A stressz és a munkavégzés hatékonysága Dr. Takács Zoltán FŐNIX–MED Zrt Stressz menedzsment

A FŐNIX-MED Zrt.  24 éve a hazai piacon  Piacvezető foglalkozás egészségügyi szolgáltató, közel munkavállaló ellátása  Több, mint 70 végpontos országos hálózat  24 órás call-center  Nagyvállalati referenciák: MOL, TVK, GE, Richter, Chinoin, Siemens, Mercedes  Medical wellness – slow life mozgalom:  Főnix Kastélyszanatórium

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás  A munkáltatónak jogszabályi kötelezettsége valamennyi munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosítani. (27/1995. NM rendelet)  Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése;  másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire;  harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően;  negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban;

WHO – Globális Cselekvési Terve a Munkavállalók Egészségéért Eszközök kidolgozása és bevezetése a dolgozók egészségvédelmének területén  Nemzeti politika kidolgozása  Nemzeti cselekvési terv - a munkavállalók védelme érdekében érintett tárcák bevonásával (munkaügyi, egészségügyi stb)  Kockázatok minimalizálása, az exponált csoportok közötti „egyenlőtlenségek” leküzdése vulnerábilis csoportok védelme ( idősödők, fiatalok, migránsok) 2. Egészségvédelem Egészségmegőrzés a munkahelyen  Az európai - ezen belül a magyar - társadalom idősödése, az idősödő munkavállalók munkában való megtartása. 3. Munkavédelem hatékonyságának növelése, a hozzáférés bővítése 4. Adatgyűjtés, elemzés, tájékoztatás

A prevenció hatása az egészségügyi kiadásokra.

PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZAT  A munkavédelemről szóló évi XCIII. Törvény és a 33/1998.(VI.24.) NM rendelet szabályozza a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát, egyben meghatározva e tényező fogalmát is. Ezzel kapcsolatosan a munkáltató kötelezettségei a következők: Felmérés - Intézkedés – Megelőzés (Egészségfejlesztés)  A munkahelyi stressz a dolgozók és a szervezetek életére ható legkomolyabb egészségi kockázat az egész világon  WHO: „A LELKI BETEGSÉG EURÓPA LÁTHATATLAN GYILKOSA”  WHO előrejelzése szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképesség- csökkenésért felelős második leggyakoribb megbetegedés, csak a szív- és érrendszeri bajok előzik meg.  A betegség miatti munkahelyi hiányzások 50-60%-át a mentális betegségeknek tulajdonítják.  A krónikus munkahelyi distressz hatására a dolgozók nagyobb eséllyel szenvednek egészségi problémáktól, kevésbé motiváltak, gyengébb a teljesítményük, kevésbé biztonságos a munkavégzésük.

PSZICHOSZOCIÁLIS KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE Általános elmélet :  A stressz elméleti háttere és élettani szerepe  A stressz fajtái, a stressz hatásmechanizmusa, tünetei  Megküzdési módok  A distressz és eustressz hatása a munkára Egyén és a stressz :  Személyes stresszorok, egyéni stressz-helyzetek azonosítása  Egyéni stresszel szembeni immunitás jelentősége  Egyéni fékek és hajtóerők azonosítása Stresszmenedzsment-stratégiák:  A relaxáció módszertanának bemutatása  Ütközési helyzetek a munkahelyen – munkahelyi konfliktusok  A konfliktusok kezelésének lépései, a konfliktusok anatómiája, az érzelmi töltöttség kezelése

Fejlődési paradoxon:  Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban,  az emberek mégsem érzik jobban magukat,  a mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő

. „A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre. … A stressz-előidéző hatás, vagy stresszor-aktivitás szempontjából mindegy, hogy az a dolog vagy helyzet, amellyel szemben állunk, kellemes-e vagy kellemetlen; csupán az számít, hogy milyen mértékű az újraalkalmazkodás iránti szükséglet.” Selye János ( ) Mi a stressz? „feszülés, nyomás”

 Stresszor: az a környezeti hatás, ami a stresszt előidézi  Stressz: a kiváltó hatásra a szervezetben létrejövő élettani állapot

Fokozott izomfeszülés Szaporább légzés Fokozott szívműködés Vérnyomás emelkedés Vércukorszint növekedés Vér zsírsavszint növekedés Fokozott, a veszélyre összpontosuló figyelem Stresszhormonok (adrenalin, kortizol, stb.)

