Tájékoztató az ügyfélkapcsolatok elektronizálásának 2016.július 1-től hatályos szabályairól

A bíróságokon elektronikusan intézhető ügyek 2011-ben I.Elektronikus cégeljárás (regisztráció típusú eljárás) - alapú kommunikáció, - elektronikus aláírás használata, - MÁK elektronikus illetékfizetés

A bíróságokon elektronikusan intézhető ügyek 2015-ben 1.Elektronikus cégeljárás 2.Civil szervezetek ügyei (regisztrációs típusú eljárás) 3.Elektronikus panasz 4.Pertartam kalkulátor 5.„Hírvivő” szolgáltatások (SMS és szolgáltatás) 6.EFER (elektronikus fizetés) 7.Csőd- és felszámolási eljárások 8.Elektronikus polgári perek (ellenérdekű felek közötti eljárás)

Az ideális elektronikus eljárás Az illeszkedő fogaskerekek

Az idea Alapfeltételek: Az eljárás indulásakor a befejezésre is gondolni kell! 1. Az eljárás valamennyi szereplője Hiteles Biztonságos Azonosítási és Kézbesítési Szolgáltatással elérhető legyen 2. Az eljárásban felhasznált iratok már a keletkezésükkor elektronikus úton jöjjenek létre Vagy elektronikus formában is álljanak rendelkezésre.

A tényhelyzet

A perekben történő elektronikus kapcsolattartás

Alapvető kérdések Legfontosabb: A perekben történő elektronikus kapcsolattartás nem azonos az ben VAGY a KÉR rendszeren történő kapcsolattartással!! A Pp. XXVIII. fejezete szabályozza a különleges eljárások között, külön fogalommeghatározást nem ad. Részletes szabályozás a kézbesítési rendszerről – éppen a félreérthetetlenség érdekében, ebből adódnak félreértések.

A bíróság felkészültsége az elektronikus polgári perekre Elektronikus külső kommunikáció kötelezettségének megfelelés Ügyfelek (gazdálkodó szervezetek, jogi képviselővel eljáró természetes személyek, hivatalok) elektronikus formanyomtatványok tájékoztatók, ügyleírások Jogszabályi háttér változása E-perkapu – Hivatali kapu - Ügyfélkapu

Elektronikus formanyomtatványok Általános Nyomtatványtervező (ÁNYT) és Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programok Formanyomtatványok adattartalmának kialakításakor az elsődleges cél a fél automatikus lajstromozás támogatása Érdemi tartalom: formanyomtatványon vagy csatolt elektronikus dokumentumokban Elektronikus aláírással ellátott benyújtás - AVDH A képviselő Ügyfélkapu– E-perkapu –Hivatali kapu

Időbeli és tárgyi hatályának alakulása I.: január 1. napjától a törvényszékek első fokú ügyeiben választható lehetőségként volt jelen; július 1. napja óta valamennyi bíróságon – azaz a járásbíróságokon a törvényszékeken, ítélőtáblákon, Kúrián is – választható kapcsolattartási mód lett; július 1. napján és azt követően indult polgári perekben és törvényi rendelkezés alapján más polgári eljárásokban, jogi képviselők, a gazdálkodó szervezetek, valamint a közigazgatási szervek számára KÖTELEZŐ az elektronikus kapcsolattartás a bírósággal és a bíróság számára is kötelező lesz az ilyen módon történő kapcsolattartás.

Időbeli és tárgyi hatályának alakulása II: - a július 1. napján és az azt követően indult fizetési meghagyásos eljárást követően perré alakult eljárásban, - a július 1. napján és az azt követően indult közigazgatási eljárás során hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben, - a július 1. napján és az azt követően indult jegyző előtti birtokvédelmi eljárás során hozott birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekben, - a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményére alapított perben július 1. napján és az azt követően indult perekben, - a polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja –2016. július 1. napján és az azt követően indult perekben kell alkalmazni.”

Választható marad ugyanakkor az elektronikus kapcsolattartás a személyesen eljáró természetes személyek számára. Fogalmak: Jogi képviselő: a Pp. 73/C.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt személy, azaz a jogtanácsos és a jogi szakvizsgával rendelkező alkalmazott is. Gazdálkodó szervezet: Pp.396.§ Közigazgatási szerv: jogszabály annak minősít

Az elektronikus kapcsolattartás szabályainak megsértéséhez fűződő jogkövetkezmény: Amennyiben az elektronikus kapcsolattartásra köteles fél mégis papíron nyújtja be a beadványát » keresetlevél esetén Pp. 130.§ » egyéb nyilatkozat hatálytalan – bizonyíték nem!!!!

Három relációban ad szabályozást: A.) ügyfél - bíróság B.) Bíróság - bíróság, Bíróság - hatóság C.) bíróság -szakértő - azonosításhoz kötött, a küldő és a fogadó személye nem kétséges(kivétel Perkapu); - zárt adattovábbítási rendszeren alapul; - mindkét oldalról igazolható a kézbesítés; - a bíróság által kiállított és ilyen módon kézbesített dokumentumok közokiratnak minősülnek. (Pp. 394/G. (4) bekezdés) - Ügyfélkapu – Perkapu esetén csak annak a részére lehetséges elektronikus iratot küldeni, aki már küldött be az adott ügyben elektronikus iratot ismert a kapcsolati kód

A kézbesítési rendszer felépítése - ügyfél OBH informatikai - törvényszékek (Ügyfélkapu/ rendszere - járásbíróságok Hivatali kapu (E-perkapu) - KMB ÁNYKelektronikus aláírás) - ítélőtábla - Kúria

I. A polgári és munkaügyi perben beküldendő irat keletkezése és továbbítása a bíróságra a) Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) alkalmazásával a oldalon elérhető nyomtatványok kitöltése; a nyomtatványon megadható a keresetlevél szövege, de csatolható is mellékletben meghatalmazást is csatolni kell b) minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás (AVDH) útján hitelesítve kell az iratot a bíróságnak elküldeni

c.) természetes személyek esetén Ügyfélkapu, közigazgatási szervek esetén Hivatali kapu (KEKKH biztosítja) is rendelkezésre áll a beküldéshez (szerv esetén szükséges a hozzáférési jogosultság belső szabályozása); gazdálkodó szervezetek részére Ügyfélkapu és Hivatali kapu is lehetőség Jogi képviselők – gazdálkodó szervezetek részére Ügyfélkapu - Perkapu d)Beküldés – elektronikus úton e) illetékfizetés : - EFER (Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer) vagy - MÁK átutalás, vagy - NAV – nál fizetés, - önkormányzati adóhatóság illetékbevételi számlájára (jegyző birtokper)

II. A beküldést követő folyamat: 1. befogadás-visszaigazolás a „Kapura” megérkezettnek tekintendő 2. érkeztetési igazolás Ügyfélkapura/Hivatali kapura – érkeztetési szám; 3. feldolgozás – ügy letárgyalása (már ismert a kapcsolati kód) HATÁROZATHOZATAL

4. bíróság a határozatát elküldi a „Kapura”; 5. az ügyfél ennek megérkezéséről a megadott címére értesítést kap; 6. belép a „Kapura” -> megnyitja az ott található internetes hivatkozást, ezzel átveszi az iratot -> kézbesítettnek tekintendő; 7.Kézbesítési vélelem: elhelyezésről értesítés –> 3 nap múlva újabb értesítés - > majd a második értesítést követő 5 munkanapon kézbesítési vélelem áll be

. Ügyviteli szabályok 1952.évi III. törvény 14/2002.(VIII.1.) IM rendelet IX/B. Fejezet a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus bírósági iratkezelés részletes szabályai 17/2014.(XII.23.) OBH utasítás a bíróságok egységes iratkezelési szabályzata

Ami nem változik A bíróságon a beérkezett iratokat és mellékleteiket, valamint a bíróság határozatait is kinyomtatják a bíróságokon megmarad a papír alapú akta

Ami változik (vegyes ügyek) -Az elektronikus úton kommunikáló fél elektronikus beadványait a papír alapon kommunikáló fél számára a bíróság papír alapon kézbesíti -A papír alapon kommunikáló fél papír alapú beadványait a bíróság digitalizálja - 5 munkanap – és elektronikus úton kézbesíti az elektronikus kommunikációt alkalmazó fél számára

III. Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek külön alcímben, részletesen szabályozza a törvény a Pp. XX. fejezetében, ezen túlmenően a XXVIII. fejezet rendelkezései irányadóak Ami eltér a polgári-munkaügyi perekhez képest: Keresetlevél benyújtása: a bírósághoz mindig elektronikusan kell továbbítani 1.jogi képviselő, gazdálkodó szervezet, közig. szerv esetén kötelező elektronikusan előterjeszteni a közigazgatási szervnél a keresetlevelet – természetes személy választhatja az elektronikus benyújtást 2.a közigazgatási szerv ennek érdekében űrlapot (ÁNYK-Iform) rendszeresít 3.a közigazgatási szerv az elektronikus keresetlevelet és annak elektronikus mellékleteit a bíróságra elektronikus úton továbbítja (bírósági K01 nyomtatvány) 4.Ha a keresetlevél papír alapon érkezett -> első fokú közigazgatási szerv köteles digitalizálni -> bírósághoz elektronikus úton benyújtani (K01) nyomtatvány

III. Közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek KÖZIGAZGATÁSI IRATOK TOVÁBBÍTÁSA 1.Elektronikusan kezelt közigazgatási irat: - a közigazgatási szerv a közigazgatási ügy iratait, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot megküldés helyett - elektronikusan hozzáférhetővé teszi a bíróság számára, - ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. (ÉTDR) 2.Papír alapú közigazgatási irat: -keresetlevél elektronikus úton, -közigazgatási irat elküldése papír alapon 3 munkanapon belül a bírósági befogadás visszaigazolástól számítottan

IV. A JEGYZŐ BIRTOKVÉDELMI ÜGYBEN HOZOTT HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA IRÁNTI PER külön alcímben, részletesen szabályozza a törvény a Pp. XX/A. fejezetében, ezen túlmenően a XXVIII. fejezet rendelkezései irányadóak Ami eltér a közigazgatási perekhez képest: 1.jogi képviselő, gazdálkodó szervezet, közig. szerv esetén kötelező elektronikusan előterjeszteni a közigazgatási szervnél a keresetlevelet – természetes személy választhatja az elektronikus benyújtást 2.a jegyző ennek érdekében űrlapot (ÁNYK) rendszeresít 3.a jegyző az elektronikus keresetlevelet és annak elektronikus mellékleteit a bíróságra elektronikus úton továbbítja (bírósági P26 nyomtatvány) 4.Ha a keresetlevél papír alapon érkezett -> a jegyző köteles digitalizálni -> bírósághoz elektronikus úton benyújtani (P26) nyomtatvány

IV. A JEGYZŐ BIRTOKVÉDELMI ÜGYBEN HOZOTT HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA IRÁNTI PER JEGYZŐI IRATOK TOVÁBBÍTÁSA a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni a) a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre, és b) a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre. ILLETÉK: - az elektronikus úton eljáró fél az illetéket – a technikai feltételek megléte esetén – az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül vagy az önkormányzati adóhatóság illetékbevételi számlája javára átutalással fizeti meg. Átutalás esetén a közleményrovatban fel kell tüntetni az eljáró bíróság és az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, továbbá a birtokvédelmi határozat számát.

B.) A bíróság-bíróság, bíróság-hatóság kapcsolat folyamata (Pp. 394/E.§): NEM A KÉR RENDSZER!!!! - a bíróság elektronikusan küldi meg a teljes iratanyagot a hatóságnak; -a hatóság is elektronikusan küldi meg a teljes iratanyagot a bíróságnak; -ez szkennelési teendőkkel jár, tértivevényre is kiterjedőleg -Az elektronikus kézbesíttetés alóli kivételt jelenti, ha a bíróság által kézbesíttetni rendelt okirat papír alapú bemutatása, megtekintése szükséges; erre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú bizonyítékok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás.

C.) Bíróság - szakértő kapcsolata - lehetőség az igazságügyi szakértők számára az elektronikus kapcsolattartás – OBH bejelentéshez kötött (ezért sem lehet mellőzni a papír alapú aktát….) - ebben az esetben a bíróság elektronikusan küldi meg az ügy iratait a szakértőnek vagy szakértői intézetnek; - a szakértő is elektronikusan küldi meg a szakvéleményét a bíróságnak

Az e-eljáráshoz szükséges 1.Ügyfélkapu – Hivatali kapu - E-Perkapu 2.Elektronikus aláírás – AVDH szolgáltatás 3.Internetkapcsolat 4.ÁNYK program 5.Bírósági nyomtatványok 6.Bankszámla – dombornyomásos bankkártya 7.Multifunkcionális nyomtató

2016.július 1. után is szükségképpen papír alapú 1.Szakértő kirendelése esetén a bírósági irat megküldése 2.Az új perbeli szereplők idézése 3.Eredeti papír alapú okiratok megtekintése 4.Közjegyzői aktanyomat megküldése 5.Kommunikáció az Ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyekkel

Jogszabályok évi III. törvény Hetedik rész 2.83/2012.(IV.21.) Korm. Rendelet 3.14/2002.(VIII.1.) IM rendelet (Büsz)

Tájékozódási pontok 1.E-Per eljarasokban 2. Ügyfélkapcsolati portál 3.E-perkapu 4.Ügyfélkapu – Hivatali kapu

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! június 15.