BIOLÓGIAI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK ELŐFORDULÁSA A MUNKAHELYEKEN, MUNKAKÖRHÖZ KÖTÖTT VÉDŐOLTÁSOK DR. DEUTSCH NORBERT ORVOSIGAZGATÓ, SWISS MEDICAL SERVICES KFT. Gyakorlat-orientált útmutató a foglalkozás-egészségügyi ellátásban résztvevő orvosok és ápolók részére október 30.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR évi XCIII. törvény a munkavédelemről 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 27/1996.VII.28.NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 33/1998. (VI.3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről EPINFO módszertani levelek Tájékoztató a betegellátás során a vérrel és testváladékokkal terjedő vírusfertőzések megelőzéséről (OEK Epinfo különszám ) 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről

1993. ÉVI XCIII. TÖRVÉNY A MUNKAVÉDELEMRŐL 54. § (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról (mennyiségi kockázatértékelés). (5) A kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása: a) a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai; b) a veszélyek azonosítása; c) a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma; d) a kockázatot súlyosbító tényezők; e) a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása; f) a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése; g) a kockázatértékelés elkészítésének tervezett következő időpontja; h) az előző kockázatértékelés időpontja. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint, de legalább 5 évig megőrizni.

27/1995. (VII. 25.) NM RENDELET A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRÓL 4.§. (2) A szolgálat közreműködik a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában, ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában, ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében; b) a foglalkozási rehabilitációban; c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

27/1996. (VII.28.) NM RENDELET A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL 2. § E rendelet alkalmazásában a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, 2. sz. melléklet: Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK C1 Egyéb zoonózisok C2 Tetanusz C3 Brucellózis C4 Ornitózis C5 Kullancs-enkefalitisz C6 Antrax C7 Leptospirózis C8 Q-láz C9 Tularémia C10 Borelliózis (Lyme-kór) C11 Trichofitiázis C12 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek C13 Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkulózis C14 Amőbiázis

27/1996. (VII.28.) NM RENDELET A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL C15 Fertőző betegségek által okozott idült egészségkárosodás, ha az a foglalkozással kapcsolatban keletkezett C16 Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek C17 Gennykeltők által okozott bőrbetegségek C18 Gombák által okozott bőrbetegségek C19 Exogen (extrinsic) allergiás alveolitisz C20 Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek C21 Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek C22 Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás asztma C23 Tudományos igazolt biológiai allergének által kiváltott és munkával kapcsolatos allergiás rinitisz

61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELET A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL ALAPFOGALMAK A biológiai kockázatértékeléssel kapcsolatban felmerülő alapvető fogalmak jelentése: Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása. Kockázat: a veszély megvalósulásának a valószínűsége. Veszély jellemzés: a kockázati források okozta expozíciót követően, az embert vagy a környezetet érintő káros hatás(ok)/esemény(ek) természetének kvantitatív vagy szemikvantitatív értékelése.

ALAPFOGALMAK FOLYTATÁSA Kockázat jellemzése: egy adott populációban, meghatározott körülmények között a káros hatás(ok)/ esemény(ek) előfordulási valószínűségének és súlyosságának (beleértve a bizonytalanságokat) kvantitatív vagy szemikvantitatív becslése. Biológiai tényezők: a mikroorganizmusok – beleértve a genetikailag módosított mikroorganizmusokat –, a sejttenyészetek és emberi belső élősdiek, amelyek fertőzést, allergiát vagy mérgezést okozhatnak. Mikroorganizmus: olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes. Sejttenyészet: a többsejtű szervezetekből származó sejtek élő szervezeten kívül szaporított tenyészete. Havária: olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése. Expozíció: a munkahelyen jelen lévő és a munkavállalót érő kóroki tényező(k) hatásának való kitettség.

