Projektfinanszírozás PPP konstrukció
A PPP FOGALMA A „Public Private Partnership”, azaz a köz- és magánszféra partnersége az állam és a magán- szféra olyan együttműködési formáját jelenti, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának felelősségét és kockázatát közösen viselik. A PPP-együttműködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.
A PPP FOGALMA A hagyományos modellben az állam elkülönülten kezeli a közszolgáltatáshoz kötődő részfeladatokat, azaz a közszolgáltatás infrastruktúrájának megépítését és üzemeltetését. Az építési feladatokat az állam hagyományosan a magánszférától rendeli meg, elkészültét követően a létesítmény állami tulajdonba kerül, az építési költségeket az állam fedezi.
A PPP FOGALMA A PPP-modell esetében – a hagyományos gyakorlattal ellentétben – az állam a közszolgáltatás hosszú távú – jellemzően éves – biztosítását rendeli meg a magánszférától. A magántársaság felelőssége az infrastruktúra tervezése, megépítése, működtetése, valamint (legalább részben) a projekt finanszírozása, míg az állam (és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevője) szolgáltatási díjat fizet.
A PPP-PROJEKTEK SZEREPLŐI, JELLEMZŐ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A PPP-projektek tipikus szereplői a magánszféra- és a közszférabeli szerződő fél. A szerződő fél a projekt megvalósítására jellemzően projekttársaságot alapít
A PPP-PROJEKTEK SZEREPLŐI, JELLEMZŐ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK A felek közötti szerződéses viszonyok az alábbiak szerint írhatók le: Szolgáltatási szerződés: A közszférabeli partner szerződést köt a magánszférabeli partnerrel a szolgáltatás nyújtására. A szerződés rögzíti az építményekkel, illetve a szolgáltatás színvonalával és mennyiségével kapcsolatos állami elvárásokat, továbbá az állam által fizetendő szolgáltatási díj nagyságát.
A PPP-PROJEKTEK SZEREPLŐI, JELLEMZŐ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Hitelszerződés: A külső források bevonásának legjellemzőbb formája a bankhitel. A közvetlen szerződéses kapcsolat (direct agreement) kialakításakor azonban fontos kritérium, hogy a finanszírozási kockázatot továbbra is a magántársaság viselje.
A PPP-PROJEKTEK SZEREPLŐI, JELLEMZŐ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Egyre inkább terjedő finanszírozási mód a kötvénykibocsátás: hosszabb távra olcsóbb finanszírozási forrást jelent. Hátránya azonban, hogy egy kötvénykibocsátásban számos fél vesz részt (tőzsde, hitelminősítők, lead manager stb.), és a hitelkonstrukcióval szemben egyszeri „lehívásra” ad lehetőséget.
A PPP-PROJEKTEK SZEREPLŐI, JELLEMZŐ ALKALMAZÁSI TERÜLETEK Tervezési, építési és működtetési szerződések A PPP-struktúra alkalmazásának leggyakoribb területei a következők: –közúti infrastruktúra (utak, hidak, alagutak), –vasúti infrastruktúra (városi, elővárosi és távolsági vonalak), –közmű- és környezetvédelmi beruházások (csatornázás, szennyvíztisztítás), –stadionok, sportcsarnokok, egyéb sportlétesítmények, –kormányzati ingatlan infrastruktúrafejlesztés (minisztériumi és egyéb hivatali épületek), –büntetés-végrehajtási intézetekhez, javító-, nevelőintézetekhez kapcsolódó beruházások, –honvédelmi beruházások (kiképző és logisztikai központok, repülőterek), –egészségügyi beruházások (kórházak, rendelőintézetek), –közoktatási, kulturális beruházások (iskolák, kollégiumok, múzeumok, kongresszusi központok).
Állami beruházás költségalakulása
Díjfizetési formák Rendelkezésre állási díj (availability payment): Az állam a nyújtott szolgáltatás minőségi és mennyiségi paramétereitől függő díjat fizet a magántársaságnak Árnyékdíj (shadow toll): Az állam a keresleti kockázatot megosztja a magánbefektetővel anélkül, hogy a szolgáltatás igénybe vevőit díjakkal sújtanák. Valódi díj (real toll): A magántársaság díjbevétele a szolgáltatás tényleges igénybe vevőitől származik, tehát ő állja a teljes keresleti kockázatot.
A PPP ALKALMAZÁSÁNAK ELŐNYEI A PPP-struktúrák alkalmazását egyfelől a nyújtott közszolgáltatások hatékonyságának növelése, másfelől a kormányzat pénzügyi erőforrásainak szűkössége indokolja. Egységnyi befektetés mellett több értéket teremt Költséghatékonyság az állami finanszírozási igény egyenletesebben, időben szétterítve, 20–30 év alatt jelentkezik állami kiadások hosszú távon való tervezhetősége
A PPP ALKALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATAI Specifikus know-how-t igényelnek, és az ehhez szükséges szakértelem gyakran hiányzik Hosszú időtávból adódóan számos kockázattal kell számolni A PPP-szerződések különösen fontos eleme az összes lehetséges kockázat felsorolása és a kockázatviselő megnevezése
PPP-STRUKTÚRÁK A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK HAGYOMÁNYOS MODELLJE A közbeszerzés hagyományos modelljében az állam a nyújtani kívánt közszolgáltatás szempontjai alapján meghatározza infrastrukturális igényeit. Az infrastruktúra megtervezését, illetve megépítését versenyeljárás útján bízza a magánszektorra. A megépült létesítmény tulajdonjoga az államnál marad, működtetését, a közszolgáltatás nyújtását pedig az állam jellemzően saját apparátusával vagy rövid távú outsourcing- szerződések keretében a magánszférával végezteti.
