A komplex minősítés új rendszere, bevezetésének tapasztalatai az ORSZI-ban Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Útközben… Székesfehérvár, december 9.

Az egészség fogalma A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója: „Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.”

AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Leegyszerűsítve, az emberek egészségét 20%-ban a veleszületett tulajdonságok, 35%-ban az életmód, 30 %-ban a természetes és társadalmi környezet, 15%-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg (Simor T. OTSz 2007; 14(9):13-16)

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre 2. Betegség  Koszorúér-betegség  Vérellátási zavar okozta agyi történés  Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken  Magas vérnyomás okozta szívbetegség  Vérzéses agyi történés  Krónikus veseelégtelenség  Agykárosodás okozta szellemi leépülés Előfeltételként szolgáló tényezők: pl.: intrauterin környezet Hajlamosító kockázati tényezők: Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban Klasszikus kockázati tényezők: Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás A kockázati tényezők kialakulása  Pszichoszociális tényezők  Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt  Prevenciós ismeretek  Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Módosító hatások

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a cardiovasculáris betegségekre 1. Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó tényezők A gazdaság fejlettségi szintje Oktatás A jövedelem megoszlása Szociális szerveződés Általános hatások (pl.: a kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége). “Falusi” életforma “Városi” életforma  Az ételeknek kisebb az energiasűrűsége, kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot tartalmaznak  Nagyobb az energia- felhasználás (fokozott fizikai aktivitás a napi munka során)  A szociális integráció magasabb foka a hagyományos életvitel miatt Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a környezeti tényezőkkel  Az ételeknek nagyobb az energiasűrűsége, több finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót, zsírt tartalmaznak.  Kisebb az energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a napi munka során).  Nagyobb a szociális izolálódás, a pszichoszociális stressz.  Zsúfoltabb lakásviszonyok. (-) (+)

A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre 2. Betegség  Koszorúér-betegség  Vérellátási zavar okozta agyi történés  Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken  Magas vérnyomás okozta szívbetegség  Vérzéses agyi történés  Krónikus veseelégtelenség  Agykárosodás okozta szellemi leépülés Előfeltételként szolgáló tényezők: pl.: intrauterin környezet Hajlamosító kockázati tényezők: Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban Klasszikus kockázati tényezők: Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás A kockázati tényezők kialakulása  Pszichoszociális tényezők  Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt  Prevenciós ismeretek  Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Módosító hatások

A rehabilitáció definíciója 1.

A rehabilitáció definíciója 2. Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Prevenció és rehabilitáció az érme (az egészségi állapot megőrzésének/megtartásának) két oldala PREHABILITÁCIÓ/PREVABILITÁCIÓ?

Testi struktúrák 1. fejezet Idegrendszeri struktúrák 2. fejezet A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák 3. fejezet A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák 4. fejezet A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái 5. fejezet Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák 6. fejezet A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái 7. fejezet A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák 8. fejezet A bőr és a kapcsolódó struktúrák

Testi funkciók 1. fejezet Mentális funkciók 2. fejezet Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés 3. fejezet Hangadás és beszédfunkciók 4. fejezet A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói 5. fejezet Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói 6. fejezet Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók 7. fejezet Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók 8. fejezet A bőr és a bőrfüggelékek funkciói

A strukturális és a funkcionális károsodás értékelése 1. Nincs probléma, illetve ha van, nem jelentős 0–4% 2. Enyhe (csekély, kismértékű) probléma 5–24% 3. Mérsékelt (közepes, meglehetős) probléma 25–49% 4. Súlyos (nagymértékű, jelentős)probléma 50–95% 5. Teljes probléma 96–100%

Össz-szervezeti egészségkárosodás A szervi károsodások a szervezet hierarchikus felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri funkcióknak a különböző élet-tevékenységekben betöltött szerepe, súlya szerint ún. össz-szervezeti egészségkárosodásba konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti szabályt figyelembe véve a következő fokozatok szerint történhet: 0Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás0-4% 1Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás5-9% 2Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás10-24% 3Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás25-49% 4Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás50-79% 5Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás80-99%

egészségi állapot (betegség, rendellenesség) a szervezet felépítése és tevékenység részvétel funkciói (akadályozottság) (korlátozottság) (károsodás) Az emberi lét meghatározó elemei

Az orvosi és a társadalmi szemléletű modellek jellegzetességei SZEMÉLYRE SZÓLÓ TÁRSADALMI Egészségügyi ellátás Társadalmi integráció Személyre szóló kezelés Társadalmi tevékenység SzakellátásSzemélyes és kollektív felelősség Személyre szabottságKörnyezeti tényezők figyelembe vétele MagatartásHozzáállás GondozásEmberi jogok Személyes alkalmazkodásTársadalmi változás

egészségi állapot (betegség, rendellenesség) a szervezet felépítése és tevékenység részvétel funkciói (akadályozottság) (korlátozottság) (károsodás) környezeti személyestényezők kontextuális tényezők Az emberi lét meghatározó elemei