A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK CSOPORTOSÍTÁSA A biológiai tényezők a fertőzés kockázatának szintjétől függően négy csoportba sorolhatók: 1. csoport: az a biológiai tényező, amely nem képes emberi megbetegedést okozni, 2. csoport: az a biológiai tényező, amely képes emberi megbetegedést okozni, ezért veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, de elterjedése az emberi közösségben nem valószínű, az általa kiváltott betegség többnyire eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 3. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést képes okozni, ezért komoly veszélyt jelenthet a munkavállaló számára, szétterjedésének kockázata az emberi közösségben fennállhat, de általában eredményesen megelőzhető, vagy a kezelése hatásos, 4. csoport: az a biológiai tényező, amely súlyos emberi megbetegedést okoz, ezért komoly veszélyt jelent a munkavállaló számára, az emberi közösségben való szétterjedésének nagy a kockázata, általában nem előzhető meg, vagy nem kezelhető hatásosan.

A BIOLÓGIAI KOCKÁZATOK MEGHATÁROZÁSA ÉS BECSLÉSE 3. § (1) … a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét. (2) A különböző csoportokba tartozó biológiai tényezők együttes expozíciójával járó tevékenységnél a kockázatot minden jelen lévő biológiai tényezőre meg kell becsülni. (3) A kockázat becslését évente, továbbá minden olyan esetben meg kell ismételni, amikor a körülmények megváltozása a munkavállaló biológiai tényezőkkel történő expozícióját befolyásolhatja.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELETHEZ A foglalkozási tevékenységek típusainak tájékoztató jegyzéke, amelyben biológiai tényezők jelen vannak 1. Élelmiszer-előállító létesítményekben végzett munkák. 2. Mezőgazdasági munkák. 3. Olyan munkatevékenységek, amelyek állatokkal, állatok tetemeivel, illetve állati eredetű termékekkel való érintkezéssel járnak (pl. ún. állati fehérje feldolgozás). 4. Az egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket. 5. A klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák. 6. A hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák. 7. A szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET A 61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELETHEZ A BIOLÓGIAI VESZÉLY JELE

51/2013. (VII. 15.) EMMI RENDELET az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről.

51/2013. (VII. 15.) EMMI RENDELET 4. Kockázatértékelés, kockázatkezelés és –megelőzés 4. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az éles vagy hegyes eszközök kiválasztásakor, ezt követően a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló rendeletben (megj: 61/1999. EüM rendelet) előírt gyakorisággal (megj: évente) értékeli a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat. (2) A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie az adott egészségügyi szolgáltatónál alkalmazott technológiát, az expozíció meghatározását, az expozíció jellegét, mértékét, tartalmát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a képesítések szintjét, a munkához kapcsolódó pszichoszociális tényezőket, valamint a munkakörnyezethez kapcsolódó tényezők hatásait. (3) A kockázatértékelés tartalmazza: a) a munkáltatónál használt, e rendelet hatálya alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását, b) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközönként az esetleges expozíció kockázatának meghatározását, c) azon, az egészségügyi szolgáltató által nyújtott egészségügyi ellátások részét képező egészségügyi tevékenységeket magukban foglaló szakmák felsorolását, amelyek érintik vagy érinthetik az expozíciónak kitett munkavállalók egyes csoportjait és d) az a) pont szerinti éles vagy hegyes eszközök közül azok felsorolását, amelyek alternatív, illetve biztonságosabb eszközökkel helyettesíthetők, továbbá ha helyettesítésük nem lehetséges, annak indokolását. (4) Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat jelenlétét állapítja meg, az egészségügyi szolgáltató - a telephelye szerint illetékes - munkavédelmi hatóság hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak elektronikus vagy egyéb úton megküldi a kockázatértékelést, valamint ezzel egyidejűleg bejelenti: a) az egészségügyi szolgáltató nevét, székhelyét, a bejelentéssel érintett telephelyét, az adószámát, illetve adóazonosító jelét, a munkáltató és az érintett telephely TEÁOR számát; b) a kockázatnak kitett munkavállalók számát; c) a kockázatnak kitett munkavállalók foglalkozási csoportjai (FEOR kód) és a munkaköri tevékenységek felsorolását; d) a munkavállalók biztonsági és egészségvédelmi képviselőjének nevét, beosztását, és e) a megtett megelőző intézkedéseket.

