NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZET SZAK- ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI KUTATÁSI KONFERENCIA december KOMPETENCIA FEJLESZTÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN AZ OKTATÁS ÉS GAZDASÁG KAPCSOLATÁNAK ERŐSÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A kutatás megvalósítója: Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Kutatásvezető: Dr. Farkas Éva egyetemi docens

A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS HELYE A FELSŐOKTATÁS RENDSZERÉBEN

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS AZ ADATOK TÜKRÉBEN Szakok száma az OKJ-ban: 26 szak, elágazásokkal együtt 72 kimenet 13 szakon egyáltalán nem indult képzés 2006 előtt, ebből 10 szakképesítés benne maradt az új OKJ-ban is 1998 és 2006 között a felsőfokú szakképzésben tanuló diák közül diák 10 szakon tanult TanévHallgatói jogviszonyban felvettek száma (fő) 2007/ / /

FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS AZ ADATOK TÜKRÉBEN Szak megnevezése Beiskolázott hallgatók száma 2009/2010-es tanévben (fő) Idegenforgalmi szakmenedzser1704 Banki szakügyintéző488 Intézményi kommunikátor540 Reklámszervező szakmenedzser 533 Csecsemő és gyermeknevelő gondozó 840 Vendéglátó szakmenedzser565 Ifjúságsegítő543 Pénzügyi szakügyintéző483 Logisztikai műszaki menedzser asszisztens 352 Kereskedelmi szakmenedzser344 Összesen6392

A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS KUTATÁSA 2008 – több kutatás elindult OFA NSZFI OFI Jelen kutatás: NSZFI megbízásából „Szak és felnőttképzési kutatások támogatása” PTE FEEK „Kompetencia fejlesztés a felsőfokú szakképzésben az oktatás és gazdaság kapcsolatának erősítése érdekében”

Információt kapni a felsőfokú szakképzésben végzettek hazai munkaerő-piaci fogadtatásáról, a végzettségek munkaerő-piaci hasznosulásáról. A vállalkozói kompetenciákra épülő, azok fejlesztését szolgáló pilot modul kidolgozása. Külföldi gyakorlatok feltárása és best practice-ok adaptálási lehetőségeinek kidolgozása. Rendszerező áttekintés a felsőfokú szakképzés rendszeréről 1998 és 2008 között. TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Számszerűsíthető adatok a tanulói és hallgatói jogviszonyban folyó felsőfokú szakképzésről. Megismertük a felsőfokú szakképzés munkaerő- piaci hasznosulását, a vállalkozások felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos véleményét, tájékozottságuk mértékét, a képzési formához való viszonyukat. KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A „learning by doing” lehetséges megvalósulási módja a felsőfokú szakképzésben: Taniroda (vállalkozói kompetencia fejlesztő modul) Adatgyűjtés a munkáltatók FSZ képzésről alkotott véleményéről, attitűdjeiről, az FSZ képzés munkaerő-piaci relevanciájáról

KUTATÁSI MÓDSZEREK Másodelemzés Központi Statisztikai Hivatal, Oktatási és Kulturális Minisztérium, OECD, EUROSTAT, korábbi kutatási eredmények, tanulmányok. Primer adatgyűjtés Strukturált kérdőíves lekérdezés a Dél-Dunántúli régió 113 vállalkozásának és 25 önkormányzatának körében. 8 szakértői interjú: szakpolitikusokkal, intézményvezetőkkel. Kutatás időintervalluma: november – július Feldolgozás: SPSS számítógépes statisztikai programmal gyakorisági megoszlásokkal, kereszttábla-elemzésekkel, szöveges értékelésekkel.

A KUTATÁS TARTALMA 113 dél-dunántúli vállalkozás kérdőíves megkérdezése, az adatok feldolgozása, elemzése 25 dél-dunántúli önkor- mányzat kérdőíves megkérdezése, az adatok feldolgozása, elemzése szakértői interjú elkészítése és fel- dolgozása tartalom- elemzéssel 6 „háttértanulmány” A felsőfokú szakképzés helyzete a hazai oktatási rendszerben A hazai szakképzési rendszer szociális és munkaerő-piaci háttere és az oktatási rendszerben elfoglalt helye A rendszerváltás óta eltelt idő gazdasági szerkezeti átalakulásának a szak- képzés rendszerére gyakorolt hatása A Dél-Dunántúli régió rövid bemutatása, munkaerő-piaci helyzetképe A felsőfokú szakképzés nemzetközi kitekintésben A felsőfokú szakképzés irodalma – szakirodalmi recenzió Vállalkozói kompetenciák fejlesztésére épülő modul kidolgozása – A „learning by doing” lehetséges megvalósulási módja a felsőfokú szakképzésben. A tanirodai módszer adaptálása a felsőfokú szakképzésre.

