A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő évi változások

Jogszabályi háttér: évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (Tbj.) 195/1997. (XI.5.) Kormányrendelet a Tbj. Végrehajtásáról (Tbj. Vhr.) évi CLVI. törvény az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (Szocho tv.) évi LVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (Eho tv.) évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról (Szakhoz. tv.)

Módosító törvények: évi CC. törvény az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő egyéb törvények, valamint a nemzeti adó- és vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény évi CCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénynek és egyes kapcsolódó törvényeknek a nevelő szülői jogviszony és a speciális ellátás átalakításával összefüggő módosításáról évi CCXXIV. törvény az egyes törvényeknek a gyermekgondozási ellátások átalakításával, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetése alóli kedvezmény bővítésével összefüggő módosításáról

Biztosítottak körében bekövetkező változás 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. tv. 44.§-a értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján a képzési program keretében vagy a képzés részeként az intézményben megszervezett szakmai gyakorlat vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.( Szoc. ho. sincs) Figyelem! A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben folytatott hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony az adófizetési kötelezettség vonatkozásában munkaviszonynak minősül. Erre a személyre továbbra is kiterjed a biztosítási kötelezettség.

Biztosítottak körében bekövetkező változás 2. Új jogviszony a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. [2013. évi CCV. törvény] A nevelőszülői tevékenység a munkaviszonyhoz képest számos sajátosságot mutat, ami szükségessé teszi az önálló jogviszony megteremtését. (Mt. szabályait csak ha Gyermekek védelméről és gyámügyi igazg. tv. előírja) A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állók január 1-jétől biztosítottnak minősülnek (2013. december 31-ig csak a hivatásos nevelőszülőt tekintettük biztosítottnak). Szja tv. alapján a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása bérnek minősül, így járulékalapként a nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelmet kell számításba venni.

Biztosítási jogviszony szünetelésére vonatkozó pontosítások Szünetel a biztosítási kötelezettség egyebek mellett: – az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt, (az ügyvédekről szóló tv. a kamarai tagság szünetelésének jogintézményét nem ismeri, egységes jogalkalmazás) – az állat-egészségügyi tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt, (tevékenység a Kamara engedélyével szüneteltethető, nem végez munkát az orvos) – a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, – minden olyan esetben, ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel. Szoc. ho. is pontosításra került, nem kell a min. bér 112,5%-a után a 27%-ot megfizetni.

Nem szünetel a biztosítási kötelezettség Ha a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe. A katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonyában egyébként biztosított, a „civil” jogviszonyra vonatkozó szabályváltozás kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a későbbi Tb. ellátások megállapítása terén az érintett személyt ne érje hátrány.

A biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött A hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjed ki: 2012-től a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el

Változás A Tbj. külön rendelkezik arról, hogy a kétéves időtartamot január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban január 1-jével jön létre. Fontos! A szociális hozzájárulási adónak – egyebek mellett – nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, így az említett rendelkezés alapján a biztosítás alól kivont személyek tekintetében a szociális hozzájárulási adókötelezettség fel sem merülhet.

Új rendelkezés Az előzőektől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a természetes személy a biztosítási kötelezettség alól, ha a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés tényleges, vagy várható időtartama a két évet meghaladja és az előre nem látható körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő 1 év eltelte után következik be, és ezt a körülményt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Figyelem! A biztosítási kötelezettség hiánya a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget már nem érinti, azt meg kell fizetni.

Példa Brazil munkáltató kiküldetés keretében Magyarországon egy projekt megvalósítása érdekében foglalkoztatat egy brazil állampolgárságú mérnököt. A kiküldetés június 8-án kezdődött és a kiküldetés végének várható időpontja december 18-ára volt kitűzve. Előre nem látható ok miatt a kiküldetés július 7-éig meghosszabbításra kerül. A két éves időtartamot január 1-jétől kell számítani, akkor is, ha a kiküldetés január 1-jét megelőzően kezdődőtt, tehát az érintett személyt nem vonjuk be biztosításba, annak ellenére, hogy a kiküldetés időtartama a két évet meghaladja.

A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak A Tbj. alkalmazásában fogvatartottnak minősül: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy. Ezek a személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. Az őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága továbbra is fennáll. Büntető jogszabályokkal való összhang megteremtése.