51/2013. (VII. 15.) EMMI RENDELET 6. § (2) Ha az expozíció megakadályozása vagy megszüntetése az egészségügyi szolgáltatás munkafolyamatai során nem lehetséges, a kockázatot olyan minimális szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállalók egészsége és biztonsága az a)-d) pontban foglaltaknak megfelelően biztosítva legyen. Ennek érdekében: a) a munkafolyamatot úgy kell tervezni, illetve szabályozni, hogy minimális szintre csökkenjen az expozíció lehetősége az érintett munkavállalók körében, b) megfelelő védőeszközöket kell biztosítani és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell, c) belső szabályzatban kell meghatározni az érintett munkavállalók tájékoztatására, képzésére, a védőeszközök használatára, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó esetleges sérülések, fertőzések megelőzésére - ideértve a szükségessé váló védőoltás biztosítását is - szolgáló munkáltatói rendelkezéseket, és d) elő kell írni, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni.

51/2013. (VII. 15.) EMMI RENDELET (3) A 4. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelést és a 4. § (4) bekezdése szerinti bejelentést az egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló működési engedély megszerzése esetén vagy az éles vagy hegyes eszközzel érintett egészségügyi tevékenységet magában foglaló szakmát érintő működési engedély módosítása esetén az egészségügyi szolgáltató legkésőbb a működési engedély jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül készíti el, illetve teszi meg. 7. § (1) Ha a munkavégzés jellege lehetővé teszi, a gyakorlat megváltoztatására, illetve az éles vagy hegyes eszközök olyan helyettesítésére kell törekedni, amely nem vagy kevésbé veszélyezteti a munkavállaló egészségét. (2) A munkavállalónak kötelessége a sérülések által okozott fertőződés kockázatának megismerése és a kockázat csökkentésére irányuló védőeszközök használata.

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRŐL Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettség 9. § (1) A munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi biológiai expozíciókat a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni. Ennek csökkentése érdekében - a foglalkoztatás feltételeként - a külön jogszabály szerint biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A veszélyeztetett munkakörök felmérésének eredményéről a munkáltató kérésére a járási népegészségügyi intézet szakvéleményt ad. (2) A munkakörökhöz kapcsolódó javasolt védőoltások rendjét az OEK által évente kiadott VML tartalmazza. (3) A csökkent immunitású, illetve egyéb fokozott kockázati csoportba tartozó személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a felnőtt és a gyermek intenzív ellátást nyújtó, a szülészeti-nőgyógyászati, valamint a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak az egészségügyi szolgáltató minden évben felajánlja és megszervezi az influenza elleni védőoltást.

OEK VÉDŐOLTÁS MÓDSZERTANI LEVELE

X. MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 9. §. (1) bekezdésének értelmében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban [61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet] foglaltaknak megfelelően felmérni. A megbetegedési veszély csökkentése érdekében – a munkáltatónak a foglalkoztatás feltételeként – biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. Javaslatok az alapimmunizálás és/vagy újraoltás szabályaira: 1)Hastífusz elleni védőoltásban kell részesíteni azon munkavállalókat, akiknek folyamatos, vagy időszakosan végzett munkája során a S.Typhi- vel való fertőződés nem zárható ki. - akik munkájuk révén szennyvízzel, emberi ürülékkel rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok munkatársai, stb.). 2) Kullancsencephalitis elleni védőoltásban kell részesíteni azt a munkavállalót, akinél a munkavégzés alkalmával a kullancsencephalitis- vírussal történő fertőzés kullancs expozíció révén nem zárható ki (pl. erdészeti dolgozók vagy a Magyar Közút dolgozói a Swissnél).

X. MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK 3) Hepatitis A oltás: A fertőzés fekál-orál terjedésű, a kórokozót a széklet közvetíti. Az egészségügyben a fertőződési veszély minimális, mivel a higiénés szabályok betartása a normál populációban szokásosnál erőteljesebb. A lakossági átlagnál magasabb kockázat igen szűk körben, azon ellátások során feltételezhető, amelyeknél a munkavédelmi szabályok betartása akadályba ütközik. -védőoltásban kell részesíteni azokat a fogékony munkavállalókat, akik munkájuk révén szennyvízzel, humán fekáliával rendszeresen kontaktusba kerülhetnek (csatornamunkások, mélyépítők, laboratóriumok és kórházi fertőző osztályok gasztroenterológiai osztályok munkatársai, továbbá szociális szféra egyes munkatársai stb.) A veszélyeztetett munkavállalók körét minden intézményben kockázatbecslés alapján kell megállapítani. 4) Hepatitis B oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál: A hepatitis B fertőzést a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik. Az egészségügyi képesítést adó közép- és felsőfokú oktatási intézményekben a tanévkezdés valamennyi beiskolázottnál ellenőrizni szükséges a hepatitis B elleni védőoltások meglétét. (Az életkorhoz kötött iskolai kampányoltás során Engerix B 20 mcg/ 1 ml-es oltóanyaggal dokumentáltan 2 oltásban részesített személyek immunizáltnak tekintendők, ezért harmadik oltás beadására nincs szükség. ) - akik életkoruknál fogva oltásra kötelezettek, de nem részesültek védőoltásban, (nem áll rendelkezésre hitelt érdemlő dokumentáció: oltási könyv vagy igazolás), központilag biztosított oltóanyaggal kell pótolni az oltásokat. - minden további esetben az intézmény vezetőjének kell gondoskodnia az oltatlan vagy oltási dokumentációval nem rendelkező személyek HB elleni immunizálásáról.

X. MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK 5) Veszettség elleni preexpozíciós oltás: -veszettség vírusával foglalkozó laboratóriumok munkatársait, állatorvosokat és asszisztenseket, ebrendészeti dolgozókat, vadászokat, erdészeket, vadőröket, vágóhídi dolgozókat, állatkitömőket, barlangászokat megelőző (preexpozíciós) oltásban szükséges részesíteni. A korábban nem oltott személyek alapimmunizálása a 0., a 7. és a 21. vagy a 28. napon beadott 3 részoltásból áll, amelyet egy év múlva egy emlékeztető oltás beadása követ. A védettség fenntartásához 5 évenkénti booster oltás szükséges. Immunszupprimált személyek preexpozíciós oltása nem javasolt. 6) Diftéria elleni oltás: - fertőző osztályokon dolgozó vagy humán eredetű vizsgálati anyagok feldolgozásával foglalkozó mikrobiológiai laboratóriumok munkatársai számára szükséges a diftéria elleni védőoltás abban az esetben, ha az életkorhoz kötött kötelező oltásokban részesült személy 10 évnél régebben kapta utolsó diftéria elleni védőoltását. Az immunizáláshoz diftéria toxoidot is tartalmazó kombinált oltóanyagok állnak rendelkezésre. 7) Tetanusz elleni védőoltás: -akik olyan munkakört látnak el, melynek esetében földdel szennyezett sérülések előfordulhatnak (mélyépítés, mezőgazdasági tevékenység, állatgondozás stb.), a munkáltatónak gondoskodnia kell a dolgozók tetanusz elleni védettségének folyamatos fenntartásáról. - ha a munkavállaló az életkorhoz kötött kötelező valamennyi tetanusz elleni oltásban részesült, az utolsó oltást követő 10 év múlva emlékeztető oltásban kell részesíteni, és hasonló munkakör ellátása esetén az oltásokat 10 évenként kell ismételni.