„A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat, amelyek az egész életen át tartó tanulás alapját képezik, a kötelező oktatás és képzés végére kell elsajátítani”. A KUTATÁS SORÁN VIZSGÁLT KOMPETENCIA: VÁLLALKOZÓI KULCSKOMPETENCIA

A KUTATÁS SORÁN VIZSGÁLT KOMPETENCIÁK Módszer kompetenciák Áttekintő képesség Rendszerező képesség Kreativitás Információgyűjtés Problémamegoldó készség Lényegfelismerés Módszeres munkavégzés Terhelhetőség Utasítások megértésének képessége Munkához való hozzáállás Eredményorientáltság Gyakorlatias feladatértelmezés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő képesség Segítőkészség Irányíthatóság Hatékony kérdezés képessége Kompromisszumkészség Személyes kompetenciák Fejlődőképesség, önfejlesztés Felelősségtudat Pontos, precíz munkavégzés Stressz-tűrő képesség

MEGVALÓSÍTÁS MÓDSZERE: TANIRODA Több módszer elmélyült tanulmányozása (projektmódszer, kooperatív munka) CÉL: komplex, tartalmas egység megtalálása Előzetes módszertani vizsgálódás( 2,5 év) –Taniroda tipikus jellemzőinek feltárása –Taniroda 360 fokos vizsgálata –Taniroda, mint andragógiai módszer definiálása –Taniroda Swot-analízise –Intézménylátogatások –Tapasztalatcsere –Saját eredmények március 6. PTE FEEK - Médiaműhely -Taniroda

A VÁLLALKOZÓI KULCSKOMPETENCIA FEJLESZTÉSE A TANMENET FELÉPÍTÉSE 3 félévre szól A félévek struktúrája, céljaik szerint: –Stratégiai gondolkodás fejlesztése –Szituációs gyakorlatok –Vállalkozás működtetése

A FEJLESZTÉS EREDMÉNYE Szakmacsoporttól független vállalkozói kulcskompetenciát fejlesztő modul kialakítása Alkalmazási mód meghatározása: Taniroda A modul tartalma: –Feladat és kompetenciaprofil –Kompetencia mérő eszköz –Konkrét alkalmazás: Képzési szakasszisztens FSZ képzés

ÉRTÉKELŐLAP A JELÖLT NEVE: A MEGFIGYELŐ NEVE: SZAKMACSOPORT/SZAKMA A FELADAT NEVE: KOMPETENCIA MEGNEVEZÉSE KOMPETENCIA SZINTEK (megfigyelhető viselkedési jelek+ pontérték) TARTALOMKIVÁLÓ (5 pont) MEGFELELŐ (4-3 pont) FEJLESZTENDŐ (2-1 pont NEM MEGFELELŐ (0 pont) TÁRSAS KOMPETENCIÁK KEZDEMÉNYEZŐ- KÉSZSÉG Aktívan kezdeményezi a kapcsolat felvételét. Ösztönzi a másik kérdéseinek felvetését. Megfogalmazza javaslatait, ötleteit. Ő is kérdéseket tesz fel. Kezdeményezi a kapcsolatot. Kisebb hibákat vét (pl.:nem megfelelő időben) Megfogalmazza javaslatait, ötleteit, kérdéseket tesz fel. Kezdeményezi a kérdések felvetését, megfogalmazza ötleteit, kérdéseit, de halkan, vagy nem érthetően,vagy pontatlanul stb. teszi azt. Nem kezdeményez az interakció során. Nem kérdez, fogalmaz meg javaslatokat, ötleteket. Háttérbe húzódik.