Járulékalap Szakképző iskolai tanuló esetében (bizosítottak továbbra): - a tanulószerződésben meghatározott díj helyett a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj. Az Szt. alapján a tanulószerződéses díj csökkenthető igazolatlan hiányzás esetén a mulasztás időtartamának figyelembevételével, illetve egyáltalán nem jár díjazás abban az esetben, ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól. A tanulószerződésben megállapított díj csökkentésének másik esete az igazolt hiányzás, amelyre a tanulónak ellátás jár, például a betegszabadság 10 napos időtartama, illetve a táppénz, anyasági ellátás folyósításának ideje.

Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (napi összege 227 forint).

A kiegészítő tevékenységet folytató„nyugdíjas” vállalkozókat érintő változás Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt : - keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, - fogvatartott, - állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, - ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, - egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, - foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

JÁRULÉKELLENŐRZÉS A évi CC. törvény 202. § b) pontja jan. 01-től hatályon kívül helyezte a Tbj. 55. §-át, mely szerint dec. 31-ig az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb jogalany, aki (amely) a)valótlan adatok közlésével olyan személyt jelentett be, akire a biztosítás nem terjed ki, vagy b)a járulékokat jogellenesen a tényleges járulékalapot képező jövedelemnél magasabb összeg után állapította meg és vallotta be, a jogsértés időtartamára - a bejelentés vagy bevallás megalapozatlanságától függetlenül - köteles volt a járulékot, a b) pont szerinti esetben a magasabb összeg utáni járulékot megfizetni A színlelt biztosítási szerződések esetében nem indokolt az egyéni járulékok befizetését (ami a biztosított tb-ellátásainak fedezetét kell, hogy biztosítsa) szankciós jelleggel alkalmazni.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A évi CC. törvény 197.§-a január 01-i hatállyal kiegészítette a Tbj.-t a 24/A., a 24/B. és a 24/C. §-okkal. Családi járulékkedvezményre jogosult, az Szja. tv. szerint családi adókedvezményre jogosult személy, e személy házas- vagy élettársa feltéve, ha !!! biztosítottnak minősülnek. A biztosítási jogviszonynak abban az időszakban kell fennállnia, amelyre vonatkozóan a családi járulékkedvezményt a magánszemély érvényesíteni kívánja.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből a)a biztosított által vagy b)az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy c)a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottak által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék együttes összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Összegének kiszámítása: 1.Meg kell határozni, hogy mekkora összegű családi adókedv. illeti meg a magánszemélyt. (A számításnál csak ezt az egy személyt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy más jogosulttal közösen vagy más nem jogosulttal megosztva is érvényesítheti a családi adókedvezményt.) 2.Az így kiszámított összegből le kell vonni a közösen és/vagy megosztással érvényesített családi adókedvezményt. 3.A levonás után megmaradt összeg 16 %-a, de maximum a biztosított által fizetendő 7 %-os egészségbiztosítási és 10 %-os nyugdíjjárulék érvényesíthető családi járulékkedvezményként.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Közös érvényesítés Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak és a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Közös érvényesítés feltétele: az érintett magánszemélyek - adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett - egymás adóazonosító jelét is feltüntető - nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Nem vehető igénybe a családi járulékkedvezmény az adómentes vagy a bevételnek nem minősülő járulékalapot képező jövedelem után. (Kivéve: munkavállalói érdekképviseleti tagdíj.) (Pl. Anya munkaviszonyából GYES-en van. Mint munkaviszonyban álló biztosítottnak minősül. Szülőként családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult. A GYES-ből nyugdíjjárulékot fizet. Családi járulékkedvezményre azonban nem jogosult, mivel a nyugdíjjárulék alapját képező /GYES/ jövedelme az Szja. tv. szerint adómentes.) A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a kedvezményt érvényesítő tb. ellátásokra való jogosultságát és nem befolyásolja ezen ellátások összegét sem!

