I. A reformkor kérdései A Habsburg Birodalom részét képező Magyarország 1848/1867-ig.

Az előadások a következő témára: "I. A reformkor kérdései A Habsburg Birodalom részét képező Magyarország 1848/1867-ig."— Előadás másolata:

1 I. A reformkor kérdései A Habsburg Birodalom részét képező Magyarország 1848/1867-ig

2 I. A reformkor kérdései "Nevetséges vagy inkább szomorú dolognak kell-e mondani, ha valaki nagyszámú gulyája és telt gabonavermei mellett is koplal, vagy szinte éhen hal? … Ha egynek pénzre van szüksége, minden jószágai mellett is ugyan kaphat-e törvényes kamatra elegendőt könnyen, tüstént? … Hitel híja miatt csak felettébb nagy uzsorával kaphat. A robot léte még nagyobb figyelmet érdemel és azon kárt, mely belőle háramlik, éppen olyan bajosan tagadni…. Sokan pedig minden hátra maradásunk okát a kormánynak tulajdonítják. Csak az ne volna, díszlenék minden…." (Széchenyi István: Hitel, 1830) "A parasztságnak a nemesség elleni előítéletei-balvélekedése, s fájdalom - lehet mondani gyűlölsége, valójában igen szomorú következésű … A két rend közötti hézag örökké sértőleg nő, az ejtett sebek mérgesednek, s szétválva erőtlenek maradnak azok, kiknek … együtti munkásság céljából oly szükséges lenne kezet fogni, s kik egyesülve erősek lennének. …. meg vagyok győződve, hogy a parasztság állapotjára nézve mindannak, ami régi, jobbágyi helyzetéből ered, változni kell. .. Minél több, szabad jussokkal bíró tagból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmány malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni…„ (Báró Wesselényi Miklós: Balítéletek)

3 I. A reformkor kérdései Lóverseny Óbudai Hajógyár Pesti Hengermalom Lánchíd

4 Széchenyi és Kossuth vitája
I. A reformkor kérdései Széchenyi és Kossuth vitája

5 Széchenyi és Kossuth vitája
I. A reformkor kérdései Széchenyi és Kossuth vitája

6 I. A reformkor kultúrája
Nemzeti Múzeum Széchenyi felajánlja jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapításához Nemzeti Színház Reformkori viselet Az MTA épülete

7 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
A március 15-i forradalom eseménytörténete

8 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
3. § Őfelsége, s az Ő távollétében a nádor s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében független magyar minisztérium által gyakorolják, s bármely rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláíratnak. 4. § A minisztériumnak, azon tagján kívül, mely Őfelség személye körül a 13. §-ban említett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek: a) Belügyek. b) Országos pénzügy. c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás. d) Földművelés, ipar és kereskedés. e) Vallás és közoktatás. f) Igazságszolgáltatás és kegyelem; és g) Honvédelem osztályai. 1848. évi IX. törvénycikk Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. 1. § A törvényhozás a magán földesurak kármentesitését, a nemzeti közbecsület véd-paizsa alá helyezi. Az áprilisi törvények

9 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
Az első független és felelős kormány

10 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
A szabadságharc eseménytörténete

11 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
A szabadságharc eseménytörténete

12 II. Forradalom Pest-Budán és az 1848/49-es szabadságharc
A szabadságharc eseménytörténete

13 III. A kiegyezés előzményei és megszületése
Bach-huszár Deák húsvéti cikke

14 III. A kiegyezés előzményei és megszületése
Az Osztrák-Magyar Monarchia

15 III. A kiegyezés előzményei és megszületése
Az Osztrák-Magyar Monarchia/a dualizmus politikai rendszere

16 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
A mezőgazdaság és a hitelélet fejlődése

17 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
Az ipar fejlődése

18 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
Vasúthálózat és ipari központok a dualizmus idején

19 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
Torlódó társadalom a dualizmus idején

20 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
Nemzetiségek és magyarok a dualizmus idején

21 IV. Gazdaság és társadalom a dualizmus idején
Nemzetiségek és magyarok a dualizmus idején: A magyarság számarányának növekedése