19. Az 1848-as forradalom és szabadságharc jan. forradalom Palermoban. febr. forradalom Párizsban, Lajos Fülöp lemondása. márc 3. Pozsonyban a parlament elfogadja Kossuth felirati javaslatát. márc.13. bécsi forradalom kirobbanása, 12 pont elfogadása. márc.15. pesti forradalom kitörése. márc.18. pozsonyi országgyűlés kimondja a közteherviselést, a jobbágyfelszabadítást, eltörli a papi tizedet, ápr. 7. V. Ferdinánd kinevezi a felelős magyar kormányt (miniszterelnök: gr. Batthyány Lajos). ápr. 11. Ferdinánd szentesíti az áprilisi törvényeket. júl. 5. Pesten megnyílik a népképviseleti országgyűlés. júl. 11. az országgyűlés Kossuth beszédére katonát szavaz meg.
12 pont: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, cenzúra eltörlését 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten 3. Évekénti országgyűlést Pesten 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben 5. Nemzeti őrsereg 6. Közös teherviselés, képviselőség egyenlőség alapján 7. Úrbéri viszonyok eltörlése 8. Esküdszék 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk 11. Politikai státuszfoglyok szabadon bocsássanak 12. Unio, vagyis Erdély Magyarországgal való egyesítése
A 48-as forradalom vívmányai Áprilisi törvények * Független felelős magyar kormány létrehozása. * Uralkodó rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényesek. * Kétkamarás parlament (főrendi ház változatlan, alsótábla népképviseleti jellegű, európai viszonyokhoz képest alacsony cenzussal). * Országgyűlés székhelye: Pest. * Megyerendszer meghagyása. * Erdély uniója. * Közteherviselés. * Jobbágyfelszabadítás a nemesek állami kártérítésével (nem úrbéres földek megmaradtak a földesurak kezén). * Sajtószabadság. * A Habsburg Birodalommal nem konkretizálja a vitás közjogi kérdéseket
1848. évi III. törvénycikk független magyar felelős ministerium alakításáról 1. § Ő Felségének a királynak személye szent és sérthetetlen. 2. § Ő Felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó az országban s ahoz kapcsolt részekben, a korona egységének, s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett a végrehajtó hatalmat a törvény s alkotmány ösvényén teljes hatalommal gyakorolja, s ez esetben a mostani nádor cs. kir. főherczeg Istvánnak személye hasonlóképen sérthetetlen. 3. § Ő Felsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar ministerium által gyakorolják, s bármelly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláiratnak. 4. § A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásaért felelős. 5. § A ministerium székhelye Buda-Pest.
1848. évi V. törvénycikk az országgyülési követeknek népképviselet alapján választásáról 1. § Politikai jogélvezetet azoktók, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyülés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyülési követek választásában eddig szavazattal birtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Ezeken kivül: 2. § Az országnak s kapcsolat részeknek mindazon benszületett, vagy honositott, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűségtelenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyujtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300e. ft. értékü házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi urbéri értelemben vett 1/4 telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésü birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak. b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. d) Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választó kerületben, mellyben állandó lakásuk van. e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leirt képességgel nem bírnak is. 3. § Választható mindaz, ki választó, ha életének 24-ik évét betöltötte, s a törvény azon rendeletének, mindszerint törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képes.
1848. évi IX. törvénycikk az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi. 2. § Ő Felsége a magán földesuraknak akénti kármentesitése iránt, hogy az eddigi urbéri tartozásokkal felérő tőke érték részükre a közállomány által hiány nélkül kifizettessék, a legközelebbi országgyülésnek részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma által előterjesztetni. 3. § Olly helyeken, hol eddig urbéri rendezés, vagy legelő-elkülönzés még meg nem történt, a faizásra és legeltetésre nézve az eddigi gyakorlat továbbá is megtartatik. 4. § Az úri törvényhatóság megszüntetik; - ideiglenesen míg a törvénykiszolgáltatás általánosan rendeztetni fog, azt, polgári ügyekben a sommás perekre nézve, ott, hol rendezett első birósági hatóságú tanácsok nincsenek, a szolgabirák, - büntető és rendes folyamatú polgári perekre nézve pedig a megyei törvényszék fogja gyakorolni. 5. § Oly földbirtokos ellen, kinek birtokához e törvény kihirdetése előtt urbériség volt kapcsolva, a kereskedési viszonyokból eredő váltók kivételével, egyéb adóssági követelések, a törvény további rendeleteig fel nem mondhatók, és csupán a törvényes kamatok nem fizetése iránti követelések hajtathatnak be ellene birói eljárás útján.