PPP-STRUKTÚRÁK A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK HAGYOMÁNYOS MODELLJE A tevékenységek kiszervezésének (outsourcing) három fajtája SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉSEK: Az állam meghatározott (rész)szolgáltatás nyújtására versenyeztetés útján szerződik a magántársasággal. A szerződések a közszolgáltatás időhorizontjához képest rövid távúak.
PPP-STRUKTÚRÁK A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK HAGYOMÁNYOS MODELLJE ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉSEK: Az üzemeltetési szerződések esetében az eszköz működtetésének és menedzselésének felelőssége a magántársasághoz kerül, ezért a magántársaságot jobban ösztönzi technológiai innovációra és költséghatékony megoldások alkalmazására, mint a szolgáltatási szerződések. A szerződések rövid távúak, de a szolgáltatási szerződések futamidejénél hosszabb periódusra szólnak. A magántársaság az államtól vagy fix vagy teljesítményarányos díjat kap.
PPP-STRUKTÚRÁK A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK HAGYOMÁNYOS MODELLJE LÍZINGBE ADÁS: Lízingszerződések esetén a magáncég felelősséget vállal a köztulajdonban álló eszköz működtetéséért és karbantartásáért. A lízingdíjjal megveszi a jogot a működtetésből eredő hasznokra, ezáltal a működtetés keresleti kockázatának nagy része őt terheli, mivel meghatározott szolgáltatási színvonal mellett költségei befolyásolják a profitot. A lízingszerződések 5–15 éves futamidejűek
PPP-STRUKTÚRÁK KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PPP-MODELLJE PPP-EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MAGÁNSZFÉRA FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATVÁLLALÁSA NÉLKÜL: A BOT (Build-Operate-Transfer)- struktúra előnye, hogy az állam a tervezés, építés, működtetés funkcióit összekapcsolja, és egy projektként kezelve bízza a magánszférára. A pénzügyi forrásokat az állam biztosítja. A szerződések 20 éven túli futamidejűek
PPP-STRUKTÚRÁK KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PPP-MODELLJE PPP-EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A MAGÁNSZFÉRA FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATVÁLLALÁSÁVAL: DBFO (Design-Build-Finance-Operate) konstrukció és a koncesszió esetében a magánszektor nemcsak az infrastruktúra tervezését, kivitelezését és működtetését vállalja, hanem a projekt finanszírozását is ő biztosítja. A DBFO és a koncessziós megállapodások általában 25–30 éves futamidejű szerződések.
PPP-STRUKTÚRÁK KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PPP-MODELLJE BOO (Build-Own-Operate): A konzorcium megépíti és működteti a közszolgáltatást nyújtó létesítményt, anélkül hogy annak tulajdonjoga a közszférához kerülne. BOT (Build-Operate-Transfer): A magántársaság az állam által meghatározott igényeknek megfelelően megtervezi, megépíti és működteti az eszközt, a futamidő végén pedig a létesítmény tulajdonjoga az államra száll.
PPP-STRUKTÚRÁK KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK PPP-MODELLJE BBO (Buy-Build-Operate): A tranzakció során az állam értékesíti az eszközöket a magánszférának, a magántársaság vállalja a létesítmény felújítását, illetve bővítését. DBO (Design-Build-Operate): A létesítményt a magántársaság tervezi, építi és szerződésben rögzített ideig működteti. A létesítmény az állam tulajdonában van. BDO (Build-Develop-Operate): A magántársaság lízingeli vagy megvásárolja a létező állami létesítményt, saját finanszírozási forrásokból modernizálja vagy kibővíti, és a kormányzattal kötött szerződésnek megfelelően üzemelteti.
PRIVATIZÁCIÓ Lehet részleges, illetve teljes A létesítmény hasznosítási jogát a magánszektor megkapja Az eszköz tulajdonjoga is a magántársaságé lesz A privatizáció, különösen a nemzetgazdasági jelentőségű szektorok esetében (pl. vízgazdálkodás, autópálya- hálózat) érzékeny eszköz
A PPP-PROJEKTEK ÉLETCIKLUSA
A tendert megelőző események Ebben a szakaszban kerül definiálásra és kidolgozásra a projektötlet Az állam kijelöli a megvalósítandó köz- szolgáltatások körét, majd összeveti a szolgáltatás kivitelezésének lehetőségeit. A konstrukció főbb elemeit és az összehasonlító elemzéseket az állam a projekttervben dolgozza ki.
