Munkavédelmi érdekképviselet és érdekegyeztetés Összeállította: dr. Váró György

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Alapelvek 1.Az érdekegyeztetés szereplői a következők -munkavállaló -munkavédelmi képviselő -munkahelyi munkavédelmi bizottság -munkáltató Alapvető kötelezettségeik -együttműködés -jogok és kötelezettségek rendeltetésszerű gyakorlása -információ átadása

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS 2.A résztvevőket jogaik gyakorlása miatt hátrány nem érheti 3.Adatvédelmi szabályok betartása (adatok- tények nyilvánosságra hozása)  üzemi tanács tagja 4.Munkajogi védelem illeti meg  választott szakszervezeti tisztségviselő

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Munkavállalókkal folytatott tanácskozás Munkáltatói kötelezettség  Munkavállalói jogosultság →tanácskozás →munkáltatói intézkedések előzetes megvitatása Alapelvek →kiegyensúlyozott részvétel →munkáltató részéről intézkedési jogkörrel bíró személy A tanácskozás témakörei  munkáltatói kötelezettségek →munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelölése, foglalkoztatása, tevékenysége →munkavédelmi tartalmú információk biztosítása →munkavédelmi oktatás megtervezése és megszervezése

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Munkavédelmi képviselő(k) választása →munkavállalói jogosultság →feltétel  > 50 fő < 50 fő  tanácskozás önálló telephely  munkáltatói jogosítványok →személyi feltétel  > 6 hónap munkaviszony →egyenlő, titkos, közvetlen választás →4 év →üzemi tanács tagjai (üzemi megbízott)

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Munkahelyi Munkavédelmi Bizottság →feltétel: > 3 fő →tárgyalás: munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízott Paritásos Munkavédelmi Testület →feltétel: egyenlő létszám→munkavédelmi képviselők →munkáltató képviselői →rendes tag↔póttag (megbízás 4 évre szól) →megválasztás →munkavédelmi képviselők maguk közül titkos szavazással →munkáltatói részvétel →döntésre jogosult vezető állású munkavállaló →munkáltatói munkavédelmi feladatokat ellátó személy →elnöki tiszt →feladata → munkahelyi munkavédelmi helyzet értékelése  intézkedések → munkahelyi munkavédelmi program értékelése → belső szabályok  állásfoglalás

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Munkavédelmi képviselő általános jogosultságai Meggyőződhet a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról az egészség megóvására és a munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS Munkavédelmi képviselő jogai működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, az arra jogosult kezdeményezésére közreműködhet a foglalkozási megbetegedés körülményeinek feltárásában indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit a munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a felügyeletekkel

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság) a Munka Törvénykönyvében szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkáltató kötelezettségei, hogy a munkavédelmi képviselő részére biztosítsa a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat egy választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét

MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKEGYEZTETÉS A munkáltató kötelezettsége, hogy a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) kezdeményezéseire intézkedjen vagy 8 napon belül válaszoljon. Amennyiben a kezdeményezéssel a munkáltató nem ért egyet, álláspontjának indokait - kivéve az azonnali intézkedést követő esetben - írásban köteles közölni.