Tájékoztató a szabálysértési törvényből fakadó gyakorlati tapasztalatokról - figyelemmel a helyi rendeletalkotás megszűnésére is

Egyes szabálysértési tényállások Az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség és a tankötelezettség megszegése Köztisztasági szabálysértés Veszélyeztetés kutyával Becsületsértés Csendháborítás Tiltott fürdés Szeszesital-árusítás, - kiszolgálás és - fogyasztás tilalmának megszegése Élelmiszer engedély nélküli előállítása, forgalomba hozatala Jogosulatlan közterületi értékesítés Vásárlók megkárosítása

Egyes szabálysértési tényállások elhatárolásának szabályozása A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 2.§ (4) bekezdése: „Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.”

I. Egyes szabálysértési tényállások elhatárolásának esetei Köztisztasági szabálysértés Sztv § (1) Aki a) a közterületen, a közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi, b) a felügyelete alatt lévő állat által az a) pontban megjelölt helyen okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik, szabálysértést követ el. (2) Aki települési hulladékot a közterületen engedély nélkül lerak, elhelyez, vagy nem a kijelölt lerakóhelyen rak le vagy helyez el, szabálysértést követ el. (3) (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület- felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

Elhatárolás Szemetelés (pl.: papír zsebkendő) Hulladék lerakás (pl: nagyobb mennyiség elhelyezése)

a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (Ht.) 61. § (1) „Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg.” 39. § (1)Az ingatlanhasználó az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja. (2)A természetes személy ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot – kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési önkormányzat (Budapesten a fővárosi önkormányzat) rendeletében meghatározott feltételek szerint – hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot kezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot a természetes személy ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette. 86. § (1) bek. a) pontja, aki (amely) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti, azt a környezetvédelmi hatóság a hulladékgazdálkodási bírsággal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

Bírság kiszabására jogosult A hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 2. § (1) értelmében a települési önkormányzat jegyzője

II. Egyes szabálysértési tényállások elhatárolásának esetei Veszélyeztetés kutyával Szabs.tv 193.§ (1) bekezdése: „Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, … szabálysértést követ el.”

Elhatárolás felügyelet nélkül van; kóborol (pl: csavargás) szökés megakadályozásának hiánya (pl.: a kerítésen lévő lyukon keresztül kibújik és idegen területre kijut)

az állatok védelméről és kíméletéről szóló évi XXVIII. törvény (Ávt.) 5. § (1) bekezdése: „Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról.”

Ávt. 43. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.” (2) Az állatvédelmi bírságot az állatvédelmi hatóság szabja ki.

az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében: Állatvédelmi hatóságként a Kormány a jegyzőt, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Megjegyzem: A bírság kiszabása mellett, vagy helyett a hiányosságok kijavítására, pótlására (esetlegesen új kerítés építésére) vonatkozó kötelezés is előírható.

Veszélyeztetés kutyával Szabs.tv 193.§ (2) bekezdése: „Aki veszélyes ebét nem zárt helyen tartja, vagy nem helyez el a ház (lakás) bejáratán a veszélyes ebre utaló megfelelő figyelmeztető táblát, szabálysértést követ el.”

Veszélyes eb Az állatvédelmi hatóság (járási hivatal élelmiszer- biztonsági és állategészségügyi osztálya) egyedileg minősíti az ebet veszélyesnek és veszi nyilvántartásába, így a nyilvántartásba vett eb csak az előírtaknak megfelelően meghatározott feltételekkel és módon tartható. Tehát, a tartás körülményeinek megszegése emeli a cselekményt szabálysértéssé. jegyző k ö telező feladata: amennyiben é rtes ü l arr ó l, hogy az eb fizikai s é r ü l é st okoz, k ö teles í r á sban é rtes í teni a j á r á si á llat-eg é szs é g ü gyi hat ó s á got;

Megszűnt a helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogosultsága, csak törvény állapíthat meg szabálysértési tényállást.

Szabálysértés „kétarcú” intézménye megszűnt a szabálysértés a büntetőjog felé terelődik Közigazgatás-ellenes cselekmények (pl. engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése) Emberi együttélés általános szabályait sértő magatartások ún. kriminális cselekmények (pl.: ami veszélyes a társadalomra, az állami, társadalmi, gazdasági rendet sérti, lásd jelenlegi szabályozás)

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) 8. § (1) bekezdés b) pontja rendelkezik: A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait § (4) bekezdés szerint: Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő- testülete, hogy rendeletben határozza a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

Mötv. jogalkotói szándéka „Az emberi közösségek akkor életképesek, akkor élhető egy település, ha megvannak és működnek az együttélés alapvető íratlan és írott szabályai. Az ilyen normákat jelentős részben a helyi sajátosságok alakítják, generális érvényű taxatív felsorolásuk lehetetlen. Arra azonban van lehetőség, hogy a képviselő-testület - széles körű társadalmi támogatottsággal - a legalapvetőbb szabályokat rendeletbe foglalja és megszegésüket - szigorúan alkotmányos keretek között - szankcionálja.”

Az alapvető jogok biztosa vizsgálata során kiemelte: Az önkormányzati rendeletalkotás gyakorlatában keverednek pl. a kereskedelmi, az állattartási szabályok. Ennek következményeként magasabb szintű ágazati jogszabályok ismétlődnek, kiegészítődnek. A párhuzamos szankcionálás veszélye fennáll.

Szankcionálás A közigazgatási bírság eljárásjogi alapjait ( ) a Ket. 94/A. § (1) bekezdése határozza meg: Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Célszerű figyelembe venni a kívánt szándékot: Ket. kisegítő, szubszidiárius szabályokat megállapítása. Ágazati, közigazgatási anyagi jogi bírságok (pl.: fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi bírság stb.), ha az ágazati jogszabályok úgy állapítanak meg mérlegelési jogkört, hogy nem határozzák meg a mérlegelési szempontokat, ill. nem rendelkeznek bírságolás lehetőségének elévüléséről.

Származékos felhatalmazás Jat. 5. § (1) bekezdés szerint a felhatalmazásban meg kell határozni: a felhatalmazás jogosultját; tárgyát; keretét. Jogalkotói hatáskör terjedelme: közhatalom gyakorlására szóló felhatalmazás; rendkívül széles; diszkrecionális jogkört biztosít.

Rendeletalkotás A helyi sajátosságok megalapozzák e a szabályozni kívánt magatartásokat és azok betartás elmulasztásának jogkövetkezményeit; Elérni kívánt céllal arányban álljon a magatartás meghatározása; „kriminális” jelleg elkerülése; Világos, érthető, megfelelően értelmezhető normaszöveg; Végrehajthatóság; Felróhatóság figyelembevétele! „Aki…” Bírság kiszabásánál kizáró körülmény (pl.: életkor, elmeállapot…)

Készítette: Zaja Zoltánné osztályvezető Hatósági Osztály HMKH Gyöngyösi Járási Hivatal Tel.: (37)