X. MUNKAKÖRÖKHÖZ KAPCSOLÓDÓ VÉDŐOLTÁSOK 8) Meningococcus betegség elleni védőoltás: - A nemzetközi ajánlásokat is figyelembe véve egészségügyi ellátás/tevékenység esetében védőoltás javasolt: – mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik purulens meningitisben vagy septicaemiaban szenvedő beteg liquorát és/vagy haemokultúráját rendszeresen vizsgálják; – mikrobiológiai laboratóriumok azon munkatársainak, akik a N.meningitidis törzsek további részletes vizsgálatával rendszeresen foglalkoznak; – fertőző agyhártyagyulladásban szenvedő betegek ellátását végző kórházi fertőző és/vagy intenzív osztályok munkatársainak, akik ezen betegek ellátása révén (resuscitáció, intubálás stb.) rendszeresen fokozott expozíciónak vannak kitéve. – az immunizáció elvégzéséhez négykomponensű konjugált vakcina (Menveo, Nimenrix) és b csoportú N.meningitidis elleni konjugált vakcina (Bexsero) áll rendelkezésre. 9) Influenza elleni oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál: Az influenzavírus által okozott megbetegedések súlyossága, valamint a halálozások száma miatt a fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozókat a fertőzés átadása révén veszélyeztető egészségügyi dolgozók minden évben influenza elleni oltásban részesíthetők térítésmentesen. Az egészségügyi szolgáltatónak fel kell ajánlania az influenza elleni védőoltást  a központilag biztosított oltóanyaggal – a csökkent immunitású személyek egészségének védelme érdekében a transzplantációs, az onkológiai, a hematológiai, a dializáló, a szülészeti-nőgyógyászati osztályok, valamint a felnőttek és a gyermekek számára intenzív ellátást nyújtó, a krónikus belgyógyászati osztályokon a betegekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyeknek, továbbá a terhes nők és az újszülöttek, csecsemők gondozását végző egészségügyi dolgozóknak (beleértve a védőnőket is). 10) Varicella: a munkáltatónak biztosítani kell az immunhiányos betegek, továbbá a várandós nők és az újszülöttek, csecsemők ápolását/gondozását végző fogékony egészségügyi dolgozók varicella elleni védőoltását.

A BIOLÓGIAI KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE EGY MAGÁN-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓNÁL TARTALOMJEGYZÉK I.BEVEZETÉS II.JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS III.ALAPFOGALMAK IV.ALAPADATOK A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSHEZ V.VESZÉLYEK AZONOSÍTÁSA 1. Biológiai tényezők csoportosítása 2. A szakrendelőben leggyakrabban előforduló biológiai tényezők VI.A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA FERTŐZÉSEK LEHETSÉGES FORRÁSAI 1. Légúti fertőző megbetegedések 2. Kontakt úton (közvetlen érintkezés) útján terjedő fertőző megbetegedések 3. Vér és testnedvek útján terjedő fertőző megbetegedéseket okozó ágensek VII.A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA HATÁSOK (FERTŐZÉSEK) MEGELŐZÉSE 1. Általános megelőzési előírások 2. Egészségügyi dolgozók munkaköri alkalmassága és védőoltásai 3. Tevékenységek korlátozása 4. Hepatitis B elleni védőoltás 5. Egyéni védőeszközök 6. Kézfertőtlenítés VIII.ÉLES VAGY HEGYES ESZKÖZÖKET HASZNÁLÓ SZAKMÁK ÉS TEVÉKENYSÉGEK, ÉRINTETT MUNKAKÖRÖK, VALAMINT AZ ESZKÖZÖK FELSOROLÁSA IX.TEENDŐK BIOLÓGIAILAG SZENNYEZETT ESZKÖZZEL TÖRTÉNT SÉRÜLÉS ESETÉN IX.KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI MÁTRIX, ÖSSZEFOGLALÁS, INTÉZKEDÉSI TERV

