Közigazgatási szankciótan

Miről lesz szó? A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról; A szankcionálás elméleti alapjairól; A szankcionálás európai modelljeiről; A közigazgatási szankció fogalmáról és célrendszeréről; A közigazgatási bírságról; A közigazgatási intézkedésekről; A közigazgatási szankció alanyáról; Az egyéni felelősség feltételeiről; A közigazgatási represszió helyéről a jogrendszerben.

A közigazgatási szankciórendszer kialakulásáról általában A közigazgatási szankció: a közigazgatás-ellenes, azaz a közigazgatás működését zavaró vagy akadályozó magatartással szembeni joghátrány. Két fajta: anyagi jogi szankció és egyéb szankció. Egyéb szankció: 1.Eljárási kényszerintézkedések; 2.Helyszíni rendészeti típusú intézkedések; 3.Mulasztási bírságok és rendbírságok; 4.Késedelmi pótlékok. „Közigazgatási büntetőjog”-i iskola.

A közigazgatási szankciórendszer kifejlődése a magyar jogban A közigazgatási szankciórendszer 1955 előtt:  Egységes közjogi szankció: büntetőjog.  Trichotóm rendszer.  Kis bűncselekmények + állampolgári engedetlenség.  Néhány közigazgatási jogba tartozó szankció.  1879:XL. tc. (Kbtk.) + igazgatási bírságok.  Szolgabíró, rendőrkapitány, alispán.  évi II. (Btá.).  kihágások megszüntetése.

A közigazgatási szankciórendszer kifejlődése a magyar jogban A közigazgatási szankciórendszer 1955 után:  Szabálysértési jog kialakulása.  Szubjektív alapú szankció (pénzbírság, elzárás).  évi I. törvény (első Szabs. tv.)  Szabálysértés + felügyeleti bírságok (objektív, progresszív), jogkorlátozó szankciók.  Elkülönült állami alapok.  EJEE; 63/1997. ABH.  évi LXIX. tv.; évi II. tv.

A közigazgatási szankcionálás jogrendszerbeli helye Közigazgatás- védelem Büntetőjogi szankciók Bíróság Közigazgatási szankciók Szabálysértések Ágazat- specifikus anyagi jogi szankciók

A szankcionálás elméleti alapjai A bírói büntetőhatalom és a közigazgatási büntetőhatalom közötti különbségekre és ezek viszonyára vonatkozik. Két irányzat: 1.) A különbség-elméletek:  A különbség-elméletek minőségi irányzata;  A különbség-elméletek mennyiségi irányzata;  Visszaterelés-elmélet. 2.) Az elmélet új útjai:  Anyagi és eljárási garanciák;  Szankció-teszt.

A szankcionálás európai modelljei I.A közigazgatási büntetőszankcionálást részben egységes anyagi és eljárásjogi rendszert adó törvény hatálya alá tartozik (No. Ol. Au. Mo.). II.Alkalmazzák a közigazgatási büntetőhatalmat, de nincs egységes törvényi alapja és rendszere (Sp. Fr.). III.Elutasítják a közigazgatás büntetőhatalmát (E.K. Dánia, Ío.).

A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Az állami kényszer két csoportja: 1.Teljesítési kényszer; 2.Büntető kényszer. Teljesítési kényszer szankciós eszközei:  Eljárási kényszerintézkedések;  Helyszíni rendészeti típusú intézkedések;  Mulasztási bírságok és rendbírságok;  Késedelmi pótlékok. Büntetőszankció:  Anyagi jogi jogsértés;  Ügydöntő határozat.

A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Szankció célja RepresszióPrevencióReparáció

A közigazgatási szankció fogalma és célrendszere Represszió: a múltban elkövetett jogsértésért való felelősség érvényesítése a jogsértésért kiszabott arányos büntetéssel. A büntetés fogalmi elemei: 1.Bűnösség/vétkesség; 2.Az állam helytelenítésének kifejezése; 3.Elrettentés; 4.Megtorlás; 5.Jogi tilalom megszegése miatti elrendelés. Jogérvényesítő funkció hangsúlyozása.

A közigazgatási bírság A közigazgatási büntetőszankció alaptípusa. Represszív funkció. Objektív felelősségű bírságok. (Büntetés) Perszonalizált szankció. Generális prevenció, speciális prevenció. Kártérítési funkcióval ellátott objektív bírság. Jogalkotó széles mérlegelési lehetősége (AB). Arányosság követelménye (jogalkotói és jogalkalmazói)!