» jobbágyi követelések erősödnek » a bécsi udvar leveri a nemzeti felkeléseket (cseh, olasz stb.) » nemzetiségek fegyveres felkelései (horvátok, szerbek) ·A nemzetiségek autonómiát követeltek ·A Habsburg udvar támogatja a nemzetiségeket ·A m. kormány tartotta az „egy politikai nemzet” elvét ·Horvátország: önálló horvát tartomány kívánnak lenni A magyar kormány csak területi autonómiát kínál élén: Jellasics horvát bán → A szabadságharc kitörésének okai
A szabadságharc I. szakasza aug.31. – az önálló magyar had-, és pénzügy- minisztérium megszüntetése ↔ magyar kormány szept.11 – Jellasics serege átlépi a határt (Dráva) → a szabadságharc kezdete » OHB – Országos Honvédelmi Bizottmány felállítása elnök: Kossuth Lajos az OHB intézkedései - elkezdődött az újoncozás (Szemere) - Kossuth szabadcsapatok toborzását - ceglédi beszéde (Rózsa Sándor 15o betyárral csatl.) - hazatérők átvétele a honvédségbe - magyar papírpénz - Kossuth -bankó - szept. szőlődézsma eltörlése - délvidékre teljhatalmú kormánybiztosokat cél: a forradalom vívmányinak megőrzése szept. 28. gr. Lamberg Ferenc kinevezése Mo. teljhatalmú főparancsnokává - meglincselik szept. 29. Pákozd (Móga János ↔ Jelacic) okt. 6. Bécs – újabb forradalom okt. 30. Schwechat – Windischgratz győzelme Az udvar Olmützbe menekül
II. A főerők támadása dec.2. – V. Ferdinánd lemondatása » Ferenc József az új császár (és király is) ·általános offenzíva Magyarország ellen (Windischgratz ↔ Görgey Artúr) ·toborzások, fegyvergyártás szervezése → védelem » Görgey feladja a fővárost → Debrecen a főváros » Erdélyi hadszíntér: császáriak + román parasztok (székelység hősies ellenállása – Gábor Áron) 1849 március – Bem József (lengyel) tábornok kiűzi a császári (+orosz) csapatokat Erdélyből →hátország jan.5.–Görgey kiáltványa Vácott (áprilisi alapok) 1849.febr.5.- áttörés a Branyiszkói- hágón »egyesülés
elterelő hadművelet; Windisch-grätz nem meri elhagyni Budát- 2 hét nyereség febr.vége: Kápolna Dembinski vezetésével vereség → Windischgratz totális győzelmet* jelentett márc.» olmützi alkotmány - visszasüllyesztette a magyarokat a tartományi rangra (nincs kompromisszum)
III. A tavaszi hadjárat és következményei április – „dicsőséges tavaszi hadjárat” » az új főparancsnok: Görgey Artúr (újra) » jó taktikával felszabadították az ország jelentős részét április 14.» a Habsburg-ház trónfosztása (függetlenség)
1849. április 14. Debrecen » Függetlenségi Nyilatkozat ·a Habsburg-ház trónfosztása ·Kossuth Lajos kormányzóelnök ·új végr. hatalom (2. kormány) élén: Szemere Bertalan → a függetlenség kimondása nem javított az ország helyzetén május 21. Buda ostroma és visszafoglalása + Bem visszafoglalta Erdélyt, Damjanich a Délvidéket (9/10) 1849 július 28. Szeged ogy. » nemzetiségi törvény ·széles körű nyelvhasználat (oktatás, közigazgatás) ·önálló egyházi ügyek intézése ·viszont nincs benne szó a területi autonómia kérdéséről ·törvény születik a zsidó emancipációról (egyenjogúság)
„Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel... szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik... A Habsburg-Lotharingiai ház a magyar nemzet elleni árulása, hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merénylet által... miszerint az ország önálló statuséletének eltörlését fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott... ezennel... a magyar koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik, s az ország területéről, s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetetlen természetes jogainál fogva az európai statuscsaládba, önálló és független szabad statusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja:... minden más nemzetekkel barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata... Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzetgyűlés fogja megállapítani..." (A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozatából)
A szabadságharc veresége » május – Ferenc József segítséget kért I. Miklós cártól hivatkozási alap: „Szent Szövetség” (régi rendszer)» fő ·Az összpontosítás helye Szeged lett (Komárom helyett) ·Görgei nem értett egyet → késik, oroszokkal harcol ·Bem seregei Erdélyben felmorzsolódtak júl.29. – Segesvár (megsemmisülés) ·Görgei Aradnál összpontosítja seregeit ·Dembinski (új fővezér) Arad helyett Temesvárra megy aug.9. – Temesvár (Bem fővezéri veresége) » Kossuth lemondott → török emigráció (Bem, Perczel, D) » a teljhatalom Görgei kezébe került aug.13. – Világos (az oroszok előtt feltétel nélkül letesszük a fegyvert!)