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A családi járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a Tbj. új 51., 51/A. és 51/B. §-a tartalmazza. Beiktatta: évi CC. törvény 199. § Hatályos: január 01-től

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Évközi érvényesítés A magánszemély a foglalkoztatója részére adott, az adóelőleg levonására vonatkozó nyilatkozatában kérheti a családi kedvezmény érvényesítését. Ha a foglalkoztató a magánszemély adóelőleg levonására kötelezett munkáltatója is, akkor köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására. A munkáltató tehát, amennyiben a munkavállaló kéri a családi kedvezmény évközi érvényesítését, a családi járulékkedvezményt a munkavállaló erre vonatkozó külön nyilatkozata nélkül is figyelembe kell vennie. Amennyiben a munkavállaló nem kéri a családi járulékkedvezmény évközi érvényesítését, akkor erre vonatkozóan viszont nyilatkoznia kell a munkáltató felé!!!

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Évközi érvényesítés A munkáltató a családi kedvezmény összegét először a személyi jövedelemadó-előleg alapból vonja le. Az érvényesíteni nem tudott összeg 16 %-ával csökkentenie kell a biztosított munkavállalót terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét (max. ezen járulékok erejéig).

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A törvény a családi járulékkedvezmény érvényesítésére sorrendiséget állapít meg. A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosítottat terhelő 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékból nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény!!!

PÉLDA A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNYRE 3 gyermekes család 1 kereső Apa havi mbére 400 e. Ft. Kérte a családi adókedvezmény érvényesítését, melynek havi összege: 3 x = Ft. Havi családi adóalap-kedvezmény Ft. Havonta érvényesíteni nem tudott családi adóalap-kedvezmény ( – ) 16 %-a = Ft Bizt.-at terhelő eb. és nyd. jár. Érvényesíthető családi jár.kedv. 400 e. x 4 % = 16 e. Ft Ft Ft 400 e x 3 % = 12 e. Ft Ft 400 e x 10 % = 40 e. Ft Ft Összesen: 68 e. Ft Ft Dolgozótól ténylegesen levonandó nyd. járulék Ft munkerőp. jár Ft Apa havi nettó jövedelme: 400 e e. = 361 e. Ft

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A családi járulékkedvezmény havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja. tv. szerinti családi adóalap-kedvezményre jogosultnak. (Nem tehet nyilatkozatot a családi adóalap-kedvezmény évközi érvényesítésére a saját jogán nem, csak megosztással jogosult biztosított /pl. élettárs, ha nincs közös gyermek/.) Ebből következően a családi járulékkedvezmény évközi érvényesítésére sem jogosult

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A évi CC. törvény 201. § c) pontja től módosította a Tbj. 50. § (3) bekezdését. „A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.” Amennyiben a munkáltató a tárgyévben családi járulékkedvezményt érvényesített, annak összegéről is igazolást kell adnia a biztosított részére a tárgyévet követő év jan. 31-ig.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő is igénybe veheti. A biztosított egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezményt a tényleges vállalkozói kivétje vagy átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme után fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból érvényesítheti. Amennyiben a járulékokat a minimum járulékalap figyelembevételével fizeti meg (nincs tényleges kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme), akkor családi járulékkedvezményt, az így fizetendő járulékok terhére nem érvényesíthet.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított társas vállalkozó esetében is hasonló az eljárás. A biztosított társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a személyes közreműködéséért járó díjazása után fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból érvényesítheti. Amennyiben a járulékokat a minimum járulékalap figyelembevételével fizeti meg (személyes közeműködéséért nem részesül díjazásban), akkor családi járulékkedvezményt, az így fizetendő járulékok terhére nem érvényesíthet.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege a családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő a)természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b)Nyugdíjjárulék összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgynegyedévben terhelő a)természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és b)nyugdíjjárulék összege.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY A biztosított egyéni vállalkozó a havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét a járulékokról szóló ’58-as bevallásában vallja be.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY Amennyiben a biztosított egyéni vállalkozó saját döntése alapján családi járulékkedvezményt érvényesít, akkor a vállalkozói kivétje vagy az átalányban megállapított jövedelme utáni adóelőleget - az általános szabályoktól eltérően - havonta állapítja meg és vallja be. /Szja. tv. 49. § (6) bek. Beiktatta: évi CC. törvény 10. § Hatályos: től/