A közigazgatási bírság A bírság mértékének hazai szabályozása: 1.Relatíve határozott (alsó-felső határ); 2.Abszolút határozott (bírságképlet); 3.Abszolút határozatlan (nincs felső mérték); 4.Komplex. Bírságkiszabást enyhítő és súlyosító körülmények. Objektív (kár, érintett kör) és szubjektív (családi körülmények, bűnösség) körülmények.

A közigazgatási bírság a Ket. szabályrendszerében Az eset összes körülményeire tekintettel dönt; Mérlegelendő körülmények felsorolása:  jogsértéssel okozott hátrány;  a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága;  a jogsértéssel érintettek körének nagysága;  a jogsértő állapot időtartama;  a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága  a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása  a jogsértést elkövető gazdasági súlya. Elévülés (1 év; 5 év);

A közigazgatási bírság a hazai szabályozásban Tpvt. A bírság összege legfeljebb (…) az üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Psztv. a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig terjedhet. Psztv. A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól (…) az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig (2 milliárd forintig). Építésügy: 245/2006. Korm. Rendelet (alapbírság és a számított építményérték).

A közigazgatási intézkedések Anyagi jogi szankcionáló intézkedés. Célrendszere szerint:  Döntően büntető jellegű;  Döntően preventív jellegű;  Reparatív célú;  Jogvédelmi célú intézkedések. A bírság típusú szankciókkal ellentétben:  Differenciáltabb joghátrányokat alkalmaz;  Specifikusabb és egyéniesített szankcionálás;  Többsége tisztán objektív alapú.

A közigazgatási intézkedések Represszív-preventív jellegű: üzlet működési engedélyének visszavonása; Preventív jellegű: bizonyos tevékenység folytatásának tilalma (biztosítás-felügyelet); Reparatív: eredeti állapot helyreállítására kötelezés; Objektív jogvédelmi jellegű: sajtótermék megsemmisítése, elkobzás, jogsértés megállapító határozat nyilvánosságra hozatala;

A közigazgatási szankció alanya Természetes személyek  A jogsértés beszámítása;  Jog által megállapított beszámítási feltételrendszer;  Emberi méltóság / tulajdonhoz való jog sérelme;  Szükségesség és arányosság;  Objektív és szubjektív beszámítási kritériumok;  A szankció alanyát jogszabálynak kell meghatároznia;

A közigazgatási szankció alanya Ritkán találunk szabályt a szankció alanyára:  Közigazgatási jogi szabályok címzettjei;  Hatósági jogalkalmazás mérlegel. Szervezeti vezetők felelőssége  Ellenőrzési, irányítási feladatkör;  Elmulasztotta elvárható módon teljesíteni a kötelezettségét;  Teljesítése megakadályozhatta vagy megelőzhette volna a jogsértést.

A közigazgatási szankció alanya Szervezetek szankcionálása  Szabályozott beszámítási feltételrendszer hiánya;  Gyakran kimentést nem tűr;  Büntetőjog dogmatika analógiája;  Erős EU; ET hatás a területre.

A közigazgatási szankció egyéni felelősségi feltételei OsztályozásObjektív Nem-tiszta objektív Szubjektív

Objektív felelősség  A közigazgatás-ellenes jogsértés jogi természetére alapozó felfogás;  A jogsértés enyhe súlyára hivatkozó felfogás;  Az objektív felelősséget a közigazgatási szankció nem-represszív céljával magyarázó elméletek.

A represszió helye a jogrendszerben Párhozamos represszió Horizontális Heterogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció Homogén alaki kumuláció Vertikális

Heterogén kumuláció Más jogterületek büntetőszankciói halmozódnak; Ne bis in idem; 1.Közigazgatási bírság és büntetőjogi szankció párhuzama; 2.Közigazgatási és szabálysértési büntetés párhuzama; Heterogén kumuláció megnyilvánulási formái: 1.Hallgató szabályozás; 2.Megengedő szabályozás; 3.Tiltó szabályozás.

Homogén kumuláció Homogén anyagi kumuláció: különböző ágazatok közigazgatási büntetőszankciói halmozódnak;  ET ajánlása is megengedi;  Méltányosság; Homogén alaki kumuláció: ugyanazon ágazat azonos büntetőszankciója halmozódik;  Ismételten kiszabható szankciók.

Vertikális párhuzamos represszió Modelljei: a)Az uniós szankciót az EU intézménye szabja ki; b)Az uniós szankció kiszabásának hatáskörét a tagállami hatóságok gyakorolják; c)Az uniós érdekeket közvetlenül a nemzeti jog szankciói védik a nemzeti hatóságok hatásköreivel.

Köszönöm a figyelmet!