A tevékenység és a részvétel vizsgálandó tartományai

A képesség és a teljesítmény minősítők egyaránt alkalmazhatók segédeszközök, illetve személyi segítség igénybe vételével vagy hiányuk esetén, az alábbi skála szerint: xxx.0 NINCS nehézség (nincs, hiányzik, jelentéktelen,…) 0–4% xxx.1 ENYHE nehézség (csekély, kismértékű,…) 5–24% xxx.2 MÉRSÉKELT nehézség (közepes, meglehetős,…) 25–49% xxx.3 SÚLYOS nehézség (nagymértékű, jelentős,…) 50–95% xxx.4 TELJES nehézség (totális,…) 96–100% xxx.8 nem meghatározott xxx.9 nem alkalmazható

Környezeti tényezők 1. fejezet Termékek és technológia 2. fejezet Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben 3. fejezet Támaszok és kapcsolatok 4. fejezet Attitűdök 5. fejezet Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások

xxx.0 NINCS akadály (nincs, elhanyagolható, jelentéktelen,…) 0–4% xxx.1 ENYHE akadály (csekély, kismértékű,…) 5–24% xxx.2 MÉRSÉKELT akadály (közepes, meglehetős,…) 25–49% xxx.3 SÚLYOS akadály (nagymértékű, jelentős,…) 50–95% xxx.4 TELJES akadály (totális,…) 96–100% xxx.0 NINCS támogató (nincs, elhanyagolható, jelentéktelen,…) 0–4% xxx+1 CSEKÉLY támogató (csekély, kismértékű,…) 5–24% xxx+2 MÉRSÉKELT támogató (közepes, meglehetős,…) 25–49% xxx+3 JELENTőS támogató (nagymértékű, erős,…) 50–95% xxx+4 TELJES támogató (totális,…) 96–100% xxx.8 akadály, nem meghatározott xxx+8 támogató, nem meghatározott xxx.9 nem alkalmazható

Készítette: Dr. Füzi István ORSZI

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága komplex minősítés keretében - a rehabilitáció lehetséges irányáról, - a rehabilitációs szükségletekről, - a rehabilitálhatóságról, valamint - a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakvéleményének kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi, és c) szociális rehabilitációs szükségleteit

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy -egészségkárosodásának mértékét, -szakmai munkaképességét, -személyi adottságait, -képzettségét, -szakmai gyakorlatát, -a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, - közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és - munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) kereső tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (2) A, rehabilitálhatóság akkor állapítható meg ha az érintett személy részére a) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, és b) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, és c) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

30 képességvizsgálatok funkcionális kapacitás vizsgálata betegség, sérülés, rendellenesség [egészségi állapot]kontextuálistényezők funkcióképességtevékenységektársadalmi részvétel [funkciókárosodás]tevékenységektársadalmi részvétel korlátozottsága =korlátozottsága = fogyatékosságrokkantság egyénikörnyezeti e. rehabilitáció gyógykezelés e. rehabilitáció a környezet adaptálása foglalkoztatási szociálisrehabilitáció kulturális klinikai diagnosztika Társadalmi és egyéni prevenció

A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 1. Felmérés A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés Széleskörű, hosszú távú megvalósítás A társadalom mozgósítása és folyamatos értékelés

A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 2. 1.FELMÉRÉS Milyen gyakoriak a betegségek a társadalomban? Milyen magatartásformák, kockázati tényezők jelentenek problémát? A betegségek milyen következményei jelentenek problémát? Milyen magatartásformák, kockázati tényezők, következmények érintik az adott társadalmat? Milyen kapacitások és források állnak a rendelkezésre? A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés Annak az eldöntése, hogy melyik kockázati tényezőket, magatartás- formákat kell elsősorban megcélozni A társadalmi változás céljainak és a programstratégiáknak az összehangolása Társadalmi támogatottság? Bizonyítékokon alapul-e? Nem valósult-e meg? Megvalósítható-e? A helyi lakosságra szabott program A programterv fejlesztése, változtatása Nem Igen Széleskörű, hosszú távú megvalósítás Folyamatos tökéletesítés A társadalmi támogatás biztosítása A társadalom mozgósítása Vezetők és kapcsolattartók kiválasztása A várható haszon tudatosítása, a források mobilizálása Értékelés  A támogatók tájékoztatása  A program előrehaladásának ismertetése  Csomópontok értékelése  Hiteles bizonyítékok beszerzése  A következtetések megalapozása  A tanulságok levonása

Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Egészségpolitika és nemzeti program Az egyén Magatartás Biológiai tulajdonságok Szociális környezet Fizikai környezet Hozzáférés a minőségi egészségügyi ellátáshoz

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!