogholi (Afganisztán). A mongol nyelvek rokonai a török nyelvek, a mandzsu és tunguz nyelvek, melyekkel együtt az altáji nyelvcsaládot alkotja.

A nyelvek sokfélesége Kb nyelv létezik. Bizonytalanság / becslés okai: - kihalnak (nyelvcsere - indiánok) - még nem fedezték fel Tendencia: el fognak tűnni a kisebb nyelvek. - nehéz elkülöníteni a nyelvjárást és az önálló nyelvet (svéd-dán-norvég) - eltérhetnek vallási és kulturális szempontból is (szerb és horvát) (cirill írás stb.) CSOPORTOSÍTÁSUK: a)eredet szerint nyelvcsaládok b)hasonlóság szerint: nyelvtípusok

A nyelvcsaládok kb.300 nyelvcsalád van 3 milliárd indoeurópai nyelvet beszél. - a nyelvek eredetével és hasonlóságainak kutatásával az összehasonlító nyelvtudomány foglalkozik - a nyelvek összevetéséből és régi nyelvemlékekből rekonstrulálható az ALAPNYELV (kikövetkeztették) - az azonos alapnyelvű nyelvek rokon nyelvek ALAPSZÓKINCS: testrészek, természeti jelenségek, számok, stb. Vizsgálják: hangmegfeleléseket hasonló jelentésű szavakat nyelvtani rendszert (nemek, elöljárószók)

A nyelvtípusok 1.Izoláló: pl.kínai, vietnámi -állandó szóalak egy morfémából áll -szigorú szórend 2.Agglutináló (ragasztó): magyar, török, japán, szuahéli -ragokat használnak -toldalékmorféma az igéken is 3.Inkorporáló: (bekebelező) magas fokon ragozó nyelvek (elő-és utóképzők) ausztrál bennszülött, indián stb. 4.Flektáló: (hajlító) indoeurópai nyelvek + afroázsiai nyelvek sing – sung- sang -song

A 31. oldalon lévő képhez kapcsolódó kérdés: Német: das Wasser Angol: water Lengyel: woda Izlandi: vatn Mind a négy nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, a közös eredet a szóalakokon is látható.

Feladatok A 32. oldalon lévő képhez kapcsolódó kérdés: közép-ázsiai török nyelv: azeri, kazah, üzbég, kirgiz, türkmén 34.oldal 1.f. a) finn: agglutináló (ragasztó) vietnami: izoláló (elszigetelő) inuit: inkorporáló (bekebelező) angol: flektáló (hajlító), izoláló b) az angol nyelv

A 34. oldalon lévő 2. kérdés: 2. Lehetséges megoldás: Tízezer kötetnyi könyv elolvasása nem azonos tízezer mérföldnyi utazással. A víz vinni is tudja a csónakot, de képes felfordítani is.

A 35. oldalon lévő 3. kérdés: 3. Az alapszókincshez tartoznak: fa, vér, varjú, gyökér, méh, orr, éj, kéreg, fény, szil, sün, fon, bal, háj, eb, lő, tél, ló, főz, hamu, nyuszt, lyuk

A 35. oldalon lévő 4. kérdés: 4. Lehetséges megoldások: A látszat néha csal. Jobb a magad kunyhója más palotájánál. Az éhség a legjobb szakács Ahány ház, annyi szokás. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Sok bába között elvész a gyermek Eső után köpönyeg. Nem lehet a tengert kanállal kimerni. Ne igyál előre a medve bőrére.

A 35. oldalon lévő 5. kérdés: 5. a) gerúdig ávúdin, gerin, gerúdin gerúdész ávúdár, gerér avúdtaj, gerúdtej

A 35. oldalon lévő 5. kérdés: 5.b) Lehetséges következtetések: Ragasztó nyelv toldalékokkal: – a többes szám toldaléka: -d; – a tárgyeset ragja: -g; – a birtoklás kifejezése a birtokoson: -in; – a részeshatározó ragja: -d; – az eszközhatározó ragja: -taj/-tej. Az illeszkedés törvénye – többalakú toldalékok.