Stressz - nem betegség, de előkészíti a terepet hozzá

A stressz és a munkavégzés hatékonysága  A pszichológiai megterhelés adott mértéke a központi idegrendszer meghatározott fokú nem- specifikus, általános aktivációját idézi elő.  Ennek a stressznek a tevékenység hatékonysága szempontjából létezik egy optimális, közbenső értéke.  Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel  Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be megnövekedett számú "téves beavatkozás" típusú hibákat eredményezve.

„pozitív stressz”  Fokozott figyelem, összpontosítás, éberség  Gyors helyzetfelismerés  Gyorsabb gondolkodás  Kreativitás, ötletgazdagság, lényeglátás

Stressz keltő események Traumatikus események természeti katasztrófák, háború, balesetek Szenzoros túlingerlés hatása nagy intenzitású fény, zaj, stb. Egyéni élet nagyobb fordulatai válás,szeretett családtag halála,különköltözés, felnőtt gyerekek elköltözése otthonról, állás elvesztése, nyugdíjazás, börtön, betegségek, fogyatékosság, stb. Munkahelyi túlterheltség, képességeket meghaladó követelmények, elismerés hiánya, munkatársakkal, főnökkel konfliktus, stb.

Stressz források előfordulása (Selye János Lelki Egészség Program, 2009) N=2323Közepes vagy magas (%) Munkakörrel kapcsolatos stressz75,7 Munkatársakkal kapcsolatos stressz48,1 Párkapcsolati stressz29,7 Szülővel kapcsolatos stressz24,6 Gyerekkel kapcsolatos stressz25,9 Saját betegséggel kapcsolatos stressz24,6 Közeli hozzátartozó betegségével kapcsolatos stressz36,3 Anyagiakkal kapcsolatos stressz68,9

Az aktív korosztályban a munkának központi szerepe van Munkafeszültség-modellek 4 dimenziója:  Munkahelyi biztonságérzet (Bussing, 1999)  Munkával való elégedettség (Siegrist, 2004)  Munkahelyi kontroll (Réthelyi, Kopp, 2004)  Munkatársi támogatottság (Skrabski, 2004)

A tartós stressz negatív hatásai - „orvosi” Szomatikus tünetek/ betegségek Pszichés tünetek/ betegségek Magatartásbeli tünetek/ zavarok Fejfájás Mellkasi fájdalom Szívdobogás Magas vérnyomás Légszomj Izomfájdalma Hasmenés Székrekedés Izzadás Fáradtság Alvászavarok Testsúly problémák Szexuális problémák Bőrkiütés Szorongás Nyugtalanság Ingerlékenység Depresszió Szomorúság Mérgesség Hangulatcsapongás Elégedetlenség Bizonytalanságérzés Zavartság Kiégés Feledékenység Megbántottság Gyötrő bűntudat Mohóság Étvágytalanság Dühkitörések Drog-függőség Mértéktelen alkoholfogyasztás Dohányzás Magába fordulás Sírás rohamok Konfliktuskeresés Felelősségvesztés

A tartós stressz negatív hatásai - „magatartás tudományi” Munkahelyi pszichoszomatika (Jakab Ernő – Lázár Imre, 2007)  HUGAROSTUDY 1995 ( fő), 2002 ( fő)  BPSzG (bio-pszicho-szocio-gazdasági) szemlélet / modell  Munkafeszültség mérése – MFI (munkafeszültség-indikátor)  Klinikai mértékű depresszió  Betegség nélküli munkaképesség csökkenés  Betegállományban eltöltött napok száma  Munkastressz és életminőség károsodások, egészség-magatartás, termelékenység-kiesés

Idő? Idő! Idő!!!!!! 1 perc?

Idő? Idő! Idő!!!!!!  I. csoport: 30 s alatt - hajszolt  II. csoport: s között - közepes stressz  III. csoport: 50 fölött - kellő nyugalommal áll az élethez

Mit lehet tenni?

Pszichoszociális kockázatértékelés eredménye  Határozott idejű munkaszerződésekkel kapcsolatos félelmek  Elismerés alacsony szintje  Félelem a változásoktól, nem tartják kielégítőnek a változásokkal kapcsolatos információkat sem időben, sem tartalmilag, sem pedig erkölcsileg.