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA Amennyiben a biztosított az év közben családi járulékkedvezményt érvényesített, köteles arról az éves bevallásában (’53-as bevallás) vagy a munkáltatói adómegállapítás (‘M29-es bevallás) során elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni  a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét,  továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegként a biztosított mg.-i őstermelő érvényesített.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA Ha a biztosítottat megillető családi járulékkedvezmény összege több, mint, amit év közben érvényesített, a különbözet a személyi jövedelemadó bevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban visszaigényelhető. Amennyiben a magánszemély év közben úgy vett igénybe családi járulékkedvezményt, hogy arra nem volt jogosult, akkor a bevallás benyújtására előírt határidőig a jogosulatlanul igénybe vett összeget a 12 %-os különbözeti bírsággal együtt vissza kell fizetnie. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a családi járulékkedvezmény összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. Ezt a szabályt kompenzálja az Szja. tv. 29/B. §-ának től hatályos (6) bekezdése. „Ha a családi kedvezményre jogosult magánszemély vagy a kedvezményre szintén jogosult más magánszemély a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét a Tbj. 51. §-a vagy 51/A. §-a szerint érvényesítette, akkor a személyi jövedelemadóról szóló bevallásban, munkáltatói adómegállapításban a jogosult(ak) által, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak által együttesen érvényesíthető családi kedvezmény összegét csökkenti az általuk együttesen igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerinti mértékkel elosztott része (625 százaléka).”

CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ELSZÁMOLÁSA Amennyiben tehát a magánszemély már év közben érvényesített családi járulékkedvezményt, de az szja- bevallásában megállapítja, hogy személyi jövedelemadó- fizetési kötelezettsége is fennmaradt, akkor ez a szabály biztosítja, hogy azt a családi kedvezményt, amelyet már családi járulékkedvezmény formájában érvényesítettek, ismételten ne lehessen levonni az adóalapból, az az a személyi jövedelemadót meg kelljen fizetni.

PÉLDA A „625 %-OS” SZABÁLYRA Anya egyedül neveli 2 gyermekét. Havi munkabére 100 ezer Ft. Éves munkabér (12x100 e. Ft) ezer Ft. Mtató-tól más jövedelemben nem részesül. Megbízási szerződés alapján 500 e. Ft jövedelmet is szerzett. Így éves össz.jövedelme e. Ft. A 2 gyerekre tekintettel megillető családi kedvezmény összege: 12x(62,5 e x 2) = e Ft. A családi kedv.-t havonta a mbér.-ével szemben érvényesítette. Mivel a havi bére (100 e. Ft) a teljes összegre nem volt elegendő, ezért a 25 e. Ft (125 e e.) 16 %-át, azaz 4 e. Ft-ot családi járulékkedvezményként érvényesítette. Családi járulékkedv. éves összege 48 e. Ft. Az Szja-bevallásában a megbízási díj miatt szja. fizetési kötelezettsége keletkezne, ezért az őt egyébként megillető családi kedvezmény összegét (1.500 e. Ft-ot) csökkentenie kell az év közben igénybe vett járulékkedvezmény (48 e. Ft) 625 %-ával, azaz 300 e. Ft-al. Ennek következtében az anya az összevont adóalapját nem e.Ft-al, hanem e. Ft-al csökkentheti.

ÁTMENETI RENDELKEZÉS A évi CC. törvény 200. § (2) bekezdése től beiktatta a Tbj. 65. § (3) bekezdését. A családi járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat azokra a jövedelmekre kell először alkalmazni, amelyeket a január hónapról szóló ’08-as bevallásban kell bevallani

EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK SZÁZALÉKOS EHO ALÓL MENTES JÖVEDELEM Az Eho tv. 3. § (5) bekezdés alapján mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a)a Tbj. szerint járulék alapját képezi, b)szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy c)az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni. Módosította: évi CC. törvény 203. § Hatályos: jan. 01-től

SZÁZALÉKOS EHO ALÓL MENTES JÖVEDELEM Az Eho törvénynek ez a szakasza nem tartalmaz új szabályt, csak a szövege került pontosításra. A ig hatályos szöveg alapján (Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem … amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.) problémát okozott az eho megállapítása azokban az esetekben, amikor az Szja. tv. szerint az adózók csökkenthetik az adóalapjukat vagy a fizetendő adójukat, akár 0-ra. A szövegpontosítás következtében egyértelművé vált, hogy adóalap csökkentő, vagy adócsökkentő kedvezmény érvényesítése esetén az egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetni az eho alapot képező jövedelem után.

