Az óvodai matematikai nevelés elvei, céljai, feladatai Tk. 29.old. Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK

Pszichológiai – pedagógiai alapokra épülhetnek Figyelembe veszik az ONAP gyermekképét óvodaképét az óvodai nevelés általános céljait, elveit, feladatait A sokoldalú, harmonikus személyiségfejlődés részeként a maga speciális tartalmával, módszereivel, sajátos eszközeivel segítse a személyiség kibontakoztatását, az egyéni képességek fejlődését. Nem a matematika tudományának elsajátítása a cél!

A matematikai nevelés konkrét céljai Változatos tevékenységeken keresztül történő matematikai tapasztalatszerzés A gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb emberi-, természeti- és tárgyi környezet mennyiségi-, formai- és téri viszonyainak megtapasztalása A szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, matematikai szemléletmód alapozása Az értelmi képességek fejlesztése, különös tekintettel a gondolkodás fejlesztésére A matematikai jellegű tevékenységekhez való pozitív viszonyulás

A matematikai nevelés általános alapelvei (ONAP) A gyermeket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze! Életkori sajátosságainak, eltérő egyéni fejlődési ütemének figyelembevétele A játékhoz, mint alapvető tevékenységformához való jog tisztelete Magatartásának érzelmi vezéreltségének elismerése Társas szükségleteinek közösségi élményekben való kielégítése

Speciális - a matematikai nevelésre vonatkozó - elvek a cselekvő aktivitás, önállóság elve a személyes érdeklődés, kíváncsiság, a belső motiváció elve a kötetlen részvétel elve a szabad próbálkozások, és a tévedés szabadságának elve az érzékszervi változatosság elve a konkrétság, a szemléletesség elve a problémamegoldás, a felfedezés elve az ösztönző támogatás elve az indirekt irányítás, a figyelemfelkeltés elve az önkifejezés elve a kreativitás elve az önbizalom, felelősség, tudatosság elve A célok, az elvek annyit érnek, amennyi megvalósul belőlük!

A matematikai nevelés általános feladatai Az óvodás gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése: egészséges életmód alakítása (mozgásigény, biztonság) érzelmi nevelés, szocializáció (derűs, megértő légkör, pozitív attitűd) erkölcsi nevelés (megértés, segítségnyújtás, elfogadás) értelmi nevelés (konkrét feladatok)

A matematikai nevelés konkrét feladatai Gazdag környezet - a valóság formáival, mennyiségi, téri viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzés A játék élményével történő megismerő és problémamegoldó tevékenységek Az egyéni megismerő képességek, a problémamegoldó gondolkodás fejlődésének – fejlesztésének lehetősége A megértéshez szükséges képességek fejlesztése: az azonosítás, a megkülönböztetés, az összefüggések felismerése, állítások, kérdések, utasítások megértése Logikai ítélőképesség, a konstruáló képességek fejlesztése, a kreativitás, a szabad alkotás lehetősége

Iskolaelőkészítés – matematikai nevelés ? Testi, lelki és szociális kritériumok Matematikai nevelés - a tanuláshoz szükséges képességek fejlődésének elősegítése: Az érzékelés, észlelés differenciálódása, a téri észlelés, a formaészlelés, a mennyiségészlelés fejlődése A tanulás alapját képező szándékos figyelem kialakulása, tartalmának és terjedelmének bővítése, a figyelem megosztásának, tartósságának növelése A szándékos emlékezet alapozása (a verbális bevésésben és felidézésben kisebb a szerepe )

Az alkotó képzelet fejlődése Elemi ismeretek önmagáról és környezetének mennyiségi és formai viszonyairól A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás fejlődése A problémák megértése, megoldása, a feladattudat mélyülése Hogy valóban elősegíti-e, az sok mindentől függ!