A TENDERELJÁRÁS A tendereljárás célja, hogy az állam versenykörnyezetben, az ajánlattevők számára egyenlő feltételeket biztosítva válassza ki azt a magántársaságot, illetve konzorciumot, amellyel szerződést köt a projekt megvalósítására. A PPP-projektek összetettsége miatt a szerződést javasolt tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében odaítélni.
A TENDERELJÁRÁS A célok és érdekek rendszerét a szerződés tisztázza és rögzíti A hosszú távon működő partnerség érdekében fontos azon elv szem előtt tartása, hogy az egyes kockázatokat mindig az a fél viselje, amelyik jobban képes azt menedzselni. A jól képzett köztisztviselői réteg szükségessége
A TENDERT KÖVETŐ ESEMÉNYEK A beszerzési eljárást követően a nyertes ajánlattevő megépíti, és a projekt futamideje alatt működteti az adott infrastruktúrát. A projekt sikerének kulcsa a közvetlen és gyakori kommunikációban és a megfelelő kontrollingrendszerben rejlik.
A TENDERT KÖVETŐ ESEMÉNYEK A működő partnerség kulcsa a felek azon kapacitása, amely lehetővé teszi, hogy a változásokat kezelni, menedzselni tudják. Az érdekellentétek megoldása érdekében valamelyik félnek, de többnyire mindkettőnek engedni kell Az együttműködés sikerének feltétele, hogy a felek tisztában legyenek egymás céljaival és érdekeivel
A TENDERT KÖVETŐ ESEMÉNYEK A szerződésekben kielégítő mechanizmusokat kell kidolgozni a vitás esetek kezelésére is. Általánosságban a szerződő felek az olyan megoldásokat részesítik előnyben, ahol a vitákat bíróságon kívül lehetséges rendezni
A TENDERT KÖVETŐ ESEMÉNYEK A vitás kérdések rendezésére négy fázisban adódik mód: az állami szerv és a szerződő társaság közötti belső rendezés; ha az előbbi sikertelen, független szakértő véleménye alapján történő rendezés lehetséges; közvetítői eljárás igénybevétele; ha ez sem jár sikerrel, akkor a vita választottbíróság vagy rendes bíróság döntése nyomán rendezhető.
A PPP JELLEGŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS MAKROGAZDASÁGI HATÁSAI Maga a beruházás: Ez segíti a felzárkózást az EU országaihoz, és további beruházásokat indukál Az üzemeltetés, amely ebben a konstrukcióban még nagyobb hangsúlyt kap.
A PPP-PROJEKTEK ELJÁRÁSRENDJE 1.A PROJEKTTERVEZET KIDOLGOZÁSA 2.A PROJEKTTERVEZET BEMUTATÁSA A TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁGNAK 3.A PROJEKTTERVEZET KORMÁNY ELÉ TERJESZTÉSE Ha a Kormány támogatja a projektet, felhatalmazza az illetékes szerv vezetőjét a tenderkiírás előkészítésére, továbbá a projekttervezet kidolgozottságától függően előírja a minisztériumnak, országos hatáskörű szervnek, illetve a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervnek, hogy a tenderkiírás dokumentumait, illetve az abból készített összefoglalót a tender kiírása előtt terjessze a Tárcaközi Bizottság elé; VAGY felhatalmazza a minisztériumot, országos hatáskörű szervet, illetve a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervet a tender lebonyolítására (a tenderdokumentáció Tárcaközi Bizottság elé történő terjesztésének előírása nélkül).
A PPP-PROJEKTEK ELJÁRÁSRENDJE 4. A TENDER LEBONYOLÍTÁSA A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSI FELTÉTELEINEK MEGJELÖLÉSÉVEL Az eljárás során a megfelelő dokumentumokban hangsúlyozandó, hogy a tárca fenntartja magának a jogot, hogy a tendert eredménytelenné nyilvánítsa abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok meghaladják az előzetesen meghatározott PSC-értéket; a szerződés csak a Kormány – illetve 50 Mrd Ft-ot meghaladó összértékű projekt esetén az Országgyűlés – jóváhagyása után lép hatályba. 5. A SZERZŐDÉS KORMÁNY ELÉ TERJESZTÉSE 6. A SZERZŐDÉS ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ TERJESZTÉSE (50 MRD FT-OT MEGHALADÓ ÖSSZÉRTÉKŰ PROJEKTEK ESETÉN)
A PPP-PROJEKTEK ELJÁRÁSRENDJE 7. A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR TÁJÉKOZTATÁSA A szerződés hatályba lépését követően haladéktalanul tájékoztatni kell a PPP Tárcaközi Bizottságot és a Magyar Államkincstárat a projekttel kapcsolatos kötelezettségvállalások mértékéről, ütemezéséről és kereteiről. A Magyar Államkincstár feladata, hogy központilag számon tartsa a hosszú távú állami kötelezettségvállalást jelentő projekteket és az azokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket éves lebontásban.
PÉLDÁK AZ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM DIÁKSZÁLLÓ-PROJEKTJE AZ M6-OS ÉS M5-ÖS AUTÓPÁLYA- PROJEKTEK AZ IM BÖRTÖNPROJEKTJE