Egyéni fejlesztési tervek

Az előadások a következő témára: "Egyéni fejlesztési tervek"— Előadás másolata:

1 Egyéni fejlesztési tervek
Esély Pedagógiai Központ

2 Egyéni fejlesztési terv fogalma
Az egyéni fejlesztés az a tevékenység, amelynek során megfelelő eljárások, módszerek, technikák alkalmazásával elősegítjük a gyermek személyiségének, képességeinek és készségeinek maximális kibontakozását.

3 Egyéni fejlesztési terv célja
Akadályozott fejlődésből eredő hátrány csökkentése. Az ismeretszerzési folyamat minél kevesebb nehézséget, több örömet jelentsen a tanuló számára. A tanuló képessé váljék a tanulási-ismeretszerzési folyamatban való aktív és eredményes részvételre; megszerzett ismereteit tudja a gyakorlati életben alkalmazni; teljesítményképes tudással rendelkezzen. Kiemelkedő képességű, tehetséges tanuló esetén az egyéni ütemű ismeretszerzés támogatása.

4 Funkciói: a meglévő részképességek és ismeretek fejlettségi szintjének, valamint a fejlődésben elmaradt területek feltárása és megsegítése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése, korrigálása, kompenzálása, egyéni haladási ütem, tanulási tempó biztosítása, a különböző képességeket fejlesztő eljárások és feladatok összehangolása, egyéni tanulási technikák kialakítása, az elért eredmények által a tanuló motiváltságának, pozitív énképének elősegítése, növelése, a tananyag, valamint a fejlesztési követelmények tanulókhoz igazodó differenciálása, a tanuló fejlődésének megállapítására a legmegfelelőbb értékelési rendszer alkalmazása.

5 Jogszabályi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
47.§ (1) Az SNI tanulók joga a különleges bánásmódra (4) feltételek: a) SNI típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, speciális gyógyászati és technikai eszközök c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása

6 Jogszabályi háttér 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 139. § A nevelési-oktatási intézmény az együttnevelést segítő pedagógus közreműködésével a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. (rehabilitációt végző szakember)

7 Az egyéni fejlesztés folyamata
Az egyéni fejlesztés résztvevői: Különleges bánásmódot igénylő tanulók - SNI, BTMN, HHH, tehetséges tanulók szakemberek – általános iskolai pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, konduktor, gyógytestnevelő, TSMT vagy SZIT terapeuta szülők Konzultáció – TEAM munka – szakemberek, szülők

8 TEAM munka Az együttnevelést segítő pedagógusok segítséget nyújtanak a többségi pedagógusoknak az egyéni fejlesztési terv elkészítésében. A tanulók egyéni fejlesztési programja az utazó gyógypedagógusok által ellátott habilitációs foglalkozások tervével egészül ki. Rendszeres esetmegbeszélések (a többségi pedagógus és a gyógypedagógus, szükség esetén más szakemberek, szülők) segítik az egyéni fejlesztés sikerességét, az eredmények értékelését, szükség esetén a módosítást, más eszközök, módszerek alkalmazását.

9 Az egyéni fejlesztési terv összeállítása
Az egyes szakemberek speciális terveinek összeillesztése. Az egyéni fejlesztési terv összeállításának lépései: Komplex pszichológiai-pedagógiai diagnózis. A fejlesztési irányok meghatározása. A területek fejlesztésének feladatokra bontása. A fejlesztés összehangolása a tantárgyakkal, tantervvel, tanmenetekkel. Ütemezés. Eszközök, módszerek tervezése. Munkamegosztás tervezése, szakemberek együttműködése. A megvalósítás színtereinek tervezése. A dokumentum elkészítése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása.

10 A fejlesztés során elért eredmények minősítése, értékelése:
Kontrollvizsgálat, melynek időpontját az intézmény kíséri figyelemmel. Szükség esetén a fejlesztési terv módosítása A fejlesztés eredményének rögzítése (évente legalább egy alkalommal)

11 Célok és hangsúlyok a nevelő-oktató-fejlesztő munka egyes szakaszaiban:
Óvoda-iskola közti átmenet Alsó tagozat Felső tagozat Az önkiszolgálás és a pszichés funkciók fejlesztése. (vizuális észlelés (látás), az auditív észlelés (hallás), a tapintásos észlelés, a koordinált mozgás, a figyelemkoncentráció, a vizuális és verbális memóriafejlesztésére életkornak és egyéni adottságoknak megfelelő játékos formában történő fejlesztése) Mozgás fontossága. Az önkiszolgálás, a pszichés funkciók, a matematikai, az olvasás és az írás képességének fejlesztése. A tanulási technikák és a kultúrtechnikák fejlesztése.