SZÁZALÉKOS EHO ALÓL MENTES JÖVEDELEM PÉLDA A mezőgazdasági őstermelő, aki tételes költségelszámolással állapítja meg az e tevékenységéből származó jövedelmét 100 ezer Ft adókedvezményt érvényesíthet, feltéve, hogy a bevallásában feltünteti a regisztrációs számát. Bevétel: Ft Költség: Ft Jövedelem: Ft Szja ( x 0,16) : = Ft Adókedvezmény: Ft Fizetendő adó: Ft : 0,16 = Ft, azaz ezen összeg után nem kell megfizetni az szja-t. Az eho alapja viszont nem a Ft-al csökkentett, hanem a tényleges jövedelem, azaz a Ft lesz, amennyiben az őstermelő nem minősül a Tbj. szerint biztosítottnak.

6 %-OS EHO Módosult az Eho tv. 3/A. § (1) bekezdésének felvezető szövege: „A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet” … Módosította: évi CC. törvény 206. § a) pontja Hatályos: jan. 01-től A szövegpontosítás egyértelművé tette, hogy a magánszemély eho megállapítási és bevallási kötelezettsége a kamatjövedelem és a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után fizetendő eho-ra is vonatkozik.

6 %-OS EHO ALÓLI MENTESSÉG Az Eho tv. 3/A. § (2) bekezdése kiegészült a d) ponttal, melynek alapján mentes az egészségügyi hozzájárulás alól d)az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában január 1-je előtt kötött biztosítások esetében április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig - mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. Beiktatta: évi CC. törvény 204. § Hatályos: jan. 01-től

6 %-OS EHO ALÓLI MENTESSÉG A hatályos szabályozás alapján mentes a kamatjövedelem után fizetendő eho alól a kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegyből) származó kamatjövedelem, ha a megtakarítást legalább 80 %-ban EGT állam forintban jegyzett értékpapírjában tartják. A módosítás e mentességet kiterjeszti a biztosításokból származó jövedelemre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételeknek.

6 %-OS EHO BEVALLÁSA Az Eho tv. 11. §-a jan. 01-től kiegészült a (8b) bekezdéssel. „A 3/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemély nem vallja be, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A kiegészítést követően egyértelművé vált, hogy amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, akkor azt a magánszemélynek nem kell bevallania A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a (2) bekezdéstől eltérően a magánszemély a (8) bekezdésben foglalt szabályok szerint állapítja meg, vallja be és fizeti meg.” A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást azonban a magánszemélynek kell megállapítani, a személyi jövedelemadó bevallásában bevallani és befizetni

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK KIFIZETŐT TERHELŐ SZOCHO ALAPJA Módosult a Szocho tv § (1) bekezdésének c) és e) pontja A kifizetőt terhelő adó alapja: c)a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj; e)az a)-b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér. Módosította: évi CC. törvény 207. § (1) és (2) bekezdése Hatályos: jan. 01-től

KIFIZETŐT TERHELŐ SZOCHO ALAPJA Szocho tv § (1) bekezdés c) pont A törvénymódosítás lényege, hogy a - Tbj. szerinti járulékalappal összhangban - a szociális hozzájárulási adó alapja is a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díjazás. Szocho tv § (1) bekezdés e) pont A törvénymódosítás célja e pont esetében is a Tbj.-vel való összhang megteremtése. Pontosításra került, hogy külföldi kiküldetés esetén a szocho alapjának meghatározásakor mi minősül alapbérnek.