A SZAKRENDELŐBEN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK A leggyakrabban előforduló, illetve megelőzést igénylő biológiai tényezők Vírusok: Rhinovirusok, Adenovirusok, RS-virusok, enterovirusok (Coxsackie csoport), Epstein-Barr-virus, parainfluenza-, influenza-vírusok, herpes simplex virusok (HSV), varicella-zooster virus (VZV), Cytomegalovirus (CMV), Rotavirus, Calicivirusok (norovirus), Hepatitis A, Hepatitis B, Hepatitis C vírusok, HIV, Humán papilloma vírusok (HPV). Baktériumok: Streptococcusok, Staphylococcusok, Mycoplasma pneumoniae, Chlamydia (chlamydophila) pneumoniae, Neisseria meningitidis, Haemophilus influenzae, E. coli, Klebsiella pneumoniae, Mycobacterium tuberculosis, Helicobacter pylori, Clostridiumok, Yersinia törzsek, Campylobacter törzsek, Bacillus cereus, Salmonella és Shigella fajok, Treponema pallidum, Neisseria gonorrhoeae, Chlamydia trachomatis, Ureaplasma ureolyticum, Mycoplasma genitalium, Trichomonas vaginalis, Clostridium tetani, Borellia burgdorferi.

A SZAKRENDELŐBEN LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK A leggyakrabban előforduló, illetve megelőzést igénylő biológiai tényezők : Gombák: Candida albicans és egyéb candida fajok, Aspergillus fajok Protozoonok: Giardia lamblia, Entamoeba hystolytica, Cryptosporidium fajok Helminthiasis :Trichinella spiralis, Ascaris lumbricoides, Taenia saginata,

A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA FERTŐZÉSEK LEHETSÉGES FORRÁSAI a páciens az egészségügyi személyzet (kolléga) szellőző berendezés, légkondicionáló vízvezeték, vizes blokkok egyéb környezeti források (tárgyak felszíne, falak, padlózat…) orvosi eszközök, vér és vérkészítmények, infúziós oldatok, biológiai implantátumok. A kórokozók terjedési módja: Légúti (aeroszol) fertőzés ( ˂ 5 μm) Kontakt fertőzés, ideértve a cseppfertőzést is (≥ 5μm) Faecalis-oralis út Vér útján

A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA HATÁSOK (FERTŐZÉSEK) MEGELŐZÉSE Az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége megfelelően alkalmazott preventív módszerekkel megelőzhető, illetve a kockázat lényegesen csökkenthető. 1. Általános megelőzési előírások vér és testváladékokkal való fertőzés megelőzésére A munkahelyek és tevékenységek a HBV-, a HVC- és a HIV-fertőzés és egyéb fertőződés kockázata szempontjából alapvetően három kategóriába sorolhatóak: I. kategória: a munkahelyen, a munka során közvetlen kontaktus van vérrel és egyéb testváladékokkal; II. kategória: a munkahelyen a tevékenység során általában nem történik érintkezés vérrel, testváladékokkal, de sürgősség esetén várható, feltételezhető a vérrel, testváladékokkal történő kontaktus; III. kategória: a munkahelyen, a tevékenység során sem előrelátható, sem előre nem látható körülmények között nincs vérrel és testváladékkal történő kontaktus. A munkáltatónak az I. és II. kategória esetén védőeszközöket (egyszer használatos kesztyű, védőszemüveg, védőruha, esetleg maszk) biztosítania kella munkavállaló számára. A munkáltató köteles a szúrásos, vágásos balesetek csökkentése érdekében biztonságos eszközöket (pl. passzív védelemmel ellátott kanül) a munkavállaló rendelkezésére bocsátani. A munkavállalónak kötelessége a fertőződés kockázatának megismerése és a kockázat csökkentésére irányuló védőeszközök használata.

A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK OKOZTA HATÁSOK (FERTŐZÉSEK) MEGELŐZÉSE EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGA ÉS VÉDŐOLTÁSAI A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét munkáltatói belső utasításban kell szabályozni. Az egészségügyi tevékenység megkezdése előtt az egészségügyi dolgozó előzetes alkalmassági vizsgálaton, az egészségügyi szolgáltató rendelkezése szerinti gyakorisággal (33/1998. NM rendelet szerint: évente) pedig időszakos alkalmassági vizsgálaton vesz részt. A HBV-fertőzés kockázata miatt, a hepatitis B elleni védőoltás szükséges azoknál az egészségügyi dolgozóknál, akik tevékenységük során kontaminálódhatnak vérrel, vérkészítménnyel, szövetekkel, testváladékokkal, illetve ezekkel szennyezett eszközökkel, műszerekkel. A HBV immunizáció az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak számára a foglalkoztatás alapfeltétele. Megjegyzés: A munkáltatónak, a későbbi foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos felelősségének megállapítására szolgáló esetleges eljárások megelőzése miatt is elemi érdeke a dolgozók HBV, HCV, HIV szerológiai immunstátusának ismerete.

