„ SIGNALS” − Az aktivitás irányultságú interakciók és fejlődés megerősítése kisgyermekkorban Budapest, augusztus 31.

EU Lifelong Learning Programme COMENIUS alprogram keretében: SIGNALS – Az aktivitás irányultságú interakciók és fejlődés megerősítése kisgyermekkorban c. pályázat ◦ Fő kedvezményezett: University of Cologne ◦ Magyar konzorciumi partner: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztály (Korintus Mihályné Dr.) ◦ A projekt megvalósításában egyik közreműködő: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara és Gyakorló Óvodája ◦ (Pedagógiai Kar részéről: Dr. Podráczky Judit, Dr. Nyitrai Ágnes, a Gyakorló Óvoda részéről: Kaponya Lászlóné)

Az EU-s projekt fő célkitűzései: - A kisgyermeknevelők, az óvodapedagógusok és a szülők támogatása az előremutató, fejlesztő felnőtt-gyermek kapcsolat kialakításában; - A kisgyermekeket (1-8 éves korosztály) nevelő szakemberek és a szülők kommunikatív kompetenciájának erősítése; - Kiváló Kooperatív jellegű Pedagógiai Gyakorlatok kialakítása az érintettek bevonásával. - A Kaposvári Egyetem feladata: az óvodáskori literációs fejlődés, az írásbeli kultúrába való belenövés támogatásához szükséges kompetenciák erősítését célzó fejlesztés Ez a feladat jól illeszkedik a Pedagógiai Karon folyó kutató-fejlesztő munkánkba

 Régóta ismert, hogy a rendszeres mesélés az iskoláskor előtti populációban kb. 1,5 évnyi fejlettségbeli előnyt jelent (Nagy, 1980, Réger, 1992, Czachesz, 2001)  A hátrányok felszámolásának egyik kulcsfontosságú eszköze a bontakozó literáció, az írásbeli kultúrába való belenövés támogatása az iskoláskor előtti korosztály körében  a literációs fejlődés alakulásában a családnak meghatározó szerepe van  a szülői kompetenciák erősítésének, a szülői bevonódás támogatásának kulcsszerepe van a módszertani fejlesztésekben

1) A szülőknek, a kisgyermeknevelőknek és az óvodapedagógusoknak a literációs fejlődésben játszott szerepe, a fejlődés támogatására irányuló fejlesztések (Bus, 2002, Cairney, 2003; Szinger, 2007 és 2009; Nyitrai, 1995, 2009, 2010, 2013; Nyitrai és Darvay, 2013) 2) A szülőkkel való kapcsolat terén történt szemléleti változások elemzése, a szülői bevonódás elősegítését célzó hazai fejlesztések (Hegedűs és Podráczky, 2012; F. Lassú, 2012; F. Lassú, Perlusz, Marton, 2012; Podráczky, 2013)

 SIGNALS Pprojekt: 30 óvodapedagógus (egy megyei jogú város 2 óvodájában dolgoznak, adott nevelési évben kb. 300 gyermekkel/családdal)  TÁMOP Pályázat: 30 bölcsődei kisgyermeknevelő (egy megyei jogú város 5 bölcsődéjének kisgyermeknevelői, adott nevelési évben kb. 300 gyermek járt a csoportokba) A módszerekről:  Csoportos interjú 4 alkalommal  Kvalitatív megközelítést igénylő kérdésfelvetés  Az interjúszövegek szisztematikus, kérdés- csoportonkénti feldolgozása

A pedagógusok tapasztalatai, véleménye 1.A gyerekek meséhez, könyvhöz való viszonyáról, 2.Az otthoni mesélési szokásokról és ennek tendenciáiról, változásairól, 3.A szülők érdeklődéséről, bevonhatóságáról, 4.A meséhez, irodalomhoz való saját viszonyukról, felkészültségükről, sikereikről/kudarcaikról

 Változatos kép: „a legtöbb családban mesélnek”, „az utóbbi években sokkal kevesebbet mesélnek”, „nem mesélnek”  Könyvnézegetés, könyv ajándékba nem jellemző, ha mégis, ismeretterjesztő céllal  Mesélés helyett TV (gyakori említés), a gyerekszobában is van TV  „Divatmesék” (pl. Bogyó és Babóca)  Veszített jelentőségéből a bensőségesség (pl. kevesebb testi kontaktust figyelnek meg)

 Szeretik, de egyre kevésbé képesek végighallgatni  Pedagógussal együtt, kétszemélyes helyzetben szívesen nézegetnek könyveket  Könyvet ritkán hoznak be otthonról  Pozitív tapasztalatok a könyvtárlátogatással  A médiamesék a játékban előkerülnek (amit a pedagógusok negatív tapasztalatként élnek meg)

 Közös mesélés szülőknek-gyerekeknek – vegyes tapasztalatok  Interaktív mesélés szülőin – nem volt sikeres  Drámajáték alkalmazása szülőin – kezdetben idegenkedés  Szülők segítése a könyvválasztásban  Könyvkiállítás és –árusítás  A szülő akkor kér tanácsot a könyvekkel kapcsolatban, ha a gyerekkel valami probléma van

 A kortárs irodalomról bizonytalan és vegyes megnyilatkozások  Szakmai konzultációkat igénylése (pl. HUNRA)  Működik az egymásnak ajánlás és a körbejáró versfüzet  Az új TV-meséket nem mindenki követi nyomon

 A projekt valamennyi résztvevője azonos kérdőívvel vizsgálta a bevonódással kapcsolatos véleményeket és tapasztalatokat a pedagógusok, a szülők és a gyermekek körében kis elemszámú mintán

Pedagógus kérdőív:  A gyermekek bevonásáról  A szülők bevonásáról Szülői kérdőív:  Gyermeke bevonódásáról  Saját bevonódásáról A gyermekek kérdőíve (pedagógus kérdezte a gyermekeket és írta le válaszaikat):  Mit jelent a gyermeknek, hogy bevonódhat?  Hogyan vonódhat be a gyermek?

Pedagógusok a szülői bevonódásról Szülők a saját bevonódásukról  Gyermekekkel közös programokon részvétel  Gyermekprogramok szervezése  Szülői programokon részvétel  Az óvodai élet megfigyelése  Az óvoda feltételeinek jobbításában részvétel  Gyermekekkel közös programokon részvétel  Gyermekek tevékenységeivel, programjaival kapcsolatos döntések meghozatalában részvétel  Szülői programokon részvétel  Óvodai élettel kapcsolatos döntések

A kutatás terén:  A pedagógusok szülőképének és szülőkkel kapcsolatos attitűdjeinek feltárása A módszertani fejlesztések terén:  Egy, a szülőkkel / családokkal való kapcsolatot új alapokra helyező továbbképzési projekt kidolgozása, amely a szülőkkel kapcsolatos attitűd formálását, a szülők bevonásának differenciált módszereit és konkrét cselekvési programokat helyezne a középpontba  Szülői kompetenciát erősítő programok kidolgozása és kipróbálása (Szülői estek a Gyakorló Óvodában)  A pedagógusok literációs fejlődés támogatásával kapcsolatos kompetenciáinak gazdagítása

Köszönjük megtisztelő figyelmüket! Nyitrai Ágnes és Podráczky Judit