KÉRDŐÍV SZERKEZETE I.A gazdálkodó szervezet azonosító adatai II.Létszámadatok, felvétel és elbocsátás III.Munkaerő-kiválasztás gyakorlata, főbb szempontjai IV.A felsőfokú szakképzéssel kapcsolatos vélemények V.A PTE FEEK-en végzett FSZ végzettségűekkel kapcsolatos vélemények

LEGFONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK 1. A felsőfokú szakképzés nem tölti be munkaerő-piaci funkcióját (a végzettek elenyésző hányada jelenik meg munkavállalóként, a munkaadók oldaláról pedig nem lehet kimutatni valós munkaerő-piaci igényt az FSZ végzettségűek iránt, az FSZ képzésben végzettek munkaerő-piaci jelenléte még csak most kezdi elérni a munkaerő-piaci észlelhetőség szintjét) Alkalmaz-e FSZ végzettségű munkavállalót? 113 vállalkozásból 42 igennel válaszolt 53 db FSZ képzést soroltak fel, amely végzettségűeket alkalmaznak, ebből 8 volt ténylegesen FSZ képzés 2. A munkaerő-piac nem honorálja a felsőfokú szakképzést (jelenleg, a bérekben nem jelenik meg külön kategóriaként – kivéve a közalkalmazotti státuszt -, a vállalkozási szférában semmilyen előny nem mutatható ki a középfokú szakképesítéssel rendelkezőkhöz képest)

LEGFONTOSABB KUTATÁSI EREDMÉNYEK 3. A vállalkozások az új munkaerő felvételénél elsősorban a szakmai gyakorlatot veszik figyelembe (ebből a szempontból az FSZ-es végzettségűek a gyakorlatorientált képzés miatt plusz előnyre is szert tehetnek. Az FSZ hallgatók számára gyakorlati helyet biztosító vállalkozások több mint felének negatív véleménye van a tanulók, hallgatók gyakorlati felkészültségét illetően. Vagyis éppen a képzés feltételezett erőssége jelentette a munkáltatók számára a legnagyobb gyengeséget) 4. A vállalkozások szerint az FSZ képzés rugalmatlan a munkaerő- piaci igényekkel szemben (új képzés indítása hosszas folyamat) 5. Továbbra is úgy tűnik, hogy a munkaerő-piac és a szakképzési rendszer változásai egymástól függetlenül zajlanak 6. Az FSZ-re jelentkezők meglehetősen kiszolgáltatottak a kínálati struktúrának és a minőségnek 7. Janus arcúság, az érdekelt felek érdekei nem esnek egybe, erős a diploma társadalmi presztizse

JAVASLATOK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉRE 1.Az FSZ képzés újra definiálása (egyértelművé kell tenni az FSZ képzés helyét a képzési rendszerben), a képzés céljának meghatározása, a kettős követelményrendszer tisztázása 2.Az FSZ önálló képzési célként történő megjelenítése 3.Az FSZ képzés széleskörű megismertetése a potenciális jelentkezőkkel, a munkaerő-piaci szereplőkkel 4.A képzés alapvető értékeként a gyakorlatközpontúságot kell definiálni 5.Az FSZ-t nyitottá kell tenni a felnőtt korosztály számára, át kell gondolni a rokon szakképesítések közötti átjárhatóságot, az előzetes tudás beszámítását, a közép (OKJ 52-es szint) és az emelt szintű (OKJ 54-s szint) szakképesítések beszámíthatóságát az FSZ képzésekbe 6.Az FSZ-t végzettek érdekében szükséges bevezetni egy saját bérbesorolási szintet és mindenképpen szükséges az egyes szakmákhoz központilag munkaköröket rendelni

JAVASLATOK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSÉRE 7. A szakmai- és pályaalkalmassági vizsgálat bevezetése, vagy a jelentkezők előképzettség, kompetenciák szerinti csoportba sorolása 8. Az új OKJ-ban szereplő FSZ képesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelmények egységes szempontrendszer mentén történő tartalmi felülvizsgálata, a követelményrendszer újbóli átgondolása az érdekelt felek bevonásával 9.A felsőoktatásban oktatók kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozása 10.Az FSZ képzésben végzettek utánkövetése, életpálya vizsgálata

ÖSSZEGZÉS FSZ kutatások eredményeinek egybevetése Amennyiben a lefolytatott kutatások következtetései erősítik egymást nem véletlenszerű, elszórtan jelentkező, hanem strukturális kérdésekről/problémákról van szó az FSZ képzés területén iránymutatás az oktatáspolitikai döntéshozók számára

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Dr. Farkas Éva