TEVÉKENYSÉGEK KORLÁTOZÁSA Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet előírása szerint: 31. § (1) Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálaton nem vett részt, vagy az elvégzett vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyezett személyek tekintetében is alkalmazni kell. (3) Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések halmozott előfordulása esetén a kolonizált egészségügyi dolgozó a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt. (4) A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek. A fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozásokat és a korlátozás megszüntetésének feltételeit a 2. számú melléklet tartalmazza. (5) Az az egészségügyi dolgozó, aki akut felső légúti, illetve enterális fertőzés tüneteit mutatja, a közvetlen betegellátásban (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) nem vehet részt.

A 18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE ALAPJÁN: A HIV pozitív, valamint a PCR vizsgálattal pozitívnak talált, az Országos Epidemiológiai Központban (OEK) verifikált HBV és HCV fertőzött (vírushordozó) egészségügyi dolgozók által nem végezhető, fokozott expozíciós kockázattal járó beavatkozások: testüregben történő sebészi beavatkozások, melyek során a testüregben egyidejűleg van jelen a kéz vagy ujjak, tű és éles eszközök; abdominalis, cardiothoracalis, orthopédiai műtétek; szüléslevezetés, császármetszés; illesztéssel járó véres traumatológiai műtétek, kiterjedt nagyfokú égési sérülések sebészi ellátása; orális, periorális szövetek, fogak kezelése, metszése, eltávolítása, melyek kapcsán vérzés léphet fel. A HBV és HCV fertőzés utáni spontán vagy gyógykezelést követő PCR vizsgálat negatív eredményével igazolt teljes remisszió esetén a korlátozás megszüntethető, amennyiben az OEK egy hónapos időközzel végzett két PCR vizsgálata ismételt negatív eredményt hozott.

TEENDŐK BIOLÓGIAILAG SZENNYEZETT ESZKÖZZEL TÖRTÉNT SÉRÜLÉS ESETÉN Minden esetben az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) ajánlásának megfelelően kell eljárni. Az elsődleges ellátást követően munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Tisztázni kell (ha lehet) a forrás esetleges fertőzöttségi statusát, amennyiben fertőzöttségre derül fény, akkor megfelelő profilaktikus terápiát kell alkalmazni. A balesetet követően az OEK ajánlása szerint ellenőrizni kell a munkavállaló fertőzöttségi statusát megfelelő időközönként (0, 3 és 6 hónap).

KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI MÁTRIX

ÖSSZEFOGLALÁS A kockázatértékelés során megállapíthatjuk, hogy a feltárt kockázatok összességében elfogadhatóak, kezelésük megfelelő. Foglalkozási megbetegedés, súlyos munkabaleset előfordulása nem valószínű, de lehetséges. Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedés, tömeges baleset vagy haláleset előfordulása gyakorlatilag lehetetlen. A kockázatok folyamatos oktatással, orvosi vizsgálattal, preventív védőoltásokkal és egyéni védőeszközök használatával szinten tarthatók, kezelhetőek. A biológiai kóroki tényezők okozta kockázatok előfordulása lehetséges ugyan, de az egészségügyi dolgozókat veszélyeztető, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége megfelelően alkalmazott preventív módszerekkel megelőzhető, illetve a kockázat lényegesen csökkenthető.

Lehet, hogy ők „Feláldozhatók”, de ha akció közben ez mégsem következik be, akkor az ő egészségügyi szakellátásukat is meg kell oldani! Mégpedig biztonságosan és az egészséget nem veszélyeztető módon! Ugyanis az egyre fogyatkozó szakképzett egészségügyi humán erőforrás NEM FELÁLDOZHATÓ!

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!