12 EFT, mint segítő dokumentum
Az iskolai pedagógiai folyamat olyan speciális tervezési dokumentuma, mely lehetővé teszi az egyéni sajátosságokhoz igazított, egyénre szabott fejlesztést. Az egyéni fejlesztési terv a szakértői vélemény és a pedagógus saját pedagógiai diagnózisa, tapasztalatai alapján készül.

13 Egyéni fejlesztési terv tartalma
a fejlesztés fő területeit, a fejlesztés idejét, ütemezését, a fejlesztés célját, feladatát, módszerét, eszközeit.

14 Mitől ,,egyéni” a fejlesztési terv?
Az egyéni fejlesztési terv kizárólag egy adott gyermek/tanuló fejlesztéséhez készül, annak egyéni sajátosságaihoz igazított, más tanulóra nem alkalmazható Összeállításakor a gyermek/tanuló következő sajátosságait vesszük figyelembe: a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka, a kialakulás ideje, életkora, egyéni aktuális állapota, egyéni fejlődési sajátosságai, képességei, kialakult készségei, meglévő ismeretei, szűkebb és tágabb környezete (család, iskola…) megfigyelésével állapítható meg.

15 Az egyéni fejlesztési terv felépítése:
Bevezető adatok: a tanuló neve, életkora, évfolyama a fejlesztés időszaka habilitációs-rehabilitációs óraszám a fejlesztési tervet készítő neve a fejlesztésben résztvevő szakemberek felsorolása a sajátos nevelési igény típusa, súlyossági foka (BNO kód) a szakértői bizottság szakértői véleményében foglalt státusz, diagnózis, fejlesztési javaslatok a fejlesztés területei az év eleji diagnosztikus mérés tapasztalatai alapján funkciók, ismeretek, amikre támaszkodni lehet.

16 A fejlesztés tervezése:
fejlesztési terület a fejlesztés célkitűzései idő fejlesztendő képesség, készség, kompetencia feladatok, tevékenységek munkaformák, módszerek, eszközök a fejlesztés megvalósulásának keretei (tanóra vagy tanórán kívüli foglalkozás, egyéni vagy kiscsoportos formában) a fejlesztő személye a fejlesztés követelménye a fejlesztés értékelésének alapelvei kiegészítő egyéb szolgáltatások jelzése (logopédia, gyógytestnevelés, pszichológiai terápia…)

17 Értékelés: a fejlesztés során elért eredmények
a fejlesztés során tapasztalt sikerek, problémák további kiemelt feladatok, javaslatok, intézkedések a fejlesztés szöveges minősítése

18 A sajátos nevelési igényű tanulók integrációja:
Az iskolai alapító okiratban foglaltaktól függően vannak jelen az intézményben a különböző típusú sajátos nevelési igényű tanulók. A tanuló egyediségéhez igazított fejlesztés feltételezi, hogy az inkluzív intézményben ismerjék tanulóik jellemzőit. (32/2012.(X.8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvének kiadásáról) Optimális eset, ha a tanuló fejlődésének menete folyamata tudatos, tervszerű, szakmailag kellően megalapozott, komplex jellegű, a szakemberek együttműködésére építő, igazodva az egyéni sajátosságokhoz.

19 A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás (32/2012 (X.8) EMMI 2.mell 1.5)
a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus - konduktív nevelés esetén konduktor - együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz;

20 A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás (32/2012 (X.8) EMMI 2.mell 1.5)
d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

21 Az egyéni fejlesztési terv előnyei:
Pedagógus számára segíti a tanító/tanár napi felkészülését, tudatossá teszi a napi tervezést, könnyebb a differenciált feladatok válogatása, elősegíti a rugalmas szemléletmód kialakulását, az ismeretközlésre és a képesség fejlesztésére koncentrál, elősegíti az együttműködést és az együttgondolkodást a gyermek optimális fejlődése érdekében a pedagógus, a szülő, a társpedagógusok, a gyógypedagógus, a pszichológus, a logopédus között növeli az elfogadás képességét alkotómunkára ösztönöz.

22 Az egyéni fejlesztési terv előnyei:
Tanuló számára a gyermek egész személyiségére hatással van, növeli a tanuló önbizalmát, mert tapasztalja a felé irányuló egyéni segítségnyújtást és törődést, a részképességek és az ismeretek összekapcsolódnak, ezért segíti a tantárgyi koncentrációt, a sikerélmények eredményeként a gyermek tanulás iránti motiváltsága növekszik, tehetséggondozásra is alkalmas, elősegíti és növeli a sajátos nevelési igényű tanuló felzárkózását, beilleszkedését, szocializációját.