KIFIZETŐT TERHELŐ SZOCHO ALAPJA A Szocho tv §-a jan. 01-től kiegészült az (1b) és az (1c) bekezdésekkel. (1b) Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor. (1c) Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Beiktatta: évi CC. törvény 207. § (3) bekezdése Hatályos: jan. 01-től

KIFIZETŐT TERHELŐ SZOCHO ALAPJA A korábbi szabályozás alapján amennyiben a szocho alapot képező jövedelem (pl. bíróság által megítélt elmaradt munkabér) kifizetésére a szocho-t keletkeztető jogviszony megszűnését követően került sor, akkor az ilyen jövedelem után a kifizetőt nem terhelte szocho-fizetési kötelezettség. Ezt a jogszabályi hiányosságot pótolta és hozta a Szocho tv. rendelkezését a Tbj.-vel összhangba a 455. § jan. 01-től beiktatott (1b) és (1c) bekezdése. Az új szabályozás alapján tehát a szocho alapjának megállapításánál a szocho alapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a szocho kötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését kővetően kerül sor. Az így kifizetett jövedelmet úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

NEM EREDMÉNYEZ SZOCHO FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET A Szocho tv § (3) bekezdése jan. 01-től kiegészült a d) ponttal. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget: a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony Beiktatta: évi CC. törvény 207. § (4) bekezdése Hatályos: jan. 01-től A törvény alapján a hallgató a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzés esetén nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség.

EVA-S EGYÉNI VÁLLALKOZÓ SZOCHO ALAPJA Módosult a Szocho tv § (3) bekezdése és beiktatásra került a (4) bekezdés. (3) Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg. (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll. Módosította, ill. beiktatta: évi CC. törvény 208. § (1) és (2) bekezdése Hatályos: január 01-től

EVA-S EGYÉNI VÁLLALKOZÓ SZOCHO ALAPJA A járulék és a szocho szabályai közötti összhang megteremtése érdekében szükséges volt rendelkezni arról, hogy az az eva alany egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg társas vállalkozóként is biztosított, a szocho fizetésére az eva alap 4 %-a után kötelezett, ha utána a társas vállalkozásban a szocho-t a minimális adóalap után fizetik meg. Az adóalanyiságát év közben megszüntető, a magasabb összegű tb. ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatban vállalt összeg után szocho-t fizető eva alany esetében – a járulékokkal azonos módon – a megszűnés hónapjára vonatkozó szocho kötelezettséget napi arányosítással kell megállapítani. Példa: Főfoglalkozású eva-s egyéni vállalkozó nyilatkozatában vállalta, hogy a járulékokat és a szocho-t a minimálbér ( Ft) helyett havonta Ft után fizeti meg. Egyéni vállalkozását március 25-én megszünteti. Szocho alapja március hóra: : 30 x 25 = Ft

MENTESÜLÉS A KÜLÖNÖS SZABÁLYOK ALÓL Módosításra került a Szocho tv § (3) bekezdése. Módosította: évi CC. törvény 209. § Hatályos: január 01-től A módosítás lényege: Nem kell megfizetni a különös szabályok (havonta legalább a min.bér 112,5 %-a után) alapján a szociális hozzájárulási adót, ha az egyéni ügyvéd vagy az ügyvédi iroda tagja az ügyvédi tevékenységét szünetelteti, továbbá akkor sem, ha az állatorvosi kamara engedélye alapján állategészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó e tevékenységét szünetelteti

ADÓKEDVEZMÉNYEK Hatályon kívül helyezésre került a Szocho tv és 460/A. §-a. Hatályon kívül helyezte: évi CC. törvény 217. § a) és b) pontja Hatálytalan: január 01-től Az adójóváírás megszünéséhez kötődő, a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény december 31-ét követően nem érvényesíthető, ezért az erre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezése indokolt

TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY Módosításra került a Szocho tv. 462/C. § (3) bekezdése. Beiktatásra került a Szocho tv § (10) bekezdése Módosította, ill. beiktatta: évi CC. törvény 216. §, 212. § Hatályos: január 01-től „(3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.” A módosítás lényege: A tartós álláskeresőnek minősülő időszakok kiszámításának egyszerűsítése érdekében a hónapokban megadott időszak a törvény szerint naptári napokban számítandó.

TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY Beiktatásra került a Szocho tv § (10) bekezdése Beiktatta: évi CC. törvény 212. § Hatályos: január 01-től „A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/C. § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.” A módosítás lényege: Az Mt. alapján a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek automatikusan szállnak át az átadó munkáltatóról az átvevő munkáltatóra, ezért indokolt a szociális hozzájárulási adókedvezmények szempontjából is úgy tekinteni őket, mintha a munkáltató személye nem változott volna, így a kedvezmények igénybevétele folyamatosan történhet.

ANYASÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY Módosításra került a Szocho tv. 462/D. §-a Módosította: évi CCXXIV. törvény 28. § Hatályos: január 01-től Kedvezmény érvényesítésére jogosult: A GYED, GYES vagy GYET (továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény alapja: Munkavállalót az adott adómegállapítási időszakban megillető bruttó munkabér, de maximum Ft (részmunkaidő esetén ennek arányos része).

ANYASÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY 1 és 2 gyermekes munkavállalók esetében Kedvezmény mértéke: Foglalkoztatás első két évében: 27 % Foglalkoztatás harmadik évében: 14,5 % A részkedvezmény érvényesíthetőségének időbeli korlátja: az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig

ANYASÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY 3 vagy több gyermekes munkavállalók esetében Kedvezmény mértéke: Foglalkoztatás első három évében: 27 % Foglalkoztatás negyedik és ötödik évében: 14,5 % A részkedvezmény érvényesíthetőségének időbeli korlátja: az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig A kedvezmény a jan. 01-e előtt kezdődő foglalkoztatás esetén is érvényesíthető!

ANYASÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY Kedvezmény érvényesítésének feltétele: a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár által az ellátásban részesülő/részesült kérelmére kiállított igazolás 3 vagy több gyermekes munkavállalók esetén további feltétel: a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás

ANYASÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAVÁLLALÓK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ ADÓKEDVEZMÉNY Példa: A munkavállalónak 3 gyermeke van. Rendelkezik a kincstár igazolásával arról, hogy a 3 gyermek után szülőként jogosult családi pótlékra. Munkaviszony kezdete: GYES-en volt 3. gyerekkel: Jogvesztő határidő (69 hónap): Kedvezményezett foglalkoztatás kezdete: Kedvezm. fogl. 3. éve lejár: ban szoch. kedv. nem érvényesíthető utána től (kk. fogl. 5. éve) ig 14,5 %-os szocho kedvezményt érvényesíthet a munkáltató

SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁKBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE Módosításra került a Szocho tv. 462/E. § (3) bekezdés b) pontja és beiktatásra került a c) pont. Módosította, ill. beiktatta: évi CC. törvény 210. § Hatályos: január 01-től a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától - közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított - legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások szocho kedvezményét érintő kedvező változás, hogy a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 km-re levő szabadvállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN JÁRÓ ADÓKEDVEZMÉNY Módosításra került a Szocho tv. 462/F. § (1) és (2) bekezdése Módosította: évi CC. törvény 211. § Hatályos: január 01-től A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény szerinti doktori képzésben résztvevő már doktorjelölt személyek (továbbiakban doktorjelölt) kutató, fejlesztő munkakörben történő alkalmazása esetén is érvényesíthet szocho kedvezményt az ilyen személyt alkalmazó vállalkozásként működő kutatóhely. Kedvezmény alapja: Doktorjelölt bruttó munkabére, de havonta maximum Ft Mértéke: 14,5 %

ADÓKEDVEZMÉNYEK KORLÁTOZÁSA Hatályon kívül helyezésre került a Szocho tv § (2), (2a) és (3) bekezdése Hatályon kívül helyezte: évi CC. törvény 217. § c) pontja Hatálytalan: január 01-től A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény december 31-ét követően nem érvényesíthető, ezért az erre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek. A külön törvényben meghatározott START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény december 31-ét követően már szintén nem érvényesíthető. (pályakezdők Start kivételével) Így a Szocho tv. e kedvezményekkel kapcsolatos korlátozó szabályainak hatályon kívül helyezése is indokolt.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁSSAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK A évi CCXXIV. törvény 27. §-a január 01- től módosította a Szakhoz. tv. 4. § (1a) bekezdését jan. 01-től a szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető a GYED, GYES vagy GYET folyósítása alatt vagy az azt követően foglalkoztatott három vagy több gyermekes munkavállalók bruttó bérével, de maximum 100 ezer Ft-al (részmunkaidő esetén ennek arányos részével) a kedvezményes foglalkoztatás első három évében, feltéve, hogy a munkáltató ezen munkavállalók után az említett időszakban ténylegesen érvényesíti a 27 %-os szociális hozzájárulási adókedvezményt.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!