A kialakított szakmai folyamat  1. Aktuális konfliktushelyzetek feltárása  2. Egyéni konfliktuskezelési technikák feltárása  3. Célkitűzés módszertana  4. Probléma megoldási készségek fejlesztése  5. Relaxáció élettani hatásainak megismertetése  6. Csoportszerepek felmérése  7. Az adott üzletág dolgozóinak egyéni támogatása  8. Munkavállalók egyéni támogatása az Egészségközpontban

A pszichológus kérdése minden folyamatnál Motivációhiány Nincs következetesség a problémát okozó munkavállaló megítélésében „kettős mérce” Nincs mozgóbér, premizáló rendszer Droidnak számítok Készséghiány 4 munkavállaló hasznos 8 emberből egy műszakban Ebben a veszélyes üzemben nincs helye szenvedélybetegnek. Folyamatos munkarend mentális hatásainak kezelése Stratégiahiány 3 gyártás között nem gondolják végig az eszközök biztosítását. Átjáróház

Javaslatok  A kiválasztás során törekedni kell a közel hasonló szintű kompetenciával rendelkező emberek együttes műszakrendjének kialakítására  Lehetőség szerint támogatni azt a lehetőséget, hogy legyen beleszólásuk, melyik kollégájukkal dolgoznának inkább szívesebben (azonos szervezeti szinten).  Tanult optimizmus  Műszakok közötti cserék során a szakmai döntések mellett figyelembe lehetne venni egyéni személyiségjellemzőket is a még hatékonyabb munkavégzés érdekében.  FONTOS A JÓ PÉLDA!!!  Egyéni karriermodell kommunikálása

Folyamatos visszajelzés  Napi rendszerességgel: a tegnap befejezett anyag jó minőségű és mennyiségű lett….  Éreztesd velem, hogy fontos vagyok…  Öltözői pletykák megelőzése  Negyedéves tervek kommunikálása  Úgy kell megcsinálni a gyártást, mint szerdán…  Eredményekben való gondolkodás

A problémamegoldás folyamata  a probléma meghatározása;  azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek  a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése;  a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés;  a megoldás kivitelezése;  ellenőrzés.

Pozitív önértékelés kialakítása  Keressük meg a jó tulajdonságainkat, és fordítsuk figyelmünket a sikereinkre.  Eredménytelenség értékelése, miért következett be, mit tehetünk, hogy máskor ne történjen meg!  Hibázni szabad, de ugyanazt a hibát többször elkövetni talán nem kellene, mert tanulhatunk az előző kudarcból.

Relaxáció = Önmagunk ellazítása  Ahhoz, hogy nyugodtan tudjunk egy helyzetben fellépni, fontos a feszültség csökkentése.  A testi jó érzés visszahat lelkünkre, és megkönnyíti önmagunk és mások elfogadását.  Nyugodt, egyenletes légzéssel sokat segíthetünk ebben.

Mi a relaxáció?  Francia szó, jelentése: a rabot szabadon engedni  Egyfajta egyensúly az alvás és ébrenlét között  Hatóeleme a test-lélek-szellem egységes rendszere, melynek elemei kölcsönösen képesek hatni és visszahatni egymásra  Pszichoszomatikus működést szabályozó egészségvédő eljárás

A relaxáció mechanizmusa  A kiindulás a vázizomzat ellazítása. Rendszeres gyakorlással váltja ki a szervezet változásait. Rendszeresen ismétlődő gyakorlatokat jelent.  A technika révén megtanuljuk kezdetben lassan, majd egyre gyorsabban és pontosabban kiváltani a test relaxációs válaszát, egészséges működésének helyreállását.

Élettani hatásai  Javul az agy O2 ellátása, nagyobb mértékben, mint a mély alvás alatt  Anyagcsere sebessége 18-20%-al csökken (alvás alatt 8-10%)  A vér tejsav tartalma csökken, az erek kitágulnak, javul a szervek vérellátása  30%-al csökken a vér koleszterinszintje  A koleszterinfajták aránya javul

Élettani hatásai  A vér endorfin szintje nő, ami kellemesebb közérzetet, magasabb fájdalomküszöböt eredményez  Több jó minőségű, szinkronizált alfahullám az agyban, ami javítja a testi sejtek megújulását  20 perc annyi stressztől szabadít meg, mint 4-5 órányi alvás  Kreativitást növeli (Napóleon és Edison)

ÖSSZEGZÉS  Az öregségi nyugdíjkor fokozatos emelése és az öregedő társadalom foglalkoztatása újabb kihívást jelent a munkáltatók részére.  Munkáltatónak a legfőbb érték az egészséges munkavállaló  A pszichoszociális kockázat korunk legnagyobb munkáltatói kihívása  A munkáltatónak egészségfejlesztési prevenciós stratégiával kell rendelkezni, melyhez forrást kell allokálni  Egészségfejlesztési stratégiát nem költségként, hanem a jövőbe fektetett